Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1965-11-06 / 44. szám

Lesz-e gazdasági-jogi csoport Losoncon? Ki más tudna erre kielégítő választ adni, mint V y 1 e t e 1 gazdasági mér­nök, a járási termelési igazgatóság vezetője. Ezért kerestem fel őt, mond­hatom nem hiába, mert megtudtam tőle, hogy a gazdasági-jogi csoportot jövő év január elsejétől az ismert módon megszervezik. Nem hamarkod­­ják el a dolgot. Először megfelelő em­bereket keresnek, s aztán már megy minden a maga módján. Szükség van a csoportra a losonci járásban is? De még mennyire! Az üzemek közti kapcsolatok gyakorlása közben itt is akadnak vitás kérdések, mert legtöbbször a mezőgazdasági üzemek károsodnak. Az eddigi tapasz­talatok szerint azokban a járásokban, amelyekben már serénykednek a cso­port tagjai, számos esetben megvéd­­ték a szövetkezetek érdekeit, jogait, a szállítókkal vagy az áru átvevőivel szemben. Éppen ez ösztönzi a losonci járás vezetőit a csoport megszervezé­sére. Aztán ki-ki a maga szakaszán, nyitott szemmel járhat és megköve­telheti a rendet, az előírások betar­tását. Segítheti a mezőgazdasági üze­meket jogi ügyekben, az állami nor­mák ismeretének átadása, s nem utol­sósorban a károk megelőzése tekinte­tében. K o h ú t i k elvtárs, aki a termelési Igazgatóságon jelenleg a szervezési és részben a jogi ügyekkel foglalko­zik, egymaga nem képes minden vitás kérdés rendezésére, ezért úgy dön­töttek, hogy amíg meg nem alakul a gazdasági-jogi csoport, minden egyes részlegen maguk intézik a fölmerülő hiányosságokat. Persze, ez a jövőre nézve már nem lenne megoldás, mert például az agronómusoknak és a zoo­­technikusoknak, elsősorban a terme­lést kell irányítaniuk, s ha azt jól kéz­ben akarják tartani, akkor bizony akad munkájuk bőven. Szerintem csak a laikusok, vagy pedig a mezőgazdasági termeléshez csupán félig-meddig ko­­nyító egyének állíthatják azt, hogy ahogyan jelenleg van, úgy a jó. Ez az elmélet káros, és a hibák takargatá­­sára egyeseknek nagyonis megfelelő. O c k a j elvtárs, a termelési igaz­gatóság főagronómusa megjegyezte, hogy ők a részlegen a legégetőbb, a termelést akadályozható kérdéseknél közbelépnek és intézkednek. Ilyen eset a közelmúltban is előfordult, amikor a lukanyényei, az alsósztrego­­vái és az "őbeckovi szövetkezetek a terményfelvásárló és ellátó üzemtől nem az állami szabványnormának meg­felelő vetőmagot kapták. Ekkor lépett közbe a főagronómus és utasítást adott kifogástalan minőségű vetőmag kiadásira. Lényegében ez a munka­tartalmával együtt jár. Nagyon helye­sen járt el, de az is bizonyos, hogy ha a losonci járásban már lett volna gaz­dasági-jogi csoport, annak agronó­­musa jóelőre még a vetés megkezdése előtt ellenőrizhette volna a felvásárló üzemben, hogy a vetőmagvak meg­felelnek-e az előírt szabványoknak. Ebből az következik, hogy a jogi cso­port munkatartalma nem csupán a jelzett megkárosítás megállapítása, hanem leginkább az állandó ellenőr­zés, anélkül hogy valaki károsítást jelentene, s ezáltal természetesen a károsodás bekövetkezésére is keve­sebb esély lenne. Vitás ügyeket keresel? Annyi akad belőlük, hogy bármerre tekintesz, akaratlanul is beleakadsz. Magam is így jártam. MELYIK FÉLNEK VAN IGAZA? A termelési igazgatóságon Bor­­stein Oszkár gazdasági mérnökkel, az ipolynyéki szövetkezet gépesítőjé­­vel találkoztam. Elmondta, hogy szö­vetkezetük az utóbbi években sokat fejlődött. Különösen az állattenyész­tés és a növénytermesztés szakosítása terén biztatók az eredmények. A múlt években például huszonkét hektár nemesszőlőt telepítettek egy tagban, hektáronkénti 100 ezer koronás be­fektetéssel, amelyet már be is kerí­tettek. Amint látjuk, tekintélyes ösz­­szeget fordítottak az ültetvényre. Öröm sugárzott az arcokról amikor készen lettek, mert bizony jó érzés annak a tudatában élni, hogy a szö­vetkezet fokról fokra fejlődik, izmo­sodik, teljesíti pártunk irányelveiből ráháruló feladatát, örültek és nem jogtalanul. Az öröm azonban nem so­káig tartott, mert jöttek a Plynovod­­tól, és az új telepítésű szőlő körül méregettek, s végül úgy döntöttek, hogy éppen a közepén, de nem a so­rokkal párhuzamosan, hanem az egész telepítésen keresztbe ássák a gázve­zeték lerakásához szükséges árkot. Az embernek, aki azzal a képesség­gel lett megáldva, hogy ésszerűen gondolkozzék, ez nagy csalódást okoz. Vajon kinek jó az, ha egy újabb léte­sítményért — ez esetben a gázveze­tékért — fölbányásznak egy teljesen kész kordonrendszer-vezetésű szőlő­telepet, amikor százötven méterrel arrébb hasznavehetetlen, parlagterület van. A Plynovod kiküldöttjei azzal ér­veltek, hogy a gázvezeték építése álla­mi érdek. Valóban így igaz, de tudni kell azt is, hogy az új szőlőtelepítések létesítése is államérdek, s ha már akadnak úttörők, akik fejlesztik ezt a mezőgazdasági ágazatot, miért kell tüstént tönkretenni? Ez is tehát egy eset, amely meg­oldásra vár. Vitás kérdés egy mező­­gazdasági és egy ipari üzem közt. Mindkettő a saját igazát védi, s kinek van igaza? Szerintem a szövetkezet­nek. Vagy talán annak aki szebb frá­zisokat tud fröccsenteni és nagyobb, gyorsabb ütemben könyökölni? Nem hiszem, hogy így lenne, mert ebbe a szőlőtelepbe államunk több mint két­millió koronát befektetett. Mi lenne mégis a megoldás? A vá­lasz egyszerű. A gázvezetéknek édes­mindegy, hogy százötven méterrel arréb rakják le, ahol a világon senki­nek sem tesznek kárt vele. S végül még annyit: államunk érde­ke, hogy mindent a lehető legalacso­nyabb befektetéssel, ésszerűen végez­zünk és ez vonatkozik a szőlőtelepí­tésre, de a gázvezeték elkészítésére is. Végtére a múltban elkövetett hi­bákból már eleget tanulhattunk. Ügy látszik, hogy egyesek újra ismételni kívánják. Államunk célja, hogy erős gazdasági rendszert építsen, s hogy ez sikerüljön, gátat kell vetnünk min­den olyan esetnek, amely a cél eléré­sét késlelteti. Az elmondottakból kitűnik, hogy a losonci járásban valóban nagy szük­ség van a gazdasági-jogi csoportra. Amint e tapasztalat is mutatja, vitás eset akad bőven. Keményen és tuda­tosan harcolni kell a társadalom léte­sítményei, valamint a csoporttulajdon károsítói ellen. HOKSZA ISTVÁN MÁS JÁRÁSBAN IS TANULSÁGOS LEHET Mire jó a vándor agrolaboratórium péseket tegyenek az alant felsorolt kérdések megoldására is. 0 A szövetkezetekben kevés a ga­bonatisztító berendezés s ezáltal a gabona minősége nem lehetett telje­sen megfelelő. Tavaly a Bratislavai Járási Mező­­gazdasági Termelési Igazgatóság gaz­dasági-jogi csoportja az aratás befe­jezése után értékelte a gabonafelvá­sárlás helyzetét. A csoport tagjai ez alkalommal arra a következtetésre ju­tottak, hogy a terményfelvásárlók az átvételnél több esetben helytelenül állapították meg a gabonafélék állami szabványnormáját. A 13,5 százalékos optimális nedvességen aluli gabona átvételénél (megengedett nedvesség­­tartalom kenyérgabona-féléknél 15,5 százalék — szerk. megj.) nem számol­tak a termelőknek súlykülönbség pót­lékot, amint azt a norma előírja. En­nek következtében az általunk ellen­őrzött három gabonaraktárban nem kevesebb mint 140 ezer koronával ká­rosították meg az állami gazdaságokat és a szövetkezeteket. A fönti tapasz­talat szerint a gazdasági-jogi csoport a helyzet orvoslására megtette a szük­séges lépéseket. Módot keresett arra, hogy a fölvásárlók a termelőknek jog­talanul ne hánytorgassák föl az át­adott gabonafélék állítólagos minőségi kifogásait és ne számlázzanak olyan szolgáltatásokért (gabonaszárítás), amelyek nem történtek meg, s fölös­legesen drágítanák a termék előállí­tási költségét. A termelők biztonságának, illetve Szénszállítás vízzel Egy lengyelországi szénbányából a tőle több mint hat kilométer tá­volságban épült hőerőtelepre me­rőben szokatlan, Európában egye­dülálló módon szállítják a szenet. A lehi bánya mélyén kombinált gépi berendezés továbbítja a sze­net a föld alatti gyűjtötelepre, ahol a szenet diónyi darabokra zúzzák. A felaprózott szén vízzel telt tar­tályokba kerül, amelyekből a ke­veréket különleges szivattyúk hajt­ják át a hatkilométeres csővezeté­ken egészen a hőerőműig. Itt le­csurgatják a szénről a vizet. A szénnel a hőerőmű gőzkazánjait fűtik, a lecsurgó vizet pedig csa­tornán át vezetik el. A csatorná­ban sebesen áramló vizet felhasz­nálják a tüzelőtérből kikerülő nagy mennyiségű salak elszállítására. igazuk valóságának bizonyítására ván­­dor-agrolaboratóriumot létesítettünk, s ezután a gabonaféléket nem hordták a terményfelvásárló üzem laboratóriu­mába kivizsgálásra, hanem a helyszí­nen bizonyságot nyerhettek a minő­ségről és a nedvességtartalomról. Ez­zel egyidejűleg ellenőrizhettük a fel­vásárlók által vett minták értékelésé­nek helyességét is. A vándor-agro­­laboratórium létesítésénél igénybevet­tük a terményfelvásárló és ellátó üzem segítségét, ahonnan kölcsönvettük mindazokat a kellékeket, amelyek a gépállomás laboratóriumi felszerelé­séből hiányoztak. Aratáskor hatvanhat mezőgazdasági üzemben 196 minta ellenőrzését vé­geztük el. A járási mezőgazdasági ter­melési igazgatóság gazdasági-jogi csoportjának és a terményfelvásárlő és ellátó üzem illetékes dolgozóinak együttműködése következtében elér­tük, hogy az egész időszakban csupán egyetlen vitás eset fordult elő. Búzá­ról volt szó, amelyet a felvásárlók a 3/III-as minőségi osztályba soroltak, de a vizsgálat után közbenjárásunkra a búza elnyerte a 3/II-es árcsoportot, s az illető szövetkezet utólagosan 918 korona térítést kapott. Tény, hogy idén a termelési igazga­tóság, valamint a felvásárló üzem köz­ti nézeteltérésekre már nem került sor, egy évnek előtte azonban ilyen eset több volt a soknál. Hogyan tovább ? A vándor agrolaboratőriumma! való tapasztalat idén azt bizonyította, hogy jövő aratáskor további intézkedések megtételére lesz szükség. Elsősorban is a gépállomás agro­­laboratóriumának teljes fölszerelésére lenne szükség. Be kellene szerezni; a hiányzó darabokat, továbbá képzett laboratóriumi személyzet nevelésére is haladéktalanul törekedni kellene. Későbben a gabonafelvásárló helyeket is el kellene látni agrolaboratóriumok­­kal, hogy a termelőknek ne kelljen minden alkalommal a központba fut­kosni, vagy pedig egy vándor agro­­laboratóriummal a járás egyik részé­ről a másikra átugrani. A felvásárló helyeken létesített agrolaboratóriu­­mok segítségével azokat a hiányossá­gokat is ki lehetne küszöbölni, ame­lyek idén még felütötték fejüket. Kí­vánatos lenne, hogy az illetékesek lé­• Hibák mutatkoztak a sörárpa szá­rításánál, ami abból eredt, hogy a ter­ményfelvásárló üzem szárító személy­zetének nem volt erre megfelelő gya­korlata és szakmai ismerete. 0 A gabonaraktárakban kevés volt a falapát, s így az átlapátolást fém­lapátokkal végezték, miáltal növeke­dett a megsértett szemek száma. 0 A terményfelvásárló és ellátó üzem begyűjtőhelyei nem rendelkez­nek megfelelő mennyiségű hídmérleg­gel, s ezért a mezőgazdasági üzemek kényszerítve vannak a zsákok egalizá­lására. A szövetkezetekben ezáltal nagy munkacsúcs alakul ki, s nagyban megdrágul az egy termékenység elő­állítási költsége. 0 Aratás előtt egyes szövetkezetek rosszul készítették elő a szabadban létesített gabonatisztító helyeket, és így jelentős kár származott ebből. 0 Mindeddig nem oldották meg a sörárpa vetőmag szárításának techno­lógiáját. Állítólag a terményfelvásár­lók attól tartanak, hogy szárítás ese­tén esetleg a vetőmag veszít csíra­­képességéből. Hire lenne szükség ? A felsorolt néhány adat az idei ara­tásról és felvásárlásról bizonyítéka annak, hogy továbbra is figyelemmel kell kísérnünk az adás-vételi kapcso­latok alakulását. A mezőgazdasági ter­melési igazgatóság kötelessége, hpgy figyelje a mezőgazdasági üzemek ter­melési hatékonyságának növekedését. Ezt a feladatot lényegében a gazda­sági-jogi csoport közreműködésével teljesíti. Nem véletlen tehát, hogy a szövetkezetek ezt az intézményt sa­játjuknak tekintik, mert gyógyítják azokat a fájós sebeket, amelyeket a felvásárló szervek egyes alkalmazottai vagy más üzemek dolgozói ejtenek rajtuk. Szükséges, hogy ezek az intézmé­nyek, (gazdasági-jogi csoportok) me­lyeket a körülmények hívták életre az ország területén mindenütt legalizálva legyenek s a meglévő és eredménye­sen működő csoportok tapasztalatai közkinccsé váljanak. MICHAL ÖURDIAK, a Bratislavai MTI gazdasági-jogi csoportjának vezetője A HYDROSTAV dolgozói a közelmúltban hozzáfogták a Vágsellyei Vegyikombinát III, részlegének építéséhez. Ehhez tartoznak elsősorban a mérnöki hálózat épületei, a raktárépületek, valamint az energetikai és vízgazdálkodási épülettömbök. Műszaki szempontból a legérdekesebb épü­letek közé tartozik az ammónia-raktár és a cirkulációs vízmű. A mü alaplerakása nafyon bonyodalmas, mert lent a földben a talajvíz szintje alatt folyik a munka. Szivattyúk segítségével távolítják el a vizet, hogy az alap lerakása megtörténhessen. Képünkön az ammóniák-raktár építése látható. Krajcsovics Ferdinánd, Galánta I Üzemek közti kapcsolatok I külföldön g Ha mezőgazdaságunk lépést kí­g ván tartani a legfejlettebb mező­­ír gazdasági termeléssel rendelkező g országokkal, szükséges, hogy fi­ll gyelemmel kísérje és a gyakorlat­ig ban alkalmazza a külföldi tapasz­­g falatokat. Erre megvannak a lehe­­= tőségeink, csak ki kell használni g ezeket. Már többször fölvetődött a kér­­g dés, hogy mezőgazdasági termeié­ig sünk kemizálásával egyidőben H szükségessé válik a külső szolgál­­g tatások nagyobb arányú igénybe­li vétele, mint azt az egyik legfejlet­­!Ü tebb tengerentúli államban, az g USA-ban megoldották. Hosszúéves g tapasztalataik ugyanis kisebb-na­­g gyobb változtatásokkal nálunk is g hasznosíthatók lennének, mert is­­g merjük be őszintén, hogy mező­­g gazdasági üzemeinknek nyújtott g szolgáltatások jelenleg még csak g a fejlődés kezdetén vannak, s meg­­g felelő tapasztalatok híján csupán g kísérletezéseknek tekinthetők, g Az Egyesült Államok mezögazda­g ságában egyik legfontosabb ténye­­g zőnek tekintik a munkatermelé­­g kenység állandó növekedését. He­­g lyes és érthető, hogy a magasfokú = szakosításnál nem csupán a kor­­g' szerű gépesítést, hanem mindenek­­g előtt a mezőgazdasági termelést g irányító szervek dolgozóinak a le­­g hető legtökéletesebb szakmai fel­­g készültségét tartják fontosnak és g a leghasznosabbnak. Követelmé­­g nyék ezek mind a korszerű nö­­g vénytermesztésnél, mind pedig a g magas hasznosságú állattenyész­­g tésnél. A belüzemi szakosításnál g másik fontos tényezőnek tekintik, g hogy így a növénytermesztésben g (megfelelő szakértelem mellett) = nem állhat fenn munkatorlódás, g ami a munkaműveletek elvégzésé­­g nek minőségénél kedvezőtlenül = hatna. g Az USA-ban a növénytermesztés g szakosítása szorosan összefügg a g vegyipar fejlődésével, a kombinált, g a folyékony és egyéb ipari trágyák g gyártásával, a rovar, a gombaölő, g valamint a gyomirtószerek előállí­­g fásával. g A termelés szakosításának ész­g szerű alkalmazása mellett növel­­g ték a munkatermelékenységet, és g egyben leegyszerűsítették a mun­­g kafolyamatokat. A mezőgazdasági g üzemek és a velük együttműködő g vállalatok közt egészséges kapcso­­g lat (versengés) jött létre. Minden g esetre a vegyipari szakmában vi­­g lágviszonylatban is helyüket meg­­g álló egyének teljesítenek szolgála­­■ tot. g Külföldön általában nagyon el­g terjedt a folyékony műtrágyák g gyakorlati használata, a serviz­­g szolgálat segítségével, mely mód­­g szer már nálunk is nagyon aktuális- lenne.- Minden olyan ország, amelyik g kifejlesztette a folyékony ipari g trágyaszerek gyártási technológiá­­g ját, valamint gyakorlati használa­­g tát, ezzel egyidőben megteremtette g azt a szervet is, amely a vegyszert g elszállítja és bedolgozza a talajba, g Ez a szerv annál nagyobb hasznos­­g Sággal dolgozik, minél egyeteme­­g sebben alkalmazza az egyes vegy­szereket a növénytermesztésben. Ide sorolták a növényvédő és ser­kentő anyagokat, a vitahum ipari trágyát és más ehhez hasonlókat, amelyek korszerűen felszerelt rak­tárhelyiségeket, nagy teljesítőké­pességű gépeket és kiterjedt szol­gáltatási hálózatot igényelnek. Külföldön (USA, Kanada, Mexikó, Dánia, Franciaország) a kereske­delemmel egybekötött szolgáltatás nagyobb méretet ölt, mint az üze­mek által történő egyenes műtrá­gya-vásárlás és talajba való be­dolgozás. Ez elsősorban a kitűnően megszervezett és órapontossággal működő szolgáltatást nyújtó háló­zat érdeme. A szolgáltatásoknál az alanti alapkövetelményeket tartják szem előtt. A szolgáltatást nyújtó szervezet megfelelő eszközökkel rendelkezik, hogy tökéletes munkát végezhes­sen. A szakmailag kifogástalanul föl­készített személyzet a termelők számára sokoldalú támogatást nyújt, s nemcsak az ammónia hasz­nálatáról, hanem a növénytermesz­téssel kapcsolatos más dolgokról is tájékoztatást nyújt a helyi vi­szonyoknak megfelelően. A szolgáltatást nyújtó szervek vagy saját szállítóeszközökkel ren­delkeznek, vagy pedig bérelik azo­kat a kémiai eszközök előállítóitól. Rendszerint két vagy több nagy befogadóképességű raktárral ren­delkeznek. Olyan esetek is előfor­dulnak, hogy minden eszközzel ma­ga a termelő rendelkezik, amelyek saját nagyüzemi céljaira szüksége­sek. Azonban előfordulnak a kettő közti változatok is. Gyakoriak az olyan esetek, hogy a termelő az ammónia szállításáért és a talajba történő bedolgozásáért súly vagy terület szerint fizeti szolgáltatásáért a szállítót. Azok a mezőgazdasági üzemek, amelyek saját eszközökkel rendelkeznek, több esetben kisegítik szomszédai­kat a fönt említett módon megfe­lelő fizetség ellenében. De a be­rendezésekkel nem rendelkező üzemek az ammónia bedolgozására alkalmas kellékeket kölcsön is ve­hetik az erre célra fenntartott szervektől. Bizonyos, hogy nem le­het kifizetődő, ha egy-egy gazda­ság saját rezsiben üzemelteti az ammóniázó felszereléseket, de ha már más munkafolyamattal társítja a trágyázást, úgy ez a művelet már gazdaságosabb. Mivel az ammóniázás csupán idényjelleggel bír, a szolgáltatást nyújtó szervezetek a szabad idő­ben más jellegű szolgáltatásokat is nyújtanak a termelőknek. Ez a módszer a leggazdaságosabb, mert a dolgozókat és a tulajdonukban lé­vő eszközöket egész esztendőn át jól kihasználják. Az elmondottakon nálunk is érdemes lenne elgondol­kozni és megfelelő módosításokkal mezőgazdaságunkban a gyakorlatba átültetni. -ZAVU­SZABAD FÖLDMŰVES 1965. november 6. 5

Next

/
Thumbnails
Contents