Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1965-11-20 / 46. szám
Az idei időjárás rendkívüli kilengéseiről Sokan azt hiszik, hogy az időjá; rásnak különleges kilengései az | atombomba-robbanásokkal is ösz- i szefüggnek. Ez a felfogás azonban • tényekkel nem támasztható alá. i Elsősorban: a vitatott időjárási • szélsőségeket már akkor megfi| gyelték, amikor még egyáltalán i nem volt atom- vagy hidrogén■ bomba-robbanás. Másodszor: az • említett légköri folyamatok kivál• tására hasonlíthatatlanul nagyobb ; energiamennyiség szükséges, mint; ■ amennyi az atomrobbanáskor sza- j { badul fel. Egy közönséges tengeri j ; vihar energiamennyisége 100—1000; • atombomba energiamennyiségével í | egyenlő. I Időjárási „zavarok“ a tudósok f J* véleménye szerint a Napban lejét-i | \ szódó folyamatok hatására az at—! ! vnoszféra általános körforgásában j £ Végbemenő változásokkal kapcso-l ■ lak osak. Gondolunk itt a Nap su-; ! gái\zási aktivitásának ingadozásaií ra, amelyek vagy a napfoltok erő- • ; sebb képződésével, vagy — fordít-, | va —\fi napfoltok jelentős csőkké- j ; nésével lépnek fel. Az erősödő' ■ napaktiVitás időszakaiban megnö! vekszik az atmoszférikus körfor- S gás mértéke is, s meggyorsul a ! levegőcsere a Föld sarki és egyen• ütői területei között. Ez megvál- i ! toztatja a hőmérséklet megoszlá-; Í sát: a trópusokon hidegebb, a sar-j ■ kokon melegiebb lesz az idő. Ahő-j j mérséklet emelkedésével az idő-* 5 járás szárazabbá válik. Nem .szabad azonban az időjárás | és a kiima fogalmát összekeverni, | illetőleg1 felcserélni. Az időjárás' Í az atmdiszféra állandóan változó? ■ állapota, ellenben a klíma egy-egy ' meghatározott területre igen hosz£ szú időn át jellemző meteorológiai; £ jelenségek összege. Míg az időjá; rás napról napra vagy hónapról • hónapra változik, a klíma sokkal £ állandóbb és hosszú időn át aláp• jában véve változatlan. í Arra a kérdésre, hogy változik-e £ egyáltalában a klíma, a tudomány £ igennel válaszol. A kihalt állatok • és növények maradványainak ép- S pen úgy, mint a régészeti leletek; nek a vizsgálata azt bizonyítja, | hogy a klíma a Föld fennállása óta S többször is erősen megváltozott. J így például Európa délkeleti ré£ szeinek régészeti leletei között • struccsontok is találhatók, amiből S arra következtetnek, hogy néhány | millió évvel ezelőtt ezen a tájon • a klíma forró és szárazabb volt. • A jégkorszakban, amikor Európa £ nagy részét hó fedte, ugyanezen • táj klímája hideg és nedves volt. S így a geológiai korszakok változᣠsával változnak a klíma-viszonyok | is. Ehhez azonban százezer, sőt | millió év szükséges. Az ilyen vál- S tozások oka sokrétű és bonyolult. • A változások zöme régebbi geoló• giai korok napsugárzásának inten• BMMBM zitásával hozható összefüggésbe; mások szerint az atmoszféra sugáráteresztő képességével, ismét mások szerint a hegyláncok képződésével és pusztulásával, a szárazföld és a tenger között fennálló nagyságrendi viszonnyal, a tenger: áramlat : irányával stb. kapcsolatosak. Jelenleg nincs olyan egységes elmélet, amely a klíma változásait megvilágítaná. Több éves meteorológiai megfi: gyelések azt mutatják, hogy jól) lehet a klímaingadozások bizonyos ; szakaszosságot vagy ritmikus jel, leget mutatnak, ez azonban semí miképpen sem jelenti a klíma gyö, keres megváltozását. Az ingadozáj sok nem sokáig, nagyjából egyegy évtizedig tartanak, s ugyanazon klíma keretei között játszódnak le. Az ilyen eltérések közé tar! tozik például a jelenlegi esős időszak is. Egy-egy korszakon kívül is gyakran előfordulnak különböző időjá- • , rási változások. A legutóbbi években például több országban észj leltek különleges, rendkívüli időjárást. Sőt a krónikákból is tudjuk, hogy például 1641. augusztus 5-én a nagy fagyok miatt a Magas Tátra alján 150 ló fagyott meg. > Nagyon csapadékos az 1708 év l tele, ellenben a rákövetkező nyár pedig rendkívül aszályos volt. A ; sok esőzés miatt 1832-ben csak október elején kezdtek aratni. Az esőzések 1631-ben és 1726-ban teljesene lehetetlenné tették az aratást. A nagy esőzések miatt 1912- 1 ben az egész szénatermés tönkre ; ment. Ki ne emlékezne az 1947-es nagy szárazságokra vagy az 1955-ös erős i és hosszantartó fagyokra stb. Ezzel kapcsolatban megemlítendő az is, hogy Mexikóban 1963-ban 57,8 C fokos hőséget jegyeztek fel, hogy Dél-Amerikában a Parana <folyónál szüntelenül esik s az Atacema sivatagban pedig már 375 éve egy csepp eső sem esett. , Nemrégiben arra a következtetésre jutottak, hogy a klímaváltozásoknak van egy 80 évig tartó ciklusuk, amely a napsugárzás aktivitásának periódikus változásaival függ össze, és van egy 250 évig £ tartó ciklus, amely viszont a Föld £ forgási sebességének periódikus 5 ingadozásainak okozója. Sok tudós * azon a véleményen van, hogy a £ napjainkban észlelhető rendkívüli ; időjárás e két ok találkozásának * eredménye. Eszerint — sajnos — £ Európa klímája csaknem egy em- £ beröltőn át valószínűleg nagyon • szélsőséges lesz. Amennyiben a meteorológusok — j egyelőre 1970-ig esőben dús éve- . • két jeleznek, ajánlatos a mező- ! ' gazdasági termelés terveinek el- £ készítésénél ezt a körülményt fi- • gyelembe venni. —tis S Szovjet tudományos vezetők nagyszabású tervet dolgoztak ki egy hatalmas méretű rádióteleszkóp építésére. A nemzetközi öszszefogással megépítendő rádióteleszkóp segítségével kívánják a világmindenség titkait feltárni. Elsősorban a rádiócsillagok szerkezetét, a tejút összetételét és a további naprendszerek esetleges civilizációit akarják felkutatni. A sok különálló reflektorból öszszetevődő antennarendszer egyes részeinek átmérője 100 méter, az egész antennarendszer pedig húsz i kilométer átmérőjű köralakú terű- ; létén épülne fel. Az egyes reflek- | torok az égbolt tetszés szerinti ! pontjára irányíthatók, a rendszer £ felbontóképessége és érzékenysége : pedig százszorosán felülmúlná a ; világ jelenlegi legnagyobb tele- | szkópjáét. Az internacionális rá- i dióteleszkóp megépítéséhez szűk- 1 séges nemzetközi összefogás mél- ; tón jelképezné majd az űj társa- : dalom nemzetköziségét. % A kenyheci szövetkezetesek a talaj tápanyagtartalmának utánpótlására a tervezett 1760 köbméter komposzt helyett már 2100 köbmétert készítettek. A pányi szövetkezetesek az 1200 köbméter helyett 1800-at és a bologdi szövetkezetesek a hatszáz köbméter helyett 1250 köbméter komposztot készítettek. Dicséretet érdemelnek még az abaújnádasdi, olcsvári, gönyűi, ránki és ófalvai EFSZ-ek is. Egyes helyeken azonban például Perényben, Szádudvarnokon, Hernádszéplakon, Alsókemencén nem teljesítették a tervet. (Mató Pál, Kassa) ® A Tornaváraljai Állami Gazdaság tehenészeinek versenyében ifj. Kolotnya István vezet a zsarnói részlegről, aki feleségével tizennégy tehéntől az idén több mint tizenkét literes átlagos napi tejhozamot ért el. Eddig már tizenháromezer liter tejet termelt terven felül. A második Fazekas Gyula feleségével, szintén Zsarnóról. Szép eredményeket ér el Okresza Margit is a hetényi részlegről, valamint Sándor Júlia, Koroly Vaszil feleségével, Szakszony István feleségével, Szabó Erzsébet stb. — mindnyájan a zsarnói részlegről. (MAP) 9 A Nánái Állami Gazdaság nagyon szép hektárhozamot ért el kukoricából. Az újmajori részleg 80 hektáros táblája megadja a 65 mázsát, 100 hektáron pedig 70 mázsás hektárhozamra számítanak. A törésben segítenek a nyugdíjasok is, Nemes Sándor, Palicska Mátyás, Fábián Imre és a többiek, amiért dicséret illeti őket. (Meidlik Kálmán, Nána) 4) Az alsómislyei Nőbizottság tagjai nem feledkeztek meg az árvízsújtotta vidékek lakóinak megsegítéséről. A községben 1850 koronát gyűjtöttek össze erre a célra. Bárcán a Csehszlovák Vöröskereszt helyi szervezetének tagjai voltak a kezdeményezők. Ők 3200 koronát gyűjtöttek össze. (MPK) 9 Az alsószecsei szövetkezetesek november 5-re befejezték a 75 hektár cukorrépa betakarítását. Igaz ugyan, hogy a kukoricatörés még 80 hektáron hátra van, de ezenkívül már valamennyi őszi munkát befejezték. (Kúcs Gyula, Alsószecse) 9 A kassai járás traktorosainak versenyében már több éve Vanyo Imre, a Nagyidai Állami Gazdaság traktorosa vezet. Ezen az őszön már 384 hektárt szántott fél. A második Varga Imre (Novacsany), Kis Béla (Csécs), de szép eredményt ért el Potocsnyák Vilmos (Semse) és Krízs György is (Kecerpeklény). (MAP) 9 A párkányi árvízsújtotta lakosság nevében mondok köszönetét a louny-i és mosti járások dolgozóinak, akik védnökséget vállaltak városunk felett és segítőkezet nyújtottak a bajbajutottaknak. Nagyon jól jött a küldött élelmiszer, a ruhanemű és építőanyag, valamint a szorgos munkáskezek. Az ő segítségükkel gyorsan eltakarították a romokat, és épülnek az új házak, ahová lassankint már beköltöznek a lakók. (Száraz Mária, Párkány) # A napokban adták át Iíeszegfálván Pataki Dezső házát, amelynek az építését annak idején a sókszelőcei szövetkezet vállalta. Hogy ez a ház még tél beállta előtt lakhatóvá vált, abban nagy érdeme van Tóth Antal és Kurucz Károly építőcsoportjának, akik annak ellenére, hogy az otthoni szövetkezetben is helyt kellett állniuk, éjt nappallá tettek, hogy a kötelezettségüknek minél előbb eleget tegyenek. A sókszelőcei szövetkezet irányítói nemcsak a szorgos munkáskezeket biztosították, hanem a hiányzó építkezési apyagot is. Ha a többi védnökségi üzemek is hasonlóképpen igyekeznének, mint a szelicei, minden bizonnyal jóval előbb befejeznék a megrongált és új házak építését a sokat szenvedett faluban. (Szépe Imre, Keszegfalva) A SZOVJETUNIÓBAN A VOLGA MENTÉN is sok faházat találunk még. A hagyományos építkezés mellett azonban a korszerű is kezdetét vette az eldugott falukban is. A képen látható korszerű blokkokat a 28 ezer hektáros volinszki szovhozban építették. Azonnal ültessék el... Lehullott a lomb, közeledik a tél, tehát itt a faültetés ideje. Ezért felkerestük Varga Józsefet, a köbölkúti szövetkezet gyümölcstermesztési és szőlőtermesztési agronómusát. Néhány időszerű kérdést intéztünk hozzá. — Agronómus elvtárs, hány darab facsemetét küldenek a mezőgazdasági üzemeknek? — összesen 13 ezer darabot, ebből 7500 a barack, a többi alma. — Segítik az árvízsújtotta területeket is? , — Természetesen elsőrendű köeleségünknek tartjuk, hogy hozzájárulunk a Csallóköz újrafásításához. Többek között a komáromi szövetkezetnek ezer, a gellérinek 1310, a Bősi Állami Gazdaságnak pedig 2200 fát küldünk. — Mennyi őszibarack facsemetét juttatnak a szövetkezeteknek? — Összesen 1800 darabot. — A nagyüzemeken kívül adnak el fát magánosoknak is? — A gyümölcsfatermesztő szövetségek ötven—száz darabot igényelnek. Igyekszünk kielégíteni, amennyire lehet a magánosokat is. — Elég a megrendelő? — Nem fáj a fejünk. Kétezer darab fával többet kérnek. Bárcsak ki tudnánk elégíteni az igényeket. Mint gyümölcsészeti szakember, örülök, hogy végre ilyen keresett lett a facsemete. Ha így megy tovább, pár éven belül jóval több belföldi gyümölcsöt dobhatunk a piacra. — Mikor szállítják a facsemetéket? — Máris megkezdtük, és javasoljuk, hogy ha az illetékesek megkapják a fákat, azonnal ültessék el! —b— A karácsonyi vásár érdekében A nagykürtösi baromfikeltető üzemben még most is nagy a sürgésforgás. Az egyik keltetőteremben hetente négyezer csibét keltetnek. A naposcsibéket a zólyomi és a Banská Bystricai járás mezőgazdasági üzemei vásárolják fel. Egy másik termet csibenevelésre alakítottak át. Az itt nevelt csibéket a Tamásfalvai Közép-szlovákiai Baromfifeldolgozó üzem veszi át. Ebben a teremben 4600 darab csibét nevelnek gyorshizlalásos módszerrel. A speciális takarmánykeverék maximális súlygyarapodást biztosít a szárnyasoknak, amelyek karácsonykor kerülnek majd a fogyasztókhoz. Az üzem gondozói szerint megfelelő gondozás mellett a csibék karácsonyig elérik az 1,3—1,4 kg-os átlagsúlyt. Amennyiben az idei gyorshizlalás beválik, jövőre sokkal nagyobb mértékben foglalkoznak majd vele. A nagykürtösi üzem egyébként a csibekeltetés terén is szép eredményekkel dicsekedhet. Az idei keltetési idényben 235 ezer csibét, vagyis a tervezettnél 25 ezerrel többet keltettek. Az év végéig további 40 ezer csirkét adnak el. Tervfeladataik 62 százalékos keltetési arányt szabnak meg, ezzel szemben száz tojásból hetvenkét csibét keltetnek ki. A jelenlegi feladatokkal párhuzamosan már a jövő évi tervfeladatok teljesítésének biztosításával is foglalkoznak az üzem dolgozói. A tenyésztésre alkalmas tyúkállományok tulajdonosaival már most megkötik a szerződést a tojás szállítására, hogy az üzem 1966. január 3-án ismét teljes ütemben munkához láthasson. A tervek szerint jövőre több mint 524 ezer csirkét keltetnek. AGÖCS VILMOS Biztató távlat Két-három évvel ezelőtt a ligetfalusi szövetkezet bizony nem dicsekedhetett eredményeivel. Azóta azonban a pártszervezet és a vezetőség összefogása nyomán jelentős javulást értek el. A tagok havi átlagkeresete 1450 korona. Javult a dolgozók korátlaga is, és ma már csak 22 százalékuk töltötte dje 55-ik évét; '25 százalék pedig 25 évnél fiatalabb. A pozitív jelenségek közül azt is meg kell említeni, hogy miután a Újabb segítség Az árvíz óta új módszert vezettek be a felvásárlási vállalat és a mezőgazdasági üzemek közötti kapcsolatban a komáromi járásban. Az új módszer értelmében a felvásárlási vállalat lényegesen kibővítette feladatkörét és szolgáltatásait. A jövőben a mezőgazdasági üzemek takarmányellátásáról kizárólag a felvásárlási vállalat gondoskodik. A takarmánykeverékeket saját szállítóeszközein közvetlen a mezőgazdasági üzemekbe szállítja. Ez kétségkívül nagy könnyítést jelent a földműveseknek, mert a múltban nagyon sok traktort és munkaerőt kötött le a takarmánykeverékek szállítása. Ezenkívül a felvásárlók kezességet vállalnak a hízósertések napi súlygyarapodásáért. Ha a szövetkezet önhibáján kívül nem éri el a tervezett súlygyarapodást, a felvásárlási vállalat kártérítést fizet. (-ná-) szövetkezetei tehéntartásra szakosították, felszámolták a gümőkőros állományt és 250 dán tejelőt vásároltak. A tejtermelés mellett az EFSZ fő feladata a gyümölcs és zöldségtermesztés. A 28 hektár termő gyümölcsös természetesen nem sok, ezért 1963—1964-ben 40, az idén pedig további 25 hektár területet ültettek be gyümölcsfával. A távlati tervek szerint 1968-ig már 110 hektáron termelnek gyümölcsöt s ebből 40 hektáron almát és barackot., Az idén a gabonaeladási tervet 100 százalékra teljesítették, és évi tervüknek eleget téve december végéig még 100 ezer liter tejet, 80 ezer tojást és 12 mázsa húst adnak el. A Dél-Szlovákiát ért árvízkatasztrófát ők is megérezték. A tavaszi fagyok és az árvíz 800 ezer korona veszteséget okozott a gyümölcsösben és a zöldségtermelésben. Miután az állam a kárt megtéríti, a szövetkezet fejlődésében nem következett be hanyatlás. Említést érdemel, hogy á szövetkezet példamutatóan használja fel a kulturális alapot. Egy részét tapasztalatcsere céljára fordítják. Tavaly 10 tag Bulgáriában, 58 Magyarországon, 2 Svédországban és három a Szovjetunióban bővítette szakmai tudását. Az idén is többen jártak Magyarországon, Svédországban, Szovjetunióban, Romániában, a Német- Demokratikus Köztársaságban és természetesen hazánk jól működő szövetkezeteiben is. Péterfi György A forradalom bölcsőjénél vált kommunistává Dél-Szlovákiában is élnek még néhányan, akik fegyverrel a kezükben harcoltak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelméért. A felsőszecsei Kvaka bácsi is ott volt ezelőtt negyvennyolc évvel. Az öreg harcoson a hetven év már nyomot hagyott, járása meglassult, de a szemei a régi elevenséggel csillognak, amikor élményeiről mesél. — Engem is, mint sok-sok más ezret kiragadott a családi fészekből az első világháború vérzivatara. 1915 őszén fogságba estem Tarnopol környékén. Később falura kerültem. Ott ismertem meg az elnyomott parasztság életét. Egy idő után összevontak bennünket a lágerba. Sok fogolytársammal, az ott eltöltött idő alatt barátkoztunk meg a forradalom eszméivel. Amikor harcra szólítottak fel a fehérgárdisták ellen, szó nélkül ragadtuk meg a fegyvert. Az egyik csatában a „fehérek“ fogságába kerültem. Tíz keserves hónapot töltöttem az omszki táborban. Akármennyire is őriztek, jónéhányunknak sikerült megszökni és a Vörös Hadsereg 208-as nemzetközi zászlajához csatlakozni. Ekkor lettünk többen a párt katonái is. Később Moszkvába irányítottak, ahol a hadbíróságnál teljesítettem szolgálatot. Az elfogott fehér tiszteket kísértük Archangelszkbe. A forradalom fővárosában többször láttam Lenin elvtársat és sosem felejtem el az energikus forradalmárt. A régi harcos arról is beszélt, hogy orosz bajtársai Moszkva mellett öszsze akarták házasítani leánytestvérükkel. Tetszett is neki a lány, de hát nagyobb volt a honvágy, s így nem lett semmi, a frigyből. A több kedves emléke mellett sok nehéz órát is átélt. Az omszki táborban ő is a kegyetlen tífusz betegségbe esett, amely nyolcvan-száz halottat követelt naponta. A front sem nevezhető leányálomnak, de részükre a „ragály“ sokkal kegyetlenebb volt. A vörös katona 1920 őszén tért haza a- falujába. Azóta becsülettel szolgálja a munkásmozgalmat és máig is a párt katonája. Csekei Ernő, Felsőszecse Nemzetközi rádióteleszkóp
