Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1965-11-13 / 45. szám

jedelemberi nyújtanak kedvezményt és tanulmányi segélyt a művelődési alap eszközeiből. Az intézet hallgatóinak. akik ezt kérvényezik és akik teljesítik az EFSZ részéről az anyagi ellátás kiegészítésére vonatkozó feltételeket, azok számára a már fenntemlített juttatások erejéig kiegészítik a pénzbeli juttatásokat.

Az intézet hallgatói vasúton és autóbuszon ugyanolyan kedvezményben részesülnek, mint más iskola tanulói, mégpedig azon előadások, vizsgák és összpontositás látogatására, amelyek a tanulmány szerves részét képezik.

Munkakedvezmény, anyagi ellátás és utazási kedvezmény csak azoknak a részvevőknek nyújtható, akiket a tanulmányra a munkaadó és a szakszervezeti bizottság kijelölt és csak annyiban, amennyiben a tanulmánnyal kapcsolatos kötelességeknek eleget tesznek.

A fizetetlen tanulmányi szabadság idején az alkalmazott munkaadójánál marad biztosítva. Az esetleges betegbiztosítási járulékra, családi pótlékra és nyugdíjbiztosításra vonatkozó igény a fizetetlen tanulmányi szabadság ellenére és a tanulmányi segély nagyságától függetlenül eredeti nagyságában, változatlanul fönnáll.

A vállalatokat az intézetben a tanulókra eső üzemi költségek arányos része terheli. A dunaszerdahelyi intézetben a három iskolaév alatt az egy hallgatóra eső arányosan elosztott üzemi költség körülbelül 4800 korona.

A tanulmányra vonatkozó részletesebb tájékoztatást az érdeklődők a Dunaszerdahelyi Mezőgazdasági Institűton (telefon: 24—68) esetleg a mezőgazdasági termelési igazgatóságon kaphatnak, ahol jelentkezési íveket is kérhetnek.

Akik érdeklődnek a Dunaszerdahelyi Mezőgazdasági Institút 1966. február 1-én kezdődő tanulmányi évben való részvétel iránt, azok az illetékes mezőgazdasági termelés igazgatóság útján folyó év november 30-ig benyújthatják jelentkezési ívüket. A munkaadó által ajánlott jelentkezési ívhez mellékelni kel! az utolsó iskolai bizonyítványt és a munkaadó által az eddigi mezőgazdasági gyakorlatról szóló igazolást.

EUGEN VIEST, a Mezőgazdasági Megbízotti Hivatal dolgozója

A Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarának sikere

Az énekkar az első komoly sikert a komáromi Jókai-napokon érte el. A komáromi fellépést a gombaszögi dal- és táncünnepélyen való szereplés követte, majd újabb készülődés a budapesti vendégszereplésre. Ennek előestéjén, október 15-én a Csehszlovák Rádió hangversenytermében a pozsonyi Szlovák Tanítónők Énekkarával közösen léptek fel. A hangversenyen közel 400 főnyi közönség vett részt, akik szlovák és magyar énekszámokban gyönyörködhettek. Suchon: Szülőföldem című szerzeményét a két együttes szlovák nyelven énekelte, amely hűen tükrözte népeink egységét. Ez a fellépés még jobban megerősítette a közös hazában élő szlovák és magyar pedagógusok összetartását és a kölcsönös megbecsülést.

Másnap, október 16-án két autóbusz indult át a határon az énekkar tagjaival a Budapesti Zeneakadémiára, ahol a Vasas Központi Művészegyüttes Énekkarával közös hangversenyen léptek fel. Az énekkar vezetőiben és tagjaiban az öröm s az izgalom érzése párosult; öröm azért, hogy eddigi sikeres szereplésük lehetővé tette a budapesti fellépést, izgalom pedig azért, hogy vajon sikerül-e fellépésük úgy, ahogy azt elképzelték.

A vendéglátó együttes a legbensőségesebb baráti fogadtatásban részesítette az énekkar tagjait. A Zeneakadémia nagytermének 800 férőhelyére minden jegy elkelt. Este a fellépés előtt Lukln László szívélyesen köszöntötte a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarát, s megjelent Kodály Zoltán, a világszerte ismert zeneszerző, Bárdoss Lajos és több ismert zenei személyiség.

Ä sikeresen előadott első szám után az énekkar tagjainak szorongása felengedett. A közönség elismeréssel ünnepelte a baráti állam pedagógusait és a taps egyre jobban erősödött az elhangzott énekszámok után. A két énekkar több énekszámot közösen adott elő és ezek közül kettő mint budapesti bemutató szerepelt. Vass— Jókai: Jövendölés és Lendvay—Garai: Oj kor nyitánya. Mindkét szám megnyerte a közönség tetszését. A csehszlovákiai zeneirodalmat E. Suchon: Szülőföldem című szerzeménye képviselte, melyet az énekkar tagjai szlovák nyelven mutattak be — sikerrel.

A budapesti vendégszereplés tehát sikerült, a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara átesett a tűzpróbán, bebizonyosodott, hogy ki-' tartó munkával és lelkesedéssel célhoz lehet jutni. Különösen maradandó élmény és nagy érték az énekkar számára, hogy Kodály Zoltán a műsor befejezése után elbeszélgetett az énekkar tagjaival és elismerését fejezte ki a szép éneklésért.

Az énekkar vezetői és tagjai azzal az erős elhatározással tértek vissza Csehszlovákiába, hogy a jövőben is szívvel-lélekkel dolgoznak tovább. Sokat kell pótolnunk, ha azt akarjuk, hogy azt az űrt, amely az ének-zene területén keletkezett az elmúlt években, mielőbb betölthessük. Ha a tanítók énekkara erős alapokon fog állni, akkor a jövőben hathatós szakmai segítséget nyújthat az iskolai és más énekkarok munkájában, amMy nagyban hozzájárulhat énekkultúránk fellendüléséhez.

MOLNÁR JÁNOS, tanító .(Dunaszerdahely).

Klapka György szobra a Lenin-parkban.

biztosít katonáinak. A kapitulációs levélben még további tíznapi zsoldról is gondoskodott katonái részére. Sőt, a városban tartózkodó polgárok közül is néhányat — köztük Jókai Mórt is — létszámjegyzékbe vett, ez által kiragadta őket a császári önkény karmai közül. A negyvennyolcas szabadságharc vérbefojtása után Klapka György Angliába emigrált, ahol a szabadságharcról több történelmi jelentőségű tanulmányt írt.

A hazafiúi szeretet nemsokára ázoriban újra harcba szólította. 1866-ban, amikor kitört a porosz—osztrák háború, légiókat szervezett, amelyekkel Magyarországra szeretett volna betörni, s egyesülve a hazai felkelőkkel, felszabadítani az országot az idegen járom alól. Erre azonban nem kerülhetett sor: a königraetzi csata végzetes kimenetele megakadályozta tervei véghezvitelében.

Ezernyolcszázhatvanhétben császári kegyelmet kapott és visszatérhetett hazájába, ahol a hálás nemzet országgyűlési képviselővé választotta. Nemzetközi kapcsolatai révén élete végéig értékes munkát végzett hazája érdekében. 1892. május 17-én halt meg Budapesten.

Szobrának újraleleplezésével a komáromiak nagy adósságot törlesztettek.

Aki Komáromban jár, ne mulassza el megtekinteni a nagy szabadsághős szobrát, aki egész életét a nemzetek szabadságának kivívására szentelte.

Szénássy János (Komárom)

Bercsényi

Miklós

emlékezetére

A Vág festői völgyében, Vágúj- ; lely városának szomszédságában S ’ekszik Hrádok falva. Nem messze [ i kis falutól, egy erdős hegy tetején • nálló romhalmaz áll, Temetvény.t Zajon eszébe jut-e a vándornak, i iki a pusztuló romhalmaz alatt el- ■ 'tolod, hogy 300 évvel ezelőtt e fa-1 'Ok közt született a kuruc szabad- 5 iágharc legendás alakja, akinek em-; lékét a nép szíve és annyi szép ku- S mc nóta őrzi — Bercsényi Miklós ? ;

Pedig így volt. II. Rákóczi Ferenc; fob&fceze és a félkelés szervezője • Szlovákia szülötte volt, aki gyér- • mekkorát is a Vág völgyében töl- ; lőtte. Mint diák Trnaván (Nagy-; szombatban) tamilt, a híres egye-\ lemen, melyet Pázmány Péter ala- ! oltott. A nagyszombati egyetem j llapozta meg Bercsényi közismerten széles műveltségét, mely korában fogalom volt. Tanulmányait elvégezve a katonai pályát választotta. Vitézül harcolt Buda ostrománál, s csakhamar ezredes lett, később a végvárak kapitányává nevezték ki, majd a „gens fidelissima“ földjén Ung vármegye örökös főispánja lett. II. Rákóczi Ferenccel Eperjesen ismerkedett meg, ahol mint főhadibiztos tartózkodott, intézte a vármegye és katonaság vitás ügyeit. Itt hányták-vetették meg az ország népének szomorú sorsát, melyet egyformán sújtott a nemzeti és a gazdasági elnyomás, itt határozták el, hogy felkelést szerveznek az elnyomók ellen. Mikor Rákóczit sárost várában elfogták, ő Lengyelországba ment. Síikor kiszabadult Rákóczi 1703-ban kitűzte a felkelés zászlaját, már kész katonai egységekkel csatlakozott hozzá, hogy aztán a felkelés gyakorlati katonái irányítójává legyen.

A felkelés híres kiáltványát, a Recrudescunt vulnerát 5 nyomta ki 1704-ben Nagyszombatban, hogy aztán elküldfék Európa uralkodóinak. A felkelés orosz orientációjának volt híve. 1707-ben Varsóban Rákóczi és Nagy Péter között védszövetséget kötött és nem csüggedt el a trencséni kudarc után sem, melyet ma a történelem a kuruc felkelés fordulópontjának tekint, j 1710-ben ismét Temetvény várában ! tartózkodott. A császáriak körül isi zárták a vágvölgyi várat, de Bercsényinek sikerült az osztrákokat félrevezetni, és ismét Lengyelországba menekült, hogy az orosz segítséget sürgesse. 1711-től 1716-ig élt itt Brzsan várában, ekkor fogadta el a szultán meghívását, azt is azért, mert így remélt tovább küzdeni az elnyomók ellen. 1717- ben húszezer ember élén be is tört ismét Orsovánál, de a szultán és

III. Károly békealkudozása meghiű- 5 sították terveit. Hűen kitartott II. i Rákóczi Ferenc mellett a számiize- • tésben, Rodostóban halt meg 1725. j november 6-án - 240 éve. Hamvait a kassai dóm díszsírhelyén pihen- 5 nek Rákóczi mellett. ■

A kettős jubileum feltétlenül arra ■ kötelez, hogy hazánk nagy szülötté- S ről, a szabadság lelkes harcosáról• megemlékezzünk. ■

Marian Anderson

búcsüja a színpadtól

A világ egyik leghíresebb énekesnője, a Caruso, Saljapin, Gigli nagy nemzedékéhez tartozó Marian Anderson majd fél évszázados szereplés után a párizsi Sainte-Chapelle-ben búcsút mondott a nyilvános szereplésnek. A dalok és spirituálok legihletettebb előadója harminc esztendővel ezelőtt ugyanezen a helyen mutatkozott be először Európában.

Búcsúhangversenyének teljes jövedelmét (1 jegy ára több mint száz dollár volt), a néger művészet fesztiváljának finanszírozására ajánlotta fel. Marian Anderson, amellett, hogy nagy művész, a négerek egyenjogúsításának lankadatlan harcosa.

SZABAD FÖLDMŰVES "J

1965. november 13,

Komáromban újra áll

Klapka

György

szobra

Nüveliilk n mezőgazdasági dolgozók

szakkénzeiiséaéi

A kormány, a mezőgazdasági dolgozók szakképzettsége növelésének érdekében elhatározta, hogy mezőgazdasági vállalati intézeteket (institútokat) szervez. A nevezett intézmények létrehozását mezőgazdasági dolgozóink hiányos szakképzettsége indokolja. E tényt igazolja az is, hogy Szlovákiában a szövetkezetek 10 032 létszámú vezető dolgozója közül mindössze 658-nak van főiskolai képesítése.

Nálunk, a magyar nemzetiségű dolgozók részére is meg van az a lehetőség, hogy tudásukat kiegészítsék az intézeteken. Magyar nyelvű oktatás folyik az össz-szlovákiai hatáskörrel rendelkező Dunaszerdahelyi Mezőgazdasági Intézeten, amely 1964 elején nyílt meg. Az 1965/66-os iskolaévben ezen Iskola magyar tagozatán 97 vezető dolgozó tanul. A hallgatók a nyugat-szlovákiai és közép-szlovákiai kerületből jöttek össze. Az eddigi tapasztalatok bizonyítják, hogy az intézet teljesíti küldetését.

A nevezett intézetben való tanulás előnye abban áll, hogy a vezető dolgozók három év alatt munkájuk megszakítása nélkül az iskola és a vállalatok segítségével magasabb fokú szakképesítést nyernek annál, amelyet a középfokú mezőgazdasági műszaki iskolák nyújtanak. Azon kívül azok a dolgozók, akiknek már érettségijük van, de az alsóbbfokú szakképzettséggel bíró dolgozók is — ha az intézet tanulmányi föltételeinek megfelelő gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek — hallgatóivá válhatnak az intézetnek.

Az intézet első évfolyamában a legközelebb 1967. szeptember elsejével lesznek felvételek. Tehát csak a mezőgazdasági üzemektől, szervezetektől és maguktól a dolgozóktól függ, hogy a tanulási lehetőség ezen módját teljes mértékben kihasználják. A magasabb szakképzettség nagyban elősegíti magukat a dolgozókat is, feladatuk teljesítésében azonkívül a tapasztalatok azt mutatják, hogy az egyes vállalatok gazdasági eredményeit is kedvezően befolyásolják. Ezért a mezőgazdasági dolgozók szakképzettségének növelése kell, hogy mind a mezőgazdasági vállalatok, mind pedig a mezőgazdasági termelési igazgatóságok elsőrendű feladata legyen.

HOGYAN TANULNÁK AZ INTÉZETBEN

Az Intézetben a tanulmány három éves (hat szemeszterből áll) és a foglalkozás megszakítása nélkül távtanulás formájában történik. A hallgatók

rendszeresen hetenként egy napon vesznek részt az előadásokon, illetve összpontosításokon. Ezenkívül minden szemeszterben a gyakorlati kiképzés és az előadott anyag elmélyítését szolgáló összpontosításokon is részt vesznek.

Az intézetben, ahol főiskolát végzett tapasztalt szakemberek és pedagógusok tanítanak, a következe szakosítások vannak: agrotechnikai

irány, az agronómusok és az állami gazdaságok technikusai esetleg a gazdaságok vezetői számára. Ez az irányzat főként a részletes növénytermesztésre, valamint a komplex gépesítésre irányul. A tanulmány folyamán különös súlyt fektetnek az egyes termelési ágak szakosításának folyamataira és a gazdaságosságra; zootechnikai irányzat a zootechnikusok részére, különös tekintettel a nagyüzemi állattenyésztésre; egyidejűleg súlyt fektetnek az előkészítő jellegű tantárgyakra is (anatómia, fiziológia és általános zootechnika). A tanulmány folyamán a hallgatók alaposan elsajátítják a nagyüzemi technológiát, az állatok helyes táplálását, a takarmányozás technikáját, valamint az állattenyésztés gépesítésével kapcsolatos tudnivalókat; ökonómiai irányzat a vezető dolgozók, főként igazgatók, EFSZ-elnökök és ökonőmusok részére. E tanulmány az illető termelési típusban a szakosított növénytermesztés és állattenyésztés, főként a gazdasági állatok (fajállattenyésztés) szaporítása közötti helyes arányosság biztosítására Irányul. Fő hangsúly az ökonómia, a szervezés és a termelés célszerű Irányításán van.

Az egyes tanulmányi ágak legkevesebb 25—30 jelentkező esetében indulnak meg. Az eddigi tapasztalatok szerint a legnagyobb érdeklődés az ökonómiai irányzattal szemben mutatkozik.

Az előkészítő tantárgyakat, (matematika, kémia és biológia) a főiskolai tanulmányoktól eltérően csupán nagy vonalakban adják elő, de úgy. hogy a további szaktantárgyak számára világos elméleti alapozást biztosítson.

Az intézet abszolvensei a záróvizsgák eredményes befejezése után magasabbfokú szakképesítést és „okleveles technikus“ címet nyernek. Az intézetben szerzett képesítés nem egyenlő a főiskolai képesítéssel. Ellenben elismerik a mezőgazdasági közigazgatás hatáskörében azon dolgozók részére is, akik eredményesen látnak el, vagy töltenek be olyan funkciót, amelynek követelményei főiskolai végzettséggel járnak.

KI TANULHAT AZ INTÉZETBEN?

__ Az Intézeti tanulmányra a munkaadó (az EFSZ elnöksége, vagy az ÁG igazgatósága és a szakszervezet) által kijelölt és ajánlott dolgozókat vesznek fel, akik magasabb funkciókat töltenek be és legalább tíz éves gyakorlattal rendelkeznek valamely mezőgazdasági üzemben: 1930-ban, vagy korábban születtek és teljes középfokú szakképzettséggel vagy általános műveltséggel (érettségi), esetleg középfokú szakképzettséggel (mezőgazdasági mesteriskola, földműves iskola, mezőgazdasági ökonómiai iskola stb.), végül azokat is, akik a középfokú mezőgazdasági műszaki iskolában szereztek szakérettségit (a funkcionáriusok egyéves iskolázása és a hároméves távtanulás is érvényes).

Az intézeti tanulmányra kiválasztott kérelmezők számára matematikából

és vegytanból rövid előkészítő tanfolyamot szerveznek. A jelentkező a felvétel előtt e tantárgyakból felvételi vizsgát tesz. A felvételi vizsga célja, meggyőződni arról, hogy a kérelmezd tudása megfelel-e a követelményeknek. A jelentkezőket az intézet mellett működő bizottság veszi fel.

MUNKAKEDVEZMÉNY ÉS ANYAGI BIZTOSÍTÁS

A munkaadók a tanulók részére az alábbi kedvezményeket biztosítják:

a) az összpontosításokon való részvétel és a tanulás céljából hetenként négyórás tanulmányi szabadság,

b) minden iskolaévben egy hét fizetett szabadság a vizsgákra való előkészülésekre és a vizsgákra.

c) öt hét fizetetlen szabadság t szakdolgozatok előkészítésére és i záróvizsgákra,

d) fizetetlen szabadság az égés; napos vagy bennlakásos tanfolyamokon (összpontosításokon) való részvételre, ha azok a tanulmány kötelezd tartozékai.

Kivételes esetekben, pl. hosszantartó betegség vagy az összpontosításokkal és a vizsgákkal kapcsolato; nagy időveszteség miatt a vállalat lehetőségei szerint az illető részvevőnek még más munkakedvezményi is nyújthat.

A fizetetlen tanulmányi szabadság ideje alatt a munkaadók az intézel hallgatóinak tanulmányi hozzájárulási fizet éspedig a nős (férjes), özvegy elvált alkalmazottaknak, akik ellátatlan gyermekekről gondoskodnak, hét 340 koronát, nős (férjes) gyermektelen alkalmazottaknak heti 275 koronát, nőtlen vagy özvegy, elvált (gyermektelen) alkalmazottaknak heti 17( koronát.

e) További, de legalább kétheti szabadság a tanulmány befejezéséhez és a záróvizsgákhoz, amennyiben ez áltai nem veszélyeztetik a vállalat zavartalan működését, mégpedig fizetés és tanulmányi segélynyújtás nélkül.

Az EFSZ tagjainak a tanulmány; szabadság ideje alatt ugyanilyen ter-KEVÉS OLYAN VÁROS VAN hazánkban, amely az elmúlt évszázad alatt olyan kimagasló forradalmi harcos egyéniséget mondhat magáénak, aki egész életét a szabadságért és a nemzeti függetlenségért vívott harc jegyében töltötte s ezáltal nemzedékek háláját nyerte el. Klapka György tábornok a legkimagaslóbb egyéniségek közé tartozott. Egész életét az osztrák császári udvari elnyomás elleni harcban töltötte: nevével örökre egybeforrott Komárom városa.

Klapka György Temesvárott született 1820-ban. Fiatal éveit különböző katonai akadémiákon töltötte, majc mérnök-hadnagyi rendfokozattal t bécsi császári udvarhoz, a császár testőrséghez került. Jelleme azonbar nem bírta a császári elnyomást és gőgöt, ezért Í847-ben megvált a: egyenruhától. Az 1848-as forradalm eszméktől lelkesítve Kossuth Lajos forradalmi kormányának szolgálatát» Ilit, ahol tábornokká és hadügyminiszterré nevezték ki. Forradalmi érzületével és katonai tudásával a szabadságharcban győzelmet győzelemre halmozott. A tokaji, a kápolnai és s nagysallói csaták mind Klapka tábornok hősiességéről beszélnek. Még t világosi fegyverletétel után is rendületlenül védte harci állásait és mini ä komáromi várőrség parancsnoka nerr engedett az ellenséges túlerőnek sem Ugyanakkor figyelembe véve a város lakosságának biztonságát, a harc kilátástalanságát, 1849. október 3-án — 116 évvel ezelőtt — kapitulált azzal a feltétellel, hogy ellenfele Haynat császári generális szabad elvonulást