Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1965-07-03 / 26. szám
Ilikor és hogyan támasithatunk kártérítési követeléseket? A szocialista szervezetek együttműködésének alapelve a megkötött gazdasági szerződések következetes és pontos teljesítése. Az adásvételi kapcsolatok a mezőgazdaságban főként a mezőgazdasági szükségletek szállításából állnak. A vetőmagvak, ültető anyagok és faiskolai ültető anyagok szállításáért a Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat felelős, amely felelősséget vállalt a szállított vetőmag-vagy ültetőanyag előírt fajtájáért és minőségért. Ugyanakkor azért is felelős, hogy az említett szállítmányokra elismerő levelet állítsanak ki, esetleg a kereskedelmi vetőmag vagy ültetöanyag esetében csatolják az engedélyező levelet. A felvásárló vállalat teljes mértékben felelős azokért a károkért, amelyekre a fenti kötelességek elmulasztása következtében került sor. Az említett kötelezettségek teljesítésének elmulasztása esetén a törvény csak egyetlen kivételt engedélyez (az ipari üzemek hulladék anyagait nem számítva), méghozzá a vetőmagvak és az ültető anyagok esetében, amikor megköveteli a mezőgazdasági szervezet kártérítését az elmulasztott jövedelemért is. A vetőmagvakért és az ültetőanyagokért a szállító vállalat szavatosságot vállal, egészen a tenyészidő befejezése utáni eladási feladatok teljesítéséig. Természetesen a mezőgazdasági üzem nem várhat a reklamációval az említett szavatossági időszak leteltéig, hanem köteles a szállított termékek minőségi hibáit minden halogatás nélkül azonnal reklamálni a felvásárló és ellátó vállalatnál. Amennyiben a szövetkezet vagy más mezőgazdasági üzem a reklamációt idejében elküldte, a kártérítés kötelezettsége a felvásárló szervezetre hárul. A felvásárló szervezet ugyanis köteles a reklamáció kézhezvételétől számított 7 napon belül kiszállni a helyszínre és a növényzetet az átvevő mezőgazdasági üzem, a mezőgazdasági termelési igazgatóság, a Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Vizsgáló Intézet, esetleg a felvásárló vállalat szállító partnerének képviselői részvételével felülvizsgálni. A növényzet felülvizsgálásakor ellenőrzik a termesztés folyamatát, továbbá azt is, hogy a vetőmag vagy ültető anyag minőségi hibája hogyan nyilvánul meg a növényzetben és ez a hiba milyen hatással lesz a növényzet további fejlődésére, Ugyanakkor olyan intézkedésekéi kell jóváhagyni, amelyek megakadályozzák a kár további növekedését '(leszántás, fejtrágyázás, rávetés stb). A felülvizsgálás eredményeit jegyzőkönyvbe kell foglalni, amelyben az érdekelt felek feltüntetik a saját álláspontjukat a megállapított hibákról. Az ilyen jegyzőkönyv ugyanis helyettesíti a reklamációt. Szeretnénk figyelmeztetni a mezőgazdasági üzemeket a rájuk vonatkozó kötelezettségekre, A szövetkezetek kötelesek a szállítmányt a szállító szervezet (bevásárló szervezet vagy fuvarozó vállalat) dolgozójának jelenlétében átnézni és megállapítani, hogy a szállítmány mennyisége megfelel-e a szállító levélen feltüntetett mennyiségnek, továbbá megállapítja, hogy a szállítmány a fuvarozás közben nem rongálódott-e meg. A körülményeknek megfelelően a szövetkezet köteles a vasúti teherkocsi épségét és érintetlenségét is ellenőrizni. A teherkocsi felnyitása után meg kell állapítani a szállítmányban és a szállító levelén feltüntetett darabáru számát. Ellenőrizni kell a szállítmány bruttó súlyát, esetleg egyes részeinek súlyát, a darabáru göngyölegének éppségét, és össze kell hasonlítani a szállítmány jelzését a szállító levél, vagy fuvarlevél adataival. Ha a szövetkezet hiányosságokat fedez fel, akkor köteles a megállapított hibákat a szállító szervezet dolgozójával jegyzőkönyvbe foglalni, amelyben mindkét szervezet feltünteti a saját álláspontját. A gazdasági törvénykönyvben és a végrehajtási előírásokban módosítást eszközöltek olyan értelemben, hogy ha a szállító szervezet dolgozója megtagadja a jegyzőkönyv felvételét vagy aláírását, akkor a megrendelő (átvevő) nem köteles a szállítmányt átvenni. Az itt említett hibákat, amelyek első látásra felfedezhetők, a szövetkezet köteles a szállítmány átvételétől számított 7 napon belül reklamálni a felvásárló szervezetnél, mivel a 7 nap letelte után kártérítésre vonatkozó jogosultsága érvényét veszti. Ha a megrendelő minőségi hibákat fedez fel, akkor rendszerint meghívja a felvásárló szervezet, a társadalmi ellenőrzés szervét vagy egy semleges személyt a jegyzőkönyv megírására, s ebben leírja, hogyan fedezte fel a hibát és a szállítmányból esetleg mintát is vesznek. A szállítmányból mindig 3 mintát kell venni a műszaki szabványban előírt módon. A jogi előírásokban bizonyos engedményeket tettek a szövetkezetek számára olyan értelemben, hogy ha a Központi Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat által irányított vállalatok szállítmányairól van szó, akkor a szövetkezei a jegyzőkönyv felvételére a legközelebbi mezőgazdasági felvásárló és ellátó vállalat képviselőjét hívja meg. Ez a felvásárló vállalat köteles három napon belül kiküldeni a saját dolgozóját és a megrendelővel jegyzőkönyvet írni arról, milyen álláspontot foglaltak el a felfedezett hibával kapcsolatban és szükség esetén a szállítmányból mintát is vesznek. Az ilyen jegyzőkönyv szintén helyettesíti a rekj lamációt. így keli eljárni a mezőgazdasági szükségletek, a vetőmag, az ültető anyag ée a faiskolai termékek átvételekor felfedezett hibák (minőségi hibák) esetében egészen a vetésig (új vetésig). Arról már említést tettünk, hogyan kell megállapítani a növényzetben felfedezett károkat. Az érdekesség kedvéért szükségesnek tartjuk a felsorolt elveket néhány konkrét példán is bemutatni: 1. A felvásárló szervezet ültető burgonyát szállított a szövetkezetnek. Az ültető burgonyát a szövetkezet megfelelően tárolta és egy bizonyos idő múlva rájött, hogy az ültető burgonya túlnyomó része rothad. A szállítmány átvételekor nem fedeztek fel semmilyen hibát. A szövetkezet reklamálta az ültető burgonya rossz minőségét és követelte, hogy a felvásárló vállalat' hibátlan ültető burgonyát adjon helyette, illetve a hibás szállítmány árát visszatérítse. A reklamáció jókori elküldésének ellenére a felvásárló szervezet nem küldte ki a saját dolgozóját a szállított ültető burgonya minőségi hibáinak megállapítására s ezért a szövetkezet a jegyzőkönyvet egy pártatlan személy jelenlétében vette fel. Mivel a reklamáció elintézése sokáig tartott, az ültető burgonya még jobban elértéktelenedett s ezért a szállítmánynak csak elenyésző részét használhatták fel takarmányozás céljaira. A felvásárló szervezet köteles volt a szövetkezetnek a rothadt ültető burgonya árét megtéríteni. 2, A felvásárló szervezet vetésre szánt babot szállított a szövetkezetnek. Mivel nem volt körzetesített fajtája a szövetkezetnek importált, étkezésre szánt babot adott, melynél megállapította a csírázási erélyt s a vizsgálat alapján kiállíttatta az elismerő leveleket, A tenyészidő alatt azonban megállapították, hogy a bab nagyon elbokrosodik, de hüvelyeket nem fejleszt megfelelő mértékben, A felülvizsgálatot végző bizottság ezért elrendelte az egész növényzet lekaszálását és lesllózását, hogy így megmentse legalább a növényzet takarmányértékét'. A felvásárló szervezetet pedig arra kötelezte, hogy a mezőgazdasági üzemnek a kárt megtérítse, vagyis nemcsak a vetőmag árát, hanem az elmulasztott jövedelmet is. Az elmulasztott jövedelem alatt azt a bevételt értjük, amit a szövetkezet abban az esetben ért volna el, ha kifogástalan vetőmagot kap. A kártérítés összegéből csupán a lesilőzott takarmány értékét vonták le. 3. Harmadik esetként a nyitrai járásban megtörtént mulasztást említjük meg. A felvásárló szervezet az egyik szövetkezetnek szőlőoltványokat szállított. A szövetkezet az oltványokat megfelelő módon tárolta. A téli tárolás ellenőrzése idején megállapították, hogy az oltványok gyökérrendszere elszáradt. Egyes esetekben az ellenőrző bizottság (a Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Vizsgáló Intézet dolgozójának részvételével) a szállított mennyiség 80 %-ánál fedezte fel az említett hibát. Mivel a szövetkezet nem szegte meg a tárolásra vonatkozó előírásokat, jogosan feltételezte, hogy helytelen eljárással még a felvásárló szervezetnél került sor a gyökérrendszer elszáradására. Olyan hibáról volt szó, amelyet a szállítmány átvételekor nem lehetett megállapítani, és az ilyen fajta hibákat a szállítmány átvételekor nem is szokták ellenőrizni. A szövetkezet a hibák felfedezése után azonnal elküldte a reklamációt. A vizsgálat' folyamán megállapították, hogy a felvásárló szervezet a téli oltványokat olyan szállító vállalattól kapta, amely az oltványokat 4—6 héten át dohányszérítóban a gyökerek letakarása nélkül tárolta. A mezőgazdasági üzemnek a szállított hibás oltványok árát megtérítették. A tárolásra vonatkozó előírások megszegését az állami egyeztető bíróság a technológiai folyamat durva megsértésének nyilvánította. E ezért a megkárosított szövetkezet javára, a hibás szőlőoltványok ára 20 %-ának megfelelő kötbért állapított meg. A felsorolt esetek is világosan bizonyítják, hogy a jelenleg érvényben lévő jogi előírások megfelelően védik a szövetkezetek érdekelt. Szükséges, hogy a szövetkezetek megfelelő módon és a megfelelő helyen védelmezzék jogaikat. A szövetkezeteknek az adásvételi kapcsolatok lebonyolításában nagy segítséget nyújtanak a járási mezőgazdasági termelési igazgatóságok mellett létesített ’ellenőrző csoportok. Az ellenőrző csoportok még csak rövid ideje működnek, de máris nagyon szép eredményeket mutatnak fel. Am azt is nyíltan meg kell mondanunk, hogy több egységes földművesszövetkezet igyekszik visszaélni a jogi előírások ismeretével. Az ilyen eljárást az egyeztető bíróságok és az illetékes mezőgazdasági termelési igazgatóságok elítélik és pellengérezm fogják. Néhány konkrét esetet a Szabad Földműves hasábjain is nyilvánosságra hozunk. Arra is figyelmeztetni kell a szövetkezeteket, hogy jogos igéryeinek érvényesítése ellenállást vált ki a felvásárló szervezeteknél. Amennyiben a felvásárló szervezet reagálása csupán a jogi előírások pontos betartására irányul, ezt az aktivitást csak üdvözölni lehet. Am helytelen, ha a felvásárló szervezetek különféle indokolatlan kifogásokkal halogatják a gazdasági szerződések megkötését. Ilyen egészségtelen álláspontot fedezett fel a Nyitrai Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság a Növénynemesítő és Szaporító Vállalat nyitrai üzemében, amely halogatja a szőlőoltványok leszállítására vonatkozó gazdasági szerződések megkötését. A mezőgazdasági termelés! igazgatóságokra és a most alakuló ellenőrző csoportokra vár az a feladat, hogy ezeket a negatív jelenségeket korlátozzák és a szövetkezeteknek hatékony segítséget nyújtsanak. Peter Pauliőek, okleves jogász, a Bratislava! Kerületi Állami Egyeztető Bíróság dolgozója Mint a cementet A milevskoi légi technikai Üzemben ezekben a napokban befejezték az első tíz tartálykocsi gyártását, amellyel a cementhez hasonlóan a takarmánykeverékeket szállítják ömlesztve. A cementszállító kocsikhoz hasonlóan 9 m3 űrtartalmú tartályt a Skoda— Trambus tehergépkocsik alvázára szerelik. A tartályt pneumatikus berendezéssel ürítik. Az új típusú teherkocsi meggyorsítja és olcsóbbá teszi a takarmánykeverékek szállítását és sok zsákot takarít meg. Az egyik tartálykocsit a dunaivánkai baromfitelep számára készítették. Végre megértük, hogy a műtrágyát műanyagból készült zsákokban szállítják a mezőgazdasági üzemeknek. A műanyag védi a műtrágyát a nedvességtől, megkeményedéstöl, tehát az elértéktelenedéstől. Gravitációs erő kihasználása a gyümölcstermesztésben Korunkban a gyümölcstermesztés szinte forradalmi jelentőségű fordulóponthoz érkezett. Egyes belterjesen művelt gyümölcsösökben egy hektárról már 180 q termést is szüretelnek. A gyümölcstermesztés korábban kialakult módszerei szerint a fák alakító-, ritkító-, illetőleg termőre metszésével iparkodtak elegendő mennyiségű és minőségű termést elérni. A természetes formától eltérő irányzat legszélsőségesebb képviselői azonban régebben az úgynevezett alakfák — gyertyatartőszerű és U alakzatok, vízszintes és függőleges fűzérek stb. — tetszetős formája kedvéért feláldozták a fa egészségét és lemondtak a jövedelmezőbb termesztésről is. De akármilyen megfontolásból kiindulva metszettek, először mindig a szilárd vázágrendszer kialakítására törekedtek, majd azt követően a termésre fordításra. Mindezzel persze vállalták azt a kockázatot, hogy kitolódik a termőre fordulás ideje, egyszersmind megzavarják a fa egész életműködését az erőszakos emberi beavatkozásokkal. Francia Polteau idestova 200 évvel ezelőtt a szélsőségesen metsző kertészeket — találóan a „fa hóhérjaidnak nevezte. Ml történik a gyümölcsfa fölfelé növekvő ágaival, ha az ember metszőollóval, fűrésszel nem avatkozik be a természetes folyamatokba. Bizonyos Idő múltán a függőleges ág alsó része felkapaszkodik, míg a felső részén létrejött vesszők termőrügyei és virágai termést hozva, súlyukkal a föld felé húzzák az ág csúcsi részét. így az ág föld fölé hajló Ivet képez. Ezt a jelenséget Poenicke természetes termőívképződésnek nevezte. Az ily módon képződött termőivek a föld felé hajló vízszintes alatti részén egyre több a termőrügy és így a gyümölcs. A termőív gerincén ugyanakkor vegetatív jellegű, felfelé növekvő, úgynevezett vízhajtások keletkeznek. A termőív alsó részének termőképessége hovatovább kimerül, majd ez a rész el is hal. A gerincen képződött vízhajtások pedig fokról fokra átveszik az elhaló fermőívrész élettani rendeltetését: berakódnak termőrügyekkel, s a gyümölcsök súlya alatt ugyancsak a föld felé hajlanak. Majd ívük alsó részé felkapaszkodik, elhal, felső része pedig vízhajtásokat termel. Ez a folyamat' folytatódik, A természetes íermőívképződéséri kívül még más tanulságos jelenségekre is felfigyeltek a gyakorlati kertészek, és tapasztalataik nyomán a növényfizlológusok is. Megfigyelték, hogy valamely ág térben elfoglalt helyzetétől függően, közelebbről aszerint, hogy milyen szöget zár be a vízszintessel, más és más fejlődést mutat. A függőleges helyzetű ág csúcsi rügyei hajtanak ki a legerőteljesebben a középső rügyei mértékelten, míg alapi rügyei alva maradnak, A vízszintessel bezátt 60 fokos szög csökkenti a csúcsi rész rügyeinek kihajtási erejét. A vízszintessel bezárt 45 fokos szög a csúcs fölényét s az ágalapi részén levő hajtások lemaradását méginkább csökkenti, vagyis a vessző felső felszínén a csúcs és az alap növekedési erélyé alig különbözik a középső szakasz felső felszíni rügyeinek növekedési erélyétől. A vízszintessel bezárt 30 fokos szögben növekedő ágon a felső felszíni rügyek egyenletes kihajtása a legkedvezőbb. Éppen ezért ez a szög, amelyet egyes sövényalakító —Bouché—Thomas, Hechinger-féle stb.) módszerek előszeretettel hasznosítanak. A vízszintesbe hajlított vessző csúcsi rügyei erősebben hajtanak. Ott egyébként a felső helyzetű rügyek növekedési erélye az uralkodó, ellenben a talaj felé fordulók alva maradnak. Mármost ha a vessző csúcsát a vízszintes alá hajlítjuk, vagyis a természetes termőívképződést mesterséges beavatkozással gyorsítjuk, akkor lényegében ismétlődik az imént leírt helyzet, tehát: a vízszintes alá került rügyek gyengén fognak kihajtani, s jórészt rövid szártagú termőrészeket hoznak, ellenben az ív gerincén s a könyöknél erőteljes hajtásokat kapunk. Feltételezzük, hogy a leírt jelenségekben sarkalatos rendeltetéssel érvényesül a nehézségi erő, a gravitáció törvénye. A nehézségi erő, továbbá a föld negatív elektromos töltése ugyan' is — feltételezetten — hat a növényi nedvekben, az úgynevezett kationok és anionok, vagyis a pozitív, illetőleg negatív töltésű részecskék vándorlási sebességére. Ezáltal a növényekben és részeikben elektromos potenciál-különbségek képződnek. A vízszintesen nevelt ág alsó felszíne például pozitív 'töltésű, felső felszíne pedig negatív töltésű lesz. Következésképpen a negatív töltésű növekedési hormonmolekula az auxin, a vízszintes ág alsó felszíne felé törekszik és felhalmozódik. Ez akadályozza az alsó felszíni rügyek fejlődését és kihajtá9át. Csupán az egyszerűség kedvéért emeltük ki az auxin nevű jelentékeny növekedési hormont, hiszen más növekedési hormonoknak és ezeken kívül a virágzási hormonoknak is megbecsülendő a funkciójuk és rendeltetésük a növekedés és a termőrészképződés szabályozásában, így a gibberellinnek, ■ florigénnek és társainak. Ez a bonyolult rendszer — egyszersmind életfolyamat — tovább komplikálődik a háwsban lefelé áramló áthasonífott szerves tápanyagok és a fában felfelé áramló szervetlen sók forgalmával, A növekedés és a tápanyagok arányétól is. De nem untathatjuk részletekkel Olvasóinkat'. Annyi azonban máris bizonyos, hogy egy ilyen bonyolult élettani rendszerre és a benne kialakult életfolyamatokra és erőviszonyokra döntő lehet az, hogy a növényi szervek, képletek különböző részein hogyan alakulnak a nehézségi erő támadáspontjai. Ezek után a növényi szerv adott helyein a termelés hasznos érdé* keinek megfelelően termőrészképződéshez, hajtásfejlődéshez, de főképpen a kettőnek legkedvezőbb egyensúlyához: a termőegyensúlyhoz vezetnek. Immár egyre inkább elmélyülnek iameretelnk az irányban, hogy az egye» gyümölcsfajok, sőt ezeken belül a fajták milyen időpontban, milyen szögben lekötözött hajtásképleteikkel biztosítanak korai, gazdag és jó minőségű termést. Molnár Ferenc az „Élet és Tudomány" nyomán Permetezés haboltóval Több európai országban a növényeknek vegyi anyagokkal való per. metezésére olyan készüléket gyártottak, amely a tűzoltásban alkalmazott haboltó elvén alap. szik. A növényfertőtlenítésre, a gyomirtásra, vagy fej trágyázásra szolgáló anyagot habképző folyadékban oldják fel. A habsugarat a permetező készülékkel a növényekre irányítják. A parányi buborékokból álló úgynevezett „kémiai takaró" így beborítja a terliletet. A hab csak igen lassan párolog el, tíz órán keresztül is megmarad. Ily módon a növények fokozatosan „szívják fel" a vegyi anyagot a habból. Ez nagy mértékben fokozza a vegyszerek hatását. (FDN)' A nyugatcsehországi Radlicén él Karel Sála nyugdíjas, aki nagy örömét leli a saját üvegházában nevelt meleg égövi gyümölcsfák termésében. A 65 éves ember - aki a képen is látható - kedvenc mandarinfája mellett guggol, s a termésben gyönyörködik. (Foto: CTK) SZABAD FÖLDMŰVES 5 1065. július l
