Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1965-11-06 / 44. szám

Közismert, hogy a hús­hiány világviszonylatban egyre jobban nő és vannak országok, ahol tragikus mé­reteket kezd ölteni. Ezért egyáltalán nem közömbös minden rejtett tartalék fel­tárása, a hústermelés foko­zása érdekében. Egyik ilyen rejtett tartalék a húsnyúl tenyésztésen kívül a hús­galamb tenyésztés. Ennek érdekében a galambtenyész­tés területén működő kuta­tók több olyan galambfajtát tenyésztettek ki, amely hús­termelés szempontjából ki­váló eredményeket mutat fel. Az egyik ilyen galamb­­fajta az Észak-Amerikai Egyesült Államokban kite­nyésztett white king, azaz a fehér királygalamb. Magyarországi viszonylatban igen kedvező eredményeket ér­tünk el már eddig is e húsfaj­ta nagyobb hústermelésének fokozása érdekében. Sok olyan tenyésztőnk van, akik olyan Színvonalra emelték a king hús­termelését, hogy a fészkét ha­gyó galamb súlya eléri vagy meg is haladja az egy kilo­grammot. Tehát felülmúltuk a fajtát kitenyésztö állam galam­bászainak eredményeit is. Amerikában több évtizeddel ezelőtt általában 30—40 dkg súllyal értékesítették és vágták le a galambokat. A galambfió­kák a szülőpárok szántóföldre történő kirepülések során ösz­­szeszedett takarmányok eteté­sével érték el ezt a súlyt. Az amerikai farmerek csakhamar rájöttek, hogy számottevő ered­ményt csak új tenyésztési és termelési módszerekkel lehet elérni. Tervbevették a különle­ges húsfajta kitenyésztését. Európából és Ázsiából beszer­zett galambfajtákkal kezdtek hozzá a tenyésztéshez. Ugyan­akkor foglalkozni kezdtek a tartás új módozatainak kikísér­letezésével és az optimális ta­karmányadagok megállapításá­val is. Tehát ugyanaz történt, mint ami jóval később a nagy­üzemi baromfitenyésztés terü­letén ment végbe a kezdeti stádiumban. A hústípusú galamb-fajták kitenyésztése területén a szak­emberek véleménye szerint a legalkalmasabb galambfajták a carneau, az óriás homér, a whi­te king, a modenai, a koburgi pacsirta, a strasszer és-a máltai fajta. Ezekre mind külemi, mind­­pedig súlyszabványokat állapí­tottak meg. A tenyésztési mun­ka már nagyon régen folyik, s a több mint ötven éve tartó fá­radságos nemesítő igyekezet eredményeképpen csak alig kétszeresére tudták a testsúlyt emelni. A white king például 1905-ben 550—600 grammos, 1957-ben pedig 900—1100 gram­mos volt. A white king fiatalok átlagsúlya 700—900 gramm kö­rül mozog. Érdekes, hogy 1919. évi kiállításon bemutatott győz­tes king galamb súlya 700 gramm volt, ugyanakkor ez a fajta az 1957. évi világkiállítá­son már 1280 gramm súllyal szerepelt. így lett a white king galamb a világ első hústípusú és hús­termelő galambja, amelynek a nagy testsúlyán kívül fészek­hagyáskor kiváló zamatú, érett, ízletes húsa van. A king galam­bokat huszonnyolc napos kor­ban vágják le és az egy kilo­gramm élősúly elérésére hasz­nált takarmány mennyisége nem haladja meg a 2,5 kg-ot. Van olyan farmer, aki nagy mennyiségű White King galam­bot volierben tenyészt, szaporít s ennek megfelelően huszon­nyolc napos, mondjuk így — vágnivaló galambból évente 400 —600 tonnát nevel és dolgoz fel saját üzemében úgy, ahogy a broiler csirkét szokták fel­dolgozni, csomagolni és piacra irányítani. Van olyan nagyüze­mi galambtelep, ahol 60—100 ezer galambot tartanak. A felsorolt adatok pontosan elegendők ahhoz, hogy megfe­lelő következtetést vonjunk le belőlük. A galambhús árban a libamáj után következik, ennek meg vannak a biológiai, étrendi és egyéb magyarázatai A galamb tenyésztése az ösz­­szes tenyésztett háziállatok kö­zül a legolcsóbb és a legjöve­delmezőbb. White king galamb Végh Ferenc nyékvárkonyi tenyésztő állomá­nyából. (Foto: Kucsera Sz.) Ha mezőre járó galambfajtát tartunk, akkor alig kerül vala­mibe az etetés,' mert az öreg galambok a gyom- és egyéb magvakat tömegével szedik össze, s ezen nevelik fel évente három, sőt négy esetben is fió­káikat. Ha volierben tartjuk a törzsállományt, akkor is kifize­tődő, mert csak a takarmány költsége terheli az előállított húst. Az etetést és itatást a szülőpárok végzik. Ha a galambtenyésztést mint termelési ágat közgazdaságilag elemezzük, és a termelt hús világpiaci árát nézzük, azt kell megállapítanunk, hogy ez az egyik leggazdaságosabb terme­lési ágazat. Egyes húsféleségek ára a világpiacon a következő­képpen alakul: 1 db tojás 1,5 dollárcent, 1 kg pecsenyekacsa 40 dollárcent, 1 kg házinyúlhús 83 dollárcent, 1 kg galambhús 1,6 dollár. A többi húsféleség árban jó­val a pecsenyekacsa alatt van. A minimális ráfordítás, beru­házás és az igen kedvező átvé­teli ár mind amellett szól, hogy fejleszteni kell a húsgalamb tenyésztést, mind tiszta vérben tenyésztett fajtákkal, mind pe­dig fajtahibridekkel, összeha­sonlíthatatlanul kevesebb rá­fordítás kell egy kilogramm galambhús előállítására, mint minden más húsféleség előállí­tására. Magyarországon megalakítot­ták a White King Tenyésztők Klubját, amely szervezet tár­sadalmi úton fogja össze tag­ságát és amelyben kiváló szak­emberek irányítják, oktatják a tenyésztőket a nagyobbmérvű tenyésztés kibontakozása érde­kében. A haszongalambtenyész­­tők olcsó, tehát állami áron takarmányjuttatásban része­sülnek. A galambhús termelés fej­lesztésében nagy feladatot szá­nunk a white king fajtának, amelynek a rövid hivatalos le­írása a következő: Magassága 29—30 cm, a hossza ezzel szemben csupán 24—25 cm, a mell szélessége 12—13 cm, sú­lya 85 dkg-tól fölfelé. A nagy testtömeg miatt nehézkesen mozog, rosszul repül és körül­ményesen párzik. Kiváló ke­resztezés! alapanyag is, mert az óriás postával, a rómaival, vagy a strasszerral végzett keresz­tezés következtében igen kiváló húshibridet szolgáltat. SZIKORA ANDRÁS (Bp) Teheneink tejelékenysége országos átlagban évi 1800 liter körül mozog, így az egy laktációban 1000—1200 liter tejet adó kecskék nyilvánvalóan feltűnést keltenek. A Csehszlovák Kis­állattenyésztők Szövetsége dunaszerdahelyi járási szervezeté­nek elnökhelyettese, Simon János egyúttal kecsketenyésztési bizalmi tisztségét is betölti. Őt kértük meg, mondja el észre­vételeit e munkaszakasszal kapcsolatban. — Tavaly — mondotta — si­került Vysoká pri Morave, Zo­­hor, Jablonovo és Nagysalló helységekből 32 törzskönyvezett tenyészkecskét vásárolnunk. Je­lenleg ebből már 25 fejős az ellenőrző mérések szerint átla­gosan napi 3,05 kg tejet ad most az első évben (ellenőrzés­kor nem literben mérjük az eredményeket), amiről arra kö­vetkeztethetünk, hogy a kö­vetkező évben a napi átlag 4— 4,5 kg-os lehet. Fajtáját tekint­ve ezek a szani fehér, rövid­­szőrű, szarvatlan fajtához tar­toznak. — Megemlíthetne valamilyen példát? — Nem is egyet. Például a Veselka vérvonalú 272 Z 4-es törzskönyvi számú kecske, amely Dunaszerdahelyen Alföl­di Mihályhoz került 3,5 kg napi tejelékenységi átlagot ért el, 3,6 százalékos tejzsírral. Ennek anyja, a III. laktáció idején egy gida és egy gödölye megellése után 1110,1 kg 4,1 százalék tej­zsírt tartalmazó tejet adott, s így az Elit Rekord (ER) mi­nősítési csoportba sorolták. Apai ágú nagyanyja már az I. laktációban 861 kg 3,4 száza­lék zsírtartalmú tejet adott. — Máshoz is került ebből a vérvonalból? Igen, ugyancsak Dunaszerda­helyen Pápai Józsefnéhez került a 277 Z 4-es törzskönyvi szá­mú anyakecske. A jelenlegi lak­tációban átlagosan napi 3,5 kg 4.2 százalék zsírtartalmú tejet ad. Ennek anyja II. laktáció idő­szakában 1071,2 kg 4 °/o tejzsírt tartalmazó tejet adott. Apai ágú nagyanyja Alföldiék előbb említett kecskéjével azonos. Magam Ollétejeden lakom, s tu­lajdonomba Veselka vérvonalú 267 Z 4 törzskönyvi számú kecske jutott. Ez az állat átlag 3.2 kg-os napi tejelékenységet mutat, 3,4 százalék tejzsírral. Anyja az Elit (E) minősítési csoportban a III. laktáció idején 1038.2 kg 4 százalék zsírtartal­mú tejet adott. Apai nagyanyja I. laktációban 861 kg 3,4 száza­lék zsírtartalmú tejet nyújtott. — Milyen áron értékesíthetők a növendékállatok? — Egy tavaszi születésű nős­tény ősszel az elit rekord mi­nősítési osztályban 650—900 korona, egy bak pedig 700—1600 korona értéket képvisel. A te­­nyészkecske hivatalos felvásár­lási ára az I. minőségi osztály­ban kilónként 18 korona, elit minőségben 20 korona, elit re­kord besorolásban pedig 22 ko­rona. A tenyészállatokat az ál­lami szervek képviselői vásárol­ják meg és falvakra helyezik szét. A bak gondozója havi 100 korona nevelési jutalmat és évente két mázsa takarmányt, leginkább árpát, vagy zabot kap. A bak a CSKSZ szerveze­teitől független, s állami tulaj­donban van. Tenyészbaknak csupán a II. laktációtól kezdő­dően lehet eladni állatot. Az Ígéretes indulásból arra következtethetünk, hogy a du­naszerdahelyi járás szervezett tenyésztői helyes úton járnak, s kezdeményezésük követésre méltó. KUCSERA SZILÁRD WHITE KING az amerikai királygalamb LITERES KECSKÉK

Next

/
Thumbnails
Contents