Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1965-11-06 / 44. szám

Az utóbbi időben eleg sok szó esik a kövérség káros hatásáról. Kevesen említik azonban, hogy ezeknek a ve­szélye már a csecsemő- és gyermek­korban is {elmerülhet. Melyik csecsemő tartható kövérnek, esetleg túl kövérnek? Nem is köny­­nyű e kérdésre válaszolni. Az emberek többsége a pufók, kissé pocakos, zsír­hurkákkal borított végtagú csecsemőt tartja egészségesnek és ezért kívána­tosnak is. A gyermeket gondozó és gyógyító orvosnak azonban már keve­sebb örömet okoz az ilyen csecsemő látványa. A gyermekek normális súlyfejlődé­sét különböző táblázatok igyekeznek összefoglalni. A régebbi táblázatokat, amelyeket például utcai mérlegeken is láthatunk, újabbakkal kell felcse­rélni. Felismerték ugyanis, hogy a gyermek súlyát helyesebb nemcsak korához, de hosszához viszonyítva is megítélni. S az új táblázatok nemcsak egy súlyértéket adnak meg korcso­portonként, hanem azokat a határ­értékeket is, amelyek között még normálisnak tekinthető a csecsemő vagy gyermek súlyfejlődése. A kövérséget, illetve a kívánatos testsúlyt nem egyedül a számok és táblázatok döntik el. Egy vékony és könnyű csontrendszerű gyermek át­lagos felépitésühöz hasonlítva, azonos testsúly mellett is kövérebbnek, sőt elhízottnak tűnhet. És itt jutottunk el az alkat kérdéséhez. sunk a rokonok és „jó barátok" taná­csaira, akik minél kövérebb csecse­mővel. szeretnének dicsekedni. A cse­csemő testsúlya ne legyen a családok közötti vetélkedés tárgya. Fiatal csecsemő legjobb tápláléka, legalábbis az első három hónapban az anyatej. A szopások tartalmát és idő­közét pontosan be kell tartani, mert a túl gyakori, rendszertelen szoptatás is lehet oka korai elhízásnak. Mesterséges táplálás bevezetése után a gyermek korának megfelelő tejhígításokat kell adni. Kerülni kell az ételek fölös cukrozását (S száza­léknyi cukrozás a kívánatos, ami 100 grammra (1 deci) 1 kocka vagy ká­véskanálnyi kristálycukrot jelent). Nem szabad a gyermeket mértéken túl szénhidráttartalmú ételekkel tömni, mint például a dara, keksz, piskóta. Minél korábban kapjon a csecsemő gyümölcsleveket és főzeléket. A mo­dern táplálkozástudomány aránylag korán alkalmazza a fehérjetartalmú csecsemőtápszereket (húspüré, resz­téit sajt, stb.). E néhány általános tanács termé­szetesen nem helyettesítheti a gyer­mekorvos rendszeres vizsgálatát és tanácsait, ami minden csecsemő he­lyes nevelésének és táplálásának az alapja, s amit gyermekegészségügyi ellátásunk minden csecsemő részére biztosít. Ennek igénybevételével el­kerülhetők mindazok a hátrányok, amelyeket a túltápiáltság már a korai életkorban is jelenthet. A BLÚZOK A blúzt kosztümhöz, kötényruhá­hoz, szoknyához egyaránt jól ki­használhatjuk. Alábbi rajzainkon különböző alkalmakra viselhető blúzokat mutatunk be. 1. Az első puplinból vagy selyem­ből készült, hosszú újjú, elöl golyó­gombokkal záródik. 2. A mäsodiß rajz érdekessége a kétszínű összeállítás és a rojtozás. 3. Most nagyon divatos a kám­zsagallér. Ez a blúz jerseyból ké­szült. 4. Sportos blúz szövetből vagy kordbársonyból. A bőröv a csípő alatt helyezkedik el. Viselhetjük nadrághoz, szoknyanadrághoz és szoknyához. 5. Fehér muszlinblúz, kézelője és gallérja gyönggyel vagy strasszal hímzett. Nagyestélyre fekete, hosz­­szú, enyhén bővülő bársony szok­nyához viselhetjük. 6. A blúz csipkéből készült a szoknya düszessesz anyagával szeg­ve. Apró gombokkal sűrűn gombo­­lódik. Hajunkba divatos Dior-ró­­zsát tehetünk. Testi tulajdonságaink nagy részét közismerten szüléinktől örököljük — így a kövérségre való hajlamot is. Statisztikák tanúsága szerint az egyik szülő kövérsége esetén a leszárma­zottak fele, mindkét szülő kövérsége esetén az utódok 80 százaléka kövér testalkatra hajlamos. Csecsemőknél is megnyilvánul már ez az adottság. Az ilyen csecsemő rendszerint finom, világos bőrű, szőke hajú, kék szemű és a bőr alatti kötőszövetében nagy mennyiségű zsírt képes felhalmoz­ni; hajlamos a nyálkahártyák hurutos megbetegedéseire (hörghurut, bélhu­rut, stb.). A betegség esetén hányás vagy hasmenés révén, esetleg anélkül is könnyen veszti el testsúlya jelentős részét. Mindezen tulajdonságok ösz­­szeségét az orvosok exsudativ alkat­nak nevezik. A haladó tudománynak azonban az az álláspontja, hogy ezt a viszonylag kedvezőtlen aíkatl adottságot külső tényezőkkel befolyásolni lehet. A csecsemő ápolásánál ne hallgas-Hanglemezklinika Ma már falun is sok hanglemezt vásárolnak. A lemezeket azonban csak akkor lehet zavartalanul élvezni, ha megfelelően óvjuk, ápoljuk őket. Mindig csak tiszta kézzel nyúljunk a lemezekhez és soha ne érintsük a barázdákkal borított felületet csak éleinél fogjuk meg a lemezt vagy középen a címkénél. Az óvatos keze­lés ellenére bepiszkolódott, beporoso­dott lemezt sohasem szabad száraz ronggyal törülgetni. Helyes, ha gyen­ge oldószeres hideg vízzel műanyag szivacs segítségével öblítjük le a ba­rázdákkal párhuzamosan törülgetve. A lemezjátszó korongján lévő gumi­lemezt is ajánlatos időnként lemosni. A túl meleg vagy nedves helyen tartott lemezek meggörbülhetnek, esetleg el is repedhetnek. A lemeze­ket tartsuk műanyag tasakban és pa­pírburkolatban. A drótból hajlított lemeztartók hátránya, hogy csak tasak nélkül helyezhetők bele a lemezek. Sokkal alkalmasabb a tárolásra az 50—70 óim széles rekeszekre osztott szekrényke, amelyben a lemezeket burkolattal együtt függőlegesen állít­hatjuk be, megfelelően csoportosítva a különféle nagyságúakat és tartal­­múakat. A lemezjátszáshoz használt zafír tüt minden lemez előtt tisztítsuk meg puha ecset segítségével. Háromszáz lemez lejátszása után ajánlatos tűt cserélni. A lemezcserénél mindig állítsuk meg a motort, mert forgás közben a finom barázdák könnyen megsérül­hetnek. A lemezjátszó megindítás után a lejátszó kar felhelyezése a legké­nyesebb művelet. A csuklónkat meg­támasztva vigyük á lejátszó fejet a lemez széle fölé és ott könnyű függő­leges mozdulattal engedjük rá a le­mezre (a lemez szélébe vágott ritka menetek úgy is helyére vezetik a tűt). Végül egy egyszerű módszer az el­görbült hanglemezek kiegyenesítésé­­re: a hanglemez átmérőjével meg­egyező nagyságú egyenes-szélű tálba, lábasba öntsünk 70—80 C fokos vizet. A tálra tettessük rá az elgörbült hanglemezt, fedjük le azonos méretű tányérral és tegyünk rá egy két kilo­grammos súlyt. A forró gőzben mint­egy 5—10 percig hagyjuk állni a le­mezt, majd két sima deszkalap, pél­dául rajztábla közé fektessük és egy nagyobb 4—5 kilogrammos súllyal préseljük le addig, amíg kihűl. Utána lemezünk ismét szép egyenes, hasz­nálható lesz. Ha az itt elmondott használati uta­sításokat maradéktalanul betartjuk, lemezeink sokáig használhatók ma­radnak. Jelige: G. S. M. T. 38 FELESÉGEM ÉVEK ÖTA FEJFÁJÁS­BAN SZENVED. MI LEHET ENNEK AZ OKA? A fejfájás okai a legváltozatosabbak és nagyon sokszor csak valamely más szerv idült megbetegedésének egyik tünete. Közismert dolog, hogy csak­nem minden heveny betegségnek kí­sérő tünete lehet a fejfájás, amely természetesen csak átmeneti jellegű, így már megérthető az is, hogy na­gyon sok belső szerv idült betegsége szintén kiválthat meg-megismétlődő fejfájást. Ezekben az esetekben az alapok, vagyis a fejfájást kiváltó idült betegség kezelésével elérhető, hogy a fejfájások is ritkábbak lesznek, sőt el is múlnak. Hadd hozzak fel néhány példát: Idült székrekedés fejfájást okozhat, amely nyomban megszűnik, ha a betegnek rendszeresen lesz széklete. Idült gyomorhurutnak, gyo­morfekélynek, bélhurutnak, vakbél­gyulladásnak, epeköveknek, a vese megbetegedéseinek stb. lehet az egyik kísérő tünete a fejfájás és sokszor éppen a fejfájást érzékeli a beteg a legjobban, mert ez jelentkezik a leg­hevesebben. Az alapbetegségek keze­lésével, esetleg kikezelésével a fej­fájás is elmúlik. Természetesen a fejfájást magában a fejben elhelyezett különböző szer­vek megbetegedései is kiválthatják: szem betegségei, látási zavarok (rö­vid vagy messzelátás), az orrmellék­­üregek gyulladásos betegségei, idült nátha, a mandulák, fogak és fül mind okai lehetnek az idült fejfájásnak. Ezekben az esetekben ismét csak a korszerű orvostudomány módszereivel kezelni kell a fejfájást kiváltó alap­betegséget és sikeres kezelés esetén a fejfájás megszűnik. A fejfájásnak további okai lehetnek: vérszegénység, érgörcsök, idegesség, ideggyulladás, reuma, belsőkiválasztású mirigyek betegségei, nőknél menstruációs za­varok stb. Tehát minden olyan beteget, aki hosszú ideje fejfájásban szenved, a legtüzetesebben meg kell vizsgálni és igyekezni kell felderíteni a fejfájást kiváltó okot és aztán azt gyógykezelni. Tehát a levélírónak is csak azt tudom tanácsolni, hogy felesége keresse fel körzeti orvosát, vizsgáltassa ki magát nála és szakorvosoknál, mégpedig bel­gyógyásznál, ideggyógyásznál, fül-, gége- és orrszakorvosnál, nőgyógyász­nál és az így kapott leletek alapján rendszeresen kezeltesse magát. Semmi esetre sem megoldás a legkülönbö­zőbb fájdalomcsillapító szerek hasz­nálata, mert ezek hatására ugyan a fejfájás átmenetileg csillapodik vagy meg is szűnik, de mivel a~ kiváltó ok továbbra is fennáll a fejfájás is meg­ismétlődik. A fájdalomcsillapító sze­rek huzamosabb használata viszont káros lehgt a szervezetre. MUDr. Manigatti István Erdőn-mezőn, hegyeken faluszéien, kerteken Városokon, parkokon Hűvös folyó­partokon Tarka-barka, tereptarka, Rozsdabarna ősz oson ... DUBRAVECZ ATTILA \ Qszabad földműves 1965. november 6. Reges-regen élt tcet testver, egy idősebb és egy fiatalabb. Az idősebb zsugori és mohó volt,'akinek nem volt türelme megvágni sorát, hanem azon­nal birtokába akarta venni az egész apai örökséget. Mikor pedig az apa meghalt, ravaszsággal fordult az öcs­­cséhez. Egyszer este így szólt: — Fiatal testvérem, nekünk már itt lenne az ideje megfeleznünk az apai örökséget. Holnap korán keljünk fel és menjünk szántani, és aki többet szánt, annak legyen jutalma az egész örökség. De egy feltétel van: Reggeltől estig nem szabad enni semmit. A fiatalabb testvér mindig szót fo­gadott az idősebbnek, beleegyezett te­hát most is. Korán reggel az idősebb testvér fel­ébredt. Felesége gyorsan és titokban elkészítette neki a jó kiadós reggelit, ó jóllakott, aztán felébresztette a fia­talabbat. Kimentek mindjárt a mezőre és el­kezdtek szántani. Az idősebb jó erőben dolgozott, gyorsan, hanem a szegény fiatalabbb, éhgyomorral, bizony, csak nehezen bírta vele a versenyt. Le is maradt. így aztán nem is csoda, hogy estére minden ingó és ingatlan az idősebbé lett és a fiatalabbnak nem maradt semmi. Ezért a fiatalabb kénytelen volt elmenni a hegyekbe. Ott telepedett le a sziklák között egy barlangban és egész nap vágta a fát és eladta, így biztosítva magának a megélhetést. Egyszer amint elment az erdőbe, látja ám, hogy az egyik fán egy nagy szarkafészek van. Kapta a botját és le akarta azonnyomban verni. Hanem akkor a fészekből kirepült egy szarka és könyörögni kezdett emberi hangon: — Ne rontsd, kérlek, a fészkemet, meglásd, meghálálom. Jutalmul elve­zetlek a Nap hegyére, ott pedig so<k kincset fogsz találni, úgyhogy dolgoz­nod sem kell többe. Gyere ide nap­kelte előtt egy zsákkal, én megmuta­tom neked a kincseket. Ügy is történt. Másnap reggel a fiú fogta a zsákot és ment a szarka után a Nap hegyére. Mikor felértek a csúcsra, a fiatalabb testvér nem akart hinni a saját sze­mének. Garmadában hevert ott előtte a sok gyémánt, arany, ezüst meg a drágakő. Tele is töltötte a zsákját, köszönetét is mondott a szarkának és indult nagy boldogan hazafelé. Nemsokára aztán elhagyta a bar­langját, vett magának szép takaros házat, a kertjét meg beültette minden­féle szép és hasznos fákkal, és azontúl igen jól élt. Az idősebb testvér megtudta, hogy a fiatalabb milyen jól él, hogy meg­gazdagodott egyik napról a másikra, és irigység fogta el öt. Kapta a botját, és elment a testvér­hez. Az gyanútlanul mindent elmesélt a bátyjának, az meg azonnal felrohant a hegyre, a Nap hegyére. A szarka ott repült felette is és egyre intette: — Vigyázz, ne szedj többet a zsá­kodba — bármit látsz — mint egy csésze rizs, mert nagy baj ér! Hanem az idősebb testvér csak ne­vetett magában. Mint mindig, most is vele volt nagy lenzsákja, rá se hede­­rítétt a szarkára. Mikor nagy lihegve felért a hegyre és meglátta a temérdek kincset, csak úgy káprázott a szeme, meg is feled­kezett mindenről és szaporán kezdte tölteni a zsákját a csillogó drágasá­gokkal. Hanem mire megtelt a nagy zsák, már a Nap is jő magasan állt a Nap hegye felett.- Szaladj gyorsan! - kiáltotta a szarka, mert a Nap egyre forróbban fog sütni és ha nem tudsz elmenekülni a sugarai elöl, eléget téged! Az időseb testvér azonban még most sem fogadott szót, hanem amit még meglátott, itt is ott is, felszedte és belerakta a zsákjába. Volt ott rubin, zafír, briliáns, gyöngy, egyik szebb és nehezebb, mint a másik. Mikor a Nap látta, hogy milyen mohó és kapzsi, milyen telhetetlen ember gyűjti a kincsét a Nap hegyén, nagyon megharagudott, haragjában valósággal kigyúlt és bizony azonnyomban el­égette öt. Átló-rejtvény VÍZSZINTES: 1. Tengeri rabló. 2. Fejlődő. 3. Mezőgazdasági szerszám. 4. Ibrik. 5. Afrikai állam. Helyes megfejtés esetén a vízszin­tes sorok mindegyik szava „K“ betű­vel kezdődik. Ha helyesen írjátok be a vízszintes sorok megfejtését, akkor a vastagabb kockás átlóban egy nagy szlovákiai város nevét kapjátok. B e­­küldendő a város neve. Megfejtések — nyertesek A 42. számban megjelent kettős lépcsőrejtvény helyes megfejtése: VOLGA, DUNA. A helyes megfejtése­kért a következő pajtásokat jutalmaz­zuk: Takács Jolán, Tornaija és Gyu­rién Ferenc, Nagycétény. Mit főzzünk? ŐSZI — TÉLI ÉTREND Köztudomású, hogy a hűvösebb idő beálltával (ősz végén és télen) szer­vezetünknek több kalóriára van szük­sége. Ezért zsírban gazdagabb, kiadó­­sabb ételeket kell fogyasztanunk. Igyekezzünk étrendünket úgy össze­állítani, hogy naponta legalább egy­szer (ebédre vagy vacsorára) kiadó­­sabb, kalóriadús étel kerüljön aszta­lunkra. — Az alábbiakban közlünk néhány ízletes receptet. KOLB.ÁSZLEVES A jól megmosott füstölt kolbászt feltesszük főni mindenféle zöldséggel, mint a léveshúst. Tálaláskor a levét egy tűzálló tálba leszűrjük, és annyi tojást ütünk bele, ahány személyre tálalunk. Csak nagyon rövid ideig hagyjuk a tűzön, hogy a tojások ne keményedjenek meg egészen. A főtt kolbászt vékony karikákra vágva te­gyük vissza a levesbe. Ugyanebben a tűzálló tálban tálaljuk is, hogy a to­jások össze ne zúzódjanak. Pirított zsemlekockát adunk mellé. TÖLTÖTT KACSA A megtisztított kacsát besózzuk, majd megtöltjük a következő tölte­lékkel: Vékony makarónit vagy spa­gettit apró darabokra törünk, és sós vízben kifőzzük. Leszűrjük, jól lecse­pegtetjük. azután meghintjük 15 dkg reszelt sajttal, adunk hozzá 1—2 evő­kanál vajat, és az egészet jól össze­keverjük. A ipegtöltött kacsát sütés közben levővel gyakran meglocsoljuk. A szép ropogósra sült kacsát párolt vöröskáposztával és burgonyapürével tálaljuk. A kövér avermek A nap hegye (Kínai mese)

Next

/
Thumbnails
Contents