Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1965-11-06 / 44. szám
Az angéra nyúl tenyésztése Lilla és Ildi a család két lánytagja. Főfoglalkozásuk szerint egyikük tanítónő, a másik ápolónő. Mellékfoglalkozásuk, helyesebben szórakozásuk az angóra nyúl tenyésztése. Télen-nyáron nap-nap után pontos időben etetik ezeket a kedves kis élő hólabdákat. Állats^retetükön kívül tevékenységük hajtóereje a sok különböző színű szép angora pulóver és szvetter. Van közöttük nefelejcskék, kanárisárga, püspöklila, aszerint, kinek milyen szín áll a hajához jobban. cukorrépát is adunk. A fias és a szoptatós anyák,, valamint növendéknyulak szálas- meg gumóstakarmány adagját szemes eleséggel szükséges kiegészíteni. Etetni lehet konyhai hulladékot is, mint például kenyérhéját, alma-, krumpli-, karalábéhéjat és egyebeket. Ha a nyulak gumós növényt is kapnak, vízzel csak a lefiadzott vagy 1. Felső rácsos padlózat 2. Alsó lejtős, bádoglemezzel fedett levezető padozat 3. Külső szénaetető vályú szoptatós anyákat itatjuk. A sok folyadék rontja a gyapjú minőségét. Naponta kétszer etetünk. Télen reggel korpás- vagy főtt krumplit, valamint egy kis szelet répát, este szénát és háromnégy deka szemestakarmányt, meg vizet adunk az állatoknak. Nyáron zöld állapotban vörösherét, lucernát etetünk. Zöldtakarmány etetésekor vigyázni kell az adagolásra, hogy a túl sok zöld felfúvódást ne okozzon. Etető, itató cserépvályúk olcsón kaphatók (a következő címen is: Vcelárske a chovatelské vyrobní druzstvo, BRNO, Trída kpt. Jarose 13). Az angora nyulakat évente négyszer nyírjuk jó éles ollóval. A gyakorlatlan nyíró bizony Az állatok szép tiszták, mert az ólban alomszalma nincs, ami a gyapjú beszennyeződését és gubancosodását okozná. Az ól padlózata két részből áll: a felső rácsozott padlóból, amelyet óltisztításkor ki lehet húzni, és az alsó padozatból, amely hátrafelé lejt és bádoglemezzel burkolt. A kettő között a távolság elől öt centiméter, hátul pedig tíz centiméter. A felső rácsos padló lécei egymástól másfél centiméternyr távolságra vannak. A résekre azért van szükség, hogy az ürülék az alsó lejtő padozaton keresztül hátul a szabadba guruljon. Ezzel az elmés módszerrel sok idő és munka takarítható meg, mert elegendő, ha havonta csak egyszer tisztítják az ólat. Az állatok az ilyen ólban nemcsak tiszták, de egészségesek is, amit az is bizonyít, hogy náluk még nem fordult elő kokcidiózis. Minden rekeszben, csak egy fejlett nyulat tartanak. Az egyes rekeszek méretet 50X60X80 cm. Négy-öt kisnyúlnál többet nem hagynak az anyák alatt, melyeket hét hetes korukban választanak el. Nagyapjuk az NDK- ból, nagyanyjuk a legjobb cseh tenyésztőtől származik. Mozdulataik szemet, lelket gyönyörködtetők. Minden kis állatban van valami lenyűgöző kedvesség. Az angóra kisnyúlnak, ennek a fehér szőrpamacsnak, nincs párja. Neki-nekiszökken, majd a levegőbe pattan, mint a rúgó. Kis füleit rázza jókedvében, majd ismét a levegőbe rúgja magát, és már majszol is egy szál vörösherét, a ketrec másik végéről megindul a párja, míg csak össze nem csókolóznak. Szeretik egymást s őket is szeretik. — Meg tudnátok mondani, mivel etetik az angóra nyulat? — kérdi Lilla az iskolában a gyerekektől. — Káposztalevéllel. — És ha nincs káposztalevél? — Füvei. — És ha nincs fű? — Szénával. — Jól van gyerekek. Látom, tudtok valamit, de a tudásotokat még kiegészítem, figyeljetek. A nyulak növényevő rágcsálók, tehát majdnem minden növényi eredetű takarmányt megesznek. Nyáron legjobban a zöld vörösherét, a lucernát a pimpót, a füvet szeretik, sőt egyes gyomféléket is előszeretettel fogyasztanak Télen e zöldtakarmányt szárazon eszik, de emellé még takarmány- vágj A kis befektetéssel jaro nagyüzemi angóranyúl tenyészet tehát, amint látjuk kifizetődik, miközben az angóragyapjú külföldön keresett és értékes árucikk, amelyért nemzetgazdaságunk jelentős valutához juthat. Dr. IZSÖF ZOLTÁN, körállatorvos, Rimaszécs bele-belenyír a nyúl bőrébe, ami nem nagy baj, legfeljebb megvadítja a nyulat, ami viszont a nyírást lassítja. Egy ember minden nyulat erőszakos lefogás nélkül húsz perc alatt képes megnyírni. A nyulat nyírás közben meg-megsimogatjuk, bátorítjuk, s kerüljük a hirtelen mozdulatokat. Minden állatfaj, ha a rajta és körülötte végzett munkamozdulatok nyugodtak, csendesek, ezeket örömmel fogadja, különösen ha ezek a moz’ dulatok szeretetből fakadnak. Egy nyúl évente négyszeri nyírással fél kiló gyapjút ad. A lenyírt gyapjút minőség szerint négy csoportba válogatjuk. Az első osztályú gyapjú hossza hat ’ centiméter, s ára kilónként 420 f korona. A másodosztályú gyapjú hossza háromtól hat centiméterig terjed, ára pedig 360 korona kilónként. A harmadosztályú gyapjú lehet fedőszőrrel kevert és enyhén gubancos, ennek ára 120 korona kilónként. A negyedik minőségi osztályú gyapjú sárgás színű, szennyezett, erősen gubancos, s ennek ára kilogrammonként csupán harminc korona. A termelő által osztályozott gyapjút a VLNÉNA, — vlnarské závody n. p., závod 10, Bystré u Policky csehországi gyapjúfeldolgozó üzem veszi át a fenti áron. De ha a tenyésztő úgy akarja, az üzem a gyapjúért különböző színű kész fonalat küld. A nyulakat télen is megnyírhatjuk, ha jó húsban vannak és ha a szabadban lévő nyúlól ajtaját beüvegezzük, majd nyírás után bőven almozunk. Közvetlenül a fiadzás előtt vagy ez után az anyákat télen nem tanácsos megnyírni, mert könynyen megfázhatnak és hajlamossá válnak a különféle betegségekre. Ezenkívül a nyírással járó hőveszteséggel csökken a tejtermelés, és az anya a fészekrakáshoz szükséges gyapjút sem tudjá honnan kitépni. Akárcsak a juhok esetében, az angora nyúlnál is a gyapjú annál értékesebb, minél sűrűbb, minél hosszabb és az egyes szálak vékonyak, sűrűn hullámozottak. A sok egyenes fedőszőrrel rendelkező nyulak gyapja értéktelen, ezért ezeket húsra szokás értékesíteni. Az angóra nyúl húsa épp oly ízletes, mint a többi másfajta házinyúlé. Érthetetlen, hogy nálunk sokan miért becsülik le a házinyúl húsát. Franciaországban például a házinyúl húsa a baromfihússal egy értékű és a legjobb éttermekben is megrendelhető. A Szovjetunióban a prémn^ilak húsából szalámit gyártanak és azt dietetikus éttermekben szolgálják fel. De ennyi talán elég lesz gyerekek, az angóranyúl tenyésztéséről. Egy alkalommal majd megtekintünk egy nagyüzemi tenyészetet. Az angóranyúl-tenyésztésnek a szocialista nagygazdaságokban szintén nagy jelentősége lehetne. Elsősorban azokban a földművesszövetkezetekben, ahol az idősebb vagy részben rokkant emberek munkaereje nincs kihasználva, s főleg télen nincsen kereseti lehetőségük. De van már olyan nagyüzemi angöranyúi-tenyészet is, melyben a kész fonálból a lányok és az asszonyok télen szebbnél szebb pulóvereket kötnek és a vezetőség ezeket értékesíti. Ilyen módon a tenyészet gazdaságosabb, mintha az üzem a gyapjút vagy a fonalat értékesítené. De hogy egyáltalán kifizetődik-e vagy sem a nagyüzemi nyúltenyésztés, ezt az alábbi gazdasági mérleg dönti el: KIADÁS Száz angóra nyúl egyévi takarmányozásához egy hektárnyi területen termett takarmány szükséges. E földterületen a répa, a zab és a lucerna termesztési és betakarítási költsége..................................... 3035 Kcs A nyulak takarmányozásával, gondozásával és nyírásával járó napi két órai munkaidőért fél munkaegység jár. Ez egy év alatt..................................... 2500 Kcs A befektetett tőke évi amortizációs költségei . . 200 Kcs Vérfrissítés céljából idegen tenyészetből évente három hím beszerzési költsége..................................... 360 Kcs ' Kiadás összesen . . 6095 Kcs BEVÉTEL Száz darab angóra nyúl évi gyapjúhozama 50 kg á 300 Kcs...................................................................... 15 000 Kcs ’ A tenyészetből kiselejtezett továbbtenyésztésre alkalmatlan nyulak húsának ára egy év alatt . . 200 Kcs 100 darab nyúl évi jó minőségű trágyájának értéke 200 Kcs i -----------------: Bevétel összesen . 15 400 Kcs 1 Tiszta bevétel összesen . 9 035 Kcs í
