Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1965-11-06 / 44. szám

Legjobb lúdszakértöink m egyike BABUSK1N VAS1L H mérnök, aki a Dunaivánkai = Baromfitenyésztési Kutató- 5§ intézet tenyészanyagát tisz­­== ta vérvonalban és kereszte­­ss zéssel állítja elő. Munkájához |Ü felhasználja az elsöízben == 1955-ben behozott olasz ludat | és az 1963-ban importált | Rajna-menti ludat. Véleménye szerint a kiste­­nyészeteinkben meglévő táj— fajták átlagos tojáshozamát, amely körülbelül évi kilenc da­rab, a többszörösére kell emel­ni, hogy a lúdtenyésztés magas fokon kifizetődő legyen. Ezt, mivel csupán, kevés nagyterme­lékenységű fajtájú törzsállomá­nyunk van, egyelőre csak foko­zatosan, a meglévő tájfajta cseppvér-keresztezésével old­hatjuk meg. Tiszta vérvonalú törzsállománya elsősorban a kutatóintézetnek van, de már számos EFSZ-ben és sokan a . szervezett kistenyésztők közül is rendelkeznek nemesített olasz és Rajna-menti fajták ke­resztezésével előállított hibrid tenyészanyaggal, melynek sza­porítása elsőrendű feladat. Az olasz ludak 1964—65-re meghagyott egyik ivánkai te­­nyésztörzse az intézetben nemi érettségét 285 nap alatt érte el, s a tojóidőszak átlag 108,9 napig tartott. Ezalatt az átla­gos hozam 45,4 tojás és 26,5 likfi volt. A legjobb egyed 49 megtojt tojásából 43 liba kelt ki. Az ivánkai típus külemi jel­lemzője a vékonyabb és hosz­­szabb nyak, hasaalja mély, ket­tős szabályos haslebennyel, tolla színes árnyalatok nélküli, tiszta fehér, lábai az átlagnál magasabbak, az állat eleven temperamentumú. Az olasz lúd el az intézetben a nemi érett­séget, s a tojóidőszak átlag 95,2 napig tartott, és ludanként negyven tojást eredményezett, amiből 23,8 liba kelt ki. A leg­jobb egyed 43 tojásából 34 liba látott napvilágot. Tehát tojás­hozama és élőliba teljesítménye valamivel kisebb, mint az olasz fajtáé. Ezzel szemben 10 száza­lékkal nagyobb élősúlyt ér el, mint az olasz fajta és mája is nagyobb. Testalkata vaskosabb, s a lúd alacsonyabbnak tűnik. Haslebenyei sekélyebbek, és egybeolvadásuk is előfordul. Tollazatában szürke vagy feke­te színváltozatú is előfordul, Sihxon János ollétejedi tenyésztő olasz- és Rajna-menti fajta keresztezéséből származó hibridludait másodkézből az ekecsi EtSZ-ben szerezte be. (A szerző felvétele) szedleci változata a cseh lúdra emlékeztet, nyaka és testalkata rövidebb, erősebb, haslebenyei sekélyebbek és egyenetlenek, viszont termelékenysége ki­egyenlítettebb, s valamivel jobb mint az ivánkai típusé. A Rajna-menti lúd egyik te­­nyésztörzse 252 nap alatt érte mert a májnagyságra történő nemesítéskor a francia tuluzi fajtát is felhasználták. Hibrid fajtát állítottak elő az olasz- és a Rajna-menti lúd jó tulajdonságainak egyesítésére. Ez külemileg. nem kiegyenlített típus, ezért kiállításokon nem mindig állja majd meg a helyét, viszont például tojáshozama nagyobb, s már az első évben is 40—50 közötti, tolla tiszta fe­hér, mája súlyosabb. Egyes kis­­tenyésztőink a keresztezett fajtát nem tartják megfelelő­nek, mert a liba nem költi ki tojásait. Ezért néhány tenyész­tő, vagy a CSKSZ helyi szerve­zetének tagsága, esetleg járási szervezete közös erővel keltető állomást alapíthatna. Cúnár kiválasztáskor ügyel­jünk arra, hogy még a legszebb külemü állatok közül is olykor egyesek tenyésztésre nem fe­lelnek meg, mert a tojás utánuk nem fias. Ezek nemi szerve rendszerint fejletlen, amit úgy állapíthatunk meg, hogy a há­tára fektetett gúnár kloakáját mindkét kezünk mutató és nagyujjával kinyomjuk, s a hét­nyolc hónaposnál idősebb hím nemi szerve megjelenik. Ha ez 3—5 cm hosszú, csavaros tej színezetű, átlátszó és enyhén redőzött, eredményes pároso­­dás feltételezhető. Viszont ha a gúnár nemi szerve gyenge, hússzínű az ilyen állatot ki kell selejtezni. A tenyésztésre szánt gúnár testsúlya 5,70 kg, de leg­alább 5,30 kg legyen. Lúd kiválasztáskor jól tolla­sodó, egészséges, formás, fej­lett állatokat választunk ki. A szaporaságon kívül a lúdte­nyésztés legfontosabb szem­pontjai még a máj-, a hús- és a zsírtermelés, s melléktermék­ként a toll előállítása. A te­­nyészlúd testsúlya 4,80 kg, de legalább 4,40 kg legyen. KUCSERA SZILÁRD f Uj Szlovákiai Választmány Amint első számunkban olvasóink tudomására hoztuk, 1965. október 9—10-én ülésezett a Kisállattenyésztők II. Szlovákiai Konferenciája. A százhúsz jelenlevő figyelmesen meghallgatta az előző kon­ferencia ideje óta eltelt időszakban végbemenő fejlődésről és tevékenységről szóló beszámolót, amelyből kitűnt, hogy Szlo­vákia területén a szövetség eddig nem látott taglétszám­növekedést ért el. A tagok száma ugyanis a háromszorosára emelkedett. Jelenleg Szlovákiában több mint 26 000 tagot egye­sít társadalmi szervezetünk. Taglétszám tekintetében legerő­sebb járásunk a tőketer.ebesi, melyben 2000 felüli taglétszámot tartanak nyilván. Közvetlenül ezútán a dunaszerdahelyi járás következik, melyben több mint 1300 tagot tartanak számon. A konferencia célul tűzte, hogy a most kezdődő választmányi időszakban a taglétszámot 50 000-re emeljük. Ez a választmányi időszak hat évre bővül. A fontos értekezlet befejezéseképp választásra került sor, melynek eredményeként a Csehszlovák Kisállattenyésztők Szö­vetsége Szlovákiai Választmányának 23 rendes tagja, 6 pót­tagja, öttagú ellenőrző bizottsága, s ennek két póttagja lett. A konferencia befejezését követően a választmány alakuló gyűlésén a tisztségek elosztására került sor. A választmány kilenctagú elnökséget választott soraiból a következő össze­tételben: # Elnök: 2ákovic Eudovít, Bratislava # Alelnök: Stefanovic Ladislav, Kassa # Alelnök: Lipták Jozef, Rozvadze, trencséni járás # Titkár: Hanuska Ján, Bratislava # Ökonómus: Peterec Ján, Bratislava # Kulturális és propaganda előadó: Studeny Ján, Dunajov, cadcai járás # Szervezési előadó: Tatransky Michal, Tőketerebes 0 Tervezési előadó: Kulik Ján, Zólyom # Tagozat-koordinációs előadó: Zacharides Róbert, Vrútky Még ez évben ismét összeül a CSKSZ Szlovákiai Választmá­nyának közgyűlése, a konferencia határozatainak egyes járá­sokra vonatkozó feldolgozása céljából. -m-Kiállítás Nyitrán Ősz elején a nyitrai járás kis- állító sem szégyenkezhet, mert állattenyésztői minden évben a bemutatott anyag nagy szak­bemutatják az érdeklődő nagy- értelemről tett tanúbizonysá­­közönségnek évi munkájuk got. eredményeit. Ehhez a szemlé- A külső folyosón több mint hez, amely évről évre mind mi- negyven ketrecben a hús- és nőségileg, mind pedig mennyi- prémnyulak gyönyörködtették a ségileg javult, csak gratulálni látogatókat. A kiállított haszon­lehet. nyulak között voltak például A nyitrai strandfürdő egyik belga óriás fehér, -szürke, mor­­nagyobb átrendezett helyiségé- va kék. "agy csincsilla, bécsi ben, októberben három napon kékszemű fehér, s különböző keresztül többszáz galamb, há- ezüst és fekete fajták. A nyúl­­zinyúl és baromfi válogatott tenyésztésben a díjakat Tóth példányaiban gyönyörködhettek Mihály (Nyitra), Záhorsky Jozef a kiállítás látogatói. (Slepcány), Tóth Pavel (Lu-A nagy helyiség három oldal- ^ianky) kapták. fala mellett ketrecekben kétso- Részemről csak az angora ron postagalamb, angol páva, nyulak elmaradását sajnáltam, zsemlye színű cseh bukógalamb, hiszen az angóra nyúl szőre na­­morva pikkelyes strasszerga- 9yon keresett cikk, s ennek a lamb stb. szebbnél szebb példá- fajtának a propagálása is fon­­nyait láthattuk. tos volna. mozgás, szállítás, oltás, vakci- Örömmel látjuk, hogy a fal­­jos (Cápor), Ferik Mihály mér- vakban és a város peremén lakó nők (Nyitra), Herz István (Nyit- polgáraink milyen szeretettel, ra) *és Nitransky Pál (Nyitra) szaktudással foglalkoznak sza­­gaíambtenyésztők tiszta vérvo- bad idejükben a hasznot hajtó nalú galambjait tiszteletdíjjal kisállattenyésztés minden ága- és első díjjal jutalmazta. zatával. A helyiség közepén egymás _Á nyitrai járás valamennyi mellett negyvenöt ketrecben a kisállattenyésztőjének további baromfi kapott helyet. Nyu- sikereket és a helyi nemzeti bi­­hempsir, fehér plimut, sávozott zottságok, valamint az állami plimut, szöszeksz, orpington szervek nagyobb jóakarattal pá­­stb. fajták szép példányait lát- rosult támogatását kívánjuk, hattuk. A bíráló bizottság — Csak így érhetjük el, hogy meg dr. Bélák Kamii (Nyitra), Nit- többen bekapcsolódjanak — iő­­ransky Pál (Nyitra) tenyésztő- leg az ifjúság soraiból — a szép két első díjjal tüntette ki. De kisállattenyésztői munkába, a többi baromfitenyésztő és ki- Péterfalvy László, Nyitra Lúd tenyésztörzsek

Next

/
Thumbnails
Contents