Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1965-11-27 / 47. szám
Gondos munkám eredménye NE TÁROLJUK VEREMBEN Á TÉLI ALMÁT A téli alma veremDen tárolásának lehetőségéről már több olvasónk érdeklődött. Szakemberek körében is állandóan visszatérő kérdés ez. A kísérletek adatai szerint veremben csak teljesen igénytelen almafajták tárolhatók, de sokszor még azok is kárt szenvednek. A tárolt gyümölcs kezelése a veremben teljesen lehetetlen. A gyümölcs, amint a hőmérséklet —5 C fok alá süllyed — tehát a gyakorlatban az egész tél folyamán — hozzáférhetetlen, mert a vermet felnyitni az egész tárolt gyümölcsmennyiség veszélyeztetése nélkül nem lehet. Megoldhatatlan a verem szellőztetése és a hőmérséklet szabályozása is. Az almát átválogatni nem lehet. VIRÁGOK ELTARTÁSA Megállapították, hogy a vágott virágot cukrosvízben lehet legtovább eltartani. Hogy a hatás tökéletes legyen, meglehetősen sok cukrot kell a vízbe tenni. A rózsáknál pl. a 7 — 10 százalékos oldat a leghatásosabb, a violánál 10 százalékos, a szegfű 10 — 15 százalékos oldatban tenyészik a legjobban. A virágok életképességére nem egyformán hat a cukor. A cukrosvízben eltartott virágok bimbói gyorsabban fejlődnek és a virágok nagyobbak. Az orgona, liliom, peladgonia nem tűrik a cukrot, a közönséges vízben Itenyésznek a legjobban. VIRÁGOSÉÉRT TÉLEN Kis kertekben is nagy fontosságú az őszi talajmunka, különösen a vízgazdálkodás szempontjából. Az üres területeket, a virágágyak helyét, a fák és cserjék alját ássuk fel. Az ásást kössük össze tápanyagutánpótlással: az istállótrágya mellett a komposztrágya is sok humuszt ad. Az ásás után a területet hagyjuk hantosán, csak a homoktalajokat egyengessük, illetve gereblyézzük. Gyökérdugványról most szaporítjuk az Anemone japonica-t, az évelő Centaurea, Anchusa, Dicentre, Statice fajokat. A növényházakban virágzó Cyklamenek és Primulák beporzásáról gondoskodjunk. Napsütéses idő alkalmas erre a célra. Ha a magnövényeket cseréppel együtt egy nagyobb cserépbe süllyesztjük, nem kell tartanunk kiszáradásuktól. A hidegágyban maradt növények szellőztetését és öntözését a napsütéses délelőtti órákban végezzük. A hidegebb idő beálltával lássuk el az ágyat trágyaburkolattal és takaróval. £ GYÜMÖLCS 0 ^ZÖLDSÉG 0 VIRÁG DÉL-SZLOVÁKIA TERÜLETÉN aránylag melegebb az éghajlat, mint az ország többi részén, s ezért itt a gyümölcsösökben terjedő betegségek számára is kedvezőbbek a feltételek. Ha jó termést akarunk elérni gyümölcsöskertünkben, szükséges, hogy nagy gondot fordítsunk a gyümölcsfákra, főleg a kártevők elleni védekezésre. Én, mint a Dunaszerdahelyi Gyümölcstermesztők és Kertészkedők szervezetének vezető funkcionáriusa kötelességemnek tartom, hogy példamutatással tanítsam társaimat a kártevők elleni védekezésre. A gyümölcsfák trágyázását kombinált műtrágyával — Citrafoszkával végeztem, amelyet tavasszal bedolgoztam a földbe, júniusban pedig vízben feloldva öntözővíz formájában jutattam a talajba. A második lépés a gyümölcsfák betegségei és kártevői ellen irányuk. A San Jose kártevőt már pár évvel ezelőtt kiirtottam, úgyhogy most a nyári időszakban előforduló betegségekre és kártevőkre helyeztem a legnagyobb súlyt. A permetezést az előírás szerint végeztem el. Lelkiismeretes munkám eredménye az lett, hogy a Jonathán almafáknak csak az öt százalékán nyilvánult meg a fuzikládium. A törpefákon szépen kifejlődött és jól színeződött gyümölcs termett. Ezért ajánlom a termelőtársaimnak a törpefák telepítését, mivel könnyen lehet őket gondozni és aránylag jó termés adnak. Továbbá ajánlom, hogy a téli raktározást kis ládákban végezzék (ahogyan az a képen is látható), mert így könnyen lehet az almát ellenőrizni. Palkovics Ferdinánd, Bős Az újbort gondosan Kezeljük, mert a magára hagyott borban előbb utóbb kellemetlen változások lépnek fel: a bor igen könnyen hibás, sőt beteg lehet. Ne mulasszuk el a zajos erjedés után az újbor feltöltését. A töltögetést az első fejtésig hetenként ismételjük meg. A gyakori töltögetés igen indokolt, mert az új borok rendellenes változásokra nagyon hajlamosak. Különösen vonatkozik ez a levegőt kedvelő mikrobák által előidézett virágosodásra és ecetesedésre. Nagyobb alkohol- és savtartalom mellett e betegségek kevésbé léphetnek fel. így virágosodás ellen a 13, ecetesedés ellen pedig a 15 térfogatszázalék alkoholtartalom biztonságot nyújt. A gyakori töltögetés azért is fontos, mert a nagyobb mérvű levegőző felület mellett a bor igen gyorsan elveszíti szőlőtől eredő illatát és zamatát, értékes tulajdonsága, a frisseség, üdeség ugyancsak idő előtt veszendőbe megy, s a bor koravén lesz. A töltögetés mellett — az egyszerű pinceműveletek sorában — második fontos munka a fejtés. Az első fejtés ideje és módja a bor további sorsát, fejlődését, sőt értékét nagymértékben befolyásolja. Minden fejtés, de az első fejtés alkalmával feltétlenül végezzünk töréspróbát. A töréspróbát minden termelő, minden különösebb eszköz nélkül maga végezheti: módja: a fejtésre kerülő borból hordónként fehér pohárba 1—2 dl mennyiségben mintát veszünk, a minta a hordó közepéből származzon, de még jobb, ha azt a seprő fölötti részből vesszük: a poharakban levő mintát 1—2 napig szobahőmérsékleten tartjuk és levegő hatásának tesszük ki, miközben figyeljük a bor tisztulását, színmődosuiását, vizsgáljuk illatát, zamatát, ízét. A poharakban lévő borok magasabb hőmérsékleten, levegővel érintkezve nem egyformán viselkednek. Van-' nak olyanok, amelyek megszabadulva szénsavtartalmuktól, szinte önmaguktól megtisztulnak éspedig viszonylag rövid idő alatt. Ezek megfelelő módon kierjedtek, cukor bennük alig maradt vissza, barnatörésre nem hajlamosak, ha csípősek is, de nem kellemetlenül újbor ízűek. Ezek minden további nélkül — mérsékelt kénezés mellett (hl-enként 2—3 g nem csepegő azbesztkén elégetésével) — nyíltan átfejthetők. A próba alatt megzavarosodó, a nem barnatöréshez hasonló módon megtörő és még erjedésnek induló minták még kierjedetlen cukrot tartalmaznak. Ezek vontatottan erjedtek vagy erjedésük a nem megfelelő hőmérséklet miatt megakadt. Ilyenkor ügyeljünk arra, hogy az erjedés zavartalanul menjen végbe és a bort továbbra is seprőn hagyjuk, vagy erjedésben lévő mustot, esetleg fajélesztőt adunk hozzá. Olykor az élesztő felkavarása is segít, de csak akkor, ha az virulens és még nem ülepedett le. Az olyan minta, amelynek színe — fehér bor esetében — barnás lesz: barnatörött. Lehet, hogy ez a barnatörés nem azonnal, hanem órák múlva következik be, éspedig úgy, hogy a bor felületén eleinte barna gyűrű jelenik meg, ami fokozatosan lefelé terjedve végül az egész mintát barna színűvé teszi. Előfordulhat olyan minta is, amelynél csupán színemelkedés állapítható meg. A barnatörés bekövetkezik, ha a termés penészes, rothadt volt és sem a szőlőcefre, sem pedig a must megfelelő kezelésben nem részesült. Ilyenkor a bort a seprőjéről azonnal — éspedig lehetőleg teljesen zártan átfejtjük egészséges, tiszta hordóba. Átfejtés után a törés mérvének megfelelően abba a hordóba, amelybe a fejtett bor került, 2—4 db (20—40 g) borként adunk. Ezt előbb borban oldjuk s a hordóban alaposan elkeverjük. A következő fejtés előtt ugyancsak töréspróbát végzünk, s ha rendellenesség nincs, akkor másodszor mérsékelt kénezés (1—2 g nem csepegő kénszeletet elégetve hl-enként) mellett fejtünk. Ha az első töréspróba csak alig észrevehető színemelkedéssel jár, akkor 3—5 g hl azbesztkén elégetésével nyíltan fejthetünk. Az első fejtés idejét pontosan előírni nem lehet. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy tisztulási és töréspróba minden esetben elkerülhetetlen. Hiba a kései fejtés, mert a seprő káros anyagot tartalmaz.
