Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1965-11-27 / 47. szám
J. SzcHimov: Ä holnap mezőgazdasága Ä,biológia, az energetika és a repülés terén elért sikerek a mezőgazíaiságba.ti is technikai forradalmat Váltottak ki. Ez a fordulat tulajdonképpen' már be is következett. A hagyományos termelési módszerek csakhtamar ködbe vesznek, s a mezőga:ylaságban is tért hódít az automat'izálás. Első pillanatra ez ugyan valószínűtlennek tűnik a mezőgbzdaság sokféí lesége folytán. His;wn száz- és j százféle kultúráról^ a különböző ] technológiai módszerek ezréről, ; sok millió négyzetkilométernyi földterületről van szó, számolni kell az> időjárás kilengjéseivel és a talajjal-^... Hogyan is lehetne mindezt jcözös nevezőre hozni, a termelési ágazatokat szakszerűen irányítani, automatizálni? Sokfélesége ellenére azonbarfi a mezőgazdasági termelés jóval" egyszerűbb az iparénál, mert ate emberek milliói egy és ugyanazokat a növényfajtákat termelik. Azonfelül sokkal állandósultabbak ezek a „termékek“, mint az ipar gyártotta , bármilyen gépek vagy szerszámok., Ami pedig a munkák zömének j automatizálását illeti, kétségtelen, í hogy a mezőgazdaság e téren elő- f nyös feltételekkel rendelkezik. A FÖLDEKEN MÁR MEGINDULT AZ AUTOMATIZÁLÁS Néhány automatikus mezőgaz-1 dasági gép máris több évi ered-* ményes múltra pillanthat vissza, így például Logirtov, Remez és Ga- . ranyin szovjet géptervezők lele-; ményes rendszert dolgoztak ki a] traktor rádió útján történő irányi-; tására. E rendszer meghonosítása:' nemcsak a traktoroshiény miatti célszerű. Beigazolódott, hogy az] automatikus szántás számos előny- : nyel jár. Egyetlen traktoros sem tudott mindeddig olyan egyenletesén és a mélységet pontosan betartva szántani, mint az A. Szeleznyev mérnök szerkesztette gép. Regulátorát bármilyen ekére rászerelhetjük anélkül, hogy szerkezetén változtatást kelljen eszközölnünk. Szántása szánté kifogástalan, hiszen a gabonia terméshozama 3—4 métermázsával emelkedik hektáronként. Szép sikerrel jártak az újfajta automatikus kombájnokkal végzett kísérletek is. Különleges rúgói megragadják a gabona szárát, sőt helyes irányba terelik a gépet. A gabona sűrűségéhez és szárazságához mérten, valamint a gyom mennyiségéhez viszonyítva állandóan váltakozik a kombájn sebessége s azzal együtt a kasza mozdulatai is. Hasonló gépeket használnak a cukorrépa és gyapot begyűjtéséhez. A mezei munkák automatizálása során azonban további célkitűzések vezérlik a tudósokat és géptervezőket. A rádlió irányította automatikus traktorokat és gépeket — így, vagy amúgy — mégis; csak irányítani kell. Ennél azután ;' kihasználhatjuk a repülés terén 1 szerzett tapasztalatainkat: a pilóta nélküli repülőgépet és a gépészetben bevált programvezérlési gépeket. Ilyen gépeket már szerkesztettek is. Előre meghatározott munkaterv szerint kifutottak a mezőre, önműködően váltogatták az általuk vontatott járműszerkezetet, megálltak, újra megindították motorjukat és a legbonyolultabb görbékben mozogtak. Az agronómusok ezzel sem elégedtek meg. Minden munkaváltozat előtt új „műsort“ kell kidolgozni a traktor számára, ami körülményes számításokat igényel. Csak olyan gépek tudnak megbirkózni ezekkel a feladatokkal, amelyeket majd egyszerű elektronikus számológépekkel látnak el. A hőmérő, a nedvességmérő műszer stb. szerkezet által „tájékoztatott“ rádió határozza majd meg a szántás J mélységét, adagolja a szükséges | műtrágyamennyiséget és önmükö* dően készíti elő a talajt a legelő- S nyösebb feltételek között. Ma is S léteznek már olyan öntözőberen* dezések, amelyek a talajnedvesj ségnek és az időjárás előjelzésé- S nek megfelelően önműködően dol* goznak. Sőt, a túl száraz talaj ! öntözésébe se fog bele, ha eső S várható. ■ HARCOT AZ ELAVULT HAGYOMÁNYOK ELLEN | Nem volna gazdaságos, az olyan ! bonyolult szerkezetű gép, amely ! sarabolás közben a legkisebb I gyomnövényt is egyenként kitép; desné. Ezért sokkal jobb szolgálatot tesz a »lángszóró, a gyom kiégetése, vagy az erős repülőgépmotor, amely hatalmas ventillátor módjára permetezi a gyomirtó herbicideket, vagy a mezőn plasztikus anyagokból vékony réteget hintő gép, amely alatt forgó párát képző légáramlat kering. De gyantával is lehet a mezőt permetezni. Régen törik már a fejüket a gépészmérnökök a burgonyabegyüjtés gépesítésén. Garmadaszámra szabadallmazták a legkülönbözőbb gépeket^ Erre a célra felhasználták a levegőt, a vizet, sőt a radioaktív izotópokat és fotocellákat. Az eredmények azonban távolról se kielégítőek. Az utóbbi időben azonban a burgonyatermesztés teljesen új módszerét találták fel. A földön keskeny polietiléncsíkot fektetnek végig apró keresztnyílásokkal. Erre helyezik a gumókat, amelyeket további sötét csíkkal födnek be ugyancsak apró nyílásokkal. A csírák és gyökerek a nyílásokon át a talajba hatolnak és a burgonyalevelek jóformán akadálytalanul nőnek felfelé, mialatt a gumók a két csík között maradnak. Beérésük után a gép forgó dobra göngyölíti fel mindkét csíkot, ahol a kések lenyesik a burgonyaleveleket és gyökereket, a tiszta gumók pedig begurulnak a tárolóba. Ezt a módszert egyéb termények esetén is alkalmazni lehet. A mezőgazdaságban is egyre gyorsítani kell az egyes munkákat. Eddig ezt például a traktorvonó erejének növelésével érték el. Ezért N. Sz. Burlakov, szovjet feltaláló rétegező ekét szerkesztett a szántás gyorsítására, amely gyorsabban legyűri a talaj ellenállását. TALAJ NÉLKÜLI GAZDÁLKODÁS A talajelökészítés mind köny- ■ nyebbé válik. A jövőben már sokhelyütt termőföld nélkül is „megél“ a mezőgazdaság. Az egyes növényféléket hatalmas üvegházakban, ásványokban, különleges vályúkban vagy tartályokban termesztik majd homokkal, salakkal vagy kaviccsal. Az ilyen „talajt“ nem kell megmunkálni, nem fogamzik meg benne a gyom és előnyös környezetben kétszeresére emelkedik a terméshozam (paradicsomnál ötszörösére). Az összes tápanyagot a vízkultúra (hidrofónia) biztosítja a növények számára. Ugyanezt az eljárást alkalmazzék olyan helyeken, ahol kevés a termőtalaj. Ami pedig a növényházakat illeti: automatizálásuk már sok helyütt magas fejlettséget ért el. A villamos áramközvetítő éltető oldatot visz rendszeresen a növények gyökeréhez, műtrágyát adagol szükség szerinti mennyiségben, ki- és bekapcsolja a világítást, beindítja a szellőztető készüléket. A tudományos kutatások szerint azonban az üvegházak és hajtatók automatizálásának ez a foka sem kielégítő. Semmilyen, még a legaprólékosabban kidolgozott „műsor“ sem tudja megállapítani, mikor akarnak a növények „inni“ vagy „aludni". Pedig éppen ezen múlik a termés bősége. A rizs például színével és virágainak terjedelmével adja tudtul ezen szükségleteit. Mihelyt a tudósok megfejtik ennek a jelábécének titkát, háromszorosára sikerül majd növelni a terméshozamot. Azontúl a növények majd maguk rendezik be „életmódjukat“. Mindez gyakorlatilag megvalósítható. Az utóbbi időben ugyanis sikerült felismerni azt a szoros kapcsolatot, amely egyrészt a növényekben lévő biotikumok, másrészt a külső befolyások — fény, víz, levegő — hatása között fennáll. Ezeknek a függőségeknek alapján lehetővé válik az elektronikus gép olyan „műsorának összeállítása, amely felfogja a növényi biotikumok jeladásait. Az elektronikus gép azután kívánságukhoz képest be- és kikapcsolja az egyes berendezéseket, valamint a nedvességet, műtrágyát, levegőt és fényt adagoló gépcsoportokat. A technika és a biológia közti kapcsolat a jövőben még szorosabbá válik. A mai napig ugyanis édeskeveset tudunk a kozmikus sugaraknak, a villamos és magnetikus sarkoknak a növények táplálkozására és anyagcseréjére gyakorolt hatásáról. (Zápisrúk 63 - Ford.: K. E.) Köze! 15 millió korona érfék a XIII. kongresszus tiszfeleiére A rozsnyói járás szövetkezetei már 3089 egyéni és 157 kollektív kötelezettséget vállaltak a XIII. kongreszszus tiszteletére. Többek között 6293 órát dolgoznak le a meliorációs munkáknál és 17 799 órát fordítanak 14 860 köbméter komposzt készítésére. A rétek és legelők javítására több mint 89 000 óra ledolgozását vállalták. A kötelezettségvállalások megmutatkoznak abban is, hogy a tejtermelési tervet 511 000 literrel, a tojástermelési tervet pedig 38 000 darabbal teljesítik túl. Az etetők és fejők kollektívája a tervezett 3 925 000 liter tej helyett 4 212 000 liter tejet termel ki. A növénytermesztés szakaszán is egyre jobban szélesedik a kötelezettségvállalási mozgalom. A vállalások összértéke már meghaladja az ötmillió koronát. Az egyénileg gazdálkodók sem maradnak le. Terven felül 105 133 tojást, 29 120 liter tejet, 9336 mázsa húst adnak el. A járás lakói város és faluszépítési akcióban 343 559 órát dolgoznak le az elkövetkező időben. Előreláthatólag ezzel a munkával több mint hétmillió koronás értéket hoznak létre. Az eddig elfogadott kötelezettségvállalások értéke már megközelíti a 15 millió koronát. Ez is bizonyítja, hogy méltóan készülnek a XIII. kongresszusra. BOHUS NEMŰEK, Kassa Teljesítik felajánlásaikat A Mikulási Állami Gazdaság (érsekújvári járás) öt gazdasági részlegének dolgozói számos egyéni és kollektív kötelezettségvállalást tettek a CSKP XIII. kongresszusa tiszteletére. Felajánlásaik különösen azért jelentősek, mert a versenybe Lelkiismeretes munkával A csalári szövetkezetben a hoszszantartó nyári esőzés nagy károkat okozott. Kilencven hektár rétet négyszer árasztott el a víz, úgyhogy mindössze 150 mázsa szénát tudtak betakarítani róla. Ezért a takarmányalap biztosítása érdekében a szövetkezet dolgozói az uhorskéi EFSZ-ben negyven hektár rétet kaszáltak le, s a rét termésének felét, háromszáz mázsa jó minőségű szénát szállítottak haza. Nagy gondot fordítottak a. pillangósok betakarítására is. Harminc hektár lucernásról háromszori kaszálással összesen 1400 mázsa jó minőségű fehérjedús takarmányt nyertek. A húsz hektár lóherés öszszesen hatszáz mázsa termést adott. A jó eredményekhez nagyban hozzájárultak az asszonyok, akik fárada gazdaság alkalmazottainak majdnem 90 százaléka bekapcsolódott. A legnagyobb felajánlást az állattenyésztők tették: 278 ezer korona értékű állati terméket adnak el terven felül. A dubníki gazdasági részleg az év végéig terven felül hatvan mázsa sertéshúst termel, a mikulási részleg pedig 37 mázsát. Ezenkívül az állami gazdaság sertésgondozói vállalták, hogy a tervezettnél 250 malaccal többet választanak el 65 ezer korona értékben. A semerovói gazdaság ötven mázsával több cukorrépát takarított be hektáronként a tervezettnél, melyet a felajánlás keretében maradéktalanul a cukorgyárba szállított. Arra, hogy a gazdaság dolgozói teljesítik felajánlásukat, biztosíték lelkiismeretes munkájuk és igyekezetük. Ezekben a napokban a kötelezettségvállalások fejében már tíz mázsa húst adtak el a mikulási részleg dolgozói. Jozef Krátky ságot nem ismerve időben befejezték a növényápolási munkákat. Ha továbbra is ilyen lelkiismeretesen dolgoznak a szövetkezet tagjai, akkor hamarosan felvehetik a versenyt a járás élenjáró gazdaságaival. BOMBOR FERENC, Busa Fekete szakállas ismeretlen 9 Az egész faluban beszélnek róla 9 Ki volt á különös látogató? 9 Az elmúlt nyáron még csak 50 ezer kacsa úszkált a Volga selymes vizében. A tervek szerint azonban több százezer kacsát tenyésztenek majd a volszki szovhozhoz tartozó Volga holtágában. # A kassai járás nemzeti bizottságok által irányított gazdaságai is hozzájárulnak a pártunk XIII. kongresszusa tiszteletére az egymilliárd koronás értékű többlettermeléshez. Eddig már 39 millió 803 ezer korona értékű kötelezettségvállalást tettek a járásban. Bekapcsolódtak a mezőgazdászok is, akik 155 kollektív és 8405 egyéni felajánlást tettek. Eddig terven felül eladtak több mint egymillió liter tejet, 28 vagon húst és 80 ezer tojást. (Iván Sándor, Kassa) # Az Aprófalusi Állami Gazdaság állattenyésztői folyamatosan teljesítik tejeladási tervüket. Az évi tojáseladási tervet is túlteljesítették 110 ezerrel. Nem maradtak el a húseladással sem, s eddig terven felül már majdnem hét vagonnal adtak el a felvásárló üzemnek. (IS) 9 A kassai járás anyakoca gondozóinak versenyében az első helyre Matu Irén került a Nagyidai Állami Gazdaságból. Háromnegyedév végéig a húsz anyakocától átlag 16,3 malacot választott el. (Iván) 0 Az alsó- és felsőszecsei szövetkezet, valamint a Szovjetunió chárkovi körzetében lévő Szokolov község kolhoza közt baráti kapcsolat alakult ki. A kolhoz tagjai meghívták magukhoz az alsó- és felsőszecsei szövetkezet tagjait. A látogatásra a következő évben kerül sor. (Kúcs Gyula, Alsószecse) • Naszvad lakosai pártunk XIII. kongresszusa tiszteletére számos kötelezettségvállalást tettek. Többek közt vállalták, hogy a 3250 méteren kikövezik a gyalogjárdákat még az idén és a jövő évben pedig 250 méteren. Az utak megjavítására 4000 m5 földet hordanak, 5 km vízelvezető árkot ásnak ki, 2500 fát ültetnek és az óvoda és a bölcsőde kibővítésénél 500 brigádórát dolgoznak le. A szövetkezet tagjai felajánlották, hogy terven felül ötven mázsa húst, négyezer liter tejet és 40 ezer tojást termelnek. (Dobosi József, Naszvad) • A dunaszerdahelyi járás árvizsújtott mezőgazdasági üzemeinek megsegítése tovább folyik. Valamenynyi védnökségi üzem példásan teljesíti vállalását. A nyárasdi szövetkezet például a tervezett 60 vagon szénából idáig már 41 vagonnal kapott a Hradec Králové-i, Banská Bystrica-i és a Ceské Budéjovice-i védnökségi üzemektől. A Banská Bystrica-iak 1358 mázsa szénát adtak terven felül. A nagymegyeri szövetkezet eddig 4758 mázsa szénát, a kulcsodi 2931 mázsát, a medvei 1229 mázsát, a csilizradványi pedig 3275 mázsa szénát kapott a poprádi, strakonicei, zilinai és a Karlové Vary-i védnökségi üzemektől, stb. (Balazic Vladimír, Rovinka) 9 A deméndpusztai szövetkezet a közeljövőben juhtenyésztéssel akar foglalkozni. A tanya élete nagyon megváltozott, önsegéllyel iskolát építettek, filmvetítőgépet vásároltak. A könyvtárból egyre több könyvet kölcsönöznek ki az olvasók. Az állam most 1 millió 800 ezer koronát fordít a pusztára vezető út építésére. A hosszú téli estékre színdarabot tanulnak. (B. J.) 9 A Pusztafalusi Állami Gazdaságban az asszonyok jól ápolták a kukoricát és ezért hetven mázsás átlagos hektárhozamot értek el. A dolgozók a jól végzett munka után természetbeni prémiumot kaptak. (B. J„ Déménd) 9 A Rimaszombati Mezőgazdasági Műszaki Középiskola gazdaságában időben befejezték az ősziek betakarítását. Egyedül az őszi mélyszántásnál mutatkozik lemaradás, mivel csak egy lánctalpas traktoruk van. Bár éjjel nappal dolgoznak, mégis nehezen sikerül a hónap végéig befejezni a 123 hektár föld felszántását. (Ádám Attila, Rimaszombat) Leereszkedett a koraesti kod. Zsitvafödémesen hol az alvégen, hol a fölvégen bukkant elő egy ember. Különösebb ismertetőjele nem volt, hacsak fekete szakállát nem tekintjük annak. Az kötötte le az emberek figyelmét, azzal jelenik meg emlékezetükben. A házban, ahová bekopogott, szürkületkor fordult meg, amikor a feleség a férjét, a gyerekek pedig már édesapjukat várták. Az apa helyett azonban ő jelent meg a konyhában, a titokzatos látogató. Az anya és gyermekei meglepőd-150. évforduló Nemrég Micsurin születésének 150. évfordulója alkalmából a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskolán méltatták a világhírű biológus munkásságát. A bevezető beszédet CSc. Novy docens, a genetikai tanszék vezetője mondta. Utána dr. Karabinos, a Nyitrai Állattenyésztési Kutató Intézet dolgozója vázolta a keresztezés gyakorlati alkalmazásának eredményeit, melyet a legújabb tudományos kísérletek adataival támasztott alá. Kajtor Pál, Nyitra tek, még a lélegzetüket Is visszatartották. Csak akkor engedett fel bennük a fagy, a félelem jégcsapja, amikor a férfi illedelmesen köszönt és ... hívás nélkül asztalhoz ült. Beszélni kezdett... érdekesen, csodálatosan ... — Orvos vagyok. Hogy honnan jöttem, az lényegtelen. Embereket gyógyítok ... már több faluban jártam... A népek hálásak érte ... Ennyi az egész, amit a háziasszony á szakállas férfi monológjában fejében tartott. Amikor megérkezett a családfő, az furcsa-gyorsan összeszedte magát és távozott. Pár nappal ezelőtt az alvégen szokatlan kiabálás verte fel a csendet. A titokzatos, fekete szakállasról már ekkor faluszerte csevegtek. Az emberek meggyőzően bizonygatták, hogy Komáromból való, hogy orvos, hogy gyógyítani jött, hogy sajátos módszerekkel kezeli a betegeket. Mások pedig arról beszéltek, hogy feltűnően csavargón a határban, és hogy a hallott faluvégi kiabálás is vele kapcsolatos. A fekete szakállas ismeretlen újból eltűnt nyomtalanul. Nem hagyott maga után mást, csak félelmet és egész sor talányt. Tóth János, Érsekújvár
