Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1965-12-04 / 48. szám

ITTHON TÖRTÉNT IA barátsági hónap eseményei, a Nemzetgyűlés bizottságainak és az SZNT elnökségének több fontos ülése, az árvízvédelmi kormánybizottság és több jelentős konferencia határozata emelkedik ki hazánk belpolitikai eseményeiből. Célban a barátság és béke stafétája Prágából és Moszkvából a barátság és béke stafétája szombaton a Vysné Nemecké és Uzsgorod között húzódó csehszlovák—szovjet határon célba érkezett. A staféta ünnepélyes átadásánál csehszlovák és szovjet küldöttség volt jelen. Az ünnepségek kezdetén a küldött­ségek vezetői szemlét tartottak a csehszlovák és a szovjet hadsereg egységei előtt, majd a himnuszok el­hangzása után beszédet mondtak. Jozef Való, a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség szlovákiai bizottsá­gának elnöke a csehszlovák küldött­ség vezetője többek között ezeket mondotta: „A csehszlovák nép tudatában van annak, hogy hazája békés építését csak azért tudja sikeresen fejleszteni, mert a világ leghatalmasabb béke­erejére, a Szovjetunióra támaszkodik. A staféta, amelyet itt önöknek át­adunk, sokszáz kilométert tett meg. A falvak és a városok dolgozói a sta­fétával forró üdvözletüket, ajándéku­kat és emléktárgyakat küldtek. Ezek a szovjet nép, az önök nagy országa, a szovjet kormány és a Szovjetunió dicső kommunista pártja iránt érzett »zeretetet, hálát és elismerést feje­zik ki.“ I. Sz. Hruseckij, Ukrajna Kommu­nista Pártja KB titkára a szovjet kül­döttség vezetője válaszában hangsú­lyozta, hogy a csehszlovák—szovjet barátságot, amely harcban született és a háború utáni békés együttműkö­dés folyamán erősödött meg, soha semmi nem bonthatja meg. A beszédek után a küldöttségek r Evvégi számvetés vezetői kölcsönösen kicserélték a sta­fétákat. A szovjet—csehszlovák barátsági kölcsönös segélynyújtási és együtt­működési szerződés aláírásának 22. évfordulója alkalmából Moszkvában megrendezésre kerülő ünnepségekre kedden a szovjet fővárosba utazott a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövet­ség küldöttsége. Jubilál a Bratislava! Központi Pártiskola A Bratislavai Központi Pártiskola megalapításának 20. évfordulója al­kalmából ünnepséget rendeztek, ame­lyen résztvett az SZKP Központi Bi­zottságának küldöttsége, valamint a prágai és brnoi pártiskolák képviselői. A Bratislavai Központi Pártiskolán húsz év alatt 196 tanfolyam keretében kilencezer párttag tanult, akik most állami, párt- és gazdasági szervekben, valamint tömegszervezetekben tevé­kenykednek. Az ünnepségen beszédet mondott Vaszil Bilak elvtárs, az SZLKP KB titkára, amelyben méltatta az iskola érdemdús tevékenységét. „A Központi Pártiskola nagy érdeme, hogy segített a pártunk eszméi valöraváltására kész kommunisták ezreinek nevelésében és abban, hogy a párttagok megérthessék a párt politikájának helyességét. Mindnyájunkat örömmel tölt el annak tudata, hogy a központi pártiskola nemcsak a funkcionáriusok és a párt­aktíva marxi-lenini szellemű nevelé­séről gondoskodó jelentős közpon­tunk, hanem fokozatosan Szlovákia egyik élenjáró pártideolőgiai munka­helyének színvonalára emelkedik — hangoztatta Bíl'ak elvtárs. Megzabolázzuk a Dunát A dél-szlovákiai árvízvédelmi kor­mánybizottság Vincent Krahulec mi­niszter elnökletével ülést tartott Prá­gában, amelyen foglalkozott a cseh­szlovák Duna-szakasz árvízvédelmi berendezéseinek tökéletesítésével, a lakásalapok és a mezőgazdasági ter­melés felújításával, valamint a jövő évi építkezési beruházásokkal. A Központi Vízgazdálkodási Igaz­gatóság Dél-SzloVákiában további építkezéseket készít elő, amelyek le­hetőleg beiktatnak az 1968—1970. évi népgazdasági tervbe. Többek között tervezik a Vág balparti gátrendszeré­nek felépítését 12 millió korona rá­fordítással, további 70 millió korona költséggel szilárdítanák Komárom ár­­vízvédelmét, sor kerül a keszi, a csal­­lóközaranyosi, őrsújfalusi és aszódi szivattyúállomások újjáépítésére, va­lamint 24 millió korona ráfordítással egy petrialkái szivattyúállomás léte­sítésére. Tervbevették a Duna-meder kotrását is, s az ott nyert kavicsot építkezési célokra használják fel. A dél-szlovákiai beruházási akciók ez évi értéke eléri a 227 millió koro­nát, amelyből 165 millió koronát épít­kezési munkákra fordítanak. A kormánybizottság ülésén hozott határozatok teljesítésével a jövő év­ben helyrehozhatjuk az árvíz által okozott károkat. A nemzeti bizottságok költségvetése A Nemzetgyűlés nemzeti bizottsá­gokkal foglalkozó bizottsága a kerü­leti nemzeti bizottságok jövő évi ter­vével és költségvetési javaslataival foglalkozott. A beszámoló megállapí­totta, hogy az 1984—65-ös években közellátásunkban, különösen a tüzelő­anyag, villanyáram és a kohászati ter­mékek terén javult a helyzet. A továbbiakban Matousek elvtárs, az Állami Tervbizottság elnökhelyet­tese a nyersjövedelemről szólva a nemzeti bizottságok vállalatainak anyagi forrásairól, majd a beruházá­sokkal és nagyjavításokkal kapcsola­tos követelményekről beszélt. A terv­ben az elmúlt Időszakhoz viszonyítva a nemzeti bizottságok beruházásaira 11 százalékkal és az építkezési mun­kákra 16 százalékkal magasabb ösz­­szeget Irányoztunk elő azzal az el­gondolással, hogy ezeket az eszközö­ket a befejezetlen építkezések gyors befejezésére és a lakótelepek köz­művesítésére fordítjuk. A múlt évi mezőgazdasági termelést értékelte sokoldalúan, majd a jövő évi feladatokat vázolta prof. dr. Ko­lónián Bod's mezőgazdasági megbí­zott a szerdán megtartott aktíván, amelyen résztvettek a szlovákiai me­zőgazdasági termelési igazgatóságok vezetői és a járási pártbizottságok mezőgazdasági titkárai. Dr. Bod'a elvtárs kiemelte a mező­­gazdasági dolgozók aktivitását, köz­társaságunk 20. évfordulójának tisz­teletére vállalt kötelezettségek telje­sítésében. Ez a hatalmassá szélese­dett mozgalom mezőgazdasági terme­lési tervünkben 220 millió korona terv-túlteljesítést eredményezett. E- mellett figyelembe kell venni, hogy az eredményt mezőgazdasági dolgo­zóink egy kedvezőtlen gazdasági év és súlyos elemi csapások ellenére érték el. Majd áttért a versenymozgalom ér­tékelésére. „A verseny csak akkor hozhatja meg a kívánt eredményt — mondta többek közt —, ha érvényesül benne a politikai-erkölcsi tényező, ha konkrét feladatokból indul ki és ha a verseny a termelés irányításának módszereivé válik.“ így gyakorol ne­velő hatást a dolgozókra is, így vált­ja ki a széleskörű kezdeményezést. Le­nin megállapítása, hogy a szocialista verseny a vezetés egyik leghatéko­nyabb módszere. Formálissá válik a szocialista verseny, ha adminisztratív módszereket alkalmaznak a szerve­zésben és az értékeléskor. A konkrét feladatok teljesítésére az egész kol­lektívát kell megnyernünk. Dr. Botfa elvtárs előadását élénk vita követte, melynek folyamán a fel­szólalók megegyeztek abban, hogy a versenyből ki kell küszöbölni a for­mális hozzáállást, az adminisztratív módszereket és mindig konkrét fel­adatokhoz kell kapcsolni a dolgozók öntevékeny igyekezetét. Több felszólaló foglalkozott a me­zőgazdaság előtt álló jövő évi felada­tokkal és sürgette az egyes akadályok eltávolítását és a még fennálló hiá­nyosságok megszüntetését. De mind­nyájan megegyeztek abban, hogy ha­bár az 1966 évre kitűzött feladatok igényesek, mindamellett teljesíthetők és a jó vezetési módszerek, valamint a helyesen alkalmazott szocialista ver­seny a jó eredményeket elősegítheti. —P— 2 SZABAD FÖLDMŰVES 1965. december 4. Túl korán köszöntött be a tél .. .. . -y«'- * t<o- i *<? O 15 / .: i November közepén magasabb föld­rajzi tájakról arktikus hideg levegő nyomult be hozzánk, bevonta egész Európát, erős lehűlést és igen sok helyen kiadós havazást is okozva. No­vember második felében hazánk sík Vidékein több esetben már napközben is a fagypont alatt maradt a hőmér­séklet, s ez a jelenség már normális téli időjárásra jellegzetes. Éjjelen­ként a fagyok a síkságokon mínusz 5, sőt mínusz 10 fokig erősödtek, a ma­gasabban fekvő völgyekben mínusz 12, sőt mínusz 16 fok hideg is volt. A Ma­gas Tátra exponáltabb pontjain mí­nusz 20 fok Celsiust mértek. Rendkí­vüli hidegek voltak már november húszadika táján Észak-Euröpában. (Mínusz 25-től mínusz 35 fokig.) Nálunk decemberben rendszerint a keményebb fagyok mérsékletesebb időjárással váltakoznak. S ezek a ki­lengések megnyilvánulnak a csapadék­­mennyiségében is. A sokesztendős megfigyelések alap­ján feltűnő különbségekről tudnánk beszámolni. így például Losoncon egy ízben decemberben napközben 13,8 fok Celsius meleget mértek, egy más esetben viszont ugyanott volt már mínusz 27,6 fokos jeges éjszaka is. Délnyugat-Szlovákiában a decemberi átlaghőmérséklet valamivel a nulla fok fölött mozog, máshol, síkvidéke­ken nullától egy fokig. A csapadék decemberben már gyak­rabban ér földet hó formájában. A sokesztendős megfigyelések alapján várható decemberi csapadékátlagokat ismét grafikonnal szemléltetjük a kö­vetkező sorrendben. 1. Bratislava (56 mm), 2. Ögyalla (49 mm), 3. Komá­rom (43 mm), 4. Kassa (40 mm), 5. Losonc (50 mm), 6. Nyitra (46 mm), 7. Rimaszombat (47 mm), 8. Rozsnyó (42 mm), 9. Zvolen (57 mm). hidegebb decembert várnak, átlagos csapadékmennyiséggel. December el­seje és tizediké között felhős időjá­rással számíthatunk, időnként hóval. A hőmérséklet mínusz 2 és mínusz hat fok Celsius között, éjjel mirtusz 10 és mínusz 15 Celsius fok között ingadozik majd. Később tizediké és húszadika közt gyenge felmelegedés várható erős felhőzettel és havazá­sokkal, majd köddel és havasesővel; nappal mínusz kettőtől plusz négy fokig, éjjel mínusz kettőtől mínusz hat fok Celsiusig terjedő hőmérsék­lettel. A hónap végére változó felhő­zetet várhatunk esővel és havazással, átlagban plusz két fokos nappali és mínusz két fokos éjjeli hőmérséklet­tel. Dr- P- Forgác "í(őwkeHÍdMtHlc^ AZ ESEMÉNYEKBEN -és gazdasági eredményekben oly gazdag óeszten­dőből már mindössze csak egy hónap van hátra. Üzemeinkben, gyárainkban kezdetét vette az évvégi hajrá, a terv­­teljesítésben mutatkozó esetleges le­maradás felszámolása. Nem csoda, hiszen az 1966-os esztendő, számos szempontból, az eddiginél sokkal több újdonságot hozott, és fokozottabb ak­tivitást kíván tőlünk a társadalmi élet valamennyi szakaszán. Ha csak az 1966—1970-es évekre szőlő negye­dik ötéves terv kezdetét és népgaz­daságunk új irányításának bevezeté­sét említjük, ez is döntő bizonyíték arra, milyen igényes feladatok előtt állunk. Örömteli jelenség, hogy e felada­tok, célkitűzések hogyanja, az egész ország Ugye. Dolgozóink nem zárkóz­nak el a legkényesebb kérdések meg­vitatása elől sem, nyíltan és bátran mutatnak rá a hiányosságokra, kere­sik a jobb és gyorsabb előrehaladás lehetőségeit. Másszöval úgy is mond­hatnánk, hogy társadalmi életünknek régen volt ilyen időszaka, amikor az országos problémák ilyen tömegér­deklődést váltottak ki, mint éppen napjainkban. Ez a jelenség persze teljesen érthető, hiszen a bejelentett intézkedések közvetlen érintenek va­lamennyiünket. A bérezés és árpoli­tika eddigi, sok esetben sematikus és egyáltalán nem serkentő rendszere alapos felülvizsgálatra, s ezzel együtt ugyanolyan alapos módosításra szorul. Ez a két gazdasági tényező pedig a legközelebbről érinti az embereket. Az új irányítás alapelveivel már több esetben foglalkoztunk, amelynek lényegét körülbelül így sűríthetnénk egy mondatba: egyszer s mindenkorra Eltűnnek a pusztulás nyomai A katasztrofális árvíz Izsán is mér­hetetlen károkat okozott. A falu nagy része rombadőlt, s mivel a község határa aránylag alacsonyan fekszik, a víz csak nagyon lassan vonult vissza. Emiatt késtek a helyreállítási mun­kák is. Mihelyt azonbah visszahúzódott a víz, a védnökségi trencíni járás üze­mei munkába fogtak. A község újjá­építésével kapcsolatban úgy döntöt­tek, hogy a járás minden egyes üze­me felépít egy-egy házat. S az elha­tározás nyomán nem sokáig gondol­koztak, hanem úgyszólván egyidőben lerakták harminckilenc ház alapját. A Trencíni Járási Építkezési Vállalat további húsz családi ház építését kezdte meg. Eleinte nehezen indult az újjáépítés, aztán mindjobban be­lelendültek. A tervek szerint decem­ber 15-ig be kell fejezni az összes lakást. S a jelenlegi helyzet alapján Ítélve a határidőt betartják. A szövetkezetben is rövid időn bé­lül helyreállt az élet. Olyannyira, hogy az ősz folyamán már 398 hektár búzát, 33 hektár őszi árpát, 21 hektár repcét és 35 hektár őszi keveréket vetettek el. A gazdasági épületeket is rendbe­hozták és fertőtlenítették. Szeren­csére ezekben nem sok kárt tett az árvíz. Egyelőre 1450 sertést, 191 fejős­tehenet és 44 üszőt tartanak. A véd­nökségi járás és számtalan segítő mezőgazdasági üzem jóvoltából takar­mányuk is van. Az állami készletekből szintén kaptak, s ha nem is dúskál­hatnak benne, de kitart. Az állatok hasznossága alapján ítélve, aligha hi­hetnénk, hogy itt néhány hónappal ezelőtt az árvíz mindent elpusztított. Naponta mintegy 900 liter tejet szál­lítanak el a közellátásnak és az év végéig még 1250 mázsa sertéshúst szándékoznak kitermelni eladás cél­jára. P. L. T örvények-rendeletek Az építőanyag átvételről A Földművelésügyi Minisztérium a mezőgazdasági üzemek számára ki­adott egy rendeletet az építőanyag átvételéről, amelynek leglényegesebb pontjait az alábbiakban ismertetjük. Átvételen az építőanyag tényleges átadását értjük a megrendelőnek. Az építőanyag átvételének helye meg­egyezés szerint lehet a vasútállomás, a szállltóüzem, vagy az átvevőüzem. Az átvevő kötelessége, hogy ellen­őrizze az átvett építőanyag mennyi­ségét és minőségét, az esetleges sérü­léseket, hibákat stb. Az átvevő — szükség szerint — megtesz mindent, amit az építőanyag szállításáról, vásárlásáról szóló rend­szabályok előírnak. Megállapítja a küldemény külső sértetlenségét, meg­győződik arról, hogy az építőanyag megegyezik a kért mennyiséggel, vagyis a szállítmány súlya annyi, mint amennyit a kísérőlevélen feltüntettek. Ezek elmulasztása az átvevő számára kellemetlen következményekkel jár­hat. Ha az átvevő szembetűnő hibát fe­dez fel a küldeményen, azonnal kér­nie kell jegyzőkönyv felvételét a kár­ról. Ha ez nem történik meg, nem köteles átvenni az építőanyagot a szállítótól. A küldemény elveszése esetén az átvevő, és a szállító is, a szállítási rendszabályokban megsza­bott leszállítási határidő után egy hónappal kérheti a jegyzőkönyv el­készítését. A szállító üzemre vonatkozó kifo­gásokat legkésőbb a kár keletkezése után hat hónappal mindig írásban kell átnyújtani. Azok azután három hóna­iéi kell számolnunk a nem gazdaságos, korszerűtlen termelést, szabad teret kell adni a kezdeményezésnek és az anyagi érdekeltség teljes érvényesü­lésének! A kérdés persze nem olyan egyszerű, mint valaki gondolná, hiszen a téves nézetek egész sorát kell fel­számolnunk, beleértve a vezetés és Irányítás lényeges megjavítását, a gazdasági tényezők hatékonyabb ér­vényesítését. Az árpolitika minden társadalomban érzékeny gazdasági tényező. Ez egy­aránt vonatkozik a tőkéstársadalomra és a szocialista társadalomra, persze különböző végkövetkeztetéssel. A szocialista gazdasági rendszer .alapja a dolgozó emberről való gondoskodás, életszínvonalának állandó emelése, kulturális és tudományos igényeinek a lehető legjobb kielégítése. Most, amikor napjainkban nálunk Is oly gyakran szóba kerül a rugalma­sabb árpolitika bevezetése, sokan fél­reértelmezik, s kitekerik a nyakát annak az egészséges és törvényszerű gazdaságpolitikának, amelyet a kíná­lat és kereslet szigorú követelmé­nyei diktálnak. Pártunk Központi Bi­zottsága és legutóbb Novotny elvtárs is foglalkozott ezekkel a kérdésekkel. Közismert ugyanis, hogy az utóbbi időben nagyon sok légből kapott, az ellenséges propaganda vagy téves in­formációk sugallatára alapozott pá­nikhangulat tört ki bizonyos élelmi­szerek árainak emelésével kapcsolat­ban. Sokhelyütt cukrot, lisztet és egyéb élelmiszert halmoztak fel, mert „úgy hallották", hogy drágább lesz. A legilletékesebb ember, köztársasá­gunk elnöke rántotta le a leplet erről a téves és káros jelenségről, amikor az uránipari dolgozók fogadásán nyil­pon belül tudatják álláspontjukat. Ezen a reklamáción kívül az átvevő legkésőbb tizenöt nappal az építő­anyag átvétele után a szállítónak is feltűnt hibáról írásbeli reklamációt küld. Ez akkor fontos, ha nem lehet mindjárt egyértelműen meghatározni a szállító felelősségét a kár okozásá­ban. A reklamációban tudatni kell a hibákat, valamint azt, hogy elintézé­sének milyen módját óhajtják (ár­engedmény, a szállítmány kiegészíté­se, a szerződés felbontása stb.). Na­gyobb mennyiségű építőanyag szállí­tása esetén a rendelet jótállási ha­táridőt szab meg, amely az átvétel után legkevesebb hat hónap lehet. A tégla jótállási ideje 18 hónap, a tetőcserép pedig három év. A jótállási idő azonban egyes esetekben meg­hosszabbítható: ha a szállító nem je­lenik meg a szállítmány átvételének ellenőrzésénél, ha a reklamáció után kijavítják a megrongálódott külde­ményt, és ha a szállító nem küldi el az átvevőnek a szükséges, okmányo­kat. Az építőanyag szállításával kapcso­latban meg kell még említeni a be­ruházó technikai ellenőrzését. Ez fő­leg abból áll, hogy nem enged rossz minőségű építőanyagot felhasználni, ügyel a helyes raktározásra és fel­dolgozásra, valamint arfa, hogy a szállítás megfeleljen az ütemtervnek, írásbelileg figyelmezteti vezetőit a munkája során tapasztalt hiányossá­gokra stb. (Ö) (A Földművelésügyi Minisztérium Közlönye alapján) lein co UC3Z.CIL ai jiuiumaim-ről, a várható intézkedésekről stb. Leszögezte, hogy az alapfontosságú élelmiszerek árának emeléséről szó sincs, sőt, amiből felesleg mutatkozik, annak tovább csökkentjük az árát. Ez azonban nem jelenti azt, hogy bizo­nyos cikkek árai, amelyeket sem a termelés sem a behozatal nem tud kellő mennyiségben előállítani, nem módosulnak majd. Az említett új gazdaságirányítás — mint ismeretes — a jövőben négy árcsoportot helyez kilátásba, de az alapvető élelmiszerek árait továbbra is központilag határozzák meg. Olvasóink már értesültek arról, hogy a kormány egy korábbi intéz­kedéssel emelte a gabonanemüek árát, ugyanakkor módosította a vágóserté­sek felvásárlási árát. Ezek az intéz­kedések lényegében az árpolitika ru­galmasságára vallanak, amelyekkel a jövőben többször is találkozunk majd. A termelés igénye és követelménye nem szakadhat el a társadalom alap­vető feladatától, illetve lehetőségétől: polgárainak csak annyit adhat, ameny­­nyit kap tőlük. Az elosztás helyessé­ge tulajdonképpen már csak a de­mokratizmus fokmérője. Amikor sokszor felelőtlen kijelen­téseket hallunk vagy teszünk az új gazdaság-politikai elképzelésekről és az árpolitikáról, ne feledjük el, hogy az előforduló hiányosságoknak mi is a részesei lehetünk. Feladatunk most azt, hogy a jövőbe nézzünk, bízzunk és higgyünk azokban a nagyhorderejű intézkedésekben, amelyek mindnyá­junk előrehaladását célozzák. De ne csak higgyünk bennük, hanem ki-ki a maga helyén mindent kövessen el, hogy azok minél előbb érvényre jus­sanak! (tg) Kérdőjelek és válaszok

Next

/
Thumbnails
Contents