Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1965-11-06 / 44. szám

* Országos Haszongalamb Kiállítás Budapesten U A Magyar Galambtenyész- H tök Szövetsége 1966 január ■ elsején és másodikán ha­­® szongalamb kiállítást rendez 13 Budapesten a VII. kerület­ül ben, Hernád utca 42 szám * alatt. A kiállításon bemuta­­g tásra kerülnek a kifejezetten fii haszongalamb típusú fajták, 2 így a darneau, florentini, ko- H burgi pacsirta, white king, ■ lengyel hiúz, máltai, magyar j óriás házi, montauban, mon­­g; dain, óriás posta, római, ü strasszer, tyúktarka és ezek 2' keresztezéséből előállított ■ húshibridek. 9 Szikora A. tizeket a tenyészeteket a leg­több esetben hústermelés cél­jából tartják fenn. Adott körül­mények között ez a mód is he­lyes, melynek különlegessége, hogy legnagyobb élelmezést fő­leg eleinte, vagyis a növendé­kek elválasztása után kell esz­közölni. Mint ismeretes, a rosz­­szul nevelt növendékállat fejlő­désében visszamarad, és egyes testrésze, izomzata lassabban fejlődik. Ezek, a kisebb értékű testrészek nagyobb arányával, valamint meg nem felelő típus­jelleggel válnak ki a többi kö­zül. Az így felnevelt állomány egyenetlen, s eladása nehézsé­gekbe ütközik. Pénzzé tételét csoportokban végzik különböző árbesorolással. így volt az pél­dául a chropkovi EFSZ-ben is, ahol bár 240 daraböt értékesí­tettek 62 716 koronáért, azon­ban az eladás egészen decem­berig húzódott el. Ez évben is 200 darabot tett ki juhállomá­nyuk, amelyből már 60 darabot eladtak 10,50 koronás átlagos kilónkénti áron, a többi pedig még tenyésztésben marad. Ez a módszer helytelen, meg­­nyújtja a takarmánynapok szá­mát, emeli az etetés költségét, csökkenti a munka termelé­kenységét, s az állatgondozó ju­talma közvetlenül befolyásolja a termelési költségeket. Kívána­tos, hogy a juhokat nagyobb csoportokban és belterjesen tartsuk a legelési időszakban is, majd a vágási érettség elérése­kor az egész csoport eladásra kerüljön, mint ahogyan az a lé­vai járásban lezajlott. Csak így érhető el a legjobb ökonómiai eredmény. Kisszámú állomány esetén a gondozó jutalma arány­talan befolyást gyakorol a ter­melési költségekre. Ezt nem szabad megengedni. Említésre méltó még, hogy a juh kiviteli cikkünk a nyugati kapitalista államokba. Ebben az évben is már jónéhány ezret adtunk el külföldre. Ilyen lehe­tőségek a jövőben is lesznek, ezért mind kistenyésztőink, mind nagyüzemeink feladata a jó minőségű vágójuh előállítása. JANIK JAROSLAV mérnök, az SZNT Földművelésügyi Megbízotti Hivatalának előadója nősen azokban a gazdaságokban fontos, ahol a juhokat az állat­­tenyésztés kiegészítő, mellék­üzemi ágazataként tartják, és ennek feladata az alkalmi ta­karmányok és a szabad istálló­terek kihasználása. E néhány összehasonlításból is látható, hogy a gazdaságos­ság mind a termelékenységtől és a termények minőségétől, mind pedig a termelési költsé­gektől függ, beleértve a munka­termelékenységet is. Ez külö-4 A kisüzemi juhtenyésztés, l1 mint tudjuk, nemzet gazdasá- I1 gunk részére jontos nyers­­(' anyagokat állít elő. Nagyüze- I1 mi szervezéssel ennek a te- I1 nyésztési ágazatnak jövedel- I1 mezösége még fokozottabban érvényesül. Adottságaink közepette a ju­hot főképen textilipari célokra felhasználható gyapja miatt te­nyésztik. Ha azonban a jövedel­mezőség szemszögéből nézzük a tenyésztési kérdéseket, érté­kelni szükséges az állat sok­rétű hasznosságát. A közép­­finom és a durvagyapjas fajták, mint amilyen a cigája és a ha­vasalföldi-, valamint az erdélyi racka tejtermelésének szorgal­mazását valahogyan természe­tesnek vesszük, viszont annak lehetőségét a finomgyapjas me­rino esetében kevésbé használ­juk ki. Megfeledkezünk arról is, hogy a jövedelmezőséget juh­sajt készítéssel is növelhetjük. Hogy ez lehetséges, azt az elért. eredmények bizonyítják. Például a kalinovái EFSZ-ben minden anyától átlag 13,3 kg sajtot és 4,74 kg gyapjút termeltek. Myt­­ne Ludany-ban ugyancsak az EFSZ-ben 13 kg sajtot és 5,10 kg gyapjút nyertek átlagosan egy idényben anyánként. A termelékenység-ellenőrzési feljegyzések mutatják, hogy merino juhfajta esetében a két­száz napos laktációs időszak , alatt csupán tíz literrel volt ki­sebb ,a tejelékenység, mint a cigája vagy a racka fajtáknál. Ezzel szemben az alábbi átte­kintés bizonyítja, hogy a merino juhfajta teje számottevően jobb JUHFAJTÄINK TEJÉNEK ÖSSZETÉTELE Fajta Víz Száraz- _ , _ , . . % anyag Zslr FeherJe ____________________%________% % Racka 81,5 18,5 7,1 5,4 Cigája 80,4 19,6 8,3 5,8 Merinó 78,2 21,8 9,5 6,8 i Díszmadarak szemléje 1 Nyitrán a Pionírok Házá­­| ban október 16—24-e közötti I időben össz-szlovákiai dísz- I madár kiállítást rendezett a | Csehszlovák Kisállattenyész­­| tök Szövetségének helyi szer­­[ vezete. Az érdekes kiállítást j csaknem négyezer látogató I tekintette meg. Kiállításra j került 380 darab hatvan faj- I tacsoportba tartozó díszma- I dár. Különös érdeklődésnek j örvendett tizennégy papagáj­­j fajta, továbbá különböző I pinke, amadin, asztrilda, szí- J nes kanári és törpegalamb-, I valamint vadgalamb-fajták. Marián Takác, Nyitra " Tőketerebesen | a CSKSZ járási szervezete ■ október 23—24-én kisállat­­[ kiállítást rendezett. Nagy- I számú érdeklődő tekintette ■ meg a járás szervezett te­­j nyésztőinek igyekezetét tük- I röző eredményeket, (-ku-) MÁSHOL LEHET? ! Az érsekújvári járásban I a CSKSZ járási szervezete ■ 568 tagot számlál. Jól mű­­! ködik a nyúl-, a galamb-, a I postagalamb, a prémes-állat, I a díszmadár-, a kanári-, a J baromfi- és a kecskete- I nyésztő tagozat. A szervezet I további fejlődését más já- I rásokhoz mérten alapvetően 1 akadályozza a járási higié­­• nikus, mert kiállítás rende­­j zését a kiváló tenyészanyag­­| ból nem engedélyezi. Pedig 1 számos lehetőség lenne er- 3 re, például a CSEMADOK ■ nagytermében, a Sokolban, ■ vagy még az átadás előtt az ■ új Kultúrházban. Számítás-2 ba jöhetne három iskola tor­■ naterme is, csupán több i megértés, valamint hozzá­­jjj értés lenne szükséges az ■ illetékesek részéről. Nem I lenne az akadálygördítés he­­g lyett szebb és hálásabb fel- 1 adat „Szlovákia Legporosabb ! Városának“ utcáiról eltávo- 1 lítani a bacilusok vonatrako­■ mányait? —ksz— Jól jövedelmez a váaóiuh-tenvésztés A finomgyapjas juhfajta egyenletesen fejlett állománya (A szerző felvétele) Kívánatos lenne az olyan te­nyészetekben is bevezetni a ju­hok fejését, ahol ez nem hagyo­mányos, de megvannak hozz: az összes tenyésztési feltételek A nagyüzemekben a szakosítás a fokozott gazdaságosság érde­kében ezt megkívánja, Hason­lóan fontos a lehető legjobb fel­tételek megteremtése a juhol számát illetően, összhangban : megfelelő istállözással, az egy­öntetű takarmányozással és : magasfokú munkatermelékeny­séggel. Ezt a tevékenységei szükséges a nevelés módjáho: alakítani, beleértve a szervezés intézkedéseket, mint amilyer például a fajtamegválasztás, ; hágatás megszervezése, az ellés a legeltetés, a fejés, valamin a helyes nyírás a húsra értéke­sítés alkalmával. Ennek elérését célozták a leg­utóbbi erre vonatkozó kormány­rendeletek és ökonómiai intéz­kedések is. Ezek lényegét szá­mos mezőgazdasági üzemben megértették. Bebizonyosodott, hogy a juhtenyésztés kifizetődő, s mindinkább több hatást gya­korol a mezőgazdasági termelés fejlődésére. Az eredmények mu­tatják, hogy a juhtenyésztést kellően megszervezték például a rimaszécsi EFSZ-ben, továbbá a Rimavská Pila-i, a korponai, a Z. Vrbovok-i, a dedinkai, a kle­­noveci EFSZ-ben és másutt. A tenyészfeltételek állandó fenntartása tükröződik az elért termelékenységben, valamint gazdaságosságban. Mutató Mezőgazdasági üzem (egy évben) R. Brezovó-i Z. Vrbovok-i Korponai ,___________________EFSZ_________EFSZ____________EFSZ Juhállomány db 162 190 450 Ebből anyajuh db 98 140 206 Gyapjútermelés kg 5,1 3,2 3,7 Sajttermelés kg 8 19,8 17,2 Összbevétel Kcs 104 874 132 302 302 970 Termelékenység °/o-ban 47.3 50.5 55.6

Next

/
Thumbnails
Contents