Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1965-12-11 / 49. szám
IUÉHANY ESZTENDEJE Sliaíon jártam, s ellátogattam az ottani két szövetkezetbe. Azóta e két gazdaságot egyesítették. A Slíaő I.-ben már abban az időben is eredményes gazdálkodást folytattak, míg a Sliaé II. sokmindenben lemaradt. Itt főleg az üzemszervezéssel s az ebből eredő termeléssel volt baj. A Sliaé I. értékes szarvasmarhaállománnyal rendelkezett, mert bőven feltöltött takarmányalapot teremtett a fejlesztésre, de nem így a másik. Többször szó esett már arról, hogy csak egyforma ökonómiai színvonalon gazdálkodó szövetkezetek egyesítése lehetséges és jár eredménnyel. A sliacl példa viszont Egyesítés azt bizonyítja, hogy lehetséges egy gyenge és egy módos partner öszszeházasítása is. A lényeg csupán az, hogy alaposan j m ismerni kell a gyönutan 9eség rá814, h°gy orvosolhassuk a betegséget. Persze a sliaéi egyesített szövetkezetnek is vannak gyengéi. Főleg a szarvasmarhaállomány egészségi állapota nem kielégítő. Ez még a kezdetre vezethető viszsza, amikor az egyesítésnél a Sliac II. erősen TBC-vel fertőzött állományt vitt a házasságba nászajándékként aminek az lett a következménye, hogy a betegséget behurcolták a másik farmra is, ahol túlnyomórészt egészséges állatok voltak Közben kicserélődött a vezetőség is. Belevaló, hozzáértő szakemberek kerültek az élre, akik a gyakorlati tapasztalaton kívül magasfokú elméleti tudással is rendelkeznek. így a TBC-vel való fertőzöttség bár lényeges kárt okozott a közösnek, mégsem katasztrofális jellegű, mert szakszerű gondozással az egészségügyi szabályok pontos betartásával az újszülött állatokból egészséges, magas termelékenységű teheneket nevelhetnek. Állattenyésztésüket a tejtermelésre és a hízómarha-nevelésre szakosítják, mert erre a társításra bőséges takarmányalap kínálkozik. Eddig minden esztendőben kiváló minőségű réti és évelő pillangósszénát tartalékoltak télre, de szilázsból is bőséges alapot teremtettek. Idén például réti szénából 70 q/ha-t, a szántóföldi herefélékből (első kaszálás) pedig 60 q/ha-t értek el. Mi a titka a bőséges ellátottságnak? Itt szó sincs titokról. Való tény, hogy a szövetkezet 82 hektáron trágyalés öntözést alkalmaz. De ez még nem minden. Az időben történő trágyalés öntözés mellé ipari trágyákat is adagolnak. Ügyelnek arra, hogy a takarmánytermesztő területeknek hektárja megkapja a 200 kg tiszta tápanyagot. Ilyenformán a fűállomány növekedési erélye hatékonyabb a talajba juttatott szerves és szervetlen tápanyagok kiegészítik egymást, s végeredményben bő és jó minőségű szénát takarítanak be. Az elmondottakból kitűnik, hogy a sliaéi egyesített szövetkezetben a többrétű probléma megoldható, ha akadnak belevaló szakemberek, akik a sopánkodás helyett tudatosan cselekednek. Olyan ez, mint a sakkozás: előre látni, érezni kell, hová lépjen a sakkozó, de már a következő lépést is, s végül az eredményt is látnia, ismernie kell. (-ha-) A takarmányok tartósítása Harvestore rendszerű toronysilókban Köztársaságunkban a legutóbbi tíz esztendőben különös figyelmet fordítottunk a szilázskészítés technológiájára. Több árok és toronysilóval kísérleteztünk. A technológiai berendezések fejlesztése terén azonban lényegesen lemaradtunk, s mindeddig nem sikerült olyan segédeszközöket munkába állítanunk, melyek segítségével megkönnyíthetnénk a szilázskiszedést. Legtöbb helyen kihasználatlanul állnak a silótornyok, vagy esetleg néhol kézi erővel üzemeltetik, ami fölötte fárasztó munka. Ugyanakkor a szilázs a magasfokú szennyeződés kői vetkeztében alig használható. A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁN a takarmányozás technológiája világszerte más irányban fejlődött, mint annakelőtte. Az Egyesült Államokban az 1950-es években új takarmánykonzerválási eljárást, a szenázs-készítést honosították meg. A berendezéseket gyártó vállalat nevét, a HARVESTORE elnevezést vette fel, ez a konzerválási módszer. Előnyös volta következtében az USA-ban rohamosan terjedt ez az előállítási technológia, s a legutóbbi esztendőkben Európa nyugati államaiban, mint például az NSZK-ban, Olaszországban, Franciaországban, valamint Ausztriában is tért hódított. Az említett országok az Amerikából behozott berendezéseken kívül saját rendszert is kifejlesztettek. Például az ausztriai HINKE nevű vállalat gyártja az ALKOSILO elnevezésű alumíniumgyűrűkből forrasztott tornyot, amely tavaly a brnói Nemzetközi Vásáron is látható volt. Franciaországban a MARISON változatot, az NSZK-ban pedig a MANESSMAN cég a HARVESTORE szabadalmat alkalmazza. Miben rejlik a HARVESTORE rendszer lényege? Abban, hogy ezzel az eljárással készíthetik a legjobb minőségű fehérjés szenázst akár fonynyasztott, akár pedig szecskázott állapotban helyezik belé a zöldtömeget (35—60 százalékos szárazanyag tartalommal). A toronyban konzerválódás következtében szénsav szabadul fel, amely a légmentes tartályban reked. S mivel a végterméket zöldfüvekből nyerjük, amelyekből rendes körülmények között szárított szénát készíthetnénk, ezt a konzerválási eljárást szenázskészítésnek nevezzük. A szenázs etetésével leegyszerűsíthetjük és a lehető legtökéletesebben automatizálhatjuk a takarmányozást. A szenázs a legtökéletesebb zöldtakarmány-pótló, mert helyettesíti a szénát és a silót. Alkalmazásával mezőgazdasági üzemeinkben szükségtelenné válik a szénapajták, az utószárítók, a silógödrök és a takarmányelőkészítő helyiségek építése. A kedvezőtlen nyári időjárás esetén elkerülhető a zöldtakarmány hazaszállítása, mert a szenázzsal teljes értékű eleséget nyújthatunk állatállományunknak. Természetes, hogy ez a takarmányozási mód hatással van a vetésforgó rendszerre is, amelyet jelentős mértékben leegyszerűsíthetünk. Megváltozik továbbá a takarmányok betakarításának módja és ideje, valamint a farmok gépesítésének foka, s megszűnik az évenként ismétlődő tejvisszaesés is (takarmányozási kilengés, téli, nyári és fordítva), mert egész éven át egyforma takarmányozást alkalmazhatunk. Elesik továbbá a takarmányfélék kézi előkészítése és annak adagolóvályúkba töltögetése. Jelenleg négy HARVESTORE típusú tornyot készítenek. Az egyik fajtát hengerelt acéllemezből gyártják, amelynek mindkét oldalát zománcszerű permaglas elnevezésű réteggel vonják be. Ez a réteg védi a lemezeket a rozsda ellen, s a gyártó vállalat szerint hőszigetelőképességgel is bír. A lemezeket fejükön saválló műanyag borítással ellátott nittekkel fogják össze. Az ALKOSILO-kat, amint már föntebb említettük, összeforrasztott alumíniumlemezekből szerelik. A gyártó vállalat erre a toronyra ötvenéves életképességet szavatol. Nálunk Szlovákiában ezt a típust a Spisská Nová Ves-i járásban Meéedelovcében alkalmazzák. A HARVESTORE torony vasbeton deszkán nyert elhelyezést. Erre az alapra állítják a vázat, majd ráhelyezik a lemezeket. Először a tetőt teszik fel, utána a gyűrűkiképzésű elemeket és más részeket rakják a vázra. A szerelési munka két MANESSMANN szerelő és négy segédmunkás közreműködésével mindössze négy napot vesz igényebe. A szenázstorony megtöltése fölülről pneumatikus csőrendszer közbeiktatásával történik, amelyet nagyteljesítőképességű ventillátorhoz vagy az erre a célra alkalmas szecskázóhoz kapcsolnak. A szenázskészítésnek az a fortélya, hogy a takarmány fonnyasztott, 3 cm-es hosszúságúra felaprózott legyen. Ez főleg a tökéletes légtelenítés és a kiszedőberendezés tökéletes üzemelése végett fontos. A tornyot alulról ürítik. A kiszedőmechanizmust marókéssel látták el, amely forgás közben szeli az anyagot. Ennek a marónak az az előnye, hogy könnyűszerrel kiszerelhető és több szenázstoronynál alkalmazható. További előnye, hogy hozzákapcsolhatunk a szenázs A kép még csak kettőt mutat, de ma már Nyitrán tizenkét ilyen HARVESTORE rendszerű torony hirdeti az új módszer terjedését. ;A szerző felvétele) ................) elszállítására alkalmas mechanizmust is. Külföldön erre a célra leginkább a végtelenített spirálrendszert használják, nálunk azonban a spirál és a mozgővályú kombinációt tartják a legjobbnak. Az ALKOSILO abban különbözik a HARVESTORE rendszerű toronytól, hogy ez az előbbi változat mintegy két méter magas lábakon nyugszik, s ezáltal a kiszedő berendezés alá pótkocsit vontathatunk, s így nem ütközik különösebb nehézségbe a ta* karmány több istállóba történő elszállítása. Minálunk a már fölépített farmokon ez a változat jöhet számításba, míg a HARVESTORE rendszert az újonnan építésre kerülő farmoknál alkalmazhatnánk. A közelmúltban a ftepyi Állattenyésztési Kutatóintézetben néhány toronyváltozattal kísérleteztek, amelyeknek beruházási költségei a következőképpen alakultak: Teljes beruházási Típus költség Kés HARVESTORE . . , < . . 132 000 ALKOSILO -128000 MARYSON............................... 54 000 MONOLIT (betonsiló) ... 262 000 A MARYSON tornyot angol gyártmányú STERLINE típusú kiszedővel, a MONOLIT betontornyot pedig amerikai gyártmányú BADGER rendszerű kiszedőberendezéssel látták el. A HARVESTORE, ALKOSILO és a MARYSON tornyok befogadóképessége 400 köbméter, míg a"MONOLIT betontoronyban 970 köbméter szenázst helyezhetnek el. Igen különböző teljesítőképességgel bírnak a kiszedőberendezések is. Míg például a HARVESTORE rendszerű berendezés teljesítménye 11,5 q/ó, addig a BADGER rendszerűé 44 q/ó. A nyitrai tudományos értekezlet tanulságai A NAPOKBAN a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola tanulóotthonának nagytermében a tudományos kutatóintézetek küldötteinek, valamint a járási mezőgazdasági igazgatóságok vezető dolgozóinak részvételével megtartották a tudományos technikai ökonómiai adatgyűjtés I. szlovákiai sympóziumát. Dr. Emil Spaldon mérnöknek, a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola rektorának megnyitóbeszéde után dr. Koloman Boda, az SZNT mezőgazdasági megbízottja főbeszámolójában több oldalról megvilágította a tudományos adatgyűjtés mikéntjét, ami mezőgazdasági szakembereink nevelése tekintetében éppen most, a szakosítás idő-Segítenek embertársaikon Az elmúlt hónapokban a Komáromi Steiner Gábor Hajógyár dolgozói jelentős tevékenységet fejtettek ki az árvízkárosultak megsegítése terén. Ma már elmondhatjuk, hogy a hajógyár valamennyi árvízsújtott dolgozójáról gondoskodtak. Hudec Miklós elvtárs, a lakáskérdéssel foglalkozó bizottság elnöke elmondta, hogy összesen százharminchét árvízkárosult család igényelt lakást. Ezek közül negyvenegyen - miután megrongálódott házaikat kijavították - visszavonták igénylésüket. A többi családot a Szovjetunióból érkezett faházakban vagy más családi házakban helyezték el. A utolsó kilenc család a napokban költözik be a Kriván típusú faházakba, s ezzel a vidéki árvízkárosultak lakáskérdése véglegesen megoldódott. Jelentős segítséget kaptak a rászorulók az anyagiak terén is. Az építkezőknek szállítóeszközöket bocsátottak rendelkezésükre és a famegmunkálást, különböző javításokat a gyárban végezték el, A felesleges anyagokat, melyeket felhasználhattak az építkezéshez, a gyár vezetősége szintén rendelkezésükre bocsátotta. A hajógyár dolgozói által gyűjtött pénzösszegből már eddig 170 ezer koronával segítették az építkezőket Ezenkívül körülbelül tizenegyezer brigádórát dolgoztak le a hajóépítők munkatársaik lakóházainak újjáépítésén. Az árvízkárosultak számára 151180 korona pénzügyi segélyt biztosítottak, ezenkívül harmincezer korona kamatmentes kölcsönt is kaphatnak g dolgozók vállalati alapjából. A hajógyár üzemi bizottsága pedig kétszáztól ezer koronáig terjedő szociális segélyeket folyósít számukra. Az elmondottakból láthatjuk, hogy a hajógyár dolgozói szívügyüknek tekintik munkatársaik sorsát s minden erejükkel segítenek nekik. Szénássy János, Komárom szakában jelentős horderővel bír. Itt persze elsősorban a szakembereknek bizonyos irányban történő neveléséről van szó, mert a termelés szakosításának ez a legfontosabb alapfeltétele. Nem találomra, hanem a helyzetnek megfelelően, tudományosan és tudatosan kell cselekedni minden munkakörben. Kezdetben a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskolai általános végzettségű szakembereket bocsátott mezőgazdaságunk számára. Ma azonban több főtermelési ágban nyernek a fiatalok, és a gyakorlatban magukat fejleszteni kívánó mezőgazdasági dolgozók, szakképesítést. Agro, zoó és meliorációs szakokra szerezhetnek mérnöki diplomát, de a jövőben éppen a termelés kemizálása és nagyfokú gépesítése következtében kívánatos, fontos lenne az ezekre az ágakra történő specializálódás is. Húsz esztendeje formájában és tartalmában is új rendszert építünk. A megtett útnak volt olyan szakasza, amikor szemellenzővel jártunk. Se jobbra, se balra nem tekintgettünk. A magunk igazát bizonygattuk. Azt tartottuk, hogy ami külföldön, de főleg a Nyugat mezőgazdaságában történik, az nekünk ártalmas, rossz. Nem kísértük figyelemmel a külföld mezőgazdaságának fejlődését, s valljuk be őszintén, beleöregedtünk saját jónak hitt módszereinkbe. Ugyanígy volt a tudományos, technikai, ökonómiai adatgyűjtés tekintetében is. Hogy ez mennyire így van, ezt bizonyítja az alanti eset is. NÉHÁNY ESZTENDŐVEL EZELŐTT résztvettem egy külföldi gépbemutatón, ahol az NDK szakemberei a lápos területek lecsapolásának legkorszerűbb módszerét és eszközét mutatták munka közben. Mondhatom, ez az új géptípus nagyon hasznos munkát végzett. Ezt akkor elismerték a jelenlevő szakemberek is, s a bemutatót követő vitákban mégis azt javasolták, hogy vásároljunk egy Ilyen gépet és kísérletezzünk vele. Ez már akkor is nagyon nevetségesen hangzott, mert a meliorációs gépet az NDK, s több nyugati ország lápos vidékén a gyakorlatban már régebben alkalmazták. Ilyen esetek jócskán akadtak. MOST AZTÄN új korszak következik. Szakembereink szabadon mozoghatnak. Rájöttünk arra, hogy nagyon káros számunkra, ha elzárkózunk. Ez semmi esetre sem segítene bennünket gyártmányaink világszínvonalának megtartásában, mert a tudomány és vele együtt a technika nemcsak nálunk fejlődik, hanem a világ más országaiban is. Fejlődésünk mostani szakaszán meg kell különböztetnünk irányító-, kísérletező- és végrehajtószerveket, munkahelyeket, ahol földolgozzák és a gyakorlat számára emészthetővé teszik a külföldről beszerzett tudományos adatokat. Ebben a tekintetben éppen a sajtóra, a rádióra és a televízióra hárul a legfontosabb szerep, amelyek ezrek, százezrek, milliók számára a megfelelő tálalásban lehetővé teszik az anyag megértését. Ezért szükséges a megfelelő helyen a megfelelő szakképzettséggel rendelkező emberek alkalmazása. Semmi esetre sem elegendő csak konyítani a dolgokhoz. A szakmai tételek mélyére kell hatolni, mert egyedül ez a továbbfejlődés előfeltétele. Tudjuk, hogy a fejlődés nem mindenhol, s nem minden irányban hat egyformán és ugyanabban az időben. Ennek természetes következménye, hogy vannak ökonómiai szempontból szilárd alapokkal rendelkező és akadnak gyönge eredménnyel gazdálkodó mezőgazdasági üzemeink. Ennek több oka lehet. Közreműködhetnek az éghajlati, de más tényezők is. A dolgok ilyen vagy olyan alakulását a járásokon nem kellene sablonszerűén ugyanazon nézőpont szerint venni, mert ahány gazdasági egység, annyi tényező és még több probléma. Sajnos, még nem tartunk ott, hogy minden egyes szövetkezetünk felsőbb mezőgazdasági végzettséggel rendelkező szakemberekkel rendelkezzen, de fölötte aggasztó, hogy a technikai végzett-Az eddigi kísérletek azt mutatják, hogy az itt felsorolt tornyok mindegyike jól bevált, mert á bennük tartósított szenázs minősége kiváló. Beruházás tekintetében azonban leggazdaságosabb a MARYSON típus, mert a legolcsóbb. Nálunk jelenleg több HERVESTORE rendszerű gazdaság létesítésén dolgozunk (Nyitrán, Bajcson és másutt). Minden előfeltétel adva van arra, hogy az új módszer elterjedjen, s ezzel egyidejűleg a takarmányozás technológiája lényegesen javuljon. Prepiak Endre, mérnök ségű középkáderekből sinc.s elegendő. Akadnak azonban olyan szövetkezetek is, ahonnan elűzik a képesített embereket. Ezért fordul elő aztán, hogy a legtöbb ilyen helyen kezdetleges a termelés-szervezés, s évközben még csak megközelítőleg sem tudják megmondani, hogy mennyiért termelik a hús kilóját, a tej literét stb., s legtöbbször a jó eredmények hogyanjára sem tudnak kimerítő választ adni, mondván; hát dolgoztunk, oszt lett. MI A CÉLUNK tulajdonképpen? Az, hogy elérjük azt a színvonalat, amelyet a mezőgazdaságilag fejlett országokban már évek óta tartanak. Itt elsősorban a termelés technológiájának tökéletesítéséről és egyben ökonómiai helyzetének javításáról van szó. Vagyis arról, hogy minél többet, jobb minőségűt és a lehető legolcsóbban termeljünk. Ezt kell elősegíteniük a tudomány dolgozóinak. Olyan koncepciót kell kidolgozniuk (termelési körzetenként), amely módot nyújt a termelés ágazatonkénti iparosítására és egyben az élőmunka-ráfordítás csökkentésére. Erre vonatkozólag nem lehet elegendő a puszta akarat, hanem arra van szükség, hogy a mezőgazdasági szakemberek hozzáférhessenek a külföldről beszerzett dokumentációkhoz, azokat tanulmányozhassák, hogy tájékozódhassanak milyen irányban fejlődik ott a kísérletezés, és saját elgondolásaik szerint megalkothassák a hazai dokumentációkat. Lényegében ezt a vonalat vitte á vitában több felszólaló, s maga Opava elvtárs, a tudományos ismeretek intézetének igazgatója is. Végérvényesen tudomásul kell vennünk, hogy számottevő fejlődést csakis megfelelő végzettséggel rendelkező szakemberek közreműködésével érhetünk el, vagyis csak akkor, ha a tudományos adatokat hozzáértő káderek dolgozzák fel és tálalják a mezőgazdasági-termelési gyakorlat számára. Ezt akkor is nyíltan ki kell jelentenünk, ha netalán egyeseknek az igazság fájdalmat okozna. HOKSZA ISTVÄN SZABAD FÖLDMŰVES 5 1965. december 11»
