Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1965-11-06 / 44. szám
Közismert, hogy a húshiány világviszonylatban egyre jobban nő és vannak országok, ahol tragikus méreteket kezd ölteni. Ezért egyáltalán nem közömbös minden rejtett tartalék feltárása, a hústermelés fokozása érdekében. Egyik ilyen rejtett tartalék a húsnyúl tenyésztésen kívül a húsgalamb tenyésztés. Ennek érdekében a galambtenyésztés területén működő kutatók több olyan galambfajtát tenyésztettek ki, amely hústermelés szempontjából kiváló eredményeket mutat fel. Az egyik ilyen galambfajta az Észak-Amerikai Egyesült Államokban kitenyésztett white king, azaz a fehér királygalamb. Magyarországi viszonylatban igen kedvező eredményeket értünk el már eddig is e húsfajta nagyobb hústermelésének fokozása érdekében. Sok olyan tenyésztőnk van, akik olyan Színvonalra emelték a king hústermelését, hogy a fészkét hagyó galamb súlya eléri vagy meg is haladja az egy kilogrammot. Tehát felülmúltuk a fajtát kitenyésztö állam galambászainak eredményeit is. Amerikában több évtizeddel ezelőtt általában 30—40 dkg súllyal értékesítették és vágták le a galambokat. A galambfiókák a szülőpárok szántóföldre történő kirepülések során öszszeszedett takarmányok etetésével érték el ezt a súlyt. Az amerikai farmerek csakhamar rájöttek, hogy számottevő eredményt csak új tenyésztési és termelési módszerekkel lehet elérni. Tervbevették a különleges húsfajta kitenyésztését. Európából és Ázsiából beszerzett galambfajtákkal kezdtek hozzá a tenyésztéshez. Ugyanakkor foglalkozni kezdtek a tartás új módozatainak kikísérletezésével és az optimális takarmányadagok megállapításával is. Tehát ugyanaz történt, mint ami jóval később a nagyüzemi baromfitenyésztés területén ment végbe a kezdeti stádiumban. A hústípusú galamb-fajták kitenyésztése területén a szakemberek véleménye szerint a legalkalmasabb galambfajták a carneau, az óriás homér, a white king, a modenai, a koburgi pacsirta, a strasszer és-a máltai fajta. Ezekre mind külemi, mindpedig súlyszabványokat állapítottak meg. A tenyésztési munka már nagyon régen folyik, s a több mint ötven éve tartó fáradságos nemesítő igyekezet eredményeképpen csak alig kétszeresére tudták a testsúlyt emelni. A white king például 1905-ben 550—600 grammos, 1957-ben pedig 900—1100 grammos volt. A white king fiatalok átlagsúlya 700—900 gramm körül mozog. Érdekes, hogy 1919. évi kiállításon bemutatott győztes king galamb súlya 700 gramm volt, ugyanakkor ez a fajta az 1957. évi világkiállításon már 1280 gramm súllyal szerepelt. így lett a white king galamb a világ első hústípusú és hústermelő galambja, amelynek a nagy testsúlyán kívül fészekhagyáskor kiváló zamatú, érett, ízletes húsa van. A king galambokat huszonnyolc napos korban vágják le és az egy kilogramm élősúly elérésére használt takarmány mennyisége nem haladja meg a 2,5 kg-ot. Van olyan farmer, aki nagy mennyiségű White King galambot volierben tenyészt, szaporít s ennek megfelelően huszonnyolc napos, mondjuk így — vágnivaló galambból évente 400 —600 tonnát nevel és dolgoz fel saját üzemében úgy, ahogy a broiler csirkét szokták feldolgozni, csomagolni és piacra irányítani. Van olyan nagyüzemi galambtelep, ahol 60—100 ezer galambot tartanak. A felsorolt adatok pontosan elegendők ahhoz, hogy megfelelő következtetést vonjunk le belőlük. A galambhús árban a libamáj után következik, ennek meg vannak a biológiai, étrendi és egyéb magyarázatai A galamb tenyésztése az öszszes tenyésztett háziállatok közül a legolcsóbb és a legjövedelmezőbb. White king galamb Végh Ferenc nyékvárkonyi tenyésztő állományából. (Foto: Kucsera Sz.) Ha mezőre járó galambfajtát tartunk, akkor alig kerül valamibe az etetés,' mert az öreg galambok a gyom- és egyéb magvakat tömegével szedik össze, s ezen nevelik fel évente három, sőt négy esetben is fiókáikat. Ha volierben tartjuk a törzsállományt, akkor is kifizetődő, mert csak a takarmány költsége terheli az előállított húst. Az etetést és itatást a szülőpárok végzik. Ha a galambtenyésztést mint termelési ágat közgazdaságilag elemezzük, és a termelt hús világpiaci árát nézzük, azt kell megállapítanunk, hogy ez az egyik leggazdaságosabb termelési ágazat. Egyes húsféleségek ára a világpiacon a következőképpen alakul: 1 db tojás 1,5 dollárcent, 1 kg pecsenyekacsa 40 dollárcent, 1 kg házinyúlhús 83 dollárcent, 1 kg galambhús 1,6 dollár. A többi húsféleség árban jóval a pecsenyekacsa alatt van. A minimális ráfordítás, beruházás és az igen kedvező átvételi ár mind amellett szól, hogy fejleszteni kell a húsgalamb tenyésztést, mind tiszta vérben tenyésztett fajtákkal, mind pedig fajtahibridekkel, összehasonlíthatatlanul kevesebb ráfordítás kell egy kilogramm galambhús előállítására, mint minden más húsféleség előállítására. Magyarországon megalakították a White King Tenyésztők Klubját, amely szervezet társadalmi úton fogja össze tagságát és amelyben kiváló szakemberek irányítják, oktatják a tenyésztőket a nagyobbmérvű tenyésztés kibontakozása érdekében. A haszongalambtenyésztők olcsó, tehát állami áron takarmányjuttatásban részesülnek. A galambhús termelés fejlesztésében nagy feladatot szánunk a white king fajtának, amelynek a rövid hivatalos leírása a következő: Magassága 29—30 cm, a hossza ezzel szemben csupán 24—25 cm, a mell szélessége 12—13 cm, súlya 85 dkg-tól fölfelé. A nagy testtömeg miatt nehézkesen mozog, rosszul repül és körülményesen párzik. Kiváló keresztezés! alapanyag is, mert az óriás postával, a rómaival, vagy a strasszerral végzett keresztezés következtében igen kiváló húshibridet szolgáltat. SZIKORA ANDRÁS (Bp) Teheneink tejelékenysége országos átlagban évi 1800 liter körül mozog, így az egy laktációban 1000—1200 liter tejet adó kecskék nyilvánvalóan feltűnést keltenek. A Csehszlovák Kisállattenyésztők Szövetsége dunaszerdahelyi járási szervezetének elnökhelyettese, Simon János egyúttal kecsketenyésztési bizalmi tisztségét is betölti. Őt kértük meg, mondja el észrevételeit e munkaszakasszal kapcsolatban. — Tavaly — mondotta — sikerült Vysoká pri Morave, Zohor, Jablonovo és Nagysalló helységekből 32 törzskönyvezett tenyészkecskét vásárolnunk. Jelenleg ebből már 25 fejős az ellenőrző mérések szerint átlagosan napi 3,05 kg tejet ad most az első évben (ellenőrzéskor nem literben mérjük az eredményeket), amiről arra következtethetünk, hogy a következő évben a napi átlag 4— 4,5 kg-os lehet. Fajtáját tekintve ezek a szani fehér, rövidszőrű, szarvatlan fajtához tartoznak. — Megemlíthetne valamilyen példát? — Nem is egyet. Például a Veselka vérvonalú 272 Z 4-es törzskönyvi számú kecske, amely Dunaszerdahelyen Alföldi Mihályhoz került 3,5 kg napi tejelékenységi átlagot ért el, 3,6 százalékos tejzsírral. Ennek anyja, a III. laktáció idején egy gida és egy gödölye megellése után 1110,1 kg 4,1 százalék tejzsírt tartalmazó tejet adott, s így az Elit Rekord (ER) minősítési csoportba sorolták. Apai ágú nagyanyja már az I. laktációban 861 kg 3,4 százalék zsírtartalmú tejet adott. — Máshoz is került ebből a vérvonalból? Igen, ugyancsak Dunaszerdahelyen Pápai Józsefnéhez került a 277 Z 4-es törzskönyvi számú anyakecske. A jelenlegi laktációban átlagosan napi 3,5 kg 4.2 százalék zsírtartalmú tejet ad. Ennek anyja II. laktáció időszakában 1071,2 kg 4 °/o tejzsírt tartalmazó tejet adott. Apai ágú nagyanyja Alföldiék előbb említett kecskéjével azonos. Magam Ollétejeden lakom, s tulajdonomba Veselka vérvonalú 267 Z 4 törzskönyvi számú kecske jutott. Ez az állat átlag 3.2 kg-os napi tejelékenységet mutat, 3,4 százalék tejzsírral. Anyja az Elit (E) minősítési csoportban a III. laktáció idején 1038.2 kg 4 százalék zsírtartalmú tejet adott. Apai nagyanyja I. laktációban 861 kg 3,4 százalék zsírtartalmú tejet nyújtott. — Milyen áron értékesíthetők a növendékállatok? — Egy tavaszi születésű nőstény ősszel az elit rekord minősítési osztályban 650—900 korona, egy bak pedig 700—1600 korona értéket képvisel. A tenyészkecske hivatalos felvásárlási ára az I. minőségi osztályban kilónként 18 korona, elit minőségben 20 korona, elit rekord besorolásban pedig 22 korona. A tenyészállatokat az állami szervek képviselői vásárolják meg és falvakra helyezik szét. A bak gondozója havi 100 korona nevelési jutalmat és évente két mázsa takarmányt, leginkább árpát, vagy zabot kap. A bak a CSKSZ szervezeteitől független, s állami tulajdonban van. Tenyészbaknak csupán a II. laktációtól kezdődően lehet eladni állatot. Az Ígéretes indulásból arra következtethetünk, hogy a dunaszerdahelyi járás szervezett tenyésztői helyes úton járnak, s kezdeményezésük követésre méltó. KUCSERA SZILÁRD WHITE KING az amerikai királygalamb LITERES KECSKÉK
