Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1965-12-04 / 48. szám
L évfolyam • A SZABAD FÖLDMŰVES HAVI MELLÉKLETE • 1965. december Gondoskodás a naposcsibékről Ezért már TOJÄSKIVÄLASZTÄST szállítást gyorsan, rázódás nélkül és tiszta környezetben kell lebonyolítani. Rendeltetési helyén a tenyésztojást külön helyiségben tároljuk, amelyben megoldható a folyamatos szellőztetés, s ahol a hőmérséklet állandóan 10—14 C fokos, a levegő páratartalma pedig 60—65 százalékos. A tárolóhelyiség falai legyenek tiszták, fehérre meszeltek és szárazak. A tenyésztojást mint említettük hét napnál tovább nem raktározzuk. Természetes módon A KELTETÉS Naposcsibék ivarmeghatározása (Dr. Gonda Irén szekszálásról szóló cikkéhez a 2, oldalon) kotlóstyúk alatt történik. Ezt a módszert ma csak olyan háztáji tenyésztők alkalmazzák, akiknek nem áll rendelkezésére kisebb keltetögép. Ilyen esetben leghelyesebb életerős naposcsibéket vásárolni, elismerten jó tenyésztőktől. Ezeket az állatokat azután mesterségesen neveljük fel, erre alkalmas csibenevelőkben. Kotlóstyúk alatt ma már a nagyobb gyakorlattal és áttekintéssel rendelkező kistenyésztők sem keltetnek, mert elismerik a mükeltetés előnyeit. Ezért vagy közvetlenül naposcsibét szereznek be kiváló tenyészetekből, vagy pedig, ha a Csehszlovák Kisállattenyésztők Szövetségének helyi szervezete nagyobb létszámú, úgy közösen vásárolnak egy megfelelő befogadóképességű keltetőgépet. KOTLÁSCSÖKKENTÉS A tenyészmunka arra irányul, hogy egyes állományainkban állandóan csökkenjen a kotlóstyűkok száma. Ez a tulajdonság napjainkban már nem kívána-' tos, mivel csökkenti a termelékenységet és emeli a termelési költséget. A kotlóstyúk vezeti a csibéket, ilyenkor nem tojik s az erőnléte sem javul. Az ilyen tyúkok esetében olykor az évi tojáshozam 50 százalékának csökkentésével kell számolnunk, ami elgondolkodásra késztethetné a természetes csibekeltetési módszer legelfogultabb követőit is. A MÜKELTETÉS ELŐNYEI: # 1. Egyszerre nagyobb csibemennyiség keltethető. 9 2. Lehetővé teszi a korai keltetést az éveleji hóna-3. szám A TARTALOMBÓL.:-4- A szekszálásról + Az ásványi anyagok jelentősége + Nutriatenyésztés kezdetén-4- Hogyan rendezem be galambtenyészetemet -4- Védjük nyulainkat a megfázástól -4- A háztáji tojástermelés ~növelése -4- A kecskék termelékenység-ellenőrzése -4- Adás-vétel -4- A CSKSZ közleményei pókban, valamint a tavaszi, meg a nyári jó időjárás kihasználását a kifutóban és a legelőn. # 3. Elősegíti a feleslegesen nagy állomány csökkentését, mert a tyúkokat csak tojástermelésre alkalmazzák. # 4. A keltetőgép kezelése kevésbé költséges, mint a kotlók nevelése.1 Ha úgy határoztunk, hogy gépben keltetünk, azt a használat előtt rendesen ki kell tisztítani, továbbá szükséges fertőtleníteni és egy hétig üzemeltetni. Így az egész berendezés ellenőrizhető s beállítható a levegő megkívánt hőfokának és páratartalmának elérésére. A kezelés módját használati utasításával ismertetik. Különösen fontos a helyes hőfok beállítása, amely 37,6—37,8 C fok között ingadozhat és amelyet önműködő készülék szabályoz. A levegő páratartalma a kezdeti 60— 65 százalékról a keltetés végéig fokozatosan 90, sőt több százalékra emelkedik. A TOJÁSFORGATÁS ÉS A LEVEGÖCSERE teljes mértékben gépesített. A kívánt hőfok, páratartalom és a szabályos légcsere esetén a csirkék 21 nap alatt kelnek ki. Csak megszáradásukig maradnak a keltetőben, majd szállítják, vagy közvetlenül a csibenevelőben helyezik el őket. Még mielőtt ez bekövetkezne egy igen fontos tevékenységre, a csibék válogatására kerül sor. (Folytatás a 2. oldalon) lasztjuk meg az adott környezetben legjobb termelékenységű fajtát. A A tojótipusú fajták közül megfelelő: a fehér leghorn, a fogoly szfnű olasz; A a kettős hasznositásúak közül: a fehér plimut, a vajandott, a nyuhempsir, a rodejlend; A a hústipusúak: közül főképpen a fehér kornis, esetleg e fajta kettes hasznosítású tipusúakkal végzett keresztezéséből származó utódok ajánlhatók. (Pecsenyecsirkének.) Tenyésztojás (keltetőtojás) vásárlásakor igyekezetünket arra irányítjuk, hogy friss és hétnaposnál nem öregebb tojási szerezzünk be. A szállítás je lentős befolyást gyakorolhat < tojás minőségére. A keltetésrt szánt tojást ezért külön e célr< készített ládákban, sajtolt, tojásnagyságú sejtő, kartonpapíi alátéteken szállítsuk, amelyet lindegyikébe 360 tojás fér. A s végezzük kellő szakértelemnél és figyelemmel. A kelte:ésre szánt tenyésztojás legyen dszta, 55—65 g súlyú (a téli lónapokban esetleg kisebb, 53 j-os súly is megengedhető), :ovábbá legyen szabályos tojásitakú, sima, szemcsézettség és jyürűzöttség nélküli felületű. Keltetésre semmi esetre sem lasználható mosott tojás. Lényeges szempont, hogy mindeíekelőtt tiszta vérvonalú, egészséges. lehetőleg törzskönyvezett, vagy ellenőrzött nagy termelőképességü tenyészállománytól származó tojást keltessünk. Fajta szerint a kiválasztás akkor fontos, ha meghatározott hús- vagy tojástermelési irányt kívánunk követni. E szerint váMa már általánosan elismert tény, hogy a naposcsibékről történő gondoskodás igen határozottan tükröződik a tyúkok termelékenységében és egészségi állapotában. Persze az ezekre gyakorolt hatásnak mélyebb gyökerei is vannak. Az utódok sorsa, minőségüket illetően, még a keltető tojást előállító tyúk testében dől el.
