Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1965-11-27 / 47. szám
A Z OSTRAVAI KOHÓMÜVEK állandóan füstölgő salakhányói, amelyek gázzal és porral mérgezik a környék levegőjét — fokozatosan átlakülnak zöldeUö parkokká, kertekké, erdőkké, termőföldekké. Az Ostrava-Korvinái bányakörzet újjámüvelésére alakult nemzeti vállalat 1955-töl az egykori salakhányó helyén már 180 hektár földet tett használhatóvá, valamint 143 hektár nedves területet csapolt le. A Prágai Talajjavítási Kutató Intézet együttműködésével 210 hektáros gyümölcsöskertet alapítottak, 1 800 000 erdei fát és 200 ezer díszbokrot ültettek ki. Egészen szokatlan most a kilátás az ostravai Ján Sverma bánya mögötti nyolchektáros kúpalakú salakhányóra. A salakhányó belsejéből oldalt füst tör elő, de a tetején — ahová szántóréteget hordtak — már zöldéit az elvetett fű. Ma a salakot billenő csillékből nagyobb területre szórják, hogy egyidejűleg elvégezhessék a rekultivációt is. Václav Gerlich, a Talajjavítási Kutató Intézet dolgozója megállapította, hogy a salakhányón, anélkül, hogy termőréteget hordanának oda, nagyon jól díszlik majd a nagyvirágú csipkerózsa. A kohó salakhányójának helyes talajjavítását bizonyítja az a néhány hektáros terület is, amely a Petrvald-i Július Fucik 3. bányaüzem mellett fekszik, ahol négy év alatt a kohó salakhányóján lombos erdő létesült.------------------------------------------------------------------------► Mitől függ a gyümölcs tárolhatósága ? A gyümölcsfák növekedésére és alakulására nagy hatással van a környezet is, így a világosság, a sötétség, a víz, a szárazság, a talaj, a levegő, az ember, a kártevők, és a betegségek. Általában ismert tény, hogy a teljes termékenységben lévő és harmonikusan trágyázott fáról származó gyümölcs nagyon jól tárolható. A gyümölcs tartósságát a sejt összetétele, annak szerkezete, így a víz- és szénhidráttartalma határozza meg. A sejtszövetben lévő sejtek nagysága is határoz. Tárolásra alkalmasabb az a gyümölcs, amely húsának sejtszövete kisebb sejtekből tevődik össze, nem pedig nagyokból. Az erős héjnak is hatása van a tartósságra. Néhány fajtánál a gyümölcs felületén lévő viaszréteg csak az érés utolsó időszakában fejlődik ki, és hatással van a tárolhatóság meghosszabbítására. Ezen kívül megakadályozza a kipárolgást és ezzel a termés zsugorodását is. Ezért fontos a gyümölcs lehető legkésőbbi szedése, mert így lehetőség nyílik a viaszréteg kifejlődésére. Azok a gyümölcsök, amelyek a napsugár hatásának vannak kitéve, szebben színeződnek, mint amelyek árnyékban vannak. A napsugaraknak intenzív hatásuk van a felső bőrre is, amely erősebbé és simábbá válik, amíg a másik oldala zöld marad és a felső bőr vékony, ráncos lesz. A gyümölcs tárolhatóságára a raktár légterének hőmérséklete és páratartalma is hatással van. Nincs jó hatással az ingadozó hőmérséklet, vagy páratartalom sem. A C vitamin vesztesség 2—2,5 C fokos meleg és 88—90 százalékos nedvességtartalom mellett a legkisebb. A gyümölcs tárolhatóságára hatással van a gyümölcsfa metszése is. Egyensúlynak kell lenni a hajtások növekedése és a termőágak képzése, vagyis a levelek által szállított asszimilálok és a gyökerek által felvett ásványi eredetű tápanyagok között. Például néhány EM IX fajtának aránylag kicsiny a gyökérrendszere, a gyökerek által felvett ásványi tápanyag felesleg kicsi, s ezért az asszimiláták vannak túlsúlyban. Az egyensúly itt felbomlik és ezért a EM IX-es fajták tárolhatósága alacsony. A korona mély metszése fiatal fáknál buja hajtásnövekedést idéz elő, ezért az első termés alig tárolható, és könnyen romlik. A kártevők és betegségek elleni védekezésnek is nagy szerepe van a gyümölcs egészségének megvédésében. A tárolásnál érvényesül a fajták egymásra való kölcsönös hatása is. Ismert dolog, hogy a kései fajták érését meggyorsítják a velük együtt tárolt őszi fajták. A növények egymásra való hatásával sokat kísérletezett Molisch fiziológus is. Három almát és egy csírázó borsómagot helyezett üvegfedő alá. Egy másik üvegfedő alá csak csírázó borsómagot tett. öt nap múlva meglepődve vette észre, hogy a tiszta levegőn lévő borsó 7,5 cm magasra nőtt, míg a fedő alatt almával együtt elhelyezett borsó csak 0,5 cm magas volt. A gáz — amelyet az alma a további időszakban kiadott magából — lassította a növény növekedését. Amikor hasonló kísérletet tett, de a növényt csak 1—5 órára hagyta az alma közelében, a borsó növekedése nem lassult, ellenkezőleg a gázok elősegítették növekedését. Az alma és körte ethilent bocsájt ki magából, amely meggyorsítja az éréSt, elősegíti a növények, vagy azok egy részének növekedését. A betakarított és elraktározott termés nem élettelen — lélegzik, érlelődik, nem szabad a levegőben fölösleges ethilennek lennie, amely az érést gyorsítaná. Ezért a raktárhelyiséget alaposan szellőztessük. A fülbemászók — házikertjeink kártevői JÚLIUSTÓL KÉSŐ ŐSZIG sok bosszúságot okoznak a fülbemászók. Elsősorban növényi anyagokkal táplálkoznak, ezeken kívül csigákat, különféle lárvákat, rovartojásokat, levéltetveket, rovarhullákat is felfalnak. A kerti növények közül elsősorban a dáliát károsítják, kisebb mértékben a krizantémot, szegfűt és rózsát is. A balátát, sárgarépát, retket — a bot, káposztát, kelvirágot, saszőlőt — a gyümölcsfélék közül pedig a szamócát, kajszit, őszibarackot, almát, körtét rágják meg. A dáliák zsenge, fejletlen levelein 0,5 cm széles, 1—1,5 cm hosszú lyukakat rágnak, melyeket rendszerint vastagabb erek határolnak. A levelek növekedésével a lyukak is egyre nagyobbak lesznek. A virágbimbók sziromlevelein is hasonló a kártételük. A rágások mellett található fekete szemcsés ürülékük is. A többi dísznövényt és a zöldségfélék leveleit is ugyanígy károsítják. A gyümölcsökön, gyökérzöldségeken kártételük nyomán szabálytalan, hosszúkás berágásokat találunk. Rejtett életmódú állatok, nappal fakéreg mögé, kövek alá és egyéb rejtekhelyekre húzódnak, éjjel járnak táplálék után. Kedvező rejtekhelyeken tömegesen találhatók. Ősszel a fülbemászók párosodnak, majd telelőre vonulnak. Tavasszal a nőstény költőjáratot ás, vagy e célra átalakítja telelési helyét és 19—80 tojást rak le. A tojásokat őrzi fajtársai és más rovarok elől. A lárvák 19 C°-nál 22—25 nap múlva kelnek ki a tojásokból, ezeket a nőstény — elpusztulásáig — gondozza. Az elpusztult nőstényt az utódok felfalják. Júliustól jelennek meg a kifejlett egyedek s megkezdik késő őszig tartó károsításukat. Évente egy nemzedékük fejlődik. A védekezés legeredményesebb módszere a házikertekben az összecsalogatás a mesterséges búvóhelyre, majd az összegyűlt állatok megsemmisítése. A károsított növények alá deszka-darabot, zsákot, vagy mohával, újságpapírral megtömött, egyik oldalán feltámasztott virágcserepet kell elhelyezni, gyümölcsfák esetében a törzsre, vázágakra zsákdarabot, hullámpapír-övet, szalmakötelet kell felerősíteni. A mesterséges búvóhelyeket reggelente vizsgáljuk át, s az összecsalogatott fülbemászókat petróleumos, vagy forró vízbe rázzuk bele. Bodor János ZÖLDSÉG • VIRÁG GYÜMÖLCS • J
