Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1965-11-27 / 47. szám
I ÉVFOLYAM • A SZABAD FÖLDMŰVES HAVI MELLÉKLETE • 1965. NOVEMBER Védjük gyümölcsfáinkat a fagykároktól • A fák meszelése nem hiábavaló munka • Meggátolja a höingadozást • Késlelteti a rügyébredést • Kezeljük a fagytól megrepedt fákat • A permetezést ajánlatos megismételni • 3. szám A háztáji kertekben az őszi nagytakarítás után sok helyen bemeszelik a fák törzsét a gondos háziak. Vannak falvak, ahol a helyi szokások alapján csak a törzs kap a mésztejböl, viszont kezd gyakorivá válni az egész fa mésszel való permetezése. Sokan azonban úgy tudják, hogy ezzel tulajdonképpen a kártevők, gombabetegségek ellen védekezünk, s ezt az eljárást kapcsolatba hozzák a gazdasági épületek, jlak meszezésének szerepével. A vizsgálatok azonban nem igazolják ezt a feltevést, és bátran mondhatjuk, a mésztejnek nincs gomba- és rovarölő hatása. Ennek ellenére a fák meszezésének van gyakorlati szerepe gyümölcsészetünkben, persze ez nem kapcsolatos a kémiai védekezéssel. Két okból is hasznos lehet ez az eljárás, ha megfelelő módon végezzük. Első ok a fagyingadozások csökkentése, ami a tél folyamán számottevő kárt jelenthet főleg a cseresznye-, kajszi-, körte-, s némileg az alma- és szilvafa háncsszöveteiben. Az éjszakai nagy lehűlések hatására a fa háncs- és kéregszövete a törzsön és nagyobb ágakon összehúzódik. Ha napközben veröfényes idő van, a déli, délnyugati oldal gyorsan felmelegszik, s a hatására keletkezett háncsfeszültség megrepedésben oldódik fel. Előfordul, hogy napközben gyümölcsösünkben járva „fültanúi“ lehetünk ennek a hirtelen beálló — durranó hang kíséretében mutatkozó — repedésnek, főleg a cseresznyefák esetében. Ilyen helyen később a repedés egészen a farészig elmélyül, utat adva a fáinkat rongáló penész- és taplógombák kártételének. Azért az ilyen észlelt felrepedéseket zsineggel több ré. tegben kötözzük le, hogy a törzshöz való visszaforradást biztosítsuk. Később a kötésec két eltávolítjuk, nehogy a ■ törzsvastagodást gátolják és > bevágódjanak a háncsrészbe. Ilyen káros esetek megelőzé- 1 sében nyújt segítséget a fák 1 meszelése. Fizikai törvénysze■ rüség, hogy a sötétebb szín magába szívja a napsugarak melegét, még a világos nagy i részüket visszaveri. Ennek bizonyítására méréseket végeztek a cseresznyefák törzsén. Bebizonyosodott, hogy a fák téli verőfényben fürdő oldala kétszeresen magasabb hőemelkedést mutatott a nem meszelt fák esetében. Ez a valóság a meszelés előnyeit bizonyítja. A második ok a rügyfakadással kapcsolatos. Egyes gyümölcsszemek, mint például a cseresznye, a kajszibarack korán befejezik kényszernyugalmi állapotukat. Az alvó rügyek február, március folyamán tartósabb nappali felmélegedés esetén olyan biológiai-kémiai változást mutatnak, ami a rügyek ébredésének első fázisát jelenti. Ilyenkor fagyérzékenységük erősödik, s ha az enyhülést újabb erős éjszakai 1 lehűlések követik, a rügyek ; egy része fagykárt szenved. ; Mésztejjel való permetezés 1 esetében ez a felmelegedés I kisebb méretű, s hatására I a rügyébredés késik. 1 Ezt a valóságot alapul véve a 1 kajszibarackfák meszelése úgy : a későőszi, mint a koratavaszt 1 .időben indokolt lehet, mivel I gátlóan hat a korai rügyfaka- t dásra. A TARTALOMBÓL: + Időszerű munkák a gyümölcsösben + Szervestrágyázás kisebb gyümölcsösben -4- Mitől függ a gyümölcs tárolhatósága?-4- Zöldségtermesztés — Decemberi teendők -4- Szőlőnemesítő állomásokat létesítünk Szlovákiában -4- Apró tanácsok -f Borászat -4- Két kiállítás 4- Kertészeti világhíradó •4- Magyarországi tapasztalatok A meszelést fagymentes időben végezzük, legcélszerűbb december első felében. Csak vékony rétegben alkalmazzuk a 7—10 százalékos mésztejet. Erre nagyobb lyukú permetezőgép alkalmazása a kifizetőbb. Az északi oldalt nem szükséges ellátni ezzel a réteggel, mivel itt a napsugarak hatása elenyésző. Semmi esetre sem keverjünk a mésztejbe trágyát — vagy amint néhol tapasztalni lehet — földet, mivel ezzel károsítjuk a fákat. Ismeretes, hogy légzőszerv hiányában (ez csak az állatok sajátossága) a növények egész testfelületükkel lélegzenek, s az említett anyagok hozzávegyítésével tulajdonképpen eltömjük a légzőnyílásokat. A réteg az időjárás hatására rendszerint lepattog, azért az eljárást február folyamán szintén fagymentes napokon — megismételjük. Újabban a törzs védelmét a höingadozási jelenség csökkentésére egybekötik a nyúlvédelemmel. Erre nagyon alkalmas a nád és a hullámpapír. Az érzékeny törzseket egészen a korona elágazásáig náddal beburkoljuk, illetve helyette hullámaapírt alkalmazunk. A második lehetőségnél a törzs és papír közé helyezzünk el pálcákat, logy egy bizonyos vastagságú szigetelő légkéreg legyen a aurkolat és a fa között. Ez a :örzsvédö és árnyékolási mód riég a meszelésnél is hatásosabb. JUHASZ ÁRPÁD Tavasz a télben 6YÜMDLCS ZOLDSÍGVI RAG
