Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1965-12-04 / 48. szám

He torpanjon meg a szövetkezét fejlődése Az utóbbi években többször beszá­moltam a galsai szövetkezet fejlődé­séről, gazdasági helyzetéről. Az Ipoly két partján, a losonci járásban 512 hektár területen gazdálkodunk. Ered­ményeink évről évre szebbek. Tavaly például a nagy szárazság ellenére gazdag termést takarítottunk be, és a dohánytermesztésben országos vi­szonylatban az első helyre kerültünk. Nagy szó ez, hiszen nem is olyan ré­gen még a leggyengébb szövetkezetek között emlegettek bennünket. Minden jel arra mutat, hogy a közeljövőben a járás tizenhat jól gazdálkodó szö­vetkezete közé kerülünk. Míg tavaly a szárazság, idén a sok eső, a talaj- és árvíz nehezítette a gazdálkodást. Ha e két véglet között választhatnánk, úgy az előbbi mellett döntenénk, hiszen az Ipoly-menti ala­csonyfekvésű földek nem igényelnek sok csapadékot. Bizonyíték erre a ta­valyi száraz év, amikor mind a kapá­sok. mind a kalászosok terven felül fizettek, ezáltal félmillió koronával túlszárnyaltuk tervezett bevételünket. Az idei csapadék azonban Sok kárt tett a gabonafélékben, sőt 108 hektár szántóföld kihasználatlan, maradt az árviz és talajvíz miatt. Ez pedig szán­tóterületünk 25 százaléka. A viz tönk­retette a cukorrépát, takarmányrépát, burgonyát, zöldséget, évelő takarmá­nyainkat, sőt részben a kukoricater­més is kárt szenvedett. Ezek ismere­tében bizony azt hihetnénk, hogy le­romlott a gazdaság. A valóságban nem így áll a helyzet. A rossz termés nem tette tönkre a szövetkezetei. Október végén a tervezett pénzbevételt 77 ezer koronával túlteljesítettük. Idén még rövid lejáratú hitelt sem vettünk igénybe. Igaz, a növénytermesztésben fél­millió koronával lemaradtunk, viszont számítunk az Állami Biztosító segít­ségére. Az állattenyésztés kitett ma­gáért. Október végéig mintegy 350 ezer koronával toldotta meg a terve­zett bevételt. A növénytermesztés kivételével el­adási tervünknek már eleget tettünk, sőt túlteljesítettük. Sertéshúsból 92 mázsával, marhahúsból 157 mázsával adtunk többet a piacra. A kedvezőtlen időjárás következté­ben közel egymillió korona kára lett a szövetkezetnek. Ezt az összeget az Állami Biztosító még nem térítette meg. Csupán értesítést kaptunk, hogy az előzetes becslés szerint 100 ezer koronát adnak. Ugyanakkor a szom­szédos szövetkezetek, akikkel nekünk azonos kárunk volt, sokkal nagyobb összegeket kaptak, míg rólunk a biz­tosító megfeledkezett. Tavaly a szá­­razság-okozta károk kifizetésekor is kihagyott bennünket a biztosító, hol­ott a többi szövetkezet megkapta a nekijáró segítséget. Reméljük, hogy az Állami Biztosító annak rendje és módja szerint elszámol velünk, annál is inkább, mert tavaly a biztosítási alapra több mint 200 ezer koronát tettünk. Ezért bizakodva nézünk a zárszámadás elé és hisszük, hogy a tíz korona előleghez a tervezett nyolc koronát hiánytalanul kifizethetjük. A szövetkezet dolgozói méltán rá­szolgáltak keresetükre, mert becsü­lettel helytálltak a munkában. Az ősziek betakarítását, a kalászosok ve­tését, bármilyen nehéz körülmények között is időben befejezzük. Uggyel-bajjal takarmányt is bizto­sítottunk télire az állatoknak. Bízunk abban, hogy télen se a tejhozam se a súlygyarapodás nem csökken. Tőlünk telhetőleg mindent megteszünk, hogy az idei időjárás ellenére ne torpanjon meg a szövetkezet fejlődése. Trizna Béla, ökonómus Galsa ANNAK ELLENÉIRE, hogy a me­­zőgazdaságí területet kor­mányrendelet védi, e téren aggasztó a helyzet a kassai járásban. A gigan­tikus ipari építkezés céljaira száz és száz hektárt kell rendelkezésre bo­csátani a mezőgazdasági területből. A járásban 1960-tól a mai napig 5787 hektárral csökkent a mezőgazdasági összterület, melyből 5051 hektár a szántó. A tavaly kiadott és életbelép­tetett 392. sz. kormányrendelet óta az említett terület termésének értéke majdcsak 22 millió korona lett volna. A termőföld beépítésén kívül egyéb károk is keletkeznek az olajvezeték, gázvezeték, sőt a széles nyomtávú vasút építésekor. E munkálatoknál gyakori az olyan eset, hogy a távolabb eső dűlőkön is tönkremegy a termés, mert a gépi jármüvekkel felesleges utakat vágnak a földeken. Csupán a széles nyomtávú vasutat építő üzem tavaly és idén az így elkövetett káro­kért 862 ezer koronát fizetett a me­zőgazdasági üzemeknek. A földterület csökkenéséért a helyi nemzeti bizottságok is okolhatók. Gyakori az eset, hogy mindenki saját területén építkezik, tekintet nélkül arra, hogy az a község belterületén vagy külterületén fekszik-e. Megtör­ténik, hogy a belterületen az egyes házak között sok az üres, építkezésre alkalmas parcella, de ezt tulajdono­saik tartogatják az unokák vagy déd­unokák számára. A nemzeti bizottság vezetői ezt elnézik, egyetértenek vele, s ezért az új házak építésére sokszor külterületen, a szántóföldön kerül sor. Így van ez például Nádaskán, Felső­­hutkán stb. Sőt, Hernádgecsén a HNB elnöke ahelyett, hogy példát mutatna, a saját tulajdonában lévő parcellára, mely a községen kívül terül el, sze­retne építkezési engedélyt kapni. Számos mezőgazdasági üzemnek saját gazdálkodása keretében is meg kellene látni a hibákat. Több eset fel­sorolható, ahol az öt-tíz évvel ezelőtt jó áron eladott és kibányászott kavics Egyre fogy a szántóföld és homokgödrök helye parlagon hever ahelyett, hogy rendbehoznák s ter­melnének rajta valamit. így van ez Perényben, Miglécen, Kenyhecen, Aba­­széplakon, Somodin s még jónéhány mezőgazdasági üzemben. TUDJUK, HOGY A TERMELÉS fo­kozásához nemcsak a földvédelem, de a talaj termőerejének állandó növe­lése Is hozzájárul. Ebben nagy szere­pet játszik az istáliótrágya, mely el­sősorban a talaj humusztartalmát nö­veli. Sajnos, az istállótrágya terme­lése körül járásunkban nagyon sok hiányosság mutatkozik. Ha négyéven­ként 300 mázsa istállótrágyát számí­tunk hektáronként, akkor 43 ezer va­gonra rúg a trágyahiány. A hiányhoz hozzájárult az is, hogy az istállótrá­gyát a mezőgazdasági nagyüzemek csak felerészben szántották ősszel a földbe, a másik felére csupán tavasz­­szal került sor. Míg az elmúlt évek során négyezer hektáron végezték tavasszal a trágyázást, tavaly 702 hektáron, idén már csupán 350 hek­tárt trágyáztak. Az előbbi évekhez hasonlítva az a nagy változás történt, hogy a járás szövetkezetei, állami gazdaságai rend­szeresen mezei trágyateiepekre hord­ták az istállótrágyát. Csupán az első félévben idén 11129 vagon istállótrá­gya került mezei szarvasokba. JÁRÁSUNKBAN NAGYON sok a sa­vanyú talaj, amely meszezésre szorul. A talajvizsgálatok szerint mezőgazda­­sági területünk 36 százaléka nagyon savanyú, mig 30 százaléka mérsékel­ten savanyú. A talaj kémhatásának közömbösítése céljából évente hatezer hektáron kell elvégezni a meszezést. Az elmúlt években ezt a feladatot nem tudtuk teljesíteni, hiszen még két évvel ezelőtt csupán 3036 hektár meszezését végeztük el. Tavaly a helyzet javult, míg a jövőben eleget tehetünk a követelményeknek. Ugyan­is járásunk területén a Druzstevná prl Hernáde-i szövetkezet területén nagy mészpor lelőhely van, mely az előzetes számítások szerint havonta 150 vagon mészpor kitermelésére alkalmas. Ezekután saját forrásunkból tudjuk fedezni a hatezer hektár semlegesí­tésére elegendő nyersanyagot. Ami a talaj rekultivációját Illeti, idén hatszáz hektár rendbehozását terveztük. E célra ötmillió koronát irányoztunk elő. A rekultiváció első­sorban a rétek és legelők javítását szolgálja, de számbajön a szántóterü­letek kiszélesítése is. Nagy összegeket áldozunk a talaj termővé tételére, ennek ellenére, sajnos, előfordul, hogy sok a parlagon heverő föld, mely bármikor bevon­ható a termelésbe. Különösen Kassa környékén az állami gazdaságok tá­volabbeső területein állnak üresen kisebb nagyobb parcellák. Ugyanezt elmondhatjuk több ipari üzem beépí­tetlen területeiről is. Tanácsos lenne, ha ezeket a parcellákat beültetnék gyümölcsfákkal vagy kiosztanák va­lamelyik szervezetnek megművelés céljából. A kisállattenyésztők vagy gyümölcsészek nagyon okosan ki­használnák ezeket az elhanyagolt területeket. A mezőgazdasági terület egyre fogy, sok a parlagon heverő föld, nincs min­den rendben a talaj termőerejének fokozása körül sem. Az intézkedések sokszor nem hatékonyak, a jól Indult gondolat megvalósítása néha nem vég­ződik sikeresen. Jó lenne, ha a mező­­gazdasági üzemek és a helyi nemzeti bizottságok vezetői az eddigiektől jobban szívügyüknek tekintenék a talajról történő gondoskodást, a ter­melés fellendítését, hogy minden talp­alatnyi terület a termelés ügyét szol­gálja. IVÁN SÁNDOR, Kassa Melyik n legjobb alom ? ■ Mielőtt a vastag hótakaró maga alá nem temeti a sok almot, teremtsünk rendet a gazdasági udvarokban. Egész éven át, de kü­lönösen a kapásnövények betakarí­tása, tárolása Idején sok minden bekerül a gazdasági udvarokba, kukoricagórék, burgonya és répa­prizmák környékére, amire nine* azükség. Az istállók körül Is akad szemétdombhoz hasonló, kezelet­len trágya, átázott alomszalma. A tyúkszállás előtt sok esetben hó­napokon, éveken keresztül bűzlik a tyúktrágya, melynek eltakarítása nemcsak a rend kedvéért, de egészségügyi szempontból is szük­séges. Nagyon helyes és dicséretes, ha évközben többször, hetenként vagy havonta nagytakarítást rendezünk, de elengedhetetlen, hogy ősszel és tavasszal rendet tegyünk a gazda­sági udvarokban. A trágyának a mezőn szarvasokban van a helye, míg az egyéb alomból, törme­lékből, zöldséghulladékból készít­sünk komposztot. A kiselejtezett gazdasági eszközöket se hagyjuk szerteszét az udvaron. Gyűjtsük össze, bíráljuk el használhatósá­gát, majd ajánljuk fel a vasgyüjtő üzemnek. Száz szónak is egy a vége; a gazdasági udvar tisztasága a gaz­da tükörképe. ■ Akarjuk vagy nem, kifagy az eke a földből, ezzel az utolsó ta­lajelőkészítő eszköz is felszabadul. Ám hogy a téli „pihenés“ egész­ségére szolgáljon boronának, ve­tőgépnek, ekének, valamint a me­zőgazdaságban használatos többi gépnek, fontos, hogy raktározás előtt megtisztítsuk, majd olajjal konzerváljuk. Néhány szövetkezet­ben már megbecsülik a gépeket, de sok még az olyan nagyüzem, ahol a hengert, tárcsát, de a vető­gépet is határban éri a tél. Jó lenne, ha a kisebb-nagyobb eszközök télre fedél alá kerülné­nek, viszont ennek hiányában két­szeresen fontos, hogy mind a talaj­művelő eszközök, mind a betaka­rítást végző gépek megtisztítva, zsírozott állapotban, olajjal kon­zerválva az udvar valamelyik ré­szében felsorakoztatva teleljenek. •••••••• Bíznak az új elnökben Zsldullak elvtárs, a Palárikovoi Mezőgazdasági Technikumból jött Egegre, s vette át az elnöki tisztsé­get. Nagy igyekezettel látott munká­hoz és hozta egyenesbe a szövetkezet gazdálkodását. Mert bizony az egegiek a gyengébb szövetkezetek közé tar­toztak. Az új elnök első lépésként vissza­kérte a Pusztafalusi Állami Gazda­ságnak két évvel ezelőtt kölcsön adott 380 hektár földet, mert szerinte erre szükség mutatkozott. A munkák meggyorssitása és színvonalának érde­kében bevezették a premizálást, E célból minden szombaton ezer korona került kifizetésre. A legjobb kocsisok és gyalogmunkások szombatonként felvették a 80—100 koronát. Az elő­leget rendszeresen megkapták a szö­vetkezet tagjai, miután megjavult a munkaerkölcs. Most, hogy értékelik az évi munkát, megállapították, hogy a 11 korona előlegen kívül előrelátha­tólag még mintegy öt korona jut zár­számadáskor munkaegységenként. A szövetkezet történetében most érzik először a tagok, hogy érdemes szor­galmasan dolgozni, hiszen jövőre már 20 korona lesz egy-egy munkaegység pénzértéke. A munkaerkölcs javulásának kö­szönhető, hogy a szövetkezet agro­technikai Időben befejezte a vetést és a mélyszántást. Ennyi takarmánya még nem volt a szövetkezetnek, mint az idei esztendőben. Évelő pillangó­sokból 25 vagonnyl van kazlakban és pajtákban. Silótakarmányból közel száz vagonnal készítettek. Az állat­­állomány kiegészítése céljából 36 elő­­hasú üszőt vásároltak a szomszédos szövetkezetekből, amelyek egy-két hónap múlva leellenek. A kapásnövények is gazdagon fizet­tek. Cukorrépából 500 mázsát értek el Szorgalmas munka eredménye A Bajcsi Állami Gazdaság haraszti részlegének sertéshizlaldájában ■ Balogh József vezetésével egy szocialista munkabrigád dolgozik. A cso- 2| port tagjai 1964 tavaszától versenyeznek a büszke címért. Munkájukat nagy lelkesedéssel és szorgalommal végzik. Mindenki elismeréssel be­■ szél róluk, különösen az utóbbi időben, mivel a súlygyarapodás naponta J átlag még nem csökkent 0,47 kilogramm alá. Ilyen jó eredményt 6500 sertés hizlalásánál nem egyszerű elérni, — hangoztatta Toman elvtárs is, a sertéshizlalda vezetője. A hizlalás korszerű módszerekkel történik, annak ellenére, hogy az ■ épületek régiek. Háromezer sertést száraztakarmánnyal és 3500-at pedig B nedvessel hizlalnak, A nedves takarmányt külön erre a célra készített • takarmánykeverőben keverik, majd kiSvasúton kocsikban hordják szét !és a kocsiból két oldalra kivezető csövön keresztül engedik a vályúba. A brigád az eladási kötelezettségeket mindig rendszeresen teljesíti. Az 1965-ös év azonban még a tavalyinál is jobbnak ígérkezik. Az évi B eladási tervet már november elsejére teljesítették, és az év végéig még I nyolcszáz mázsa sertéshúst adnak át a felvásárló üzemnek. A jó eredmények alapján októberben az üzemi tanács egyhangúlag megszavazta a büszke cím odaítélését és Kazán elvtárs, az üzemi tanács elnöke, ünnepélyes keretek között át is nyújtotta a kitüntetést. Ez ■ alkalomból a brigád tagjai ígérték, hogy eredményeiket még fokozzák. a Bolemant László, Bajcs A KISÁLLATTENYÉSZTÉSI KUTA­TÓINTÉZETBEN nemrég befejeződött egy kísérlet — Gippert Tiboré és Dr. Szép Iváné — amelynek célja volt megállapítani: melyik az az alom, amelyik legjobban megfelel a csirke­nevelés követelményeinek? Mit várunk az alomtól? Azt, hogy kényelmes élet- és kaparóteret bizto­sítson állatainknak, legyen jó hőszige­telő, nedvszívó és gázmegkötő. Fon­tos, hogy nagy tömegben, olcsón le­hessen hozzájutni. A Jó alomanysg nem lehet poros, penészes, nedves, vagy — mint az érpapelyva — nyálka­hártyára ártalmas. A kísérletre azért volt szükség, mert a külföldi irodalomból és tapasztala­tokból ismert alomanyagok zöme Ma­gyarországon általában nem használa­tos, tehát a rendelkezésre állókat kel­lett megvizsgálni. Ezek az alomanya­gok a következők voltak: tőzeg, ku­koricacsutka egészen és törve, fafor­gács, kukoricaszárszecska, szalma­szecska és fúrészpor. A mikroklíma alakítás szempontjából a tőzeg igen lényeges szabályozónak bizonyult. A nevelés kezdetén száradt a kísérleti fülkékben, tehát sok vizet adott le, később, mikor már az állatok na­gyobbak voltak, sok nedvességet szí­vott magába. Mindvégig egyenletesen keveredett az ürülékkel, jó kaparó­teret biztosított, száraz állapotban azonban porzott. A B12 vitamin kép­ződése szempontjából ig.en előnyösnek bizonyult. A kukoricacsutka egészen kedvezőtlen volt a csirkék számára, mert az állatok nem tudták kellőkép­pen mozgatni, a trágyával elkeverni, nehézkes volt rajta a mozgás. Előnyé­re lehet írni, hogy a nevelés kezdetén nem adott le sok vizet és a nevelés végén nem vett fel sokat. A tört ku­koricacsutka — akárcsak a fűrészpor — hátrányos volt olyan szempontból, hogy az állatok fogyasztottak belőle, s így különböző emésztőszervi meg­betegedéseket okozott. A kukorica­szárszecska a nevelés kezdetén sok vizet adott le, a nevelés folyamán so­kat vett fel, összetömődött, nehezen kezelhető volt. A fúrészpor mindig egyenletesen keveredett a trágyával, de igen porzott. Minden tekintetben a faforgács bi­zonyult a legjobbnak. Mindvégig kel­lemes kaparó- és életteret biztosított a baromfinak, kevés vizet adott le, közepes nedvszívónak bizonyult, tri* gyakéreg nem képződött rajta. Vizs­gálták az alom hatását a takarmány­­hasznosításra és súlygyarapodásra. A legjobb eredményt a faforgácson és tőzegalmon tartott csirkecsoporttal érték el. E két alomban képződött a legtöbb B12 vitamin. Az alapanyagok közvetlenül elhullást — a tört kuko­ricacsutka kivételével — nem okoztak, de a takarmányértékesülést, súlygya­rapodást befolyásolták. Végkövetkeztetésként a kutatók arra a megállapításra jutottak: nagy­üzemi csirkenevelőkbe a tőzeg és fa­forgácsalom való elsősorban. Szükség­ből és a számbajöhetőség sorrendjé­ben: szalmaszecska, kukoricaszár­szecska, fúrészpor, A kukoricacsutkát sem egészben, sem daráltan nem Ja­vasolják. Felhívják a figyelmet arra is, hogy beólazáskor helyes, ha a tőzeg víztartalma 40—60 százalékos, egyéb alapanyagoké csak 25. Mindezeket figyelembe véve a gazdaságok lehető­ségeik szerint, a fenti tapasztalatokat figyelembe véve, válasszák meg az alomanyagokat. Dr. Gonda Irén hektáronként, mig kukoricából hatvan mázsát takarítottak be. A tavaszi munkák még messze van­nak, de a szövetkezet elnöke már gondoskodott egy kertészeti szakem­berről. Kiss Károly elvtárs, aki ebben a szakmában tíz évig a Karval Mező­gazdasági Szakiskolán működött, most hazajött, hogy szülőfalujában gyü­­mölcsöztesse tudását. Tervbevették, hogy a Jövő évben tíz hektáron fel­újítják a dohánytermesztést Kliment Ignác vezetésével. A szövetkezet do­hányszárítója már több mint hat éve kihasználatlan, holott a község hatá­rában elsőrendű dohány terem. A gazdálkodás további fellendítését szolgálja az a lépés, hogy a szövetke­zet a Hornok-féle urasági szőlő mel­lett a szőlőtermesztés bővítését szor­galmazza. Jelenleg tíz hektáron már meg is kezdték a talaj forgatását. Egegen mintegy ezer hektár terüle­ten minden ipari és kultúrnövény sikerrel termelhető. Csupán a jó szer­vezés hiányzott, melyet a szövetkezet Zsiduliák elvtárs személyében meg­talált. Az idei eredmények láttán a szövetkezet tagjainak hangulata na­gyon jónak, bizakodónak mondható. Ha minden sikerül, úgy, ahogy azt a vezetőség tervbe vette, néhány év alatt szilárd, gazdag lesz a szövetke­zet. Az előfeltételek adva vannak, csupán a tagokon múlik, hogy a ve­zetőséget, köztük az elnököt megbe­csüljék, s munkája elé ne gördítsenek akadályokat. Zsiduliák elvtárs meg­mutatta, hogy nem fél a lapáttól, vil­lától, a traktorra Is felugrik, ha erre szükség mutatkozik. Jó szervező, amit már bebizonyított Paláston, s amely képességét Egegen is latba veti majd. Belányi János, Deménd 4 SZABAD FÖLDMŰVES 1965. december 4. Kukoricacsutka *iem alkalmas a csi­bék almozására.

Next

/
Thumbnails
Contents