Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1965-12-04 / 48. szám
Hogyctn készül a pezsgő ? Azóta, hogy a Hautevillersi (Franciaország) benedikánusok kolostorában először durrant a pezsgősüveg, 280 év telt el. Akkorában, de még egynéhány évvel ezelőtt is a pezsgő a felső tízezrek legkedveltebb itala volt. Mit szólna most dón Perignon páter ha élne, aki a pezsgő feltalálója volt, annak a pezsgőnek, amelyet csak a fejedelmi udvarokban ittak, például XIV. Lajos francia király udvarában, ha látná, hogy ezt az értékes nedűt ma már az egyszerű földi halandók is isszák. Nehezen képzelhetjük el csodálkozását, ha úgy meglátogathatná például a szeredi pezsgőgyárat. Érdekes, hogy a franciák után nálunk épült fel Európában a második pezsgőgyár, éspedig Bratislavában. A HUBERT cég építette 1825-ben az első hazai pezsgőgyárat. A gyár 1952-ben Szeredre költözött és azóta a pezsgő minősége állandóan emelkedik. Eredetileg csak egy fajtát gyártottak, az „Extra Sekt“-et. Ma már három fajtát állítanak elő, éspedig szárazát, pirosat és a legismertebb félédesét. Minősége kitűnő, ezt Európa különböző országaiban is elismerték. A gyár pezsgői-különböző nemzetközi borkiállításokon eddig 17 arany, 41 ezüst és egy bronzérmet nyertek. A pezsgőgyár falait több budapesti oklevél is díszíti, míg a legutóbbi aranyérmet Tbilisiből, Szovjetunióból hozták a szeredi pezsgőgyár vezetői. De hát hogyan is készül a pezsgő? A jó minőségű borokat gépek segítségével palackozzák, miközben a borhoz néhány milligramm borélesztőt tesznek. Majd az üvegeket nyakkal lefelé állványokra helyezik, ahol tizennyolc hónapig pihennek. Időnként egy rázószerkezet összekeveri az italt a leülepedett borélesztővel. Az érési időszakban naponta néha ötven üveg is „robban", de ahol több mint egy millió üveg van, ez szinte nem is veszteség. Ha letelik az érés ideje, a pezsgős üvegeket felnyitják, eltávolítják belőlük a lerakodott élesztőt, majd „keresztelik“ — persze nem vízzel, hanem egy adagológép cukorral kevert francia konyakkal dúsítja az erjedt borocskát. Ezek után az üveget „felöltöztetik“. Megkapja az ezüst díszt meg az aranyozott címert. Így indul útnak a pezsgő az ország minden tájára és külföldre. Nemrég Líbiának is küldtek a zamatos italból. De vajon melyik a száraz és miért száraz pezsgő? Azért száraz, mert nincs „megkeresztelve“. Természetes állapotban, tehát édesltés nélkül kerül a piacra. A piros pezsgő pedig vörös borból készül. Lesz-e elég pezsgő a karácsonyi és újévi ünnepekre? Kubánek Jusztin, az üzem igazgatója elmondotta, hogy évi tervük 43 vagon. Ezt december 20-ig a piacra adják, míg terven felül 1,5 vagon pezsgőt szállítanak az ország klüönböző részeibe. Pezsgőből tehát nem lesz hiány! Krajcsovícs Ferdinánd, Galánta UNIVERZÁLIS TŰZJELZŐ KÉSZÜLÉK AZ USA-ban nemrég újfajta tűzjelző készüléket szabadalmaztak. Újfajta azért, mert nemcsak jelzi a tüzet, hanem szinte „látja“ és „megérzi“ a tűzveszélyt. Tulajdonképpen termosztátok és fényelektromos elemek kombinációjáról van szó. A termosztátok azonnal bekapcsolják a riasztó berendezést, mihelyt az ellenőrzött helyiségben egy meghatározott érték fölé emelkedik a hőmérséklet. Ugyanezt teszik a fényelektromos elemek, ha az általuk ellenőrzött térrészbe füst kerül. SZABAD FÖLDMŰVES jjj 1965. december 4. Az értékkategóriák kihasználása az állami gazdaságokban az, £.vbe.in gazaasagi etetünk számos területén sok olyan újítást valósítottak meg, amely nagyban elősegíti a termelékenység növelését. A múltban erre nem igen volt példa. Az újítások főleg az ipart érintették. Mivel az ipar sok tekintetben elválaszthatatlan a mezőgazdaságtól, egyik-másik újítás szükségszerűen elterjedt a mezőgazdaságban is, de különösen az állami gazdaságokban. Ide sorolható például az a kezdeményezés, amely az értékkategóriák hatékonyabb kihasználását helyezte kilátásba, különös tekintettel a hitelre és a kamatra. A trebisovi járásban kilenc nagy kiterjedésű gazdaság működik. Ezeknek az üzemeknek a járásban döntő szerepük van. Termelési eredményeik egyre javulnak, pénzügyileg pedig úgyszólván teljesen kiegyesűlyozottak Tekintettel a mezőgazdasági termelés idényjellegére, valamennyi gazdaság az év nagyobbik felében hitelre szorul, ami a második és a harmadik negyedévben sokszor túlhaladja a hasonló kapacitású ipari vállalatok hitelkeretét. Éppen ez a körülmény tette lehetővé a hitel és az ebből eredő kamat hatékonyabb kihasználását. Állami gazdaságaink fontos tartozékai népgazdaságunknak. Társadalmunk tehát elvárja, hogy az 1965-ös évi tervüket túlszárnyalják és a belföldi piacra minél több mezőgazdasági terméket juttassanak. A feladatok tökéletes megoldása jegyében ültek tárgyalóasztalhoz az állami gazdaságok és az Állami Bank járási képviselői, hogy megvitassák a hitelnyújtási feltételeket. A tárgyalás üzletszerű volt. Az Állami Bank képviselte a társadalom érdekeit, ezzel szemben az állami gazdaságok, mint önálló vállalatok, tárgyilagosan mérlegelték az adott lehetőségeket. Végül is abban állapodtak meg, hogy: • Az állami gazdaságok kötelezettséget vállalnak a terv 100 százalékos teljesítésére (minden mutatónál). Ezenkívül állattenyésztési termékekből túlteljesítik eladási tervüket. A szemestermények eladási tervét 399 ezer koronával túlszárnyalják és az évi önköltséget 2 millió 613 ezer koronával csökkentik. • Az Állami Bank ezzel szemben ígéretet tett arra, hogy a terv 100 százalékos teljesítése esetén 3,6 százalékos kamatlábat alkalmaz (a tervezett hiteleknél). Ha pedig a tervet nem teljesítik valamelyik lényeges mutatónál, úgy a kamatlábat 5,4 százalékig növelik, miközben mérlegelik a gazdaságok esetleges hibáit. A terv túlteljesítése esetén azonban visszatérítik a már folyósított kamat 25—50 százalékát. A kamatkedvezményt előre megnararozraK a Koreiezercsegvailalás összegéből, ami ez évben 677 ezer koronáig terjed. Megállapodtak abban is, hogy a felek negyedévenként közösen értékelik a terv teljesítését. Az állami gazdaságok kötelezettségvállalásukat csak részben teljesítik, de az állattenyésztési termékek eladási tervét valamennyi gazdaság magasan túlszárnyalta. Ennek következtében 19,5 millió korona értékű terméket adtak piacra terven felül. A növénytermesztésben az eredmények sokkal gyengébbek lesznek. Bár ma még pontosan nem lehet megállapítani a tervezett mennyiség teljesítését, mégis azzal számolunk, hogy hét gazdaság teljesíteni fogja felajánlását. Az Állami Bank ezzel szemben minden egyes gazdaságnak kamatkedvezményt nyújt, s mostanáig 307 ezer koronát utalt át a gazdaságok számlájára, Ez az összeg persze még növekedni fog az önköltség csökkentéséért kifizetésre kerülő kamat formájában. Azzal számolunk, hogy a beígért kamatkedvezményt teljes öszszegben kifizetik. Sajnos, az állami gazdaságok munkájában sok hiba csúszott. Emiatt a bank több esetben kénytelen volt ideiglenesen felemelni a kamatlábat. A büntetőkamatok összege mostanáig 60 ezer korona. Különösen a beruházási terv teljesítésében mutatkoztak hibák, de eléggé kedvezőtlen az állatok elhullásának mutatója is. Igaz, hogy nem minden gazdaságban van ez így, de ha összehasonlítjuk a viszszatéritett kamatok összegét (308 000 Kős), a büntetőkamatok összegével (60 000 Kcs), megállapíthatjuk, hogy az állami gazdaságok munkájában túlsúlyban van a pozitív tényező. Az értékkategóriák kihasználása nemcsak a kamat, de a hitel terén is megmutatkozott. Az Állami Bank aktív hitelekkel támogatta azokat az állami gazdaságokat, amelyek a termelés fokozására, vagy az önköltség csökkentésére hitelt kértek. Ilyen hiteleket főleg öntözőberendezésekre, az istállók korszerűsítésére és más tervbe nem foglalt akciókra merítettek. E hitelek összege meghaladja az egymillió koronát. Persze ez az összeg nem sok, de azt bizonyítja, hogy a gazdaságok vállalkozási szelleme a múlthoz viszonyítva jelentősen megnövekedett. Veres Sándor, Trebisov Példás állatgondozó Alsótőkés még az igazak álmát alussza, amikor Kovács Mátyáséknál kigyullad a villanyfény. A hatvanhét éves házigazda elsők közt kel a községben, immár nyolc éve, amióta a szövetkezet hízómarháit gondozza. A korai kelést megszokta, munkáját megszerette. Az emberek azt mondják róla, Kovács bácsi álmában is az állatokkal vesződik. Hasonlóan vélekedik Cseh Gábor, a szövetkezet ifjú zootechnikusa is, aki az állatokat mutatja. Kovács bácsi kezenyomát mindenütt meglátni az istállóban. Nemcsak a takarmánykészítést, etetést végzi szorgalmasan, de tisztántartja az istállót, az állatokat. Naponta többször tisztítja, fényesíti szőrüket. Munkájával példát mutat a többi állattenyésztőnek. Az istálló második felében, az előhizlaldában, Koleszár Katalin, aki harminc növendékmarha gondozását végzi, ugyancsak kiválóan dolgozik. A másik istállóban, a borjúnevelőben Drábik Katalin, Koleszár Margit és Kovács Mária, akik 104 borjút ápolnak, sem maradnak le a szorgalomban. Naponta 0,77 kg súlygyarapodás munkájuk eredménye. Jókel Erzsébet idén hat tenyészüszőt nevelt fel, viszont Kurcs Anna, Koleszár Verőn és Bernáth Anna fejőnők már szeptember végén teljesítették a tejfelvásárlás évi tervét. Tudnunk kell, hogy az alsótőkési szövetkezetben a haszonhozam elsőfokú ellenőrzését végzik, áfáiért a tenyészállatokért minden évben nagy összeg kerül a közös pénztárába. Idén már Kovács bácsi keze alól is vásárra került egy tenyészbika, míg a másikat most készíti eladásra. Omár csak tizenöt hónapos, de több mint 460 kilót nyom. Az eredmények láttán, amikor búcsúzáskor kezet szorítottam ezzel a szerény, dolgos állatgondozóval, azt gondoltam, le a kalappal az ilyen hatvanhét éves ember előtt, aki még most is példát mutat a munkában. (MPK) i ÜZEMEK KÖZÖTTI KAPCSOLAT KÜLFÖLDÖN Műtrágya és mészelláíás az NSZK-ban nnnaK euenere, hogy a mi szocialista nagyüzemi módszereink eltérőek a kapitalista államokban alkalmazottaktól, gondoljuk olvasóinkat mégis érdekelni fogja, hogy a Német Szövetségi Köztársaságban hogyan és milyen módon történik a mezőgazdasági üzemeknek műtrágyával és mésszel történő ellátása. A Nyugat-Német műtrágya kereskedelem közvetítő szerepet tölt be a műtrágyagyárak és a földművelés közt. A kereskedelemnek azt a szerepet szánták, hogy egyrészt a mezőgazdaságnak mennyiségileg és egyes műtrágya csoportokból megfelelő összetételűt biztosítson, másrészt fölkínálja sokoldalú szolgálatait a gyáraknak. Ezért létesítették a nagykereskedelmi és vele párhuzamosan a kiskereskedelmi szervezeti formákat. Mindkét kereskedelmi vállalkozás azt a célt szolgálja, hogy a szükségletnek megfelelő mennyiségű ipari trágyát tároljon és szállítson a megrendelőknek. A nagykereskedelemben egyben biztosítják a külföldi műtrágya behozatalt is. A magánkereskedők nemcsak egymással, hanem a szövetkezeti szervezetekkel is kíméletlen konkurenciát folytatnak, ami többször az árak csökkenését idézi elő. A nagykereskedelem a műtrágyagyárak által előállított összes trágyaszereket átveszi, annak egy részét raktáron tartja, nagyobbik felét pedig továbbítja rendeltetési helyére. Érdemes megjegyezni, hogy a nagykereskedelemben is két ugyanazzal a hatáskörrel rendelkező szervezet működik. A nagykereskedelmi vállalkozások a német kereskedelem munkaközösségébe tartoznak s hatalmukat kiterjesztik a műtrágyára Is. Ha pedig kapcsolatot tartanak fenn a kiskereskedőkkel, akkor a német kereskedők testületébe tartoznak, amely a mezőgazdasági termékek fölvásárlása fölött gyakorol ellenőrzést. A kiskereskedők a óémet kereskedők központi szövetségébe tömörülnek, amely gabona, takarmány, műtrágya stb. kereskedelemmel foglalkozik és a következő szolgáltatásokat nyújtja a termelőknek. • Ellátják a termelőket műtrágyákkal (elosztás és a helyszínre történő elszállítás). • Raktározzák a megrendelt trágyaszereket. • Hiteleket nyújtanak a termelőknek műtrágyák formájában. A kiskereskedők nem kizárólagosan műtrágya kereskedelmet űznek, hanem szállítanak a termelőknek, takarmányféléket, vetömagvakat, növényvédőszereket, fűtőanyagokat, valamint más kellékeket is. Ezzel szemben fölvásárolják a földművesektől a gabonaféléket a burgonyát, az étkezési hüvelyeseket, az olajos magvakat, a gyümölcsöt a zöldségfélét és sok esetben az állati termékeket is. a kiskereskedelem, amely a legközelebb áll a termelőhöz, rendszeresen műtrágya hitelt nyújt megfelelő kamat ellenében az elkövetkező aratásig. Minden agyes földművelőnek folyószámlája van a vásárlásra és az eladásra egyaránt. A kiskereskelelem további szolgáltatása az izemeknek nyújtandó sokrétű latácsadói tevékenység. így a többíves együttműködés következtében a kereskedők és a termelők (őzt kölcsönös bizalom alakult ki. A differenciált árrendszer lehe:ővé teszi a kereskedőknek, hogy mútrágyatélékből maguk Is készlettel rendelkezzenek. Így például az alacsony műtrágya szükséglet Időszakában (télen) árengedményt tesznek s ennek következtében a termelők ilyen időszakban is vásárolnak műtrágyaféléket készletre. Ezzel akarva nem akarva fölizabadítjék az áliamvasútakat a főidényben történő teljes lefoglaltságtől. A kereskedelem a gyáraktól mindig megkapja a számára szükséges árengedményt, amely összeget a költségek fedezésére használják föl (veszteségek, raktározás, biztosítási illetékek stb.). Bajorországban átutazóban meglátogattuk a BAYVVA elnevezést viselő nagykereskedelmi társaságot, amely Münchenben székel. Ez a vállalat Bajorországban a raktárak százaival rendelkezik, de ezenkívül van 300 javítóműhelye is a gépek karbantartására. Negyven éves és mintegy 11 ezer embert foglalkoztat s évente kb. 1,5 milliárd márkát forgalmaz. Az NSZK-ban ez a vállalkozás egyike a legnagyobbaknak. A Münchenhez közel eső fürstenfeldbruchi raktárnak két berendezése veszi át a gabonaféléket. Szárítógépei óránként öt tonna teljesítőképességgel bírnak. Raktárai 3500 tonna gabona befogadására képesek. Gépjavító műhelye teljesen a földművelőket szolgálja. A vállalat kezdeményezésére 1958-ban felépítették az első mésztrágya silót. Jelenleg azonban már 304 ilyen siló áll rendelkezésükre a BÄYWA 260 vállalatában. Ezeknek a silóknak a befogadóképessége 50—60 tonna, de akadnak köztük 80—100 tonnásak is. Egy-egy ilyen siló építési költsége meghaladja a 10—15 ezer márkát. Egy siló évi átlagos forgalma (1954-ben) elérte a 184 tonnát. A mészport tartálykocsikban szállítják rendelkezési helyére. A silókba pedig sűrített levegővel nyomatják bele. A tartályos autók pótkocsijukkal együtt egy-egy alkalommal 18—20 tonna mészport szállítanak. A BAYWA ezekkel a silókkal nagy idő és pénzmegtakarítást ér el, mert a vagonokból ömlesztve szállítják a meszet és a trágyaszereket. Nincs szükség a zsákolásra, mert a tartályokból a rakományt vagy a silókba ürítik, vagy pedig egyenesen a mezőre viszik. O. S o b o t k a, mérnök A szorgalom meghozza a várt eredményt ’ A hirtelen beköszöntött téli Idő nem kedves vendég a szövetkezeti tagok számára. Mert akad még munka, főleg az olyan nagy szövetkezetben, mint a bátorkeszi, ahol csupán kukoricából 670 hektár termését kellett betakarítani. A szövetkezet tagjait dicséri, hogy októberben, a betakarítási munkák dandárján, ugyancsak igyekeztek, s az előző évekhez viszonyítva egyharmadával többet dolgoztak. Z a t y k ó István, a szövetkezet elnöke elmondotta, hogy ez a nagy munkalendület jól jött a szövetkezetnek, de a tagoknak is, mert a szokottnál többet kerestek. A kukoricát vetés után művelésre osztották ki a tagok között. A földterületet három osztályba sorolták, attól függően, milyen volt a minősége. A kimért parcellákon a legjobb eredményt Barton Pál szövetkezeti tag és felesége érte el. Az általuk művelt területen 160 mázsa kukoricát termeltek, amiért a munkaegységre járó pénzen kívül 10 mázsa kukoricát kaptak prémiumként. Jó eredményt mutatott fel K 11 m á c s e k Pál, S 1 - m ó András és még jőnéhányan. A cukorrépa Idén valóban meghálálta a jó gondozást. Hektáronként 407 mázsát takarítottak be. Takarmányrépából rekordtermést, azaz 900 mázsát ért el a szövetkezet. A kapásnövények bő hozamának jóvoltából 650 vagon silót készítettek télire. Az 1400 szarvasmarha részére összesen 850 vagon siló áll majd rendelkezésre. A bátorkesziek az árvízsújtottak részére is juttatnak néhány vagon takarmányt, melynek szállításában Is segédkezet nyújtanak. Amíg gazdag terméssel fizetett a föld, az állattenyésztésben is születtek eredmények. Például sertésből 31 vagon eladását tervezte a szövetkezet, de előreláthatólag 33 vagonnal adnak piacra. Ez a két vagon sertéshús hozzájárul ahhoz, hogy a munkaegységre előlegként kifizetett 12 koronához zárszámadáskor meglegyen a 7 korona, vagyis a munkaegység teljes értéke. Nagy az öröm a szövetkezet dolgozói között, mert ez a szövetkezet fennállása óta még nem fordult elő. Szorgalomban tehát nincs hiány. Az őszi mélyszántást nyolc lánctalpas végzi hosszabított műszakban és bíznak abban, hogy a tél beállta előtt befejezik. Kurucz Nándorné Ragasztószalag szeeecs helyett A Gépkocsijavttó- át Szállító Üzemeket Tervező Intézet (Szovjetunió) kidolgozta a traktorok és gépkocsik sűrlódó fékbetéteinek és tengelykapcsoló tárcsáinak ragasztási technológiáját a VSZ-10T ragasztóanyaggal. Az új eljárás a régihez viszonyítva — amikor az említett alkatrészeket szegecselték — számos előnnyel jár: harmadára csökken a javítás munkaigényessége, kétszeresére növekszik a frikciós és az azokkal kapcsolódó alkatrészek élettartama. Emellett jelentős mennyiségű sárga- és vörösréz takarítható meg, amelyből a szegecsek készülnek. így például minden 1000 db DT-54 traktor új eljárással javított tengelykapcsoló tárcsájánál 130 kg sárgarezet vagy vörösrezet takarítanak meg, a GAZ-51 gépkocsinál 407 kg-t, a ZIL-150 gépkocsiknál 86S kg-ot. A tartóssági vizsgálatok során a ragasztásos eljárás ugyancsak jobbnak bizonyult, mint a szegecselés. A ragasztott alkatrészek csúszási szilárdsága a szegecseléssel felerősített alkatrészekhez viszonyítva 2—3-szoi nagyobb és a GAZ-51 gépkocsi mellsf féktuskőinál 50 kg/cm2, a hátsókná 60—70 kg/cm2 volt. A ZIL-164 típust gépkocsiknál ugyanezen értékek rendre 90 kg/cm2 és 60—120 kg/cm2 voltak. • A javltástechnológia igen egyszerű Célgépeken letisztítják az összeragasztandó felületét, majd acetonna zsírtalanítják és 10 percig hőkezelik Majd a féktárcsákat vagy féktuskőkai bekenik a ragasztóanyaggal és 18—2( C0 hőmérsékleten tartják 10 percig. Ezt követően az összeragasztandó alkatrészfelületeket egymásra szorítják és 45 percig 180 C°-os hőmérsékleten szárítják. Az alkatrészek 25 C°ra való lehűtése után ezeket véglege sen megmunkálják: köszörülik, simítják.
