Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1965-12-04 / 48. szám
(Folytatás a 7. oldalról) mutatható eredetű szülőkkel szükséges rendelkezniük, apai részről legalább két generációra visszamenőleg. Követelmény még, hogy folyó év április 15-e előtti születésűek legyenek és a vásári mérlegeléskor már átlépjék a hathónapos korhatárt, s a fehér (szánenvölgyi) fajtánál 30 kg-os, a barna (svájci zött állományból vásárolt gidát a CSKSZ-ének tagjává válhat és állata termelékenység-ellenőrzésbe vehető, ami egyúttal azt jelenti, hogy a tulajdonos évi 100 kilogramm, a növendékek nevelésekor pedig ezen felül S0 *<g melaszos takarmány vásárlására jogosult hivatalos áron. Hasonlóképpen szervezeti tagokká válhatnak a haszonkecskét nevelő tenyésztők, akiknek állatait teljesítmény szempontjából nem ellenőrzik s évi 40 kg melaszos takarmány megvételére nyernek jogosultságot. Ezen kívül minden tag, aki ä meghatározott időben megfizeti tagsági díját és feladatait rendesen teljesíti, alapkiutalást kap évi 10 kg takarmány formájában, s ezen kívül az eladott termények fejében további takarmányjuttatásban részesül. A kecsketenyésztés színvonalának emelkedése érdekében', valamint a termelékenység általános fokozása céljából, szükséges lenne hazánkban minden kecsketenyészetben bevezetni a tiszta vérvonalű, szarvatlan, fehér szánenvölgyi kecskék tartusát és szaporításukra kizárólag a termelékenység ellenőrzésből kikerült tenyészbakok alkalmazását bevezetni. JURIK JÁN, Állami Tenyészállat-nyilváii* tartó Igazgatóság fiókhivatala, Bratislava A Csehszlovák Kisállattenyésztők Szövetségének I ________ - —■------------ "■* gok elnökeinek megválasztására. A szövetség elnökévé egyhangúan Sochurek Jozef elvtársat, első alelnökévé pedig Zákovic Ludovít elvtársat (Bratislavából) választották. Hogyan alakítsunk helyi szervezetet A Csehszlovák Kisállattenyésztök Szövetségének minden községben megalakítható a helyi szervezete, ha legalább 10-15 olyan érdeklődő tömörül, akik a szövetség szervezeti előírásai és rendszere szerint kívánnak kisállatokat tenyészteni. Az érdeklődök előkészítő bizottságot választanak, amely megszervezi az alakuló közgyűlést. Az előkészítő bizottság mindenekelőtt közli a helyi nemzeti bizottsággal a helyi szervezet megalakításának szándékát. Azután a szövetség járási szervezetéhez fordul, amely az előkészítő bizottságnak közelebbi információkat nyújt a helyi szervezet megalakításával kapcsolatban. Ha az előkészítő bizottság nem ismeri a járási szervezet vezetőinek címét és ezért nem tud velük érintkezésbe lépni, az esetben az előkészítő bizottság közvetlenül a CSKSZ Szlovákiai Választmányához fordul (Bratislava, Pugacevova 2, tel. 387-65), amely megküldi a szükséges irányelveket és nyomtatványokat, amelyekre közvetlenül a helyi szervezet megalakulása után szükség lesz. Tehát ha az érdeklődőkben megérett a szándék tovább nem szükséges várakozniuk. Kisállattenyésztők III. Országos Konferenciája Prágában Prágában 1965. november 13— 14-én ülésezett a Kisállattenyésztők III. Országos Konferenciája. A kétnapos sikeres megbeszélések eredményeképpen a konferencia választott részvevői jóváhagyták az alapszabályzat javasolt megváltoztatását, mely szerint a választmányi időszak hat éves lesz, továbbá számos olyan intézkedést hagytak jóvá, amelyek a legközelebbi években hivatottak a szervezett sikeres működését elősegíteni. A konferencián megállapították, hogy a CSKSZ 1965. »szeptember 30-án több mint 92 000 tagot számlált. Ebből Szlovákia területén a tagok száma több mint 27 000 volt. A konferencia zárópontjaként a küldöttek megválasztották a szövetség új központi bizottságát, amely azonnal megtartotta első alakuló közgyűlését, amelyen sor került a 11-tagú elnökség, valamint az egyes bizottsá-Az árvíz sújtotta járások segítése Szakmellékletünk első számában már hírt adtunk arról, hogy a CSKSZ takarmányjuttatásban részesítette az árvíz sújtotta járások helyi szervezeteit. További segítő akciónk a tenyészállatjuttatás, amely főképpen nyulakból és baromfiból áll. Számos helyi szervezet ugyanis határozatot hozott, hogy tenyészállatokkal segíti a kárt szenvedett testvér szervezeteket. A felajánlott állatállományok jegyzékbe vétele éppen folyik, s rövid időn belül a tenyészállatok a dunaszerdahelyi és a komáromi járás szervezett kisállat tenyésztőihez kerülnek. Ne feledjünk jelölőgyűrűt rendelni 1966-ra A baromfi- és a galambállományok részére az 1966-os jelölőgyűrűk megrendelésének időpontja lejárt, mégis sok az olyan helyi szervezet, amely vezetői ez ideig nem intézkedtek. E hiányosságot kérjük további elodázás nélkül pótolni. A megrendeléseket a CSKSZ Szlovákiai Választmánya titkárságának címére kérjük (CSSCHD Bratislava, Pugacevova 2). -m-KIÄLLITÄSOKRÖL: Tapolcsányban 1965. nőig vember 20—21-én a CSKSZ ■ helyi szervezete a Szlovák ■ Begyes Galambok Tenyész- 2 tőinek Klubjával karöltve g propagációs jellegű általá- J nos kiállítást és különleges í (speciális) országos jellegű % szlovák begyes galamb ki• állítást rendezett. E galamb-1 fajtából több mint 160 dará■ bot szemlélhettek meg a’ 2 kultúrházba nagy számban 3 érkező érdeklődők. —m— ■ Léván az 1965. november ■ 5—7-re tervezett II. Szlová- 3 kiai Nutria Tenyészállat Beg mutatót a száj- és köröm- H fájás esetleges behurcolása 2 elleni állatorvosi intézkedé■ sek miatt nem volt lehetsé■ ges megtartani. 3 Bratislavában a Pionírok tg Házában a CSKSZ helyi szer■ vezete nagyarányú propagá- J ciós jellegű díszmadár kiállí■ tást rendezett 1965. novem* bér 6—21-e közötti időben', 2 melynek feladata az ifjúság ■ érdeklődésének felkeltetése ® volt a kanári, a papagáj és g más díszmadarak tenyész■ tése iránt. ® Zólyomban november kög zepén jól szervezett kis- B állattenyésztést kiállítást 1 rendezett a CSKSZ járási g szervezete. B Otrokovicén, a gottwaldovi 1 járásban 1965. november 2 19—21-e között rendezték' ■ meg a III. Országos Nutria 1 Kiállítást, amelyen több jl szlovákiai tenyésztő is részt 9 vett állataival. —ksz— őzbarna) esetében pedig 27 os testsúlyt érjenek el. A tenyészállatvásáron a bizottság értékeli a felvezetett állatokat, miközben figyelembe veszi az anya termelékenységét, valamint a bemutatott állat küllemét. Az osztályba-sorolás alapján az állat eladási ára a következő: tenyészbak ER 1 500, Ea 1 200, Eb 1100 korona la 900, Ib 700, II 500 korona tenyészgida ER 770, E 650, I 500, II 360 korona H 1- ammLíU termelékenységi n kecskéi ellenőrzése Ä Szlovákiában rendezett tenyésző! lat vásárokra ebben az ’évben 627 tenyészbakot vezettek fel, melyek közül 582 bakot minősítettek megfelelőnek. Ebből ER minősítést 78. Ea-t 168, Eb-t 193, Ia-t 106, Ib-t pedig 37 állat kapott, 661 431 koronás összértékben. Az átlagos darabonkénti vételár 1136 korona volt. Például Mészáros István (Vefká Dolina, nyitrai járás) a Pol’ny Kesovban 1965. augusztus Í9-én tartott tenyészállatvásárra két kecskéjétől származó három gödölyéért, amelyeket az ER, Ea és az Eb minősítési osztályba soroltak, összesen 4032 koronát kapott. A tenyészállatvásárokra 139 gidát vezettek fel, amelyekből 138-at találtak tenyészállatként alkalmasnak. Ebből az ER minősítést 18, E-t 79, I-est 41 kapott, s az állatok összeladási ára 86 168 korona volt, tehát a darabonkénti átlagos ár 624 koronára alakult. Az idei tenyészállatvásárok egyik hiányossága az volt, hogy a tenyésztők érdeklődése hiányában a vásárokon nem minden állat cserélt gazdát és sok tenyészállat még jelenleg is eredeti gazdájának birtokában van. Az érdeklődők bizalommal forduljanak a Csehszlovák Kisállattenyésztők Szöveségének Szlovákiai Választmányához (SV CSSCHDZ Bratislava, Pugacevova 2), amely közületi központ a tenyésztők címét megküldi. Az a tenyésztő, aki ellenőr-Továbbá a törzskönyvezett állatok esetében az alapárhoz járul még a 10 százalékos felár, ha mindkét szülőt beírták az állami törzskönyvbe, vagy 5 százalékos felár, ha ezeket a kerületi törzskönyvben tartják nyilván. Ha a törzskönyvben csak az egyik szülő szerepel, úgy a felár értéke a felére csökken. Felárat azonban csupán az Elit Rekord, vagy az Elit minősítési osztályba kerülő állatok után lehet számítani. Összesen Szlovákia területén összesen 1650 kecskét soroltak termelékenység-ellenőrzésbe. Ebből 18 EFSZ-ben 320 kecskét, egy állami gazdaságban 65 kecskét és 1104 kistenyésztönél 1265 kecs<ét tartanak. Az 1964. évi méreg szerint az átlagos tejelékenység 879,1 kg tej volt 3,87 % átlagos tejzsír tartalommal. Cseh- és morvaországi kerületekben, ahol az ellenőrzésnek nagyobb a hagyománya 3556 tenyésztő 5804 kecskéjét vették termelékenység -ellenőrzésbe, amelyek átlagos tejelékenysége L026 kg tej, 3,63 %-os tejzsír átlaggal. Legnagyobb teljesítményt ez évben A. Janícková Rovenskoi lakos (Sumperk járás, északmorvaországi kerület) 581-0-6 (régi) jelzésű kecskéje érte el, amely 351 laktációs nap alatt 2153 kg tejet adott, melynek 3,02 % volt a tejzsírtartalma, s így a tejelékenység napi átlaga 4,46 kg tej volt a jelzett időben.