Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1965-12-04 / 48. szám

A bélgyullalpl'ás (coccidiozis) a csibék egyik jgyakori betegsége. Súlyossága nemcsak a kórokozótól, hanem a csibéki^életkorától is függ. A kéthónapon ialuli és különösen az öt-hat hetes' csibéknél, a bél­gyulladás heves 'ídtörésű és gyors lefolyású, viszontVa két hónapnál idősebb csibéknél Initkább a meg­betegedés. Az ipari mérefrekben termelő nagy szárnyas kombinátokban a bélgyulladás elleni ] védekezés ha­tékonyabb módszere a csibék coc­­cidiósztatikus kezelése. A bélgyul­ladással szemben rendkívül érzé­keny csibék eledelébe coccidiósz­­tatikus gyógyszereket adagolnak. Az utóbbi évekbeia több ilyen gyógyszert hoztáik /forgalomba, a többi között az Atnproliumot vagy Amprolmixet, valamint a 3,5 di­­nitro-ortotaluamid alapanyagból készült különböző gyógyszereket (DOT, Zoamix). Eg '(tonna takar­mányba adagolt 125 gramm ilyen gyógyszer megelőzi a fertőzéses hasmenést. Ilyen maximális meny­­nyiségű gyógyszer egyenletes el­­keverése ekkora tömegű takar­mányban csakis a kombinált takar­mányt készítő üzemegységekben lehetséges. Azokban a termelőegységekben, amelyek nem rendelkeznek kom­binált takarmánnyal, ajánlatos a vízben oldódó gyógyszerek hasz­nálata. Ezeket rendszerint gyógyító kezelésre használják, tehát a be­tegség fellépése után, de azokon a vidékeken, ahol a fertőző hasme­nés gyakori, megelőző védekezés­ként is használják a vízben oldódó gyógyszereket. Hazánkban sikerrel alkalmazzák a sulfacoccidint és a galisant (occidizin). Ez utóbbi alapjául antibiotikumok szolgál­nak, előállítási eljárását a buka­resti Állatorvosi Fakultás parazi­­tológiai tanszéke dolgozta ki. A fertőzéses hasmenés leküzdé­sében a siker titka a kezelés meg­kezdésének a pillanatától függ. Ha az első megbetegedések fellépte­kor azonnal megkezdjük a kezelést, hamarabb megszüntethető a beteg­ség. A fertőzéses hasmenés elleni küzdelem akkor lesz igazán hatá­sos, ha a megelőző óvintézkedé­seket is szigorúan életbeléptetjük, a fertőzési gócokat — a beteg ál­latok ürülékét — megsemmisítjük. A fertőtlenítő szerekkel szemben a kórokozók nagy ellenállóképes­séget tanúsítanak, tehát szinte hatástalanok. Ezért az egyedüli hatásos megelőző módszer a szál­láshely padlózatának benzinlámpá­val való égetése. Ezt az eljárást valamennyi kezelés után és akkor alkalmazzuk, valahányszor új csi­békkel népesítjük be a szálláshe­lyet. A szálláshelyek higiéniája igen fontos. Szigorúan ügyeljünk a tisztaságra, gyakran szellőztes­sünk, s tartsuk szárazon az almot. Megállapított tény, hogy az egy­szerűen táplált csibék ellenállók a fertőzéses hasmenéssel szemben. Ezért — mint minden fertőző be­tegség idején — nagyon fontos a csibék megfelelő, kiegyensúlyozott táplálása. Dr. Alexandru Clolca, fűkutató Románia Mezőgazdasagi újdonságok A Bukarest melletti Saftica-i kí­sérleti állomáson és a Galac tar­tományban a Rusefu-i kísérleti állomáson több kísérletet végeztek arra nézve, hogy mivel lehetne legeredményesebben tartósítani a silózott takarmányt. Kitűnő ered­ményt értek el a vegyianyagokkal, nevezetesen szodametabiszulfittal, és formaisavval. A kísérletek so­rán megállapították, hogy egy va­gon lucerna silózásához 30 kiló metabiszulfit vagy 25 liter formol­­sav szükséges. Silózás idején minden 30 centi vastag szecskázott lucernarétegre egyenletesen szórják el az említett tartósító adagok egyikét akár por, akár folyadék alakjában. Így kiváló minőségű silótakarmányt nyernek. Ha az említett vegyi anyagokkal tartósítják a silózott lucernát, megmentik a fehérje 91—98 %-át és a Carotin 26—65 %-át. —f-A Szovjetunióban jó eredménye­ket értek el azzal, hogy a takar­mány és szója magvakat folyékony szilikobaktérium spórákkal kezel­ték. A takarmánymagvaknál 900 kilóval nagyobb hektárhozamot ér­tek el, a szójababnál pedig mint­egy 30 %-kal lett nagyobb a ter­més és a magvak 12 nappal koráb­ban értek be. A kísérleti parcellá­kon a növényeket nem támadta meg betegség. A fent leírt anyag­gal kezelt takarmánymagvak lu­cernává! vegyesen etetve a hek­tárhozamot 2750 kiló zöldtömeggel növelték. —f-Magyarországon a pécsi szőlé­szeti kutatóintézetben egy olyan készüléket szerkesztettek, amellyel meg lehet határozni az Európában és Ázsiában termő főbb szőlőfajtá­kat. Az intézet az utóbbi 10 évben a Mecsek hegység déli lejtőin, a legkülönbözőbb fajtájú szőlőket te­lepítette. Ez az ország legnagyobb szölőgyüjteménye, itt mintegy 400 szőlőfajtát tartanak nyilván. A sző­lőfajták meghatározására szolgáló készüléket a szakemberek eredmé­nyesen használják és valószínűleg széleskörű felhasználást nyer az ország szőlészetében. A New Scientist című angol fo­lyóirat írja, hogy algákkal is meg lehet határozni a talaj termőké­pességét. Módszert dolgoztak ki arra nézve, hogyan lehet algákkal • meghatározni, milyen fő tápanya- ! gok — nitrogén, foszfor és kálium : — hiányoznak a talajból. Az új ; módszer rendkívül egyszerű, 5 egyetlen hátránya, hogy sokkal S több időt igényel, mint a talaj £ laboratóriumi vegyelemzése. • ^__ I Egy amerikai cég olyan rovar- • irtó szert kezdett gyártani, amely | a növényi kártevők légzőszerveit £ bénítja meg, vagyis gyakorlatilag £ megfojtja azokat. A készítményt $ gyümölcsösökben kitűnő ered- : ménnyel alkalmazták. • Az új rovarirtó szer összetétele: £ I— 3 % nagyon jól finomított ás* £ ványolaj, s a többi víz. Egy gyű- £ mölcsfa bepermetezéséhez 1 liter £ folyadék bőven elegendő. A folya- ; dékot magas nyomással permete- í zik a fára. A rovarirtó rendkívül ; vékony rétegben rakódik le a fa ; ágaira, leveleire és a kártevőkre. £ A tapasztalat azt bizonyította, • hogy az új rovarirtószer különösen £ a pajzstetú ellen igen eredmé- £ nyes. A vékony olajréteg nem ár- £ talmas sem a fára, sem az ember- : re, sem pedig az állatokra. ■ ■ ■ ■ ■ ■ Franciaországban olyan irányú £ kísérleteket végeztek, hogyan le- £ hetne a libákat évente két idő- ! szakban tojásra késztetni. A fran- i cia kutatók 400 libával végeztek £ ilyen irányú kísérleteket. A libákat ■ két csoportba osztották: az egyik ! csoport természetes fényt kapott, £ a kísérleti csoport minden nap 13 £ órán keresztül kapott fényt. A ki- { sérleti csoportban a libák 15 tojást £ tojtak, míg a másik csoport libái j csupán 12 tojást. A tojási időszak ! végeztével a kísérleti csoport 200 i libáját elszigetelték és 3 hétig i naponta csak 7 órán keresztül ! kaptak fényt, amivel vedlést idéz- ] tek elő. Szeptember 15—30 óta 1 ismét tojni kezdtek. Mindegyik ! szárnyas növekvő mértékben tojt: | szeptemberben 2-őt, októberben j II- et, és novemberben, vagyis a 1 második- tojási időszakban 4-et. £ A kísérleti csoportban 17 tojást £ nyertek tehát, míg a másik cső- | portból egyetlen liba sem tojt. A La Revue de l’élévage című | francia szaklap 1964. évi negyedik ! számában megállapítja, hogy a két ■ tojási időszak létrehozása kétség- ! kívül előnyösebb a természetes ! módszernél. Virfi eredmények A virti szövetkezet 625 hektáron gazdálkodik. A növénytermesztés be­vételi terve 2 millió 651 ezer korona, az állattenyésztésé pedig 2 millió 926 ezer korona. A szövetkezet eddigi eredményei azt mutatják, hogy a ter­vet nemcsak teljesítik, hanem túl is lépik. Sertéshúsból például a terve­zett 750 mázsa helyett háromnegyed évig 805 mázsát adtak el. Év végéig még körülbelül 350 mázsát adnak a közellátásnak. Bielik Gyula, a szövetkezet elnöke szerint a jó eredmények a sertésgon­dozók szorgalmas munkájának kö­szönhetők. A hízósertéseknél napi negyven dekagrammos súlygyarapo­dást terveztek, de negyvenhat deka­grammot értek el. A baromfigondozók is- kitesznek magukért. A tojáseladási tervet év végéig tízezerrel teljesítik túl. Az árvíz idején segítőkezet nyúj­tottak a páti szövetkezeteseknek is. Hetven embernek lakást és ellátást biztosítottak két és fél hónapon ke­resztül. Ezenkívül az állatállományról is gondoskodtak mindaddig, míg helyreállt a rend. A szép eredményekben nagy részük van a fiataloknak is, ezért a szövet­kezet irányítói szeretnék, ha minél jobban éreznék magukat a faluban. Jelenleg a sportpályát akarják beke­ríteni és hamarosan megkezdik egy öltöző építését is. Kurucz Lujza, Izsa Irigylésre méltó Az Állandó Országos Nyitrai Mező­­gazdasági Kiállítás gazdaságának dol­gozói, 24 hektár szőlőt gondoznak. Az utóbbi évben a hozzáértő szőlőápolók munkája kitűnő eredményeket hozott, Megoldásra váró probléma A bárcai szövetkezet húsból, tejből és tojásból már teljesítette eladási tervét. A 800 mázsa 'hús helyett pél­dául már tíz vagonnal adott el, s az év végéig még egy vagonra számíta­nak. S éppen ez a baj. Persze nem a szövetkezetnek, hanem a felvásárló üzemnek. A kitermelt húst ugyanis nem tudják mindig felvásárolni, mivel azok az üzemek, amelyek elmaradtak eladási tervükkel, most akarják be­hozni a hátrányt, s így a felvásárló üzem nem tudja hová tenni a sok húst. Nincs ok aggodalomra A Füsi Alapfokú Kilencéves Iskola negyvenegy tanulóját a lubochnai pio­nírtáborban helyezték el. A gyerekek nagyon jól érzik magukat ezen a fes­tői tájon. Ellátásukról példásan gon­doskodnak: naponta ötször esznek, 1200 korona értékben kapott minden gyermek téli ruhát és lábbelit, vala­mint háromszáz koronáért játékokat, szánkót és korcsolyát. A komáromi járás iskolaügyi osztálya pedig nem­rég küldött egy gramorádiót és egy magnetofont. A Zsolnai Magasépítő Vállalat is igyekszik a gyermekek éle­tét kellemesebbé tenni. Születés­vagy névnapjaikra mindig ajándékot küld a kis ünnepeiteknek. A tanulókra öt tanító és három nevelő vigyáz, akik kérik a szülőket, hogy ne aggódjanak gyermekeik miatt, mert azokat minden szükségessel el­látják. Marosvölgyi Nándor, tanító Példás csoport Nemrég beszélgettem Truhlyk An­ton mérnökkel, Hurbanovói Járási Építkezési Vállalat egyik építésveze-A bárcai szövetkezet például tizen­négy hízott bikát akart átadni. Az állatok súlya darabonként meghaladta az ötszáz kilót. A felvásárló üzem azonban nem vette át, azzal az indok­lással, hogy a szövetkezet már telje­sítette évi tervét, tehát várjon. És Vártak — egy teljes hónapot. A bikák ezalatt az idő alatt naponta körülbelül negyven kilogramm abrakot fogyasz­tottak, nem azért, hogy hízzanak, ha­nem, hogy súlyuk ne csökkenjen. Az egy hónap alatt tizenkét mázsa abra­kot jelent, nem beszélve a többi ta­karmányról, a gondozásról és az idő­­veszteségről. Most ugyan már minden rendbe­jött, a bikákat végre átvették. Félő azonban, hogy jövőre is hasonló probléma elé kerülnek, hiszen a szer­ződés megkötésekor nem tudhatják pontosan, hogy hány kilóval vagy má­zsával fogják túllépni az eladási ter­vet. Á probléma megoldásra vár! melyet legjobban bizonyít a Nemzet­közi Borkiállításon nyert aranyérem. A 32 fajta szőlőből meg kell említe­nünk a legjobbakat, a vörös Tramint, A Fehér Burgundit, a Leánykát, és a Szürke Burgundit. Holicka mérnök szavai szerint az idei tavaszon minden munkát agro­technikai határidőn belül végeztek el a szorgalmas munkások. A hosszú esőzések miatt azonban még így is nagyon elterjedtek a gombabetegsé­gek, az állati kártevők és elszaporod­tak a gyomnövények. Amikor az idő engedte, az emberek hosszított mű­szakban dolgoztak. Gyakran permetez­ték a szőlőt, egészen a virágzás ide­jéig Novozir N-nel. Virágzás után kékkővel és Niroxyd-dal védték a szőlőt a kártevőktől. A kitartás és a szorgalom nagyon szép termést ered­ményezett, olyat, amilyen a közelben sehol sem volt. Ez annál inkább meglepő, mert a jégeső náluk is kárt tett a termésben. A tavaly termelt szőlőfajták hek­tárhozama a következő volt: Leányka 137 mázsa, Valaskai Rizling 132 má­zsa, Tramin 72 mázsa. Az idén az át­lagtermés 90 mázsa körül mozog, a cukortartalom pedig 20 fok volt. RN Iván Sándor, Kassa tőjével. Truhlyk elvtárs elmondta, hogy az általa vezetett kútfúró és lakatos csoport tagjai jól végzik munkájukat. Az első félévben 146 szá­zalékra teljesítették tervüket. A csoport tagjai a komáromi járás egész területén dolgoznak. A víkl szövetkezetben például a sertéshizlal­da vaskonstrukcióját, Madáron pedig a hizlaldák ketrecszerelését végezték el. Talán nincs is olyan falu a járás­ban, ahol még nem fordultak meg. Munkájukra főleg most, az árvíz után van nagy szükség. A csoport tagjai Sukola József, Tö­rök István, Kamancza János, Lukács Péter, Jakab Kálmán, Zsembovics Já­nos, Nagy István, Vígh István, Kecs­kés Géza, Sztojka Mihály és Lacza Albert minden dicséretet megérde­melnek, mivel munkájukat mindig időben, sőt legtöbbször határidő előtt végzik el. Holczer László, Komárom A tervbe beleszólt a váratlan vendég. Az építőket azonban a cudar no­vembervégi idő sem akadályozta, hogy befedjék a Fámádon gyors ütemben épülő „tudás bölcsőjét“. • A rozsnyói meliorációs szövet­kezet dolgozói az utóbbi időben szép eredményeket értek el. Az év elején ugyan ők is különféle nehézségekkel küzdöttek, de a hónapok múlásával párhuzamosan teljesítményeik is egy­re jobbak lettek. Mindezt jobb mun­kaszervezéssel és új munkamódsze­rek bevezetésével érték el. A hideg novemberi időjárás ellenére, jelenleg is becsülettel végzik munkájukat. Ezt bizonyítja felajánlásuk is; december 10-ig teljesítik idei tervfeladataikat. (Nád) • A rozsnyói járás Vlachov közsé­gében nemrég megkezdték egy halas­tó létesítését. A terv szerint a jövő év tavaszán készül el, és mintegy négy hektárnyi terjedelmű lesz. Ügy terve­zik a falu lakosai, hogy főleg piszt­rángokat tenyésztenek benne. (gy) • Az ekecsi szövetkezetben az ár­víz a kapások és a gabonaneműek több mint nyolcvan százalékát tönk­retette. A vezetőség és a tagok nagy szorgalommal fogtak hozzá a meg­maradt termények betakarításához és az épületek rendbehozásához. Az őszi gabonák és az őszi keverékek vetését agrotechnikai határidőben befejezték. A szövetkezet már eddig 550 tehenet és üszőt vásárolt fel. Ezért a tagság reméli, hogy az árvíz előtt készített terveket teljesíteni tudják. (Csémi Liona, Dunaszerdahely) • A komáromi hajógyár dolgozói közül többen az árvízkárosultak közé tartoznak. Ezért a gyár vezetősége és a dolgozók valamennyien segítségükre siettek. A Gadóson lakó Masár János összedőlt házát például tizenegy tagú brigád segített szétszedni, hogy mi­nél hamarabb hozzákezdhessen az új otthon építéséhez. Szabó Istvánnak, aki Izsán lakik, kilenc tagú brigád építette fel a házát. (Papp János, Komárom) • Az őszi munkák befejeztével egy komoly feladat vár a mezőgazdá­szokra: a rétek és legelők ápolása. Ez a munka az idén nagyon fontos, mivel az esőzések és az árvizek kilú­gozták a talajból a tápanyagot. A kö­zép-szlovákiai kerületben 19 863 hek­tár rétet kell megtrágyázni. Legna­gyobb területek a losonci (4000 ha) és a besztercebányai (3330 ha) járás­ban szorulnak tápanyag utánpótlásra. (P- L.) A HONT MARÓT! Győzelmes Február szövetkezetben az ifjúsági csoport ki­váló tojáshozamot ér el. A képen lát­ható Helena Chre­­nová és Eva Urban- j ská jogosan moso- i lyog, hisz a tojón­ként tervezett 170 J tojáshoz már csak pár darab hiányzik. (Bállá felv.)

Next

/
Thumbnails
Contents