Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1965-11-27 / 47. szám
IDŐSZERŰ MUNKÁK # A forgatást mielőbb fejezzük be. Fagyos földet ne forgassunk, mert az árok aljára kerülő nagyobb hantok tavaszszal későn engednek fel s addig a talaj nem ülepedhet meg. Ugyancsak ne forgassunk sáros földet sem. 0 A trágyázásnál alapvető szabály, hogy sem az istállótrágyát, sem a műtrágyát ne hagyjuk takaratlanul a talaj felszínén. 0 Ne feledkezzünk meg a tőkehiányok pótlásáról sem. Ha tavasszal akarunk pótolni, az ültetéshez a gödröket — különösen kötött talajon — még a nagyobb fagyok beállta előtt ássuk ki, hogy a tél folyamán a fagy feltáró, lazító hatása érvényesülhessen. 0 Hiányos szőlők pótlásához, új szőlők telepítéséhez igen sok szaporítóanyag szükséges. A hazai vesszők megszedését gondosan végezzük. Továbbszaporításra csak a jól beérett, gombabetegségtől, elemi- és rovarkároktól, valamint egyéb sérüléstől mentes, megfelelő vastagságú és hosszúságú vessző alkalmas. 0 A tőkéről levágott vessző kiszáradásának megakadályozására a szőlővesszőt 24 óra alatt dolgozzuk fel és a kötegelés után azonnal vermeljük el. 0 A gyökereztető iskolából kiszedett gyökeres vesszőt, illetve oltványt a téli tárolás helyére történő beszállítása alkalmával — a kiszáradástól és az esetleges fagytól való megóvás érdekében — ponyvával vagy más takaróval betakarjuk. Az éjszakai fagyveszélyre tekintettel a kiszedett gyökeres szaporítóanyagot a szőlőiskola területén még ideiglenesen vermelve sem hagyjuk. 0 A vermelt szőlőszaporító-anyag állapotát rendszeresen kísérjük figyelemmel. Ha a vermelöhelyiség hőmérséklete 7 C fok fölé emelkedik, hűtéséről, ha pedig —0,5 C fok alá süllyed, felmelegítéséről gondoskodjunk. 0 A vermelésre használt homokot kiszáradás ellen időnként permetezzük. 0 Termögyümölcsösben — ha még nem történt volna meg, szedjük le és tüzeljük el a kis- és nagy araszoló ellen a fa törzsére helyezett hernyóenyves gyűrűket. Fagymentes időben feltétlenül folytassuk és a lehetőséghez képest még az őszi szántás előtt fejezzük be az ún. mechanikai védekezési munkákat: a törzs és a vastagabb koronaágak tisztogatását (kéregkaparó vassal és drótkefével), a csonkok eltávolítását, a sebek és odvak kezelését, a koronaritkítást és tisztogatást (hernyófészkek, lepkék tojáscsomóinak és a múmiák eltávolítása). Ha a fákról lehullott kaparékot az őszi talajmunkával beforgatni nem tudjuk, úgy gyűjtsük össze és semmisítsük meg. 0 Az őszi talajmunkát és a trágyázást a múlt havi számban közölt irányszámok alapján — fagymentes időben — még ebben az évben fejezzük be. 0 Fiatal gyümölcsösben — a fiatal fák törzsét mielőbb, de legkésőbb a havazások beálltáig kötözzük be a nyulak kártétele ellen. A már felrakott kötéseket 2—3 hetenként vizsgáljuk felül és amennyiben megrongálódtak vagy meglazultak volna, igazítsuk meg. 0 Fagymentes időben (a kisebb éjszakai talajmenti fagyok nem jelentenek akadályt) folytassuk és mielőbb feje*ük be a gyümölcsfacsemeték ültetését. Éjszakára a kiültetett csemetéket kössük be, a kiültetésre váró készletet pedig kerítsük be a nyúlkárok ellen. 0 Bogyósgyümölcsűek. — A fagyok beálltáig, illetve fagymentes időben folytassuk és fejezzük be mielőbb a fiatal köszméte- és a ribiszkebokrok, valamint a málnasarjak telepítését. A kiültetett bokrokat és sarjakat 1,5—2 arasz magasan felkupacoljuk. 0 Fagymentes időben ugyancsak folytathatjuk a bokrok ritkítását, a letermett málnavesszők eltávolítását, továbbá a bokrokról lekerülő vesszők dugványokká való feldolgozását. 0 Fejezzük be mielőbb, de legkésőbb a nagyobb fagyok beálltáig az őszi talajmunkát és a trágyázást. 0 Szaporítóanyag-termelés — vetési célokra be kell fejezni a dió, keserűmandula és egyéb gyümölcsfa-magvak rétegezését, lehetőleg szabadföldbe ásott rétegező gödörbe vagy megfelelő pincébe. A pincébe rétegezett magvaknak rendszeres öntözéséről gondoskodjunk. 0 Megkezdhető a tavaszi oltásokhoz szükséges oltóvesszők szedése. A leszedett vesszőket fagymentes helyen, homokba vermeljük. 0 Gondoskodjunk a rétegezett magvak és az elvermelt vesszők egerek elleni védelméről. 0 Gyümölcstárolóban. — A gyümölccsel megtöltött tárolót rendszeresen szellőztessük. Fagymentes időben éjszaka, ha viszont fagyok vannak, úgy nappal a déli órákban nyissuk ki a szellőztetőket. A tárolt gyü■1 nölcsöt 2—3 hetenként vizsgál-2rvTTVirSrr'« A juk át és távolítsuk el a romblUMULLS • lásnak indulókat, a fogyasztásra ZÖLDSÉG 0 VIRÁG éretteket pedig értékesítsük. Szervestrágyázás Ma már közismert, hogy a gyümölcsfákat a házikertben, a kiskertben is trágyázni kell, sőt — az elmúlt évek gyakorlatától eltérően — nem is 3—4 évenként. A rendszeres, folyamatos terméshozamok alapfeltétele a folyamatos, csaknem minden évi trágyázás. A télialma- és télikörtefák szakaszosan változó terméshozama (nagy termések és kihagyó évek) nagyrészben kiküszöbölhető a rendszeres, a fa élettani állapotát száma kisebb gyümölcsösben Istállótrágya pótlására ajánlható a zagyvatrágya készítése is. A ház körül és a konyhából kikerülő mindenfajta szerves hulladékanyag alkalmas zagyvatrágya, vagy más szóval trágyaföld készítésére. Árnyas helyen, fák alatt 2—3 m széles, 1,5—2 m magas tetszés szerinti hosszú halomba gyűjtsük a könnyen elbomló állati vagy növényi eredetű hulladékanyagokat. A halom tetejét homorúra rakjuk, hogy minél több csapadékvíz szivárogjon be. Zagyvaföld készítésére felhasználhatok: a kazal alja, a törek, utcai és udvari söpredék, árokkaparék, háziszemét, toll, szőr, csont, vér, állati belsőrészek, árlyékszéktrágya, fahamu, korom stb. Ezenkívül mindenféle nem beteg, fel nem magzott kikapált gyom és fiajtásnyesedék. A földhalmot óvjuk a kiszáradástól, ezért szükségképpen öntözcük. Az érlelés meggyorsítására évenként kétszertiáromszor lapátoljuk át. Ilyenkor a rétegek közé rakjunk egy-egy sor földet és erre foszfor és káli műtrágyát szórjunk. Az 1—2 éves omlós, sötét színű, táplálékban gazdag zagyvaföldet a gyümölcsösben »zervestrágyaként használhatjuk fel. Hatóanyagtartalma felülmúlja a jól kezelt istállótrágyát és emellett sok könnyen bomló szeryesanyagot tartalmaz. Kezelése, adagolása egyszerű, mert teljesen földszerűvé érik. A lakásokhoz közeli tiázikerti gyümölcsösökben szagtalansága miatt is előnyös a használata. FENYVES PÁL bavevő trágyázás és az ahhoz csatlakozó egyéb agrotechnikai beavatkozások útján. A mezőgazdaság fokozott igénye folytán az istállótrágya beszerzése mindenütt nehézségekbe ütközik, de nehézkes a sok százezer, nem falun lakó házikert tulajdonos és az egyéb növénytermesztéssel igen, de állattenyésztéssel nem foglalkozók részére is. Az istállótrágya helyett főként a talaj csökkenő humuszkészletének pótlására, vatamint fizikai állapotának javítására a fiatal, még nem termő és be nem árnyékolt házikerti gyümölcsösbe is vethetünk zöldtrágya növényeket, mint a nagyüzemi gyümölcsösben. A más területen vetett zöldtrágya növényt lekaszálva ugyancsak felhasználhatjuk a gyümölcsös talajának javítására. A gyakorlatban azonban a fiatal gyümölcsösök sorai közötti területet inkább zöldség- vagy szamócatermesztéssel hasznosítjuk. Szerencsére azonban a házikertben és kiskertben igen gyakran megtalálható a kisállattartás is. Sokan azonban nem tudják, hogy a kisállatok trágyája nemcsak alkalmas a gyümölcsfák táplálására, hanem legtöbb növényi tápanyagból jóval többet tartalmaz, mint az általánosan ismert istállótrágyák. Miután jóval gazdagabbak tápanyagokban, mint a ló-, szarvasmarha- és sertéstrágya, belőlük arányosan kisebb mennyiséget használjunk. Meglepő, hogy pl. a tyúktrágya értékes nitrogéntartalma nyolcszorosa is lehet a ló- vagy szarvasmarhatrágyának. Ezenkívül foszfor- és kálitartalma is magasan felette van. A galambtrágyának a foszfortartalma igen magas. A kacsa-, házinyúltrágya kálitartalma feltűnően sok. 100 kg tyúktrágyában annyi nitrogén lehet, mint 4—500 kg pétisóban, annyi foszfor, mint 4—500 kg szuperfoszfátban és annyi káli, mint 200—500 kg 40 százalékos kálisóban. Nem feledkezhetünk meg azonban arról a követelményről, hogy a kisállatok trágyáját is kezelni kell. A munka első szakasza — az egyéb háziállatokéhoz hasonlóan — a kisállatok megfelelő almozása. Ezzel egyrészt tisztábban tarthatók' állataink, másrészt a trágya minőségének és mennyiségének értékét is emeljük". Az alomanyag legfontosabb tulajdonsága a jó vízfelszívó képesség. E célra alkalmas anyagok: a gabonaszalma, á hüvelyesek szalmája, a burgonyaszár, a lomblevelű fák avarja, az alomtőzeg, a tőzegkorpa, a fűrészpor és á gyalúforgács. A jól almozott kisállatoktól származó trágyával, ha azokat a trágyatelepen helyesen kezeljük, teljes mértékben biztosítható a ki^phh hÁ7Í o\MÍrr»r*l_ esősök trágyaszükséglete.
