Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1965-11-06 / 44. szám

L ÉVFOLYAM • A SZABAD FÖLDMŰVES HAVI MELLÉKLETE • 1965. NOVEMBER A galambtenyésztés gazdasági jelentősége Sajnos, az életben galambte­­nyésztőink olykor kedvtelésük helytelen értelmezésének lehet­nek tanúi. A tájékozatlanok szerint ez a ténykedés kizárólag olyan sporttevékenység, amely az emberiségnek semmit sem nyújt. Ilyen helytelen nézetek hatására — még a különben részrehajlásra nem hajlamos emberek is — gyakran, helyt nem álló nézetekre jutnak. Ezeket az elképzeléseket kísé­reljük most meg helyes útra terelni. Leggyakrabban a tájékozatla­nok azt állítják, hogy a galamb kikaparja az elvetett gabonát, tönkreteszi a háztetőt, végül pedig állítólag semmilyen hasz­not nem nyújt, fölöslegesen eszik, anélkül, hogy tulajdono­sának bármilyen hasznot haj­tana. Igazságot és szakismereteket nélkülöző, esetleg szánt szán­dékos az az állítás, hogy a ga­lamb a vetőmagot kikaparja. A galamb tudvalevőleg puha­csőrú és nem kaparó madár. Éppen ezért a vetőmagot képtelen kikaparni a földből, mint például a tyúk­baromfi, s ugyancsak nem képes csőrével kitúrni azt. A mezőn csak olyan vetőmagot szedhet össze, amely vetéskor a föld színén marad, vagy amely kéve­hordáskor, csépléskor vagy a kombájnaratás alkalmával ki­hullik a kalászból. Ha a szét­hulló terménymagvakat nem lelné meg a galamb, úgy akadna elég kevésbé hasznos, esetleg teljesen káros állat, amely a kihullott magot megtalálná. Ami a tetők károsítását ille­ti, ezzel a nézettel szintén nem érthetünk egyet, mert ez eset­ben is az a tény a mérvadó, miszerint a galamb, mint puha­­csőrű madár nem szedheti le a vakolatot. A tetőről ugyan el­távolítja a i vakolatot, de kizá­rólag azt, amely szétmállott és lehullott, vagy mint cserépkötő anyag poriásnak indult, gyommagot fogyaszt. A galambok kiváló tulajdon­ságai közé tartozik a mezőre repülés. Számtalan kísérlet be­bizonyította, hogy a kirepülő galamb ugyan felszedi az elhul­lott gabonaszemet, viszont fő eledele a különböző gyommag, amelyből naponta körülbelül ötezret csíp fel. Magyarázatra nem szorul, hogy mezőgazdasá­gunk részére mit jelent a me­zőn a gyommagvak, sőt az előző termésből visszamaradó gabo­naszemek összeszedése. Köny­­nyen kiszámítható, a leendő gyomok száma, amelyektől a galamb egy hónap alatt meg­óvja, vagy húsz galamb napon­ta esetleg egy hónap alatt megvédi a szántóföldet. Páronként nyolc kiló hús. Jó galambtenyészpár évente hét-nyolc fiókapárt nevelhet fel. Ha a tenyészpár a közép­nagytestű fajták csoportjába tartozik, a négyhetes fiókák sú­lya ötszáz gramm lehet. Ez nyolc felnevelt galambfiókapár esetében évi nyolc kilogramm dietetikai szempontból kiváló minőségű húst jelent. A gazdasági kisállatok közül négyhetes koráig testsúlya ará­nyában csaknem egyik sem ér el olyan súlyt, amilyet éppen a galamb képes elérni. A galamb­hús mindenképpen értékesebb, mint például a csirkehús, mert több emészthető fehérjével és zsírral rendelkezik, viszont ke­vesebb hulladék- és emészthe­tetlen anyagot tartalmaz. Mindezen kívül a trágyater­melés értéke is számottevő, amely anyag a kertészetben igen keresett. Egy galamb éven­te átlagosan 2,5 kg trágyát ter­mel. Húsz tenyészállatot véve alapul, ez körülbelül ötven ki­logramm jó minőségű trágyát jelent, melynek értéke legjob­ban a vele ellátott kultúrákon látszik meg. Végül szükséges értékelni a galambtenyésztés társadalmi jelentőségét. Fekete angol parókás galamb, Tóth János a CSKSZ érsekújvári járási szervezete titkárának tenyészetéből Kisállattenyésztőink állataik­(Foto: Kuosera Sz.) kai különböző nemzetközi ki­állításokon vesznek részt, me­lyeken, már számos esetben az elsők között végeztek, amivel hazánk jó hírnevének fenntar­tásában szereztek érdemeket. Ennél is nagyobb jelentőséget tulajdonítunk a galambtenyész­tésnek, ha figyelembe vesszük, hogy a galambász e érdeklődési körén keresztül is közeledik a természethez, annak titkait el­lesi, művelődik, s így gyorsab­ban megért sok mindent, ami számára eddig érthetetlen volt. Kedvenc állataitól — melyekkel munka után foglalkozik — fel­frissültén távozik. Az ilyen em­ber újult erővel fog napi mun­kafeladatai teljesítéséhez, s ez kétségkívül az elért eredmé­nyekben is megmutatkozik. Végezetül elmondhatjuk, hogy a mezőre repülő galamb gaz­dálkodásunk segítségére van. Tevékenységét a gyomirtásban eddig sajnos nem értékelték eléggé. Csupán ezért lehetünk olykor tanúi annak, hogy a mezőőrök lövik a galambokat. Nem tudom, milyen képet vágna az a mezőőr, akinek feladatául adnánk a kérdéses mezőn ki­irtani mindazt a gyomot, amit ezen a helyen az «Itala lelőtt galamb ártalmatlanam tett vol­na. MAAR ISTVÁN, a Csehszlovák Kisállat­tenyésztők Szövetsége Szlovákiai Választmányá­nak fő szakelőadója % 2. szám A TARTALOMBÓL: + A stress-takarmányo­­zás fontossága -4- White king az amerikai királygalamb -4- Ezer literes kecskék -4- Üj építkezési meg­oldások a baromfi­­tenyésztésben 4- Prémesállat-tenyész­­tésünk távlatai -4- Az angóra nyúl tenyésztése -4- Jól jövedelmez a vágójuh-tenyésztés -4- Lúd tenyésztörzsek összeállítása ■ -4- Kiállítás Nyitrán | 4- A CSKSZ közleményei k. j

Next

/
Thumbnails
Contents