Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1965-12-18 / 50. szám
Bratislava, 1965. december 18. Ara 80 fillér XV. évfolyam, 50. szám. Munkaerő-kérdés a mezőgazdaságban Általánosan Ismert tény, hogy a mezőgazdasági termelés további fejlődésének egyik legfontosabb tényezője a munkaerő-kérdés. Ez ma országos probléma. Megoldását főleg a fiatal munkaerők fejlődéséhez szükséges ökonómiai feltételek megjavításában kell keresnünk. Nyíltan meg kell mondanunk, hogy jelenleg a mezőgazdasági munkások fejlődésében — főleg ami a korátlagot illeti — erős torzulás észlelhető. A szövetkezeti tagok átlagos életkora negyvennyolc év, s ez a nemzetgazdaság más ágaiban dolgozók korátlagánál tíz évvel magasabb. Ez azt jelenti, hogy az állandó mezőgazdasági dolgozóknak közel fele már túllépte éleiének legtermelékenyebb szakaszát, s munkaereje ezután állandóan csökken. Torzulás tapasztalható a nők és férfiak számarányában is. A mezőgazdasági dolgozóknak 53 százaléka nő, tehát a nemzetgazdaság más ágaihoz viszonyítva a legmagasabb. Természetesen a munkaerők ilyen összetétele nem felel meg a gépesítés jelenlegi fokának és komoly nehézségeket okoz a gépek gazdaságos kihasználásában. Az említett probléma a legközelebbi öt évben még inkább elmélyül, ha nem oldjuk meg hatékony intézkedéssel. Ezerkilencszázhetvenben az optimális férfi munkaerő-szükséglet előreláthatólag 193 ezer lesz és ebből 56 ezer traktoros. Ez a szlovákiai mezőgazdaság munkaerő-szükségletének 51 %át jelenti. Ha a mezőgazdaságban dolgozó férfiak jelenlegi állapotát a fiatalok várható megnyerését és a feltételezett utánpótlás-nevelést vesszük alapul, arra a megállapításra jutunk, hogy 1970-ig 19 ezer férfi munkaerő és ebből 11000 traktoros hiányzik majd. Az említett problémákon komolyan elgondolkozhatnának a mezőgazdaság irányító szervei. A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség is sokoldalúbban segíthetne a mezőgazdasági üzemeknek a fiatalok toborzásában. A jó szervezés mellett a mezőgazdasági munkaerő utánpótlás folyamatának megjavítása érdekében a következő problémák gyors megoldása szükséges: 0 Az anyagi érdekeltség színvonalát a nemzetgazdaság más ágainak színvonalára kell emelni. 0 Javítani a munkafeltételeket. Az első ponttal kapcsolatban tudnunk kell, hogy az egész nemzetgazdaságban viszonylagos munkaerőhiány van. Még azokon a helyeken is fennáll ez a probléma, ahol aránylag magas a fizetés, és ugyanannyi mezőgazdasági munkáért hasonlóan fizetnek, mint a nemzetgazdaság más ágaiban. Nem érthetünk egyet azzal a nézettel, hogy a mezőgazdaságban azért alacsonyabb a fizetés, mert alacsonyabb a munka termelékenysége, mint a nemzetgazdaság egyéb ágaiban. Az ilyen nézet ellenkezik a marxista elmélettel. A munkafeltételeket illetőleg meg kell mondanunk, hogy a mezőgazdaság anyagi-technikai alapja már megteremtette a mezőgazdasági munkák jellegének megváltoztatásához az előfeltételeket De a mezőgazdaságban még számos munkafolyamat van, melyet kistermelői módszerrel végeznek, s csak további technikai beruházások segítségével lehetne változtatni rajta. Ennek megoldásában, természetesen az iparnak van döntő szava. A mezőgazdaság munkaerő utánpótlásának további problémája a munkák idényjellegéből ered. Ez a tényező nagyon kedvezőtlen hatással van a munkaerők megnyerésére és állandósítására a mezőgazdaságban. Ezért nagyon hasznosnak látszik a mezőgazdaság és a feldolgozó ipar közt az eddiginél is szélesebbkörű együttműködés. Ésszerűen ki kell használni és szélesíteni a melléküzemágakat és a hegyi körzetekben erdő-mezőgazdasági üzemeket létesíteni. Ilyen szervezéssel biztosítható a munkalehetőség a téli vegetációs időszakban is és ezáltal a mezőgazdasági dolgozók rendszeres keresethez jutnak. A munkaerő utánpótlás folyamatának nagyon fontos része a főiskolai és középiskolai végzettséggel rendelkező fiatalok száma, akikből állandóan hiány van. Bár 1963-ban a mezőgazdasági szakemberek számát nyolcezerrel emelték, a szövetkezetekben még mindig hiány tapasztalható. Ezerkilencszázhatvanháromban a mezőgazdasági szakembereknek csak 25,6 százaléka dolgozott az EFSZ-ekben, s ebből tíz százalék rendelkezett főiskolai és 28 százalék középiskolai végzettséggel. Ez azt jelenti, hogy minden ötödik szövetkezetben volt egy főiskolás és mindegyikben egy középiskolás. Jelenleg lényegesen jobb a helyzet, mivel a mezőgazdasági szakemberek többsége az iaprból visszatért a mezőgazdaságba. Most általában minden szövetkezetre jut egy főiskolás és két középiskolás. A mezőgazdasági szakemberek feltételezett fejlődése szerint 1970-ben elegendő középiskolai végzettséggel rendelkező szakember lesz, nyolcezer főiskolás azonban hiányozni fog. Ezért a fiatal mezőgazdasági szakemberek jelszava el lehetne: 1971-ig távúton megszerezni a főiskolai végzettséget. LAPUNK TARTALMÁBÓL: ■ EGY PANASZLEVÉL NYOMÁN . . , 3. old. ■ ÉVZÁRÁS ELŐTT PELSŐCŐN . . 4. old. ■ GYARAPODIK A MELLÉTÉI SZÖVETKEZET , 5. old. ■ A MEGTÉRŐ BŰNÖS . . , 6. old. ■ SZÁZ ÉVES A A ROZSNYŐI ÉNEKKAR . . , 7. old. ■ ELPUSZTUL AZ EMBERISÉG 2 200-BAN ? * , 8. old. ■ ERHARD AMERIKÁBAN , 9. old. ■ CSALÁDI KÖR . 10. old. ■ MEGTALÁLJÁK-E A HELYES TJTAT? . . « « 15. old. ■ A kutyát Is kár kiverni ily időben — hangzik gyakran a téli világban. Vannak azonban sokan olyan foglalkozásúak is, akiknek helyet kell állni a legádázabb időben is. Nemrégiben Mészáros Ernő, Koller Antal és Tranko Vlado a lévai Posta és Hírszolgálat II. számú javítócsoportjának a tagjai javították a bő.dült decemberi hóviharban megrongált vezetéket. nálat után, ha kezébe kapja a perpatvarkodó menyecske, széthullik, lerepül a nyeléről. A szövetkezeti seprő viszont a legkardosabb menyecske kezében is seprő marad még évek múlva is. Azt tartja, hogyha már egyszer a vevők fizetnek, pénzükért jó árut kapjanak. Nem is kell Kudlacek seprőinek cégér. Csak úgy kapkodják az üzemek és a magánosok is. Igaz, tizenöt korona darabja, de nem sajnálja senki se érte a pénzt. Ezekkel a seprőkkel söpörnek Detva környékén, a kerületi pékségben. Banská Bystricán. Breznón. Idén kevesebbet készítenek, mint a múlt évben, mert a zahorai szövetkezet még nem biztosította eléggé a nyersanyagot. Bizony még csak moselnöke elmondotta, hogy három-négy hektár cirok vetését tervezték. Tehát lesz nyersanyag. 1 DEN FŐLEG nádfeldolgozással foglalkoznak. Zahora és Szlovákgyarmat határában jónéhány hektár nádast rendbetettek és csak a kedvező időjárásra várnak, hogy megkezdhessék a munkát. Mert a nádat a magas vízállás miatt csak akkor vághatják, ha jó erős lesz a jég. A víz bizony jelentősen lerontja a nád minőségét is. Pedig ezen a vidéken export célra is megfelelő piros tövű nád terem. Sokkal jobb, mint például a köbölkúti sárganád. De a magas vízállás miatt épp a legerősebb része marad tarlón. Pedig idén nagy szükség van a nádra, mert a Csallóközben tönkrement a termés. Marcellházáról Jalsócki Béla írt levelet Kudlaceknak, hogy küldjön annyi köteg nádat, amennyit csak bír, mert az árvíz sújtotta területeken sok nádra van szükség. Ha az idő engedi, nemsokára el is indítják a küldeményt a rászorulóknak. A nád feldolgozásánál is meglátszik az ésszerűség a vásárlók érdekeinek figyelembe vétele. Géppel is dolgoznak, de előtérbe helyezik a kézi kötést, mert az így készített nádszőnyeg jóval tartósabb. A leggyakrabban előforduló szobaméretek szerint 120. 150, 200 cm szélességűt készítenek. így kevés a veszteség. TpZEN A VIDÉKEN még csak pár ■*-* éve foglalkoznak seprókészítéssel és nádfeldolgozással, de az itteni vöröstövű bordanád, máris meszsze híres. Dicsérik többek között a panyidaróciak, akik „busái nádat“ szögeztek a kultúrház mennyezetére. Nem valami nagy dologról van szó, de amint látjuk, erre is szükség van. Egyrészt kielégítjük az építkezőket, másrészt a hasznavehetetlen földterületekről is pénz kerül a szövetkezet kasszájába. A tagok pedig, akik egyébként télen nagyrészt tétlenségre vannak ítélve, egy kis keresethez jutnak. Előreláthatólag naponta hatan-heten dolgoznak majd, de a jövőben talán többen is. Mert a nádasok egy részét, ahol nem túl nagy a víz, műirágyázni akarják. Így jóval gazdagabb lesz a termés, és természetesen több tag dolgozhat majd a holt idényben, a téli időszakban. Ezt pedig jórészt az ezermester „busái nádasnak“ köszönhetik. BÁLLÁ JÓZSEF MAI SZÁMUNKBAN: „VADÁSZ ÉS HALÁSZ“ SZAKMELLÉKLET # A Csehszlovák és a Magyar Rádió és Televízió jövő heti műsora \ szocialista mezőgazdaságért! A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK HETILAPJA fj'ur rua meg min-L-J dig busái nádasnak hívják Karol Kudlaceket, pedig már jónéhány hónapja Zahorára költözött. Amint mondja, közelebb jött a munkalehetőséghez, a nádhoz. Ezen a vidéken, főleg Szlovákgyarmaton egy kis hozzáértéssel sok nádat lehet termeszteni. Mert a nádat is gondozni kell. Jónéhány hektárt előzőleg felperzselt, hogy a következő évben egyenletes, jó minőségű nád teremjen. Tréfás ember. Már az első szóváltásból megtudjuk, hogy az élet úgy sodorta ide-oda, mint a szél a falevelet. Az árvái Lipnicától lekerült egészen Újvidékre, meg a zimberizombori szép asszonyok körébe. Olyan ezermesterkedö, szakmát gyorsan sajátító, szorgalmas dolgozó. Világéleté-» ben csak úgy lopta a szakmát. A seprőkészítést mindössze két napig figyelte, a harmadik nap már olyanokat készített, hogy mindenki megcsodálta. Amikor szakmájára terelődik a szó, vidáman mondja: — Egyformán jól értek én a szita, rosta, seprű készítéséhez és a nád feldolgozásához. De ez még nem minden. Hogy a vállalkozás sikerrel járjon, sokat kell utazni, és néha még más vidékről is kell hozni nádat. A HOL SEPRŐT KÉSZÍTENEK, vagy nád terem, Kudlacek előbb-utóbb felbukkan, és aztán minden évben újra megjelenik. Egy kis beszélgetés, parolázás után máris megnyeri a vezetők bizalmát, és a befektetés mindig kamatostól megtérül. Marcellháza határában is szép nád terem. De a szövetkezet vezetősége eleinte nem igen foglalkozott vele. Attól féltek, ráfizetnek a feldolgozásra. De Kudlacek megmutatta, mit tud. A szövetkezeti tagokkal együtt nyolc hektárról dolgozta fel a nádat, ami mintegy 115 ezer korona hasznot hozott a közös gazdaságnak. Busán három évvel ezelőtt kezdte a munkát. Akkoriban még nagyon keresett cikk volt a seprű. Évente 3000-3600 jó minőségű seprőt készítettek. Emellett tíz-tizenkét vagon nádat dolgoztak fel, úgy hogy a téli időszak, ban naponta hat-hét szövetkezeti tag jutott keresethez. A nádkötő különösen a seprőire büszke. — A nálunk készült seprők nem kapnak válltömést. Ezért tartósak, — jegyzi meg. JfEZÉBE VESZ egy három évvel ezelőtt készült seprőt és mutatja, hogy a kötés még mindig szorosan fogja egybe a cirokszálat. Tréfálódva emlegeti, hogy néhány seprűgyár portékája egy-két hónapos hasztanában gyűjtik a cirkot, ami miatt a seprökészitő jogosan nyugtalankodik. Elsősorban szárítani kell az anyagot, hogy jó árut készíthessenek. Ilyen csapadékos időjárásban viszont ez komoly nehézségbe ütközik. De a jövőben komolyabban foglalkoznak ezzel a termelési szakasszal is. Sztrehár György, a helyi nemzeti bizottság A BUSÁI NÁDKÖTŐ
