Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1965-11-20 / 46. szám
Számvetés és távlatok CSEMADOK-évzárők a losonci járásban A CSEMADOK évzáró közgyűlései Jelentős kulturális eseménynek számítanak falvainkon. Az elmúlt esztendő eredményeinek summázása, a jövőbeni tervek megvitatása, a kultúra frontján felmerülő problémák boncolgatása teszik közérdekűvé ezeket az összejöveteleket. És még valami: az évzárók időszakát intenzív társadalmi aktivitás jellemzi, s a szervezet tagjainak érdeklődése, túllépve a megszokott értelemben vett kulturális tevékenység keretét, a falu egyéb fontos, gazdasági-Dolitikai problémái felé irányul. S tegyük hozzá, valóban örvendetes tény, hisz pont e tényezők determinálják további munkánk jellegét, célját, útirányát. Mindezek a gondolatok a CSEMADOK Losonci Járási Bizottsága vezetőivel folytatott beszélgetés kapcsán ötlöttek fel, ahol alkalmunk nyílott meggyőződni róla, mennyire komolyan, körültekintően készítik elő az évzáró közgyűléseket. A járás mintegy háromezer tagot tömörítő ötvenöt szervezete a vidék kulturális életének irányítója, reájuk hárul a közművelődés, a népnevelő munka, a műkedvelő mozgalom és a népművészeti hagyományok ápolásának nagyobbik része. Éppen ezért az évzáró közgyűléseknek munkaértekezlet jelleget adnak. A járási bizottság dolgozók az elmúlt évek tapasztalatából kiindulva, arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a kulturális műsorok, esztrádok stb. beiktatása elvonja a figyelmet a megvitatandó problémák élői. S ez bizonyára így is igaz. Hiszen az évzáró közgyűlések egyik legfontosabb feladata az elkövetkező időszak kulturális tervének jóváhagyása, módosítása. A losonci járásban immár kezdetét vették az évzáró közgyűlések, ottjártunkkor tehát ezek lefolyásáról is értesülhettünk. A viták pergőtüzében a helyi szervezetek és a CSEMADOK kapcsolata, a kulturális alap felhasználásának módja, az ifjúság nevelésének kérdései, valamint a klubhelyiségek, művelődési otthonok fűtésével kapcsolatos problémák állanak. Az ifjúság nevelésével kapcsolatban egy valóban elgondolkoztató probléma vetődik fel lépten-nyomon. Mégpedig az, hogy necsak bíráljuk a fiatalokat, hanem alaposan vegyük szemügyre lehetőségeiket is. Igényeiket ne szabjuk a mi hajdani igényeinkhez, hanem viszonyítsuk korunk társadalmi lehetőségeivel. Ilyen szemszögből nézve bizonyára nem tűnnek majd eltúlzottaknak. Az egyes helyi szervezetek hiányolják a szövetkezet segítségét is. A kulturális alap felhasználása körül merülnek fel főként nézeteltésérek. Hiszen nemcsak labdarúgó-csapat létezik, nemcsak a kiruccanásokat hivatott szolgálni a kulturális alap. Mint az ismeretes, helyi szervezeteink műkedvelő színjátszó-csoportjai új évad előtt állanak. Nos, a színdarabok kiválasztása körül szintén nehézségekbe ütköznek. A megrendelt műveket, amelyeket a DILIZA árjegyzékéből választottak nehezen, vagy egyáltalán nem tudják beszerezni. Ugyanakkor újsághírből tudják, hogy az említett vállalat raktárán nem kevesebb mint 4000 különböző színmű porosodik. Most már csak az a kérdés, vajon a fent említett tételben milyen művek porosodnak? Ezek után már világos, hogy a helyi szervezetek többségében miért nem választottak még a színjátszó-csoport számára darabot. Pedig ideje lenne már bizony. A járási titkárság dolgozói mindössze három olyan helyi szervezetet tudnak felsorolni, ahol már döntöttek. Tőrincsen a „Csillagszemű asszony“, Losoncon a „Pygmalion“, Csábon a „Kőszívű ember fiai“ című színmű bemutatására készülnek. Ha valóban indokolt a losonciak panasza, az illetékeseknek oda kellene hatnia, hogy az új színművek is könnyebben hozzáférhetők legyenek. Az elmúlt év énekkari kultúránk fellendülésének az éve volt. A losonci járásban négy CSEMADOK-énekkar működik, mégpedig Ipolybalogon, Csábon, Nyényén és Csákányházán. Az évzáró közgyűlések feladata lesz, hogy további „rejtett tartalékokat“ tárjanak fel. Kisebb-nagyobb kórusok alakítására tulajdonképpen mindenütt lehetőség nyílik, egyedüli probléma a szakember biztosítása. Persze az utóbbi időben ezen a téren'is jelentősen javult a helyzet, a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarának tagjai ugyanis hathatós segítséget nyújthatnak. (Bár pontosan nem tudjuk, vajon a losonci járásból hány pedagógus tagja az énekkarnak!) Az évzáró közgyűlések egyik nagy eseményére, melynek jelentőségét és távlatait pillanatnyilag talán nem is tudjuk kellőképpen értékelni, a CSEMADOK füleki helyi szervezetének amatőr filmező csoportja Jóvoltából kerül sor. A füleki helyi szervezet amatőréi ugyanis filmet készítettek a járási dal- és táncünnepélyekről, melyet az évzáró közgyűléseken is bemutatnak. A járási titkárság jól számított, amikor a füleki filmeseket anyagi támogatásban részesítette. A filmezett anyag ugyanis nemcsak lelkesítöleg hat az egyes csoportokra, hanem fontos dokumentációs és módszertani anyag is. Ilyen amatőr csoportok megalakításán, kívánatos lenne, ha elgondolkodnának a többi járásban is. Rövid beszámolónkban, vázlatosan néhány olyan problémát érintettünk, melyek a járás helyi szervezeteit az évzáró közgyűlések időszakában foglalkoztatják. A fennálló helyzet reális értékelésének, a további feladatok pontos kidolgozásának kell jellemeznie az évzáró közgyűléseket. Ez a továbblépés záloga! p. I. Vita: szövetkezetek és a művelődési alap Ez a helyzet Berencsen Szerkesztőségünk a közelmúltban vitát indított a művelődési alap felhasználásáról. A vitaindító cikkben néhány olyan problémát vetettünk fel, amelyek valóban kérdésesek. Horváth Lgjos, p szímöi EFSZ üzemgazdásza ezzel kapcsolatban vitacikkében tovább bövítete a témakört_ Az alábbi cikkben a berencsi szövetkezet művelődési alapjának felhasználásáról kapunk képet. A meglévő problémák tisztázása érdekében jó volna, ha a szövetkezetek vezetői elmondanák véleményüket és az ezzel összefüggő problémákat. Minden EFSZ művelődési alapot létesít s ennek eszközeiből téríti meg a kulturális szükségleteket és a kultúrával kapcsolatos kiadásokat. A művelődési alapra a költségvetést az év elején készítik el. Pontos tervet dolgoznak ki, az ún. házirendet. A berencsi EFSZ-ben a művelődési alapra évente hatvanezer koronát terveztek. Ez az összeg függ a szövetkezet évi bevételétől. A pénzügyi tervben a feltüntetett pénzösszeg a következőképpen oszlik meg. a) Napi sajtó és szaklapok 6 879 Kcs b) Könyvek, szakirodalom 800 Kcs c) Üdülések, kirándulások 13 396 Kcs d) ösztöndíjak 11811 Kcs e) Pionírtáborozás __ 3 000 Kcs f) Tagok iskoláztatása 4 000 Kcs g) Színház látogatása 5100 Kcs h) Egyéb kiadások 15 014 Kcs összesen: 60 000 Kcs A szövetkezet vezetősége a tagsággal együtt igyekszik a pénzügyi tervet keretein belül megtartani és csak a legfontosabb esetekben túllépni. A felmerülő kiadásokat e pénzügyi keretből fedezi. A napi sajtóra" és ä szaklapokra á kiadás 6879 Kcs. A tagság számára a szövetkezet 81 darab Szabad Földművest, 25 darab Rol’nické noviny-t, 11 darab járási lapot (Hlas Nitranského okresu, Hlas l'udu), 11 darab üj Szót és különböző szaklapokat, képeslapokat járat. A szaklapok közül, sajnos kevés jár. Ezek közé tartozik a Vinohrad, Ovoci-M ILYEN EGY KISVÁROS kulturális * ■ élete? Milyen különbségek vannak itt, a falusi kulturális élet lehetőségeihez viszonyítva? A kérdésre nehéz feleletet találni, mert ha azt mondom, hogy jobbak a lehetőségek, akkor is igazam van, de ha azt mondom, hogy ezek a feltételek rosszabbak, akkor sem mondtam valótlant. • Márpedig kettős igazság nincs — jöhet az ellenvetés —, s van is ebben valami logika. Az előbbi állításomat azonban még jennek ellenére is fenntartom. Legalábbis királyhelmeci tapasztalataim alapján. Királyhelmec járási székhely volt, tehát fontos helység. Akkor a kulturális életben is megmutatkozott ez, de az utóbbi időben e téren erős viszszaesés tapasztalható. Ez a visszaesés leginkább a műkedvelő színjátszásban mutatkozik meg. Még pár évvel ezelőtt is évente egy-két színdarabot mutattak be, az utóbbi két évben azonban már egyet sem. A CSEMADOK helyi szervezetének volt énekkara is. De csak volt. Tavaly az is feloszlott. E tekintetben a kisvárosi és a falusi kulturális helyzet nagyjából azonos. A műkedvelő színjátszás és az énekkarok helyzete mindenhol problémát jelent, bár az énekkarok az utóbbi időben némi, tegyük hozzá örvendetes fellendülést mutatnak. A műkedvelő színjátszás helyzete azonban változatlanul aggasztó falusi és kisvárosi viszonylatban egyaránt. (Érdemes volna ezzel a kérdéssel külön is foglalkozni, mivel műkedvelő színjátszásunk hanyatlásának tünetei általánosak.) I^e hogy á felvetett két kérdésre válaszoljak: a kisvárosi kulturális élet — tehát a királyhelmeci is — helyzete és lehetősége azért jobb a falusihoz viszonyítva, mert elsősorban több a szakember. Ez a tény azonban nem minden esetben jelenti azt, hogy a szakemberek tudásukat és tehetségüket a kultúra terjesztésére és művelésére használják fel. Sok esetben éppen ezért nem működik egyik vagy nár, a Zeleninár s az Ekonomika poT- nohospodárstva. Itt meg kell jegyeznünk, hogy a Szabad Földműves szakmelléklete nagyon hasznos és fontos a szövetkezeti tagság számára. __ Irodalom, szakkönyvek: amint a pénzügyi tervben látható, erre jut a" legkisebb összeg. Sajnos, sokszor még ez sincs kimerítve. Kevés a magyar szakirodalom. E téren a jövőben javulást várunk. Az egyik legnagyobb összeg az üdülésekre és kirándulásokra merül ki; 13 396 Kcs. A berencsi szövetkezet vezetősége minden évben kirándulást tervez a tagság számára. Tavaly Magyarországra látogattak el. Megtekintették a tengelicei gazdaságot, azonkívül Magyarország nevezetes tájait. A kirándulás hatezer koronába került. Megjegyezzük, hogy a tagság részére hasznos ilyen kirándulásokat szervezni, mivel tapasztalatokat gyűjtöttek. 1965-ben megtekintették a brnol nagyvásárt. Itt a tagok a mezőgazdasági gépekkel ismerkedtek meg. Azonkívül volt egy kirándulás, amelynek" útiránya Lengyelország és Németország volt. így a tervezett keretet kimerítettük. Az ösztöndíjak értéke meghaladja a 11 811 koronát. A szövetkezet évente több fiatalt küld mezőgazdasági szakiskolákba és tanoncviszonyba. Jelenleg négy fiatal tanul. Itt azonban meg kell jegyezni, hogy a fiatalok közül többen csak rövid ideig maradnak a szövetkezetben. Más munkahelyet keresnek és ezáltal még a költségeket sem térítik meg. Valamilyen jő megoldást kell keresni, hogy a fiatalok megtalálják számításukat. A szövetkezet tagsága örömmel veszi a művelődési alapnak azon szabályait, melyek a gyermekek nyári pionírtáborban való üdültetését fedezik. Ezt az alapot jó volna kibővíteni a jövőben. Többen vettek és vesznek részt különböző továbbképző iskolázásokon, tanfolyamokon. A tagság számára 5 szövetkezet ötven darab bérletet vásárolt a MATESZ előadásaira. Egy ízben egy dal- és táncegyüttes műsorát is megtekintették. Ezenkívül a nyár folyamán egy szabadtéri előadást is rendezett á szövetkezet. Egyéb kiadásokra van a legtöbb", legnagyobb pénzügyi alap. Ebből fedezik az évzáró taggyűléseket, különböző ünnepségeket, fogadásokat, továbbá a tömegszervezetek megsegítését. Ez volna a berencsi szövetkezet művelődési alapjának a megoszlása. A szövetkezet tisztában van azzal, hogy ez így nagyon egyszerűnek látszik, a gyakorlatban azonban mindez az egész szövetkezet gazdasági helyzetétől függ. A szövetkezet vezetősége és a művelődési alap bizottsága a jövőben is mindent megtesz annak érdekében, hogy a kulturális alapot helyesen használja fel. L ő r i n c z t., Berehcs Királyhelmec kulturális életének ; problémája véleményem szerint most, hogy ilyen nagyszerű lehetőség nyílt , a fellendítésére, azon áll vagy bukik, hogy a városban működő kis üzemek képesek lesznek-e e téren összefogni s közös munkát végezni. Ehhez semmi más nem kell, csak egy kis jóakarat és megértés. , • » , Nem volna teljes ez a beszámoló, hacsak a problémákról beszélnék. Meg kell említeni azokat a sikereket és pozitív» jelenségeket is, amelyek azt mutatják, hogy Királyhelmec kulturális életében vannak örvendetes és előremutató megmozdulások is. Egy közülük a most alakuló pedagógus énekkar, amely az AKI mellett működik. A másik pozitív vonás — és ez nagyon is figyelemreméltó — az irodalmi vonatkozású munka. Tolvaj Bertalan szerint nagyon kevés olyan szlovákiai magyar író van, akinek ne lett volna legalább egy irodalmi estje Királyhelmecen. De jártak itt magyarországi írók is: többek között a közelmúltban nálunk járt magyar íróküldöttség tagjai: Veres Péter, Lengyel József, Benjámin László, Dobozi Imre és Váci Mihály. Kontos szerepet tölt be Királyhelmec kulturális életében az alapfokú kilencéves iskola. Ez elsősorban az oktatás színvonalából következik. A közelmúltban írtam a csatai iskoláról s példaként említettem. Most a magyar iskolák elé a csatai mellett a királyhelmecit is bátran állíthatom példának. S elsősorban a nyelv és irodalomoktatás terén. Azt hiszem megint egyedülálló jelenséggel állunk szemben. A tantermek, amelyekben a nyelv- és irodalomoktatásN^ folyik, a legkorszerűbb berendezésekkel vannak ellátva. Egy-egy tanteremben 36 diák tanul. Mindegyik számára külön mikrofon és fülhallgató van beszerelve. A katedrára kapcsolótáblát, magnetofont és gramofont szereltek. Ezzel a technikai felszereléssel a tanítónak módjában áll egy diákkal foglalkozni, miközben a többi harmincöt számára a magnetofon ad feladatokat. S hasonló módon, természetesen más és más eszközökkel dolgoznak a földrajzi, természetrajzi, zene- és képzőművészeti, valamint a vegytani tantermekben is. Hogy ezek a lehetőségek mit jelentenek a pedagógusok és diákok számára, azt külön hangsúlyozni felesle-Az új művelődési otthon Királyhelmecen Gombaszög vagy Zselíz közönsége annak idején elismeréssel nyugtázta a nyitraegerszegi dalárda fellépéseit. Az egyszerű falusi dolgozókból alakult énekkar nagy sikerrel adta elő a Kodály, Szendrey vagy Bárdos dallamokat. Épp ezért rosszul esett hallani arról, hogy az énekkar az utóbbi időben kevesebbet szerepel. Felkerestük tehát B a I k ó István karnagyot, hogy elbeszélgessünk az énekkar-i ró>— A mi dalárdánk az egyik legrégibb szlovákiai falusi magyar énekkar — mondja Balkó elvtárs, . — amely alakulása óta egyfolytá! ban működik. 1932-ben alakult és : alakításában s az első évek nehéz! ségeinek leküzdésében Igen nagy , érdeme volt Lencz György akkori iskolaigazgatónak. Az igaz, hogy mintaképünk a nyltrai dalárda volt mely főként Iparosokból állt és Szőke József vésnök-karnagy irányítása mellett országos hírűvé emelkedett. Nekünk is sokat segítettek. Maga Szőke József nemegyszer jött ki Nyitráról teljesen önzetlenül a próbákra, hogy csiszoljon valamit az énekkaron. — A háború utáni éyekben viszszaesés volt tapasztalható, de ezeket a nehézségeket is legyűrtük, én magam 1951-ben vettem át az énekkar vezetését. Akkoriban még négyszólamú vegyeskar voltunk. Lassanként azonban férjhez mentek a leányok, elmaradoztak a próbákról, úgy hogy át kellett alakítanunk férfikarrá. De így is sikerrel dolgoztunk tovább. Ma harminchétén vagyunk. — Hogy miért szerepelünk kevesebbet? Hiányzik a fiatalság ... nincs utánpótlás. Az öregebbek lassanként elfáradnak, lemaradoznak a próbákról, és nincs aki helyükbe lépjen. Ha ez így megy, nehezen tudunk tovább dolguzni, és félő, hogy az énekkar, melyet mindnyájan úgy szeretünk, s amelyet valaha a falusi énekkarok mintaképeként emlegettek, feloszlik. Most akarunk egy újabb toborzásba kezdeni, segít a CSEMADOK is, szeretném, ha mielőbb túl lennénk a krízisen. Megszívlelendő szavak. Boldog lennék, ha ez az újságcikk is felrázná kicsit a nyitraegerszegi fiatalok lelkiismeretét. Nem hisszük, hogy nekik közömbös volna a híres énpkkar sorsa. Mártonvölgyi László Hol maradnak a fiatalok a nvitraegerszeofi énekkarból? másik művészeti ágazat. A sok bába közt ilyenkor elvesz a gyermek. Például Királyhelmecen a színjátszó csoport azért esett szét, mert a rendezők nem tudtak megegyezni: felfogásbeli eltérések mutatkoztak. Ez azonban csak a felelet egyik része. Királyhelmec adottságai kulturális szempontból ma már nagyszerűek. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 48. évfordulója alkalmából adták át az új, korszerű művelődési otthont. De ez a létesítmény nem a városé, hanem egy üzemé» a gép- és traktorállomás tulajdona. Ez a tény még nem volna baj, ha az egyes kisüzemek a városi nemzeti bizottság, s természetesen a művelődési otthon és a CSEMADOK helyi szervezete közösen használnák ki ezt a nagyszerű létesítményt, amelynek felépítése három millió koronába került. Amint megtudtam, történtek intézkedések ebben az irányban, sajnos eredmény ez ideig még nem született. Minden esetre nagyon ésszerűtlennek tűnik, hogy egy kb. 150 munkást foglalkoztató üzem ilyen létesítményt kisajátítson. Ez elsősorban nemzetgazdasági szempontból elfogadhatatlan, hisz a rezsiköltségeket sem képesek megtéríteni saját rendezvényeikből. Reméljük azonban, hogy a vitás kérdések oly módon oldódnak meg, hogy abból az egész városnak haszna lesz. S ezzel a néhány mondattal bizonyos mértékben ismét a bevezetőben felvetett két kérdésre válaszoltam. De van ennek folytatása is. A kisvárosokban, tehát Királyhelmecen is sok apró üzem működik, amelyekben nem mutatkozik semmi érdemleges kulturális tevékenység. S ez nem azért van, mert a dolgozók, s a vezetők nem igénylik, hanem azért, mert kis egységek, amelyek saját kereteiken belül képtelenek az ilyen tevékenységre. Ez az a rossz, ami falusi viszonylatban nincs, és nem KISVÁROS : is lehet, mégpedig azért, mert a szövetkezetek egy gazdasági egységet alkotnak, s az ott dolgozó embereknek : kénytelenek saját szervezési egysé- i gükön belül azt nyújtani, amit igé- i nyelnek. ges. Az azonban már izgatóbb kérdés hogy miért nincs ez más iskolákban Amit Csatán és Királyhelmecen met lehet valósítani, miért nem lehet megvalósítani máshol? Ezen a járási é: központi szervek is elgondolkozhatnának. S úgy vélem, maguk az iskolák igazgatói is ... Még van Királyhelmecen egy olyan probléma, amelyet a város szempontjából a lehető leggyorsabban orvosolni kellene. S ez a könyvtár. A városi könyvtárban 11 ezer könyv van, — egyetlen helyiségben összezsúfolva, s olvasóterem egyáltalán nincs. Ellenben ott az új, korszerű művelődési otthon, amelynek könyvtárhelyiségében a polcok üresen ásítanak. Egyetlen ésszerű megoldás volna, ha a könyvtárat a lehető leggyorsabban oda helyeznék. Ez egyaránt előnyére válna a könyvtárnak és a művelődési otthonnak is. —gs— a Csonkavár alatt
