Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1965-11-27 / 47. szám
Decemberi teendők Folytassuk a gépek, eszközük, kézi szerszámok, hibás öntöző felszerelések, melegágyi ablakok javítását és a melegágyi takarók készítését. Fejezzük be a melegágyakból az elhasznált föld és a trágya kihordását; kedvező időjárás esetén rostáljuk át a melegágyi földet. Jelöljük ki az új melegágyak helyét és a téli átfagyástól szalma-, illetve trágyatakarással védjük. Forgassuk át a komposzttelepet, a régebbi komposzttelepeket pedig rostáljuk át. Folyamatosan gyűjtsük kazalba a melegágyi trágyát, hogy szükség esetén készen álljon. A szaporítóban végezzük el a téli hajtatáshoz szükséges magvetéseket (paprika, paradicsom, saláta, retek, kalarábé stb.). A korábban vetett zöldségfélék palántáit tűzdeljük át. Készítsük elő a kiültetésre váró palánták helyét. A növények számára a legkedvezőbb feltételeket biztosítsuk. A talajművelés hatása a víz-, tápanyag-, oxigén- és nitrogénellátásban és a talajmikróbák szaporodásában jelentkezik. A zöldségnövények hőigénye napszakonként és a fejlődés különböző szakaszainak megfelelően változik, ezért a termesztőberendezések hőmérsékletét ennek figyelembevételével szabályozzuk. A csírázáshoz több hőre van szüksége a növénynek, mint a növekedés és termésképzés időszakában. A szikleveles szakaszban kisebb, a vegetatív szakaszban ismét nagyobb a hőigény. Változó a növény hőszükséglete nappal és éjjel (amikor az asszimiláció folyamata szünetel). A hőigény mellett a fény és a széndioxid mennyisége is fontos. Gyenge megvilágításban a hidegtűrő növények (hagyma, saláta stb.) alacsonyabb hőfokon (8—10 C fok), a inelegigényes növények (paprika, paradicsom, uborka stb). viszont magasabb hőfokon (18—20 C°) asszimilálnak erősebben. Borús időben a termesztőberendezések hőmérsékletét ennek megfelelően szabályozzuk. A széndioxid mennyiségét elsősorban biofútőkkel, tehát Istállótrágyával vagv egyéb szervesanyag bomlasztásával növelhetjük. A növényzet optimális fejlődése és egyben a termésmenynyiség növelése a fenti tényezők kölcsönhatásának biztosításával érhető el. A szervesanyagok bomlásakor a széndioxidon kívül egyéb gázok is keletkeznek, amelyek közül az ammóniák káros is lehet a növényekre. Ha az ammóniák a levegőben 0.1—0,6 százalék, akkor perzselést, 0,7 százaléknál plazmózist okoz a növényeken, illetve sejtekben, 4 százaléknál pedig elpusztulnak a növények. Ennek megakadályozására a biófűtésü termesztőberendezések földjét vetés előtt többször gereblyézzük át és később is többször végezzünk porhanyítást. Csak annyi műtrágyát adagoljunk, amennyi a maximális termés eléréséhez szükséges. Nagy adagú műtrágyák néha károsodást is okozhatnak. A cékla, saláta, karósbab és burgonya nem annyira érzékeny a talaj alacsony kálium tartalmára, mint a kelbimbó, káposzta, karfiol és sárgarépa. Az ideális megoldás az lenne, ha kísérletekből lehetne megállapítani minden terményre és talajra vonatkozóan az optimális műtrágya adagot. Intenzív zöldségtermesztésnél szükséges a talaj tápanyagtartalmát bizonyos szinten fenntartani. A műtrágyák mennyisége mellett meg kell határozni az adagolás módját is. Hazánkban a szőlőtermesztés az utolsó 20 év alatt igen keveset fejlődött és lemaradt a mezőgazdasági termelés többi ágazata mögött. A gyümölcs-, zöldség- és szőlőtermesztés fejlesztésére vonatkozó 293/61 sz. kormányrendeletnek köszönhető, hogy nagyobb mértékben láttunk hozzá az új szőlőtelepítések alapításához és a régi, dirékttermő szőlők felújításához. E kormányhatározat értelmében már ebben az évben kb. 19 %-ka! több borszőlőt kellett volna termelnünk, mint 1960- ban. Ez a termésfokozás tertöbb korszerű szőlőnemesítő állomás létesfté«*— - sor. Hazánkban meg ne... ^ereztünk elegendő tapasztalatot a szőlőnemesítö állomások építésével, s ezért e cikk írói (akik a szőlőnemesítö állomások egy részének tervezését kapták feladatul), Magyarországra mentek tapasztalatokat gyűjteni, ahol több szőlőnemesítő állomást látogattak meg. Ezekből a szekszárdi szőlőnemesítő állomást találták a legkorszerűbbnek, és ezt ebben a cikkben ismertetik. A szőlőnemesítő állomások Szőlőnemesítö mészetesen megköveteli a szőlőtelepek területének kb. 4000 hektárral való kibővítését, ám a valóságban a szőlőtelepítések területe csupán kb. 3000 hektárral bővült. Lényeges lemaradást észlelünk a direkttermő szőlők felújításában is, s ezen a szakaszon a közép-szlovákiai kerület maradt le a legjobban. A lemaradás egyik okát abban látjuk, hogy mindezideig nem létesítettünk speciális gyökereztető iskolát, továbbá abban, hogy az utóbbi időszakban egyetlen új, szakosított szőlőnemesítö állomást sem létesítettünk Szlovákia és Morvaország területén. A fejlesztési terv szerint a nemes szőlő termesztési területe 1980-ig 55 000 hektárra bővül. A szőlő telepítésére a belterjes mezőgazdasági termelésre kevésbé alkalmas lejtős területeket kell felhasználni. Ezért a távlati terv elsősorban a jó minőségű oltványok előállítását tűzte ki feladatul. Az eddigi gyakorlat szerint ugyanis a szölöoltvány-szükségletet Csehszlovákia különböző gyökereztetö iskoláiból hozott oltványokkal fedezték, ám a szőlőtermesztés további fejlődésére való tekintettel ez a jövőben nem jelenthet megfelelő megoldást. A jó minőségű szőlöoltványok biztosítása céljából ezért Szlovákia egyes kerületeiben legfontosabb része a hajtatóház. Ez egy olyan létesítmény, amely lehetőséget nyújt a jó minőségű ültetőanyag előállítása szempontjából szükséges technológiai folyamat betartáséra. A filoxéra elterjedése után 1963-ban megállapították, hogy az amerikai szőlőfajtákat ez a kártevő nem támadja meg annyira, mint az európai szőlőfajtákat. 1900-ban kezdték érvényesíteni az angolnyelves párosítással történő oltást és egyidejűleg megkezdték az oltványhajtatással végzett első kísérleteket. A szőlőszaporítást ma már kizárólag az európai nemes szőlő amerikai alanyra történő oltásával végezzük. Szekszárdon a hajtatással egybekötött oltás technológiai folyamata a következő: A kiválasztott tőkékről az oltóveszszöket az első fagyok beköszöntése után (—3° és —5° között) szedik és földes padlójú pincében tartják, amely lehetőséget nyújt a megfelelő nedvesség biztosítására. A vesszőkötegeket homokba rakják, s a homokot minden évben cserélik. A simavesszöket éppen úgy tárolják, mint az oltóvesszőket. Az oltás megkezdésének előfeltétele az így előkészített oltóanyag és a puha fűrészpor biztosítása. A szőlőoltás megkezdése előtt Legenda A szekszárdi szőlőnemesítö állomás alaprajza: 1. A portásjiilke a munkásszálással 2. Az üzem épületei 3. Szol ovit vány-hajt at óház 4. Fütőház 5. Szőlő-présház 6. Földalatti pincék 4—
