Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1965-12-04 / 48. szám

(Folytatás a 7. oldalról) mutatható eredetű szülőkkel szükséges rendelkezniük, apai részről legalább két generációra visszamenőleg. Követelmény még, hogy folyó év április 15-e előtti születésűek legyenek és a vásári mérlegeléskor már át­lépjék a hathónapos korhatárt, s a fehér (szánenvölgyi) fajtá­nál 30 kg-os, a barna (svájci zött állományból vásárolt gidát a CSKSZ-ének tagjává válhat és állata termelékenység-ellenőr­zésbe vehető, ami egyúttal azt jelenti, hogy a tulajdonos évi 100 kilogramm, a növendékek nevelésekor pedig ezen felül S0 *<g melaszos takarmány vásár­lására jogosult hivatalos áron. Hasonlóképpen szervezeti ta­gokká válhatnak a haszonkecs­két nevelő tenyésztők, akiknek állatait teljesítmény szempont­jából nem ellenőrzik s évi 40 kg melaszos takarmány megvéte­lére nyernek jogosultságot. Ezen kívül minden tag, aki ä meghatározott időben megfizeti tagsági díját és feladatait ren­desen teljesíti, alapkiutalást kap évi 10 kg takarmány formájá­ban, s ezen kívül az eladott ter­mények fejében további takar­mányjuttatásban részesül. A kecsketenyésztés színvona­lának emelkedése érdekében', valamint a termelékenység álta­lános fokozása céljából, szüksé­ges lenne hazánkban minden kecsketenyészetben bevezetni a tiszta vérvonalű, szarvatlan, fe­hér szánenvölgyi kecskék tartu­sát és szaporításukra kizárólag a termelékenység ellenőrzésből kikerült tenyészbakok alkalma­zását bevezetni. JURIK JÁN, Állami Tenyészállat-nyilváii* tartó Igazgatóság fiókhivatala, Bratislava A Csehszlovák Kisállattenyésztők Szövetségének I ________ - —■------------ "■* gok elnökeinek megválasztásá­ra. A szövetség elnökévé egy­hangúan Sochurek Jozef elvtár­sat, első alelnökévé pedig Zá­­kovic Ludovít elvtársat (Brati­­slavából) választották. Hogyan alakítsunk helyi szervezetet A Csehszlovák Kisállattenyész­­tök Szövetségének minden köz­ségben megalakítható a helyi szervezete, ha legalább 10-15 olyan érdeklődő tömörül, akik a szövetség szervezeti előírásai és rendszere szerint kívánnak kisállatokat tenyészteni. Az ér­deklődök előkészítő bizottságot választanak, amely megszervezi az alakuló közgyűlést. Az elő­készítő bizottság mindenekelőtt közli a helyi nemzeti bizottság­gal a helyi szervezet megalakí­tásának szándékát. Azután a szö­vetség járási szervezetéhez for­dul, amely az előkészítő bizott­ságnak közelebbi információkat nyújt a helyi szervezet megala­kításával kapcsolatban. Ha az előkészítő bizottság nem ismeri a járási szervezet vezetőinek cí­mét és ezért nem tud velük érintkezésbe lépni, az esetben az előkészítő bizottság közvet­lenül a CSKSZ Szlovákiai Vá­lasztmányához fordul (Bratisla­va, Pugacevova 2, tel. 387-65), amely megküldi a szükséges irányelveket és nyomtatványo­kat, amelyekre közvetlenül a he­lyi szervezet megalakulása után szükség lesz. Tehát ha az érdek­lődőkben megérett a szándék to­vább nem szükséges várakoz­niuk. Kisállattenyésztők III. Országos Konferenciája Prágában Prágában 1965. november 13— 14-én ülésezett a Kisállatte­nyésztők III. Országos Konfe­renciája. A kétnapos sikeres megbeszélések eredményekép­pen a konferencia választott részvevői jóváhagyták az alap­­szabályzat javasolt megváltoz­tatását, mely szerint a választ­mányi időszak hat éves lesz, továbbá számos olyan intézke­dést hagytak jóvá, amelyek a legközelebbi években hivatottak a szervezett sikeres működését elősegíteni. A konferencián megállapították, hogy a CSKSZ 1965. »szeptember 30-án több mint 92 000 tagot számlált. Eb­ből Szlovákia területén a tagok száma több mint 27 000 volt. A konferencia zárópontjaként a küldöttek megválasztották a szövetség új központi bizottsá­gát, amely azonnal megtartotta első alakuló közgyűlését, ame­lyen sor került a 11-tagú elnök­ség, valamint az egyes bizottsá-Az árvíz sújtotta járások segítése Szakmellékletünk első számá­ban már hírt adtunk arról, hogy a CSKSZ takarmányjuttatásban részesítette az árvíz sújtotta já­rások helyi szervezeteit. További segítő akciónk a te­nyészállatjuttatás, amely főkép­pen nyulakból és baromfiból áll. Számos helyi szervezet ugyanis határozatot hozott, hogy te­nyészállatokkal segíti a kárt szenvedett testvér szervezete­ket. A felajánlott állatállomá­nyok jegyzékbe vétele éppen fo­lyik, s rövid időn belül a te­nyészállatok a dunaszerdahelyi és a komáromi járás szervezett kisállat tenyésztőihez kerülnek. Ne feledjünk jelölőgyűrűt rendelni 1966-ra A baromfi- és a galambállo­­mányok részére az 1966-os je­lölőgyűrűk megrendelésének időpontja lejárt, mégis sok az olyan helyi szervezet, amely ve­zetői ez ideig nem intézkedtek. E hiányosságot kérjük további elodázás nélkül pótolni. A meg­rendeléseket a CSKSZ Szlovákiai Választmánya titkárságának cí­mére kérjük (CSSCHD Bratisla­va, Pugacevova 2). -m-KIÄLLITÄSOKRÖL: Tapolcsányban 1965. nő­ig vember 20—21-én a CSKSZ ■ helyi szervezete a Szlovák ■ Begyes Galambok Tenyész- 2 tőinek Klubjával karöltve g propagációs jellegű általá- J nos kiállítást és különleges í (speciális) országos jellegű % szlovák begyes galamb ki­• állítást rendezett. E galamb-1 fajtából több mint 160 dará­■ bot szemlélhettek meg a’ 2 kultúrházba nagy számban 3 érkező érdeklődők. —m— ■ Léván az 1965. november ■ 5—7-re tervezett II. Szlová- 3 kiai Nutria Tenyészállat Be­­g mutatót a száj- és köröm- H fájás esetleges behurcolása 2 elleni állatorvosi intézkedé­■ sek miatt nem volt lehetsé­■ ges megtartani. 3 Bratislavában a Pionírok tg Házában a CSKSZ helyi szer­■ vezete nagyarányú propagá- J ciós jellegű díszmadár kiállí­■ tást rendezett 1965. novem­* bér 6—21-e közötti időben', 2 melynek feladata az ifjúság ■ érdeklődésének felkeltetése ® volt a kanári, a papagáj és g más díszmadarak tenyész­■ tése iránt. ® Zólyomban november kö­­g zepén jól szervezett kis- B állattenyésztést kiállítást 1 rendezett a CSKSZ járási g szervezete. B Otrokovicén, a gottwaldovi 1 járásban 1965. november 2 19—21-e között rendezték' ■ meg a III. Országos Nutria 1 Kiállítást, amelyen több jl szlovákiai tenyésztő is részt 9 vett állataival. —ksz— őzbarna) esetében pedig 27 os testsúlyt érjenek el. A tenyészállatvásáron a bi­zottság értékeli a felvezetett állatokat, miközben figyelembe veszi az anya termelékenységét, valamint a bemutatott állat kül­lemét. Az osztályba-sorolás alapján az állat eladási ára a következő: tenyészbak ER 1 500, Ea 1 200, Eb 1100 korona la 900, Ib 700, II 500 korona tenyészgida ER 770, E 650, I 500, II 360 korona H 1- ammLíU termelékenységi n kecskéi ellenőrzése Ä Szlovákiában rendezett te­nyésző! lat vásárokra ebben az ’évben 627 tenyészbakot vezet­tek fel, melyek közül 582 bakot minősítettek megfelelőnek. Eb­ből ER minősítést 78. Ea-t 168, Eb-t 193, Ia-t 106, Ib-t pedig 37 állat kapott, 661 431 koronás összértékben. Az átlagos dara­bonkénti vételár 1136 korona volt. Például Mészáros István (Vefká Dolina, nyitrai járás) a Pol’ny Kesovban 1965. augusz­tus Í9-én tartott tenyészállat­vásárra két kecskéjétől szárma­zó három gödölyéért, amelyeket az ER, Ea és az Eb minősítési osztályba soroltak, összesen 4032 koronát kapott. A tenyészállatvásárokra 139 gidát vezettek fel, amelyekből 138-at találtak tenyészállatként alkalmasnak. Ebből az ER minő­sítést 18, E-t 79, I-est 41 ka­pott, s az állatok összeladási ára 86 168 korona volt, tehát a dara­bonkénti átlagos ár 624 koro­nára alakult. Az idei tenyész­állatvásárok egyik hiányossága az volt, hogy a tenyésztők ér­deklődése hiányában a vásáro­kon nem minden állat cserélt gazdát és sok tenyészállat még jelenleg is eredeti gazdájának birtokában van. Az érdeklődők bizalommal forduljanak a Cseh­szlovák Kisállattenyésztők Szö­­veségének Szlovákiai Választ­mányához (SV CSSCHDZ Brati­slava, Pugacevova 2), amely közületi központ a tenyésztők címét megküldi. Az a tenyésztő, aki ellenőr-Továbbá a törzskönyvezett állatok esetében az alapárhoz járul még a 10 százalékos felár, ha mindkét szülőt beírták az állami törzskönyvbe, vagy 5 százalékos felár, ha ezeket a kerületi törzskönyvben tartják nyilván. Ha a törzskönyvben csak az egyik szülő szerepel, úgy a felár értéke a felére csökken. Felárat azonban csu­pán az Elit Rekord, vagy az Elit minősítési osztályba kerülő ál­latok után lehet számítani. Összesen Szlovákia területén összesen 1650 kecskét soroltak termelé­kenység-ellenőrzésbe. Ebből 18 EFSZ-ben 320 kecskét, egy ál­lami gazdaságban 65 kecskét és 1104 kistenyésztönél 1265 kecs­<ét tartanak. Az 1964. évi mér­eg szerint az átlagos tejelé­­kenység 879,1 kg tej volt 3,87 % átlagos tejzsír tartalommal. Cseh- és morvaországi kerü­letekben, ahol az ellenőrzésnek nagyobb a hagyománya 3556 te­nyésztő 5804 kecskéjét vették termelékenység -ellenőrzésbe, amelyek átlagos tejelékenysége L026 kg tej, 3,63 %-os tejzsír átlaggal. Legnagyobb teljesítményt ez évben A. Janícková Rovenskoi lakos (Sumperk járás, észak­­morvaországi kerület) 581-0-6 (régi) jelzésű kecskéje érte el, amely 351 laktációs nap alatt 2153 kg tejet adott, melynek 3,02 % volt a tejzsírtartalma, s így a tejelékenység napi átlaga 4,46 kg tej volt a jelzett időben.

Next

/
Thumbnails
Contents