Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1965-11-13 / 45. szám
Szásának tökéletesítése céljából ki-1 dolgozott javaslatban, amelynek? hoi.-zá kell járulnia a népgazdasá-e gudk továbbflejlődés feltételeinek* megreremtéséSiez, újra és újra el- ' hangzik a „mtagas műszaki világszínvorípl“ követelménye. Mind- \ ebből kitűnik, hogy mind a terme- j lés, mind a kutatás terén el kell J érnünk a vílágszSnvonalat. Ez azon-j ban akkor valósítható meg s érhe-jj tő el, ha összpontosítjuk erőinket?; a tudomány és a technika világ-£ szerte eléírt eredményeinek meg-;; ismerésére^, illetve összegyűjtésé-i re. A tudományos műszaki és öko-® nómiai rnuöka alapfeltétele tehát,?, hogy optimális ismeretet gyűjtsünk, mert (anélkül elképzelheted i len a gyakorlat és a kutatás prob-t lémáinak megoldása. Az optimális ^mennyiségű isme-j rét összegyűjtésle csak a hozzáfér- I hető tudományos,i műszaki és öko- j nómiai információk lelkiismeretes j tanyulmányozásával s rendszeres!-1 tésé\vel valósítható' meg. Az anyag í beszerzése, regisztrálása, de főleg j a tanulmányozás szempontjából j pontos dokumentációba vétele és j elrendezése, valamint az ismeret- i források maradéktalan értékelése. 1 napjainkban új tudományágat ho-| zott léwre. Gyakorlatunkból azon-j ban sajráps, többé-kevésbé hiány-j zik ez az új tudományanyag, s így J a szóban fo.^gó ismereteket hazánkban, főleg mezőgazdaságunkban, | alig-alig hasznosítjuk. Álapjában véve arról van szó, j hogy a mezőgazdaság problémáinak j megoldásához alvilágon sehol sem '; nyúlnak anélkül,'hogy ne ismernék/ — méghozzá alaposan — az e téren elért világszínvonallat. A világon, mindenütt érvényes *az az elv, hogy ; a fejlett tudomány' és technika egyedüli alapja a ’hozzávetőleges tájékozottság, valamiint hogy az ismeretek feldolgozása; a tudomány nemcsak értékes hozománya, hanem egyik alapvető küldetése is. Tökéletes tájékozódási rendszer kidolgozása, kiépítése egy állam gazdaságának valamennyi területén — így a mezőgazdaságban is — a tudományos, műszaki tés ökonómiai világszínvonal alapos ismeretéről tanúskodik. Am nem egyszerű, hanem igen bonyolult problémáról van sző. Szemléltetése végett elég megemlíteni, hogy a világon évente mintegy tizenhárom millió oldalnyi (könyvalakban) tudományos ismeretanyag jelenik meg. Napvilágot lát ezenkívül — különböző folyóiratokban — közel kétmillió tudományos újságcikk és a már meglevő tudományos-műszaki folyóiratok száma mintegy százezerrel gyarapszik. Az évi találmányok száma, ami már egymagában is óriási mennyiségű tudományos anyaggal szolgálhat, eléri ugyanakkor a háromszázezret. Végezetül megemlítjük, hogy a tudományos ismeretek száma minden nyolc-tíz évben megkétszereződik, amiből az amerikai tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy az elkövetkező tíz évben az emberi tevékenység legkiterjedtebb területe épp a tudományos ismeretek feldolgozása lesz. Mivel már az eddig elmondottakból is világos, minden fontos gazdasági tevékenység — mind a kutatásban, mind a termelésben, de különösen akkor, ha a mezőgazda-Szovjet törpefényképezőgép KOMPAKTA a neve az új szovjet törpefényképezőgépnek.A képméret 14X21 milliméter. Beépített távmérője van, és szinkroncsatlakozóval is felszerelték. A megvilágosítási idő V»—Vzso másodperc között szabályozható. Transzformátorszerelés sátorban A csehszlovákiai VERTEX üveggyárban PC-15 márka elnevezéssel olyan újfajta mikroszálas szűrőanyag gyártását kezdték meg klórozott PVC-ből, amely még az 0,1 mikronnál kisebb porszemcséket, szennyező anyagokat is visszatartja. Az újfajta mikroszűrőket elsősorban a sebészeti műtők, antibiotikumokat és félvezetőket gyártó üzemek levegőjének tisztítására használják majd fel. Minthogy a szerves szűrők csak maximálisan 40 C fokos üzemi hőmérsékletig alkalmazhatók, rövidesen üvegből, szilíciumból és másfajta tűzálló anyagokból is készítenek majd hasonló mikroszűrőket. Mesterséges bőr Az amerikai Du-Pont-iizemek „Corfam" néven új műanyagot hoztak forgalomba. Az új anyag — poliészter és poliuretán kombinációja — a természetes bőr csaknem összes tulajdonságával rendelkezik. Külseje, fogása és szaga is teljesen azonos a természetes bőrével. Hónapokon keresztül 10 ezer személy hordott Corfamból készült cipőt s azok puhasága és tartóssága egyaránt kiválónak bizonyult. AZ ÉRSEKÚJVÁR! MŰVELŐDÉSI OTTHON kilincsét egymás kezébe adják az emberek. Munkanap, s méghozzá délelőtt lévén, szokatlannak tűnik a művelődési otthon iránti nagy érdeklődés. A terem díszítése meglepően ízléses. A kiállított 276 féle gyümölcsön, zöldségen van mit csodálni a látogatónak. Minden egyes fajta mellett ott a termesztő neve is. — Ezt a 86 éves édesapám termelte — mutat egy illatozó birsalma csomóra Lenke néni, aki pár percre másra bízta a vendégek fogadását, hogy kalauzolhasson bennünket. Szakértelemmel beszél a gyümölcs-A közösségért tevékenykedik ről, azt is tudja, melyik ki kertjében termett. A kiállításról is úgy nyilatkozik, mint a sajátjáról. Minél tovább hallgatom, annál jobban érdekel az asszony kiléte. Pesl Károlyné 33 éves volt, amikor két gyermekével, a 15 éves fiúcskával és a 14 éves leánykával özvegyen maradt. A megélhetés gondja, a gyermeknevelés mind az ő vállára hárult. Nehéz évek múltak el, amíg a gyerekeket szárnyukra bocsátotta. Aztán egyedül maradt. Nem sokáig. Az idő múlásával egyre jobban érezte a közösségi munka fontosságát. Ezért lépett nyolc évvel ezelőtt á Csehszlovák Gyümölcstermesztők és Kertészkedők Szövetségébe. Parányi háztáji kertjében megmutatta, mit és hogyan lehet egy kis parcellán termelni. Szakkönyveket vásárolt és bizony sokszor éjjeleken át is tanulmányozta azokat, hogy szakszerűen válaszolhasson, ha egyben-másban tanácsot kérnek tőle az emberek. Az édesapjától — aki szintén szeret a gyümölcsfákkal bajlódni — sokat tanult. Idén negyedszer rendezték meg á gyümölcs- és zöldségkiállítást. S ő, ahogy minden évben, ugyanúgy most is, reggeltől estig itt van, fogadja a vendégeket, tanáccsal látja el őket. Kit is választhattak volna jobbat erre a beosztásra, mint őt? ... tájékozott, figyelmes és kedves. Ilyen kell a látogatók fogadására. Am az 53 éves Lenke néni tevékenységének nemcsak a Gyümölcstermesztők és Kertészkedők Szövetsége örvend. Önfeláldozó munkáját, lelkiismeretességét megtaláljuk a vöröskereszt szervezetben is, ahol már 23 éve önkéntes ápolónő. Előtte csak egy cél van; mindenkinek segíteni. S ettől a céltól nem tágít, bármi is legyen az ára. Három évvel ezelőtt a városi nemzeti bizottságba is beválasztották. Azóta aztán minden idejét a közösségért végzett munka foglalja el. H. Zsebík Sarolta Lenke néni sokszor végignézi a kiállított gyümölcsöt # A hárskúti szövetkezet tagjai már az őszi munkák befejezéséhez közelednek. A kétszáz hektár mélyszántásra váró területnek közel felét felszántották, és végeztek a takarmányrépa begyűjtésével. Jelenleg a kukorica betakarításával foglalkoznak. (Telecky Tibor, Hárskút) 0 A Tornaváraljai Állami Gazdaság baromfigondozóinak versenyében eddig Tóth Ilona vezet a buzitai részlegről. Ezer tyúkot gondoz s darabonként átlag 130 tojást termelt, tehát már az évi tervet is túllépte. Utána Szykora Mária következik a somogyi részlegről tyúkonként 124 darabos tojáshozammal. (MPK) 6 A kassai járás mezőgazdászai az év elejétől már csaknem másfél millió korona tejprémiumot kaptak. A legtöbb, 30 ezer korona a szövetkezetfalvai EFSZ-nek jutott. A színai 28 ezret, a migléci és a tüzitői szövetkezet pedig 21—21 ezer koronát kapott. (Mató Pál, Kassa) • A lukanyényei szövetkezetesek azt tartják, hogy amilyen a takarmányalap, olyan a haszon. Eddig már 970 köbméter silót készítettek. De ez még nem minden, annyi zöldanyaguk — kukorica kóró, répaszelet, répafej, tarlókeverék stb. — van, hogy még további 800—850 köbméter silót tudnak készíteni. (Agócs Vilmos, Losonc) % Amikor a szklabonyai szövetkezet elkészítette a háromnegyedévi gazdálkodás mérlegét, rájöttek, hogy 2 723 000 korona helyett 2 876 000 korona bevételt értek el. A jó eredmény főleg az állattenyésztőknek köszönhető. A tervezett 199 mázsa marhahús helyett 306 mázsát, a 310 mázsa sertéshús helyett 369 mázsát adtak el. A tejtermelés tervét is túlteljesítették 47 ezer literrel. Ennek ellenére a tervezettnél 9700 munkaegységgel kevesebbet használtak fel. (A. V.) Óvjuk, I ami megmaradt | Mezőgazdasági dolgozóinkat nagy próbatétel elé állította az árvíz. De van itt egy másik tényező is, amely gyakran tetemes károkat okoz: a tűz. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az év utóbbi 8 hónapja alatt keletkezett 14 tűzeset a dunaszerdahelyi járásban nem elemi csapás következménye. Oka a nemtörődömség és a tűzrendészeti előírások figyelmen kívül hagyása. A kár 215 570 korona. Most, amikor az árvízzel sújtott járásokban minden szál takarmányra és szalmára szükség van, szeretnénk figyelmeztetni a mezőgazdászokat, hogy kövessenek el mindent a tűz keletkezésének meggátolására. Tudjuk, hogy a téli hónapokban befagynak a vízvezetékek és a traktorokban megsűrűsödik az olaj, amelynek nyílt lánggal való kiolvasztása veszélyes, még sem alkalmazunk más módszert. Nagy gondot kell fordítani a szálastakarmányra, állandóan mérni kell a kazlak hőfokát, nehogy öngyulladás keletkezzen. Csak megelőzéssel tudjuk megvédeni meglévő takarmányunkat a pusztulástól. Orbán Lajos, Izsa Hozzászólás Lapunk 40. számában megjelent egy cikk „Mi is megöregszünk“ címmel. Kúcs Gyula, a Szabad Földműves régi olvasója és levelezője a cikkel kapcsolatban a következőket írja: Szerintem a cikk nagyon érdekes és fontos problémát tárgyal. Magam is hallottam olyan esetekről, hogy a szövetkezet nem törődött az idős nyugdíjas emberekkel — megvonta tőlük a háztáji földet. Ez pedig elkeseredettséget és elégedetlenséget szül, vagyis kárára van a szövetkezetnek. A mi falunkban, Alsószecsén minden fiatvanötödik évét betöltött tag feleségével együtt huszonöt ár földet kap, s ha özvegy, akkor ennek a felét. Ráadásul az alacsony nyugdíjat is kiegyenlíti szövetkezetünk háromszáz koronára. Nem is hallani az öregek szájából panaszt. Elégedettek a szövetkezettel, és ha segítségre van szükség, mindig számíthatnak rájuk. Az idén például aratáskor a szövetkezet elnöke kérte a tagokat, hogy fogjanak kaszát, és siessenek a gabona megmentésére. A nyugdíjasok sem késlekedtek, akinek az egészsége engedte, kint szorgoskodott a gabonatáblákon. Más szövetkezetek is példát vehetnének az alsószecseiről, hiszen a most fiatal vezetők és tagok' is megöregszenek egyszer. Kúcs Gyula, Alsószecse Példás védnökök A pozsonypüspöki szövetkezet fölött annak idején a bratislavai Juraj Dimitrov Vegyi Üzem vállalat védnökséget. A szövetkezeti tagok akkor nyilván nem is sejtették, hogy milyen szerencse érte őket. Az utóbbi években azonban számtalan esetben meggyőződhettek a vegyigyár dolgozóinak önzetlen segítségéről. Az őszi hónapokban általában nagyon sok szállítóeszközt és egyéb gépi berendezést igényel a betakarítás és a többi időszerű munkák. A gyár dolgozói mint már több esetben, most sem hagyták magukra védenceiket. A közelmúltban egy baggert bocsátottak a földművesek rendelkezésére az istállótrágya felrakásának megkönnyítésére. Miután az istállótrágya kihordását befejezték, a bagger továbbra is a szövetkezetben maradt. Jelenleg a kavicsbányában alkalmazzák és jó bevételt biztosít a szövetkezetnek. A pozsonypüspöki EFSZ az idei árvíz során szintén komoly károkat szenvedett. Körülbelül 560 hektár szántó, rét és legelő került víz alá. Az elárasztott területen nagy menynyiségű termés ment tönkre. Ezért a megmaradt termés betakarításának fokozott figyelmet szentelnek, hogy megelőzzék a további veszteségeket. Ebből a vegyi üzem dolgozói is részt vállaltak. Nemrégiben újból szorult helyzetbe került a szövetkezet. Míg a múltban csupán a helyi vasútállomásra szállították a cukorrépát, az idén — a vasúti forgalom tehermentesítése érdekében — kénytelenek egészen a diószegi cukorgyárba juttatni a répatermést. Ezért a vegyigyár egy teherautót bocsátott a szövetkezet rendelkezésére gépkocsivezetővel és pótkocsival. p. L. Az őszi begyűjtési munkák sok szállítási eszközt igényelnek, ezért jól jön a hadsereg segítsége. A szécsénkei cukorrépa lerakodó helyen öt katonai teherautó szállítja a cukorrépát. A martini helyőrség katonái, amint a képen látható ugyancsak igyekeznek, hogy minél többször fordulhassanak teherautójukkal. BaIla feIv_ A mezőgazdaság szolgálatában sagroi van szó — meaao igyekezet (sőt, mi több: kaland!) a világszínvonal figyelembe vétele és az elért eredmények felhasználása nélkül. A szakemberek követelése tehát, hogy álljanak rendelkezésükre gazdag iismerettel szolgáló tájékoztató központok, nem alaptalan. E téren a nemzetközi együttműködés sem kerülhető el, bár elmondhatjuk, hogy egyes államok között — ez jórészt a KGST országaira vonatkozik — állandósult a tudományos, műszaki és ökonómiai ismeretek kicserélése, úgyhogy az ismeretek rohamos növekedése ellenére is gyorsan hozzáférhetünk a kívánt tudományos munkához. Hála ennek, mivel ezáltal rengeteg időt takaríthatunk meg. De nemcsak időt, hanem pénzt is! Az amerikai tudósok kiszámították, hogy a szükséges ismeretek hiánya évente több mint egymilliárd dollárba kerül. Még egy szemléltető példa: Nagy-Britanniában az ismételt kutatás tíz százalékot tesz ki. Az élet szinte maga bizonyította be, hogy az idejében szerzett tudományos ismeret, ami viszont csak úgy lehetséges, ha a forrás lehetőleg a kéznél van, sok esetben volt hatással a kutatási program meggyorsítására (esetleg megváltoztatására, lefolyására), ami rengeteg idő-, munka- és pénzmegtakarítást eredményezett. Az itt ismertetett tények szolgáltak alapul a KGST országainak, hogy szoros együttműködésre lépjenek a tudományos, a műszaki és az ökonómiai ismeretek kicserélése terén. Evégből a KGST állandó mezőgazdasági bizottsága 1964-ben mező- és erdőgazdálkodási központot létesített. A központ székhelye Prága, a Földművelésügyi Minisztérium mellett működik és a neve: Tudományos Műszaki Ismeretek Intézete. Mellesleg szólva az intézet hazánk mezőgazdasági információs központjául is szolgál. Annak az érdekében, hogy az ismeretterjesztési rendszer megfeleljen a termelőerők fejlettségi fokának és a tudományos kutatómunka színvonalának, az Állami Tudományos és Műszaki Bizottság az elmúlt év decemberében kidolgozta a tudományos, a műszaki és az ökonómiai ismeretterjesztés irányelveit. A fő súlyt a tökéletes ismeretgyűjtésre, az információs hálózat kiépítésére, a kádernevelésre és az intézet gépesítésére, illetve automatizálására helyezte. Befejezésül megemlítem, hogy a problémával, különös tekintettel arra, hogy rendkívüli jelentőségű az irányítószervek munkája, valamint a kutatás és a gyakorlat szempontjából, az SZNT Földművelésügyi Megbízotti Hivatalának tudományos-műszaki tanácsa is foglalkozott. Megállapította, hogy szükséges értékelni a műszaki-tudományos információs központ jelentőségét Szlovákia mezőgazdaságára vonatkozóan. Továbbá azt, hogy milyen színvonalú az ismeretek juttatása, illetve felhasználása, hogyan lehetne még jobbá tenni mind a központi adatszerzők és feldolgozók, mind kölcsönzői szempontból. A lényeg tehát az volt, hogy az információs szolgálat a lehető legnagyobb segítséget nyújtsa Szlovákia mezőgazdaságának. Dr. STEFAN KLEIN, az SZNT dolgozója
