Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1965-12-04 / 48. szám

Hogyctn készül a pezsgő ? Azóta, hogy a Hautevillersi (Franciaország) benedikánusok kolostorában először durrant a pezsgősüveg, 280 év telt el. Akkorában, de még egy­néhány évvel ezelőtt is a pezsgő a felső tízezrek legkedveltebb itala volt. Mit szólna most dón Perignon páter ha élne, aki a pezsgő feltalálója volt, annak a pezsgőnek, amelyet csak a fejedelmi udvarokban ittak, például XIV. Lajos francia király udvarában, ha látná, hogy ezt az értékes nedűt ma már az egyszerű földi halandók is isszák. Nehezen képzelhetjük el cso­dálkozását, ha úgy meglátogathatná például a szeredi pezsgőgyárat. Érdekes, hogy a franciák után nálunk épült fel Európában a második pezsgőgyár, éspedig Bratislavában. A HUBERT cég építette 1825-ben az első hazai pezsgőgyárat. A gyár 1952-ben Szeredre költözött és azóta a pezsgő minősége állandóan emelkedik. Eredetileg csak egy fajtát gyártottak, az „Extra Sekt“-et. Ma már három fajtát állítanak elő, éspedig szárazát, piro­sat és a legismertebb félédesét. Minősége kitűnő, ezt Európa különböző országaiban is elismerték. A gyár pezsgői-különböző nemzetközi borkiállí­tásokon eddig 17 arany, 41 ezüst és egy bronzérmet nyertek. A pezsgőgyár falait több budapesti oklevél is díszíti, míg a legutóbbi aranyérmet Tbilisi­­ből, Szovjetunióból hozták a szeredi pezsgőgyár vezetői. De hát hogyan is készül a pezsgő? A jó minőségű borokat gépek segít­ségével palackozzák, miközben a borhoz néhány milligramm borélesztőt tesznek. Majd az üvegeket nyakkal lefelé állványokra helyezik, ahol tizen­nyolc hónapig pihennek. Időnként egy rázószerkezet összekeveri az italt a leülepedett borélesztővel. Az érési időszakban naponta néha ötven üveg is „robban", de ahol több mint egy millió üveg van, ez szinte nem is vesz­teség. Ha letelik az érés ideje, a pezsgős üvegeket felnyitják, eltávolítják belőlük a lerakodott élesztőt, majd „keresztelik“ — persze nem vízzel, ha­nem egy adagológép cukorral kevert francia konyakkal dúsítja az erjedt borocskát. Ezek után az üveget „felöltöztetik“. Megkapja az ezüst díszt meg az aranyozott címert. Így indul útnak a pezsgő az ország minden tájára és külföldre. Nemrég Líbiának is küldtek a zamatos italból. De vajon melyik a száraz és miért száraz pezsgő? Azért száraz, mert nincs „megkeresztelve“. Természetes állapotban, tehát édesltés nélkül ke­rül a piacra. A piros pezsgő pedig vörös borból készül. Lesz-e elég pezsgő a karácsonyi és újévi ünnepekre? Kubánek Jusztin, az üzem igazgatója elmondotta, hogy évi tervük 43 vagon. Ezt december 20-ig a piacra adják, míg terven felül 1,5 vagon pezsgőt szállítanak az or­szág klüönböző részeibe. Pezsgőből tehát nem lesz hiány! Krajcsovícs Ferdinánd, Galánta UNIVERZÁLIS TŰZJELZŐ KÉSZÜLÉK AZ USA-ban nemrég újfajta tűz­jelző készüléket szabadalmaztak. Új­fajta azért, mert nemcsak jelzi a tüzet, hanem szinte „látja“ és „meg­érzi“ a tűzveszélyt. Tulajdonképpen termosztátok és fényelektromos ele­mek kombinációjáról van szó. A ter­mosztátok azonnal bekapcsolják a riasztó berendezést, mihelyt az ellen­őrzött helyiségben egy meghatározott érték fölé emelkedik a hőmérséklet. Ugyanezt teszik a fényelektromos ele­mek, ha az általuk ellenőrzött tér­részbe füst kerül. SZABAD FÖLDMŰVES jjj 1965. december 4. Az értékkategóriák kihasználása az állami gazdaságokban az, £.vbe.in gazaasagi etetünk szá­mos területén sok olyan újítást való­sítottak meg, amely nagyban elősegíti a termelékenység növelését. A múlt­ban erre nem igen volt példa. Az újí­tások főleg az ipart érintették. Mivel az ipar sok tekintetben elválasztha­tatlan a mezőgazdaságtól, egyik-másik újítás szükségszerűen elterjedt a me­zőgazdaságban is, de különösen az ál­lami gazdaságokban. Ide sorolható például az a kezdeményezés, amely az értékkategóriák hatékonyabb ki­használását helyezte kilátásba, külö­nös tekintettel a hitelre és a kamatra. A trebisovi járásban kilenc nagy kiterjedésű gazdaság működik. Ezek­nek az üzemeknek a járásban döntő szerepük van. Termelési eredményeik egyre javulnak, pénzügyileg pedig úgyszólván teljesen kiegyesűlyozottak Tekintettel a mezőgazdasági termelés idényjellegére, valamennyi gazdaság az év nagyobbik felében hitelre szo­rul, ami a második és a harmadik negyedévben sokszor túlhaladja a ha­sonló kapacitású ipari vállalatok hi­telkeretét. Éppen ez a körülmény tet­te lehetővé a hitel és az ebből eredő kamat hatékonyabb kihasználását. Állami gazdaságaink fontos tartozé­kai népgazdaságunknak. Társadalmunk tehát elvárja, hogy az 1965-ös évi ter­vüket túlszárnyalják és a belföldi piacra minél több mezőgazdasági ter­méket juttassanak. A feladatok tökéletes megoldása je­gyében ültek tárgyalóasztalhoz az ál­lami gazdaságok és az Állami Bank járási képviselői, hogy megvitassák a hitelnyújtási feltételeket. A tárgya­lás üzletszerű volt. Az Állami Bank képviselte a társadalom érdekeit, ez­zel szemben az állami gazdaságok, mint önálló vállalatok, tárgyilagosan mérlegelték az adott lehetőségeket. Végül is abban állapodtak meg, hogy: • Az állami gazdaságok kötelezett­séget vállalnak a terv 100 százalékos teljesítésére (minden mutatónál). Ezenkívül állattenyésztési termékek­ből túlteljesítik eladási tervüket. A szemestermények eladási tervét 399 ezer koronával túlszárnyalják és az évi önköltséget 2 millió 613 ezer ko­ronával csökkentik. • Az Állami Bank ezzel szemben ígéretet tett arra, hogy a terv 100 százalékos teljesítése esetén 3,6 szá­zalékos kamatlábat alkalmaz (a ter­vezett hiteleknél). Ha pedig a tervet nem teljesítik valamelyik lényeges mutatónál, úgy a kamatlábat 5,4 szá­zalékig növelik, miközben mérlegelik a gazdaságok esetleges hibáit. A terv túlteljesítése esetén azonban vissza­térítik a már folyósított kamat 25—50 százalékát. A kamatkedvezményt elő­re megnararozraK a Koreiezercsegvai­­lalás összegéből, ami ez évben 677 ezer koronáig terjed. Megállapodtak abban is, hogy a fe­lek negyedévenként közösen értékelik a terv teljesítését. Az állami gazdaságok kötelezettség­vállalásukat csak részben teljesítik, de az állattenyésztési termékek ela­dási tervét valamennyi gazdaság ma­gasan túlszárnyalta. Ennek következ­tében 19,5 millió korona értékű ter­méket adtak piacra terven felül. A nö­vénytermesztésben az eredmények sokkal gyengébbek lesznek. Bár ma még pontosan nem lehet megállapítani a tervezett mennyiség teljesítését, mégis azzal számolunk, hogy hét gaz­daság teljesíteni fogja felajánlását. Az Állami Bank ezzel szemben min­den egyes gazdaságnak kamatkedvez­ményt nyújt, s mostanáig 307 ezer koronát utalt át a gazdaságok szám­lájára, Ez az összeg persze még nö­vekedni fog az önköltség csökkenté­séért kifizetésre kerülő kamat formá­jában. Azzal számolunk, hogy a be­ígért kamatkedvezményt teljes ösz­­szegben kifizetik. Sajnos, az állami gazdaságok mun­kájában sok hiba csúszott. Emiatt a bank több esetben kénytelen volt ideiglenesen felemelni a kamatlábat. A büntetőkamatok összege mostanáig 60 ezer korona. Különösen a beruhá­zási terv teljesítésében mutatkoztak hibák, de eléggé kedvezőtlen az álla­tok elhullásának mutatója is. Igaz, hogy nem minden gazdaságban van ez így, de ha összehasonlítjuk a visz­­szatéritett kamatok összegét (308 000 Kős), a büntetőkamatok összegével (60 000 Kcs), megállapíthatjuk, hogy az állami gazdaságok munkájában túl­súlyban van a pozitív tényező. Az értékkategóriák kihasználása nemcsak a kamat, de a hitel terén is megmutatkozott. Az Állami Bank ak­tív hitelekkel támogatta azokat az ál­lami gazdaságokat, amelyek a termelés fokozására, vagy az önköltség csökken­tésére hitelt kértek. Ilyen hiteleket főleg öntözőberendezésekre, az istál­lók korszerűsítésére és más tervbe nem foglalt akciókra merítettek. E hitelek összege meghaladja az egy­millió koronát. Persze ez az összeg nem sok, de azt bizonyítja, hogy a gazdaságok vállalkozási szelleme a múlthoz viszonyítva jelentősen meg­növekedett. Veres Sándor, Trebisov Példás állatgondozó Alsótőkés még az igazak álmát alussza, amikor Kovács Mátyásék­­nál kigyullad a villanyfény. A hat­vanhét éves házigazda elsők közt kel a községben, immár nyolc éve, amióta a szövetkezet hízómarháit gondozza. A korai kelést megszok­ta, munkáját megszerette. Az em­berek azt mondják róla, Kovács bácsi álmában is az állatokkal ve­sződik. Hasonlóan vélekedik Cseh Gábor, a szövetkezet ifjú zootech­­nikusa is, aki az állatokat mutatja. Kovács bácsi kezenyomát min­denütt meglátni az istállóban. Nem­csak a takarmánykészítést, etetést végzi szorgalmasan, de tisztántart­­ja az istállót, az állatokat. Naponta többször tisztítja, fényesíti szőrü­ket. Munkájával példát mutat a többi állattenyésztőnek. Az istálló második felében, az előhizlaldában, Koleszár Katalin, aki harminc nö­vendékmarha gondozását végzi, ugyancsak kiválóan dolgozik. A másik istállóban, a borjúnevelőben Drábik Katalin, Koleszár Margit és Kovács Mária, akik 104 borjút ápol­nak, sem maradnak le a szorga­lomban. Naponta 0,77 kg súlygya­rapodás munkájuk eredménye. Jó­kel Erzsébet idén hat tenyészüszőt nevelt fel, viszont Kurcs Anna, Koleszár Verőn és Bernáth Anna fejőnők már szeptember végén tel­jesítették a tejfelvásárlás évi ter­vét. Tudnunk kell, hogy az alsótőkési szövetkezetben a haszonhozam el­sőfokú ellenőrzését végzik, áfáiért a tenyészállatokért minden évben nagy összeg kerül a közös pénztá­rába. Idén már Kovács bácsi keze alól is vásárra került egy tenyész­bika, míg a másikat most készíti eladásra. Omár csak tizenöt hóna­pos, de több mint 460 kilót nyom. Az eredmények láttán, amikor búcsúzáskor kezet szorítottam ez­zel a szerény, dolgos állatgondo­zóval, azt gondoltam, le a kalappal az ilyen hatvanhét éves ember előtt, aki még most is példát mutat a munkában. (MPK) i ÜZEMEK KÖZÖTTI KAPCSOLAT KÜLFÖLDÖN Műtrágya és mészelláíás az NSZK-ban nnnaK euenere, hogy a mi szo­cialista nagyüzemi módszereink eltérőek a kapitalista államokban alkalmazottaktól, gondoljuk olva­sóinkat mégis érdekelni fogja, hogy a Német Szövetségi Köztár­saságban hogyan és milyen módon történik a mezőgazdasági üzemek­nek műtrágyával és mésszel tör­ténő ellátása. A Nyugat-Német műtrágya ke­reskedelem közvetítő szerepet tölt be a műtrágyagyárak és a földművelés közt. A kereskede­lemnek azt a szerepet szánták, hogy egyrészt a mezőgazdaság­nak mennyiségileg és egyes mű­trágya csoportokból megfelelő összetételűt biztosítson, másrészt fölkínálja sokoldalú szolgálatait a gyáraknak. Ezért létesítették a nagykereskedelmi és vele párhuza­mosan a kiskereskedelmi szerve­zeti formákat. Mindkét kereske­delmi vállalkozás azt a célt szol­gálja, hogy a szükségletnek meg­felelő mennyiségű ipari trágyát tároljon és szállítson a megren­delőknek. A nagykereskedelemben egyben biztosítják a külföldi mű­trágya behozatalt is. A magánkereskedők nemcsak egymással, hanem a szövetkezeti szervezetekkel is kíméletlen kon­kurenciát folytatnak, ami többször az árak csökkenését idézi elő. A nagykereskedelem a műtrá­gyagyárak által előállított összes trágyaszereket átveszi, annak egy részét raktáron tartja, nagyobbik felét pedig továbbítja rendelteté­si helyére. Érdemes megjegyezni, hogy a nagykereskedelemben is két ugyanazzal a hatáskörrel rendel­kező szervezet működik. A nagy­kereskedelmi vállalkozások a né­met kereskedelem munkaközös­ségébe tartoznak s hatalmukat kiterjesztik a műtrágyára Is. Ha pedig kapcsolatot tartanak fenn a kiskereskedőkkel, akkor a né­met kereskedők testületébe tar­toznak, amely a mezőgazdasági termékek fölvásárlása fölött gya­korol ellenőrzést. A kiskereskedők a óémet ke­reskedők központi szövetségébe tömörülnek, amely gabona, ta­karmány, műtrágya stb. kereske­delemmel foglalkozik és a követ­kező szolgáltatásokat nyújtja a termelőknek. • Ellátják a termelőket műtrá­gyákkal (elosztás és a helyszín­re történő elszállítás). • Raktározzák a megrendelt trágyaszereket. • Hiteleket nyújtanak a ter­melőknek műtrágyák formájában. A kiskereskedők nem kizáróla­gosan műtrágya kereskedelmet űznek, hanem szállítanak a ter­melőknek, takarmányféléket, ve­­tömagvakat, növényvédőszereket, fűtőanyagokat, valamint más kel­lékeket is. Ezzel szemben fölvásá­rolják a földművesektől a gabo­naféléket a burgonyát, az étke­zési hüvelyeseket, az olajos mag­vakat, a gyümölcsöt a zöldségfé­lét és sok esetben az állati ter­mékeket is. a kiskereskedelem, amely a legközelebb áll a termelőhöz, rendszeresen műtrágya hitelt nyújt megfelelő kamat ellenében az elkövetkező aratásig. Minden agyes földművelőnek folyószám­lája van a vásárlásra és az el­adásra egyaránt. A kiskereske­­lelem további szolgáltatása az izemeknek nyújtandó sokrétű la­­tácsadói tevékenység. így a több­­íves együttműködés következté­ben a kereskedők és a termelők (őzt kölcsönös bizalom alakult ki. A differenciált árrendszer lehe­­:ővé teszi a kereskedőknek, hogy mútrágyatélékből maguk Is kész­lettel rendelkezzenek. Így például az alacsony műtrágya szükséglet Időszakában (télen) árengedményt tesznek s ennek következtében a termelők ilyen időszakban is vá­sárolnak műtrágyaféléket készlet­re. Ezzel akarva nem akarva föl­­izabadítjék az áliamvasútakat a főidényben történő teljes lefog­­laltságtől. A kereskedelem a gyáraktól mindig megkapja a számára szük­séges árengedményt, amely össze­get a költségek fedezésére hasz­nálják föl (veszteségek, raktáro­zás, biztosítási illetékek stb.). Bajorországban átutazóban meg­látogattuk a BAYVVA elnevezést viselő nagykereskedelmi társasá­got, amely Münchenben székel. Ez a vállalat Bajorországban a raktárak százaival rendelkezik, de ezenkívül van 300 javítóműhelye is a gépek karbantartására. Negy­ven éves és mintegy 11 ezer em­bert foglalkoztat s évente kb. 1,5 milliárd márkát forgalmaz. Az NSZK-ban ez a vállalkozás egyike a legnagyobbaknak. A Münchenhez közel eső für­­stenfeldbruchi raktárnak két be­rendezése veszi át a gabonafélé­ket. Szárítógépei óránként öt ton­na teljesítőképességgel bírnak. Raktárai 3500 tonna gabona be­fogadására képesek. Gépjavító műhelye teljesen a földművelőket szolgálja. A vállalat kezdeményezésére 1958-ban felépítették az első mésztrágya silót. Jelenleg azon­ban már 304 ilyen siló áll rendelke­zésükre a BÄYWA 260 vállalatá­ban. Ezeknek a silóknak a befo­gadóképessége 50—60 tonna, de akadnak köztük 80—100 tonnásak is. Egy-egy ilyen siló építési költ­sége meghaladja a 10—15 ezer márkát. Egy siló évi átlagos for­galma (1954-ben) elérte a 184 tonnát. A mészport tartálykocsik­ban szállítják rendelkezési helyé­re. A silókba pedig sűrített le­vegővel nyomatják bele. A tar­tályos autók pótkocsijukkal együtt egy-egy alkalommal 18—20 tonna mészport szállítanak. A BAYWA ezekkel a silókkal nagy idő és pénzmegtakarítást ér el, mert a vagonokból ömlesztve szállítják a meszet és a trágyaszereket. Nincs szükség a zsákolásra, mert a tartályokból a rakományt vagy a silókba ürítik, vagy pedig egye­nesen a mezőre viszik. O. S o b o t k a, mérnök A szorgalom meghozza a várt eredményt ’ A hirtelen beköszöntött téli Idő nem kedves vendég a szövetkezeti tagok számára. Mert akad még munka, fő­leg az olyan nagy szövetkezetben, mint a bátorkeszi, ahol csupán kuko­ricából 670 hektár termését kellett betakarítani. A szövetkezet tagjait dicséri, hogy októberben, a betakarí­tási munkák dandárján, ugyancsak igyekeztek, s az előző évekhez viszo­nyítva egyharmadával többet dolgoz­tak. Z a t y k ó István, a szövetkezet elnöke elmondotta, hogy ez a nagy munkalendület jól jött a szövetkezet­nek, de a tagoknak is, mert a szokott­nál többet kerestek. A kukoricát vetés után művelésre osztották ki a tagok között. A föld­területet három osztályba sorolták, attól függően, milyen volt a minősé­ge. A kimért parcellákon a legjobb eredményt Barton Pál szövetkezeti tag és felesége érte el. Az általuk művelt területen 160 mázsa kukoricát termeltek, amiért a munkaegységre járó pénzen kívül 10 mázsa kukoricát kaptak prémiumként. Jó eredményt mutatott fel K 11 m á c s e k Pál, S 1 - m ó András és még jőnéhányan. A cukorrépa Idén valóban meghá­lálta a jó gondozást. Hektáronként 407 mázsát takarítottak be. Takar­mányrépából rekordtermést, azaz 900 mázsát ért el a szövetkezet. A kapásnövények bő hozamának jó­voltából 650 vagon silót készítettek télire. Az 1400 szarvasmarha részére összesen 850 vagon siló áll majd ren­delkezésre. A bátorkesziek az árvíz­sújtottak részére is juttatnak néhány vagon takarmányt, melynek szállítá­sában Is segédkezet nyújtanak. Amíg gazdag terméssel fizetett a föld, az állattenyésztésben is szület­tek eredmények. Például sertésből 31 vagon eladását tervezte a szövetkezet, de előreláthatólag 33 vagonnal adnak piacra. Ez a két vagon sertéshús hoz­zájárul ahhoz, hogy a munkaegységre előlegként kifizetett 12 koronához zárszámadáskor meglegyen a 7 ko­rona, vagyis a munkaegység teljes értéke. Nagy az öröm a szövetkezet dolgozói között, mert ez a szövetke­zet fennállása óta még nem fordult elő. Szorgalomban tehát nincs hiány. Az őszi mélyszántást nyolc lánctalpas végzi hosszabított műszakban és bíz­nak abban, hogy a tél beállta előtt befejezik. Kurucz Nándorné Ragasztószalag szeeecs helyett A Gépkocsijavttó- át Szállító Üze­meket Tervező Intézet (Szovjetunió) kidolgozta a traktorok és gépkocsik sűrlódó fékbetéteinek és tengelykap­csoló tárcsáinak ragasztási technoló­giáját a VSZ-10T ragasztóanyaggal. Az új eljárás a régihez viszonyítva — amikor az említett alkatrészeket szegecselték — számos előnnyel jár: harmadára csökken a javítás munka­­igényessége, kétszeresére növekszik a frikciós és az azokkal kapcsolódó alkatrészek élettartama. Emellett je­lentős mennyiségű sárga- és vörös­réz takarítható meg, amelyből a sze­gecsek készülnek. így például minden 1000 db DT-54 traktor új eljárással javított tengelykapcsoló tárcsájánál 130 kg sárgarezet vagy vörösrezet ta­karítanak meg, a GAZ-51 gépkocsinál 407 kg-t, a ZIL-150 gépkocsiknál 86S kg-ot. A tartóssági vizsgálatok során a ra­gasztásos eljárás ugyancsak jobbnak bizonyult, mint a szegecselés. A ra­gasztott alkatrészek csúszási szilárd­sága a szegecseléssel felerősített al­katrészekhez viszonyítva 2—3-szoi nagyobb és a GAZ-51 gépkocsi mellsf féktuskőinál 50 kg/cm2, a hátsókná 60—70 kg/cm2 volt. A ZIL-164 típust gépkocsiknál ugyanezen értékek rend­re 90 kg/cm2 és 60—120 kg/cm2 vol­tak. • A javltástechnológia igen egyszerű Célgépeken letisztítják az összera­gasztandó felületét, majd acetonna zsírtalanítják és 10 percig hőkezelik Majd a féktárcsákat vagy féktuskőkai bekenik a ragasztóanyaggal és 18—2( C0 hőmérsékleten tartják 10 percig. Ezt követően az összeragasztandó alkatrészfelületeket egymásra szorít­ják és 45 percig 180 C°-os hőmérsék­leten szárítják. Az alkatrészek 25 C°­­ra való lehűtése után ezeket véglege sen megmunkálják: köszörülik, simít­ják.

Next

/
Thumbnails
Contents