Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1965-12-04 / 48. szám
Az ásványi anyagok jelentősége háztáji haszonállataink takarmányozásában □ a H Gyakorlatból tudjuk, hogy az állati vagy a növényi anya- O D Q □ gok elégetése után jelmarad az el nem égő hamu, amelyet ü O ásványi anyagok alkotnak. O »-J q Az ásványi anyagokhoz soroljuk az élő szervezetek felépí- ü O tésében résztvevő és.,nélkülözhetetlen összes ún. biogén ele- □ O met Kivétel csupán a szén (C), az oxigén (O), a hidrogén O , Q LJ O (H), és a nitrogén (N) (amelyek atomsúlya 16, vagy ennél U LJ □ kisebb). v ^ Az ásványi anyagokat aszerint, hogy milyen mennyiségben találhatók a szervezetben, két fő csoportra osztjuk: ■ 1. makroelemekre — melyek nagyobb mennyiségben fordulnak elő, ■ 2. mikro- vagy nyomelemekre (amelyek kisebb mennyiségben találhatók meg). Tekintettel az ásványi anyagok bő listájára és jelentőségére, ebben az Írásban legalább röviden foglalkozunk egyes ún. makroelemekkel. A MAKROELEMEK kalciumtartalma. Így pl. a búza kalciumtartalma 0,07 %, a kukoricáé 0,03 %, az árpáé 0,1 %, stb. A fiatal sertés, amelyet egyoldalúan, csupán gabonafélékkel etetünk (vöröshere, lucerna, vagy takarmánymész nélkül) rendszerint lassan növekedik, de csontlágyulás is előadódhat. A terimés takarmányok közül a legtöbb kalciumot a vöröshere valamint a lucerna tartalmazza. Nagyon kevés kalcium található pl. a mezei komócsinban. Kísérletek bizonyítják, hogy a szervetlen formában felvett kalcium emészthetősége nagyobb, mint a növényi eredetű takarmányokban találhatóé. Ez a tény is mutatja, hogy a takarmánymész alkalmazásának nagyobb mértékű elterjedése (porrá őrölt formában) okvetlenül szükséges. mány, fát rágnak, esetleg rongyot, Csontot vagy egyéb megközelíthető tárgyakat. A foszfor forrásai A természetes források közül foszforban leggazdagabbak a különböző magfélék, valamint azok feldolgozása közben keletkező termékek (préselt pogácsából készült dara). Nagyon jó foszforforrás a különféle vágóhídi hulladék. A növények foszfortartalmának nagy része szerves vegyületekben kötött (pl. a fitinsav), amely formában csupán kis mértékben kerül felhasználásra (különösen a kérődzőknél). így például a foszfor emészthetősége a vörösheréből juhok esetén 55 %-os. Nagyon kevés foszfort tartalmaz a gabonafélék szalmája, a répaszelet és más termények. MAGNÉZIUM közé, mint a legfontosabb elemek közé soroljuk: a kalciumot (Ca), a foszfort (F), a magnéziumot (Mg), a káliumot (K), a klórt (Cl) és a ként (S). A felsorolt elemek közül a szervezetben mindegyiknek megvan a maga szerepe. Hogy milyen súlyos zavarok keletkezhetnek az ásványi anyagok hiánya, vagy fölöslege következtében (ami ritkán fordul elő), arról az egyes elemek ismertetése után szólunk. KALCIUM Tekintettel az állati szervezetben előforduló mennyiségére a kalcium mintegy „királya“ az ásványi anyagoknak, amely mindenekelőtt a csontváz felépítésének alapja. Ennek ellenére az egyes állatok szükséglete eltérő. Egy állatfajon belül az egyes állatok kalcium szükséglete különböző. Például a fiatal növekedésben lévő állatok többet igényelnek, mint a már felnőttek. A vemhesség idején a nőstény igénye nagyobb, mint a nyugalmi állapotban stb. Az ún. létfenntartó adag a szarvasmarhánál naponta és darabonként 20—30 g, a sertésnél 3—10 g, a juhnál 2—3 g, a lónál 15—25 g stb. Abaromfi kalciumszükséglete a tojástermelés időszakában különösen nagy. Ezzel kapcsolatban szükséges tudatosítanunk, hogy a tyúktojás héja kb. 1,5—2,5 g kalciumot tartalmaz, miközben e mennyiség legnagyobb részét a tojótyúknak koncentráltan, a tojás napvilágra kerülése előtti 15 órán belül kell felvennie. Ha behatóbban elgondolkozunk ezen, rájövünk, hogy ez valóban csodálatra méltó fiziológiai teljesítmény, amely hatást gyakorol szervezetére és nagy megterhelést jelent, különösen ha a tyúk nem kap rendszeresen elegendő kalciumot. Pontos és megbízható külföldi kísérletekkel bebizonyították, hogy a tojásban jelenlevő kalcium 65 %-a a takarmányból, 35 %-a pedig a tyúk csontkészleteiből származik. Ha a tyúk csontkészlete nem kielégítő, a tojáshozam csökken, esetleg a tojástermelés teljesen leáll. A takarmányban előadódó kalciumhiány esetén az első időszakban a tyúk szervezete igyekszik saját teste rovására előállítani a tojást. Ilyenkor a csontvázépítö kalciumból von el bizonyos mennyiséget a szervezet. Ennek az elvonásnak azonban határai vannak. így később (a csökkenő hozam közben is) ún. „tojógörcsöt", csonttörékenységet, idegzavarokat, rohamokat stb. figyelhetünk meg. Ásványi anyagok hiánya következtében más gazdasági állatok megbetegedését is észlelhetjük. A szarvasmarhák, sertések, juhok, kecskék és más fajok előforduló betegsége a csontlágyulás. Az olyan tehenek esetében, amelyeknek a laktáció idején állandóan megsavanyodott szénát vagy szalmát adtak, a csontlágyulás a medencecsont összeroppanásában mutatkozott meg. A kalcium forrásai Az ásványi anyagok legnagyobb részét a jóminőségű takarmányban veszi fel az állat. Néha azonban (nagy tojáshozam, laktáció vagy vemhesség idején) a szükséges kalciummennyiséget nem képes fedezni még az aránylag jóminőségű takarmány sem és szükséges különböző formában közvetlenül az állatok takarmányába adagolni azt. Gyakran tévesen abban a hitben élünk, hogy a gabonafélék sok, vagy legalább is elegendő kalciumot tartalmaznak. Ez a nézet téves. A legtöbb gabonafélének rendkívül csekély a FOSZFOR A foszfor a kalciumhoz hasonlóan a csontváz és a fogak ugyancsak fontos tartozéka. A testben lévő foszfor kb. 90 %-a a csontokban és a fogak anyagában található. Egyes állatok napi' darabonkénti életfenntartó adagja foszforból a következő: szarvasmarháé 15—20 g sertésé 2—7 g juhé 1,5—2,5 g lóé . 20—25 g A kalciumhoz hasonlóan a foszforszükséglet is jelentősen emelkedik a vemhesség, a nagyobb tojáshozam, tejhozam stb. idején. A foszforszükségletet aránylag legjobban a baromfival kapcsolatban vizsgálták meg. Kísérletekkel megállapították, hogy például a csibék esetén a takarmány foszfortartalmának 0,60— 0,75 % között kell lennie, miközben a foszfor nem származhat kizárólag szerves anyagokból, mert a csirkék gyengén használnák ki. A csibék korával párhuzamosan a foszforszükséglet aránylag csökken. A kalcium és a foszfor közötti helyes arány 1 : 1. Tojáselőállításkor a tyúkok foszforszükséglete nem olyan nagy, mint a kalciumé. A tojótyúkoknál megállapították, hogy a tojáshozam fokozását közvetlenül előmozdították a 0,2—0,5 %-os foszforadagok. Viszont 0,7 %-os adag következtében a tojáshozam némi csökkenése volt észlelhető. A tyúktojás kb. 0,20—0,25 % foszfort tartalmaz. Tojástermeléskor a foszfor — hasonlóan mint a kalcium — a csontvelőből szabadul fel. A foszforhiány különböző betegségeket okoz, amelyet a növekedéssel, tojástermeléssel, tejtermeléssel stb. függenek össze. A takarmányadag foszforhiánya különleges következményekkel járhat. Például az állatoknak nem Ízlik a takarA kalciumhoz és a foszforhoz mérten az állatok szervezetében aránylag kevés a magnézium (kb. a testsúly 0,05 %-a). Hangsúlyozni kell azonban, hogy forgalma a test rostjaiban és szerveiben összefüggésben áll a kalcium- és foszforforgalommal. Tekintettel arra, hogy a szokásos takarmányadagok elegendő mennyiségben tartalmaznak magnéziumot, ez az elem a gazdasági állatok zöménél nem hiányzik. Az esetleges magnéziumhiány a növekedési zavarokon, és kalcifikációs zavarokon kívül mindenekelőtt az ideg- és izomrendszer zavarában mutatkozik meg. A megbetegedés jelei a tetania izomgörcsök (rángókór). Előrehaladott állapotban a görcsök közvetlenül a szívet veszik igénybe és fokozatosan bekövetkezhet az állatok elhullása. A magnézium-hiányból eredő betegségek leggyakrabban tavasszal és nyáron fordulnak elő. Ismertek pl. a legelői tetaniák az első tavaszi legeltetés során. Ennek okait ez ideig teljes megbízhatósággal még nem állapították meg. A magnézium forrásai A természetes takarmányok közül elegendő mennyiségben tartalmaz magnéziumot a vöröshere és a takarmánykáposzta. Nagyon kevés magnézium található a savanyodó szénában és gabonaszalmában. (A többi ásványi anyag ismertetéséhez lapunk hasábjain még visszatérünk.) CIKOVSKÍ LADISLAV mérnök az SZNT Földművelésügyi Megbízotti Hivatalának kisállattenyésztési előadója Rill« 3
