Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1965-11-06 / 44. szám

Pereszlényben nemcsak futballoznak Kevés vidéki labdarúgó-csapat büsz­kélkedhet olyan szép, símatalajú füves pályával, mint a pereszlényiek. Már ez a gondozott játéktér is azt bizo­nyítja, hogy ebben az alig 600 lakosú Ipoly menti községben aktív sportélet folyik. A sportegyesület „Druzstev­­ník“ néven a szövetkezet mellett mű­ködik. A labdarúgáson kívül röplabda­szakosztálya és sakk-köre van. De legnagyobb tábora itt is a labdarúgás­nak van. A felnőtt csapat és az ifjú­ságiak a lévai járás III. osztályú baj­nokságában szerepelnek — nem kis sikerrel. Amíg azonban ide eljutottak, hosszú volt az út. — A bajnokságba 1964 őszén ne­veztünk be — mondja Hengerics Ist­ván, az egyesület fiatal, tevékeny vezetője, aki maga is aktív sportoló. Ezután elmondja, hogy a pályát tár­sadalmi munkával építették. Nem ment könnyen, mert háromszor is fel kellett törni a talajt, míg végre olyan egyenletes és síma lett, hogy bevet­hették fűmaggal. A szövetkezet se­gítsége nélkül természetesen nem tudtuk volna felépíteni. De a későb­biek folyamán is éreztük az EFSZ ■■■■■■«■■■■■■■■■■■■■■■a erkölcsi és anyagi támogatását — hangoztatja Hengerics István. A lelkes sportcsapat ezt azzal há­lálta meg, hogy mindjárt az első év­ben megnyerte, a bajnokságot. így jutottak egy osztállyal feljebb. „Evés közben jön meg az étvágy“ — tartja a közmondás, — s így vari ez a pereszlényi labdarúgóknál is, akik most újból bajnokságra törnek. De az első hely megszerzésében nemcsak ők, hanem a szurkolók is bíznak. Szép számban kísérik el játékosainkat az idegenben játszott mérkőzésekre is. Nem egyszer fordult már elő, hogy az ellenfél pályáján is csak a „hajrá Pereszlény“ buzdítást lehetett hallani. S hogy a lelkesedés a játékosokról ragadt-e a szurkolókra, vagy fordít­va, tény, hogy megmutatkozott az eredményekben is. Középtúr és Far­had együttesét otthonukban fektették kétvállra, ami négy értékes bajnoki pontot jelentett számukra. S az sem lebecsülendő, hogy Zselíz tartalékos csapata 7:0-ás vereséggel utazott ha­za Pereszlényből. A továbbiakban megtudtam, hogy a faluban a röplabdának is van hagyo­mánya. A csapat tavaly a járási baj­noki szerepléséről elismerő oklevelet kapott. Az idei selejtezők során pedig csoportelső lett. A döntőbe jutott csapatokkal azonban nem tudott meg­küzdeni a bajnoki címért, mert a ki­írt napon nem jelenhetett meg a mér­kőzés színhelyén. Legfőbb ideje lenne e sportág számára is megteremteni a rendszeres versenyekhez szükséges feltételeket Pereszlényben. A sakk-kör otthona a szövetkezeti klub színházterme, ahol a hazai ver­senyeket bonyolítják le. Persze csak csekély számú részvevővel, mivel az érdeklődés inkább a biliárdasztal felé irányul, amit szintén itt helyeztek el. A fiatal sportolók szórakozási lehe­tőségét még tovább lehetne bővíteni, ha a szövetkezet vezetősége a biliárd­asztalon kívül megteremtené a felté­teleket az asztaliteniszhez is. Ez pe­dig nem megoldhatatlan probléma. A pereszlényi sportegyesület kicsi, de jövő évi tervei mégis nagyok és merészek. Tagjai a szövetkezet és a nemzeti bizottság segítségével társa­dalmi munkával új röplabdapályát építenek és egy év múlva a pályák níellett rendelkezésükre állnak majd a nélkülözhetetlen öltözők is. Morvay Imre Sportjegyzetek KESERŰ TANULSÁG Talán még sokan jól emlékszünk arra az esős délutánra, amikor a bra­­tislavai téglamezei sportpályán a fe­kete Mozambik fia, Eusebio váratlan góljával bevette Schrojf kapuját és ezzel megpecsételődött á csehszlovák labdarúgó-válogatott sorsa a világ­­bajnoki selejtezőben. A sportvilág szirénái szinte egyszerre fújták a vészt: az 1962-es chilei világbajnok­ság döntője résztvevőjének eltorla­­szoiják az utat Anglia felé. A további selejtező Romániával (0:1) újabb vi­harfelhőket jelentett a csehszlovák futball egén. A prágai visszavágó (3:1) már sejtetni engedte, hogy fordult a kocka. Aztán Istambul következett. Fél tucat góllal terheltük meg a tö­rökök hálóját. Óriási meglepetés volt. A Portóba aránylag kevés reménnyel indult, megfiatalított csehszlovák lab­darúgó-válogatott kitűnő játékával döntetlent ért el a világhírű Benfica csatársorára épült portugál csapattal. Úgy tűnik, hogy végre mégis kiderült. Sajnos, már késő. Angliába végleg eltorlaszolták az utat előttünk. Régóta hangoztatjuk, hogy a válo­gatott csapatban senkinek sem lehet kibérelt helye. A teljesítményt nem lehet hírnévvel helyettesíteni. Az új edző, Marko bátran és bizalommal nyúlt a fiatal tehetségekhez. Jokl, Kravarik és Smolók nevei még isme­retlenek a futball-világ előtt, akik Sehroifra, Popíuhárra vagy Masopust­­ra gondolnak, ha a csehszlovák labda­rúgás kerül szóba. S íme, a megfiata­lított csapat mire képes! Alapos ta­nulság ez, de nagyon keserű s az ára még annál is nagyobb: Angliába csak játékvezetőket küldhetünk. ÉSSZERŰ DÖNTÉS Ä nyugat-német sportszövetség és olimpiai bizottság hatálytalanította azt a négy évvel ezelőtt hozott dön­tést, amely megtiltotta a Német Szö­vetségi Köztársaság és a Német De­mokratikus Köztársaság sportolóinak közös találkozóját, illetve vetélkedé­seit. Ezt megelőzően már a Nemzet­közi Olimpiai Bizottság madridi ülése is fontos határozatot hozott, amelynek értelmében az NDK önálló olimpiai csapattal indulhat Mexikóba, valamint más nemzetközi sporttalálkozókra is. A nyugat-német sportszövetség döntése végre abból a, reális tényből indult ki, hogy a független két német állam sportolói külön-külön képvisel­hetik hazájuk színeit, s ezért éssze­rűnek tekinthető a döntés. Ezzel lé­nyegében halálos csapást mértek a Hallstein-doktrina sportvonatkozású kitételére is, amely nemcsak a két ország közt, hanem nemzetközi szin­ten is lépten-nyomon akadályozta az NDK sportolóinak szereplését azokban az országokban, amelyekben Nyugat- Németországnak jelentős politikai és1 gazdasági befolyása volt. Nem vehetnének példát a bonni politikusok a sportvezetőktől? (-tg-) Ä fegyverneki labdarúgókról Ügy tűnik, hogy a fegyverneki labdarúgás az utóbbi időben hanyatlásnak indult. A csapat a lévai járás II.B osztályában szerepel és elmondhatjuk, hogy vajmi kevés sikerrel. Hol a hiba? Miért nem megy a játék? Ezekre a kérdésekre szerettem volna választ kapni, amikor ellátogattam Fegyvernekre, hogy megtekintsem a csapat játékát. A szódói csapatot látták akkor vendégül, akiknek hat góllal terhelték meg kapuját, míg a hazaiak egyet sem kaptak. A vezetőkkel, szurkolókkal és játékosokkal együtt kutattuk az eddigi sikertelenség okait. A legilletékesebb közülük Fürek Tibor, a csapat edzője és kapitánya egy személyben, többek között a következőket mondotta: — Kis híján ezer lakosa van községünknek, sportszervezetünkben azon­ban csak 40 tag működik. S ez bizony nagyon kevés. Mérkőzéseinket szép számban látogatják a község lakosai, de a buzdítás terén még többet is tehetnénk. Sokan csak bírálják a csapat tagjait, játékát, ahelyett, hogy rámutatnának a hiányosságokra, segítenének azt közös erővel kiküszöbölni. Miben nyilvánul meg az EFSZ segítsége — tettem fel a következő kér­dést. — A vezetőség mindent megtesz a fiúk érdekében, ami tőle telhető. Vidéki mérkőzéseinkre ingyen kapjuk meg gépkocsijukat s a játékosok felszereléséről is a legmesszebbmenően gondoskodnak. Mik a terveik a jövőre nézve s milyen eredményeket várnak a hátralevő mérkőzéseken? — Munkánkat, vagyis játékunkat minden téren igyekszünk magasabb színvonalra emelni, amit odaadó, rendszeres edzéssel érhetünk el. A hátra­levő mérkőzésekhez pedig csak annyit, — válaszolja mosolyogva Fürek elvtárs — ha Fortuna istennő mellénk áll: a hazai mérkőzéseket mind megnyerhetjük s vidékről is hozhatunk pontokat. A napokban öt új játékost kapott csapatunk, s ha összeszoknak a fiúk, biztosan nézünk az elkövet­kező mérkőzések elé. Meggyőződésünk, hogy jól megálljuk a helyünket a jelenlegi osztályban. Mindehhez sok sikert kívánunk a fegyverneki labdarúgóknak és sport­barátoknak. VERESS VILMOS Edző kerestetik... Lapunk munkatársai szívesen láto­gatnak el Kamocsára, mert ott mindig akad — különösen mezőgazdasági vo­nalon — valami biztató, pozitív jelen­ség, amiről érdemes megemlékezni. A helyi szövetkezet kimondottan jó munkát végez és a központi fórumok kimutatásaiban Kamocsa rendszerint a legfelső helyeken szerepel. A mintegy 1500 főnyi lakosságú község sportszervezetének, a Druz­­stevníknek szereplésével azonban a kamocsaiak maguk sem elégedettek. A felnőttek csapata a bajnokság III. osztályában váltakozó szerencsével játszik és jelenleg a 6—7. helyet fog­lalja el; pedig itt a sportolás híveinek nem sok oka van panaszra, ami a köz­ség és' a szövetkezet oldaláról elvárt támogatást illeti. A község szép, fü­ves és jól felszerelt pályával rendel­kezik, melynek egyetlen hibája talán csak az volna, hogy nincs bekerítve. Az öltözőkben hideg és meleg víz áll a játékosok rendelkezésére. Ahogy Krnáé elvtárs, a szervezet vezetőségi tagja említette, az aktív helybeli lab­darúgók részéről — nőtlen és nős fia­talembereket gondolva — sem hiány­zik a sportolás iránti szeretet. Hiányzik azonban a községben a szakember, az edző, aki rendszeresen foglalkozna a fiatalokkal és hetenként több napon tartana komoly edzéseket az idősebb korosztállyal, ugyanúgy mint az ifjúsági csapattal. A Druz­­stevník vezetősége szívesen hajlandó erre a célra havonta 800 koronát ál­dozni. Nehezen hinnénk, hogy a kö­zeli Érsekújváron ne akadna megfe­lelő szakértelemmel rendelkező szak­ember, aki a helyes kerékvágásba zök­kentené a kamocsaiakat. Valamikor Kamocsán a lányok is ki­tettek magukért, kézilabda-csapatuk elég jó eredményeket ért el. Ma már a lányok nem sportolnak. Miért nem? A szövetkezet kertészetében negy­ven lány dolgozik. Nos, kamocsai lá­nyok, hány csapatot lehetne ebből a számból összeállítani? Mutassátok meg végre, hogy nemcsak dolgozni tudtok, hanem a sportolás terén is jó eredményekre vagytok képesek! Biztosra vesszük továbbá, hogy az új művelődési otthonban lehetőség nyílik asztalitenisz edzésre is, hogy a fiatalok izmai a közeledő tél folya­mán be ne rozsdásodjanak. Ahogy hallottuk, naponta 102 sze­mély jár be munkára Érsekújvárra. Jogosan feltételezhető azonban, hogy nagy részük még a fiatalabb korosz­tályhoz tartozik és ennek a korosztály­nak feltétlenül szüksége van testmoz­gásra — még az esetben is, ha ke­rékpáron jár be Újvárra. Ugyanez vo­natkozik azokra a tanulókra is, akik a kötelező iskolát már nem Kamocsán látogatják. Amint írásunk bevezetőjében emlí­tettük, Kamocsán — különösen ami a munkák szervezését illeti — gyakran akad dicsérni való. Az a meggyőződé­sünk, hogy ahol olyan jól értenek a szervezéshez, biztosan képesek lenné­nek egy kis jóindulattal a sportéletet is a helyes kerékvágásba terelni és akkor aztán néhány hónapon belül az eredmények is megjavulnak. SM 0 Az utóbbi idő­ben egyre több olyan fénykép je­lenik meg az ame­rikai sajtóban, mely az USA elnö­kének, L. B. John­­sonnak népszerűsí­tését akarja szol­gálni. Néhány na­pilapban olyan kép is megjelent, ame­lyen az amerikai elnök mosolygó * arccal mutogatja meztelen hasának és testének ama részét, amelyen a nemrég végrehajtott epeműtét hegedő sebei láthatók. Egy bizonyos amerikai háziasszony a New York Herald Tri­bune újságnak ezzel kapcsolatban írott levelét a következő mondattal fejezte be: — ... Most már csak bíz­zunk abban, hogy Johnson elnökünk­nek sohasem fogják megoperálni az aranyerét! 0 A nyugat-né­met irodai alkal­mazottak szövetsé­ge valóban ötletes ankétot rendezett tagjai között. Az ankét tárgya: mire használod az irodai iratkapcsokat? Az ankétra beérkező válaszok meglepő módon tanúskod­nak az iratkapcsok sokoldalú felhasz­nálásáról, nem kevésbé pedig az al­kalmazottak találékonyságáról. Száz­ezer iratkapcsot a megkérdezett hi­vatalnokok a következőkre használták fel: fogpiszkálásra (5434" db), köröm­tisztításra (5039 db), pipa és szipka tisztításra (3196 db), kártyázásnál zsetonokra (19143 db), elszakadt ha­risnyatartók javítására (7212 db), csavarhúző helyettesítésére (2431 db), az írógép betűinek tisztítására (15 842 db) stb. A kapcsoknak csak 12 száza­lékát használták az iratok összekap­csolására. trjMíij 0 Archibald Maddis a kanadai Win­nipeg város egyik kereskedőjének nagy lélekjelenlétéről tanúskodik a következő eset: Egy este észre vette, hogy üzletébe betörő hatolt be. Min­den teketóriázás nélkül elővette kis­fia játék-pisztolyát és ezzel sakban tartotta a nemvárt vendéget, miköz­ben a rendőrségért telefonált. A per­ceken belül megérkezett rendőrök ártalmatlanná tették a betörőt. Nagy volt a meglepetésük, amikor meg­motozták és megtalálták egyetlen fegyverét, mely szintén: játék-pisz­toly volt. © Egy dán ba­romfitenyésztő far­mer fia ötéves ko­rától gyűjtötte a baromfi elhullaj­­tott tollát. Később ezeket a tollakat nagyságuk és szí­nük szerint kezdte osztályozni. Idővel e téren olyan nagy tapasztalatra tett szert, hogy az or­szág legnagyobb toll-szakértőjének számított. Most pedig, felnőtt korá­ban, toll-múzeumot alapított. A mú­zeumban a földkerekség minden ré­szén élő madarak több mint tíz millió tollát láthatjuk. 0 Ki a nyugati művészvilág legna­gyobb adófizetője? Erről már sok vita folyt. Most azonban bebizonyo­sodott, hogy ez a személy nem Frank Sinatra, sem pedig E. Taylor, vagy Audrey Hapburn, noha ezeknek is egy­­egy filmjük utáni keresete meghalad­ja az egy millió dollárt. Elvis Presley ezeket mind megelőzte és a művész­gárda legnagyobb adófizetőjének szá­mít napjainkban. A rockandroll eme úttörője az 1964—65-ös „adó-szezon­ban“ több mint öt millió' dollárt ke­resett. Ezt az összeget négy filmjéért, lemezeiért és TV szerepléséért kapta. 0 „Az igazi pokol ott van, ahol franciák a mechanikusok, angolok a szakácsok és németek a rendőrök“ — írta egy Wálhsroém nevű svéd publi­cista. (Két mondás) VÍZSZINTES: 1. Jlső mondásunk, lolytatva a függő­­eges 10. sorban. .0. A Szovjetunió motorgépkocsijai­­íak nemzetközi is­­nertető jele. 11. ^-betűvel a végén: sajtjáról híres hol­­and város. 12. Tempó. 13. Nem irra. 14. Dúsgazdag ;mber. 15. Folyó Franciaországban. L7. Méhhím. 18 Mem recés. 19......... :on, hangerősítő, 20. V. R. 21. Itt — csehül. 22............. [stvánné, Széppa­­:aki Róza, híres színésznő. 23. Az állami vállalatok •negjelölésére szol­gáló rövidítés a2 MDK-ban. 24. Ü. A. 25. Vissza: ..... Tamás, a Rákóczi — szabadságharc negindítója. 26. Fás !erület. 27. A víz­szintes 55. folyta­tása. 29. Nagy he­lyiség. 31. Hiányos Járda. 32. Eltulaj­­ionít. 34. Fordítva: zakuum. 35. Mese­film. 36. Több mint hőemelkedés (be­tegség jele). 37. Lendület. 39. Szerint — szlovákul. 40. Azonos betűk. 41 Éppen hogy. 42. Testrész. 43. Erőser kíván. 44. Heréit fiatal bikaborjú. 45 Női név. 47. Töröcsik .......... híres magyar színésznő becézett személj neve. 48. Tél kezdete és vége. 49. Éke­zetei: vulkáni kitörések megolvadt anyaga. 50. Állati lakhely. 51. Menj — angolul. 53. Női név (ék. felesi.). 54 Literátus. 55. Második mondásunk első része, folytatva a vízszintes 27 sorban. FÜGGŐLEGES: 1. Bánat. 3. Ékezet­tel: varróeszköz. 4. Felség — fran­ciául. 5. Friss. 6. Francia névelő. 7 Pápai hármas korona. 8. Örökös — németül. 9. J-betűvel szlovákiai folyó 10. A vízszintes 1. folytatása. 13. Éke­zettel: kitüntetése. 14. Számnév (ék­hiány). 16. Verdi híres operája. 17. Porcellánjáről ismert magyarországi város. 19. Építőanyag. 20. Nem egé­szen vedlik. 22. Darabos gyümölcsíz, angolul fonetikusan (betűhiány). 23. Fekély — szlovákul. 25. Vizisportot űz. 26. Nyers, fehérítlen vászon. 27. Hiá­nyos erózió. 28. Irán betűi felcserélve. 30. Visszavár-e? 33. Tévesen ír. 35. Vágó szerszám. 37. Azonos a vízszirj-1965. november & les 37-el (ekezettel). 38. A fa része. 39. Daliás. 41. A veszteség. 42. Folyó Stájerországban. 43. Rangjelző szócs­ka. 44. Évszak. 46. Női név. 47. Had­isten a rómaiaknál. 49. Vékony desz­ka. 50. Arany — franciául. 52. Lágy fém. 53. Viktor Nándor. 54. Olasz névelő. (Segítség: vízsz.: 15. Marne — 51. go, függ.: 4. Sire — 8. Erbe — 50. or.). Beküldendő a vízszintes 1. és füg­gőleges 10., valamint a vízszintes 55. és 27. számú sorok megfejtése. A Szabad Földműves 42. számában közölt keresztrejtvény helyes meg­fejtése: Old Shatterhand, May Károly, Haw­­kens, Winnetou, Nso-Csi. Könyvjutalomban részesülnek: Bártalos Gabriella, Alistál, Gombos László, Jánok, Szalai Andrásné, Mocs, Sebő Istvánná, Páskaháza, Maczko Erzsébet, Udvard. SZABAD FÖLDMŰVES 15

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents