Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1965-10-30 / 43. szám
Folytassuk a betakarítási munkákat. A A fejeskáposzta szedésénél éles késsel vágjuk ki a fejeket; a gyökereket és a felesleges borítóleveleket külön munkamenetben gyűjtsük össze, illetve hordjuk le a tábláról. A fejeskáposzta nagy része nem kerül azonnal felhasználásra. Egyrészét tároljuk vagy savanyítjuk. Hagyjunk néhány borítólevelet a fejeken, hogy az védje a zúzódástól. A levágott torzsarész egy cm-nél hoszszabb ne legyen, s a fejeket, úgy rakjuk a szállítóeszközökre, hogy a torzsa része lefelé legyen. Hasonlóképpen szedjük a kései káposztát is. A karfiolt a kifejlett rózsa alatt, néhány levél meghagyásával vágjuk ki, s ha nem szállítjuk nagyobb távolságra, a borítóleveleket vágjuk vissza, hogy a rózsa látható legyen. Ha a karfiol rózsái még nem fejlődtek ki, szedjük fel gyökerestől a töveket és mélyített ágyba, sűrűn egymás mellé helyezve vermeljük el. Ha melegágyi ablakkal vagy szalmával letakarjuk, a fagytól megvédjük, a rózsák továbbfejlődnek. A fagyok beállta előtt szedjük fel a sárgarépát és a petrezselymet is. A hibás gyökereket válogassuk ki, rakjuk külön és használjuk fel. Téli eltartásra a sárgarépát és petrezselymet pincében vagy veremben rakjuk prizmákba. Az eredményes eltartás előfeltétele, hogy ép, egészséges gyökereket rakjunk el. Az elrakáshoz szervesanyagtól mentes homokot használjunk és ügyeljünk, hogy a tároló helyiség hőmérséklete 6—8 C fok fölé ne emelkedjék. A A fagyok előtt fel kell szedni a céklát is. Majd megtisztítva leveleitől osztályozzuk. Téli tárolása a gyökérfélékkel azonos. A A feketegyökér szedését különös gonddal végezzük, mert könnyen megpattan és ezáltal sokat veszít minőségének értéke. A leveleket éles késsel gyökérnyakban vágjuk le. A A gumószeller szedésével nem kell sietnünk, mivel egy-két fok hideget könnyen elvisel. Tisztításnál ügyeljünk, hogy a gumón néhány ép sziklevél megmaradjon. Tisztítás után a gumókat hagyjuk néhány napig kinn a szabadban és azután rakjuk prizmákba vagy pincébe. A A sütőtök az első fagyok után már szedhető. Ha a dér megcsípi, húsa ízletesebb. Télire fagymentes, tiszta helyen tároljuk. A A póréhagyma egyes fajtái jól elviselik a téli hideget, de jobb, ha felszedjük és elvermeljük, mert télen így könnyebben értékesíthető. A vermelés mélyített ágyba vagy árkokba történhet. Szükség esetén takarjuk. A A torma felszedésével ne siessünk, mert jól elviseli a fagyot. Fontos, hogy a szedésnél a talpgyökereket is szedjük fel, mert a viszszamaradó gyökerek a következő évben kihajtanak, gyomosítják a talajt. A felszedett tormagyökereket megtisztítva pincében vagy szabadföldi prizmában, homok között rétegezve tároljuk az értékesítésig. A Sóska hajtatásához a kijelölt területet még a fagyok körül lássuk el melegágyi kerettel és rakjunk rá ablakot. A A fokhagymát dugassuk el. Őszi duggatással a fokhagyma nagyobb termést ad és így csökkentjük a tavaszi munkatorlódást is. A Hagyma magtermesztéséhez az anyahagymákat ültessük ki. Őszi ültetéssel elmarad a téli tárolási gond és csökken a termelési kö'tség. Gondoskodjunk a szükségessé válható növényvédőszerekről és fertőtlenítőkről. Szaporítóban a téli hajtatásra kerülő zöldségfélék magját vessük el. A KÁPOSZTA SAVANYÍTÁSÁNAK ** technológiája eléggé ismert. A beérett téli fejeskáposztát szennyezett leveleitől megtisztítják, felszeletelik, majd 2,5—3,5 százalék só rétegenkénti hozzáadásával hordóba vagy cementtartályba, döngöléssel vagy taposással helyezik el. másrészt 5 hordós áru szállítása hazai viszonylatban is nehézkes, nem higiénikus, értékesítése, exportálása nehéz. Megoldandó tehát a savanyúkáposzta hosszabb idejű eltartása. A külföldi irodalom szerint a kész savanyított káposztát saját levében 80 C°-ra kell felmelegíteni, majd forcélravezető technológiai eljárás, ha a kész, kierjedt savanyított káposztát — amelynek savtartalma 1,0—1,2 százalék — 85 C°-ra keveréssel felmelegítjük. Erre az egyéb feldolgozáshoz is használatos rozsdamentes üst teljesen alkalmas. A felmelegített káposztát üvegbe rakjuk, lenyomkodva, így A savanyított káposzta eltartásának új lehetősége A sóval egyidöben rétegenként hintik a káposztaszeletek közé a szokásos fűszereket: fekete borsot, babérlevelet, fűszerpaprikát, köménymagot, mustármagot, birsszeleteket, kaporlevelet és egyéb tetszés szerinti ízesítő anyagokat. Alkalmazható lenne hazánkban is az erjesztésnél a KONDRATENKO által ismertetett szovjet módszer, silózásra is használható cement-gödörben erjesztették a káposztát. Ehhez 0,1— 0,2 mm vastagságú polietilén fóliával bélelték a tartályt, ezáltal a késztermék kifogástalan ízű és színű lett. A fólia-bélelés a lé esetleges elfolyását is megakadályozta. A savanyított káposzta a tavaszi hónapokban, különösen a hőmérséklet + 20 fölé emelkedése után nem tartható el, és a nyári, koraőszi hónapokban hiányzó konzervtermék, rón üvegbe tölteni. Tejsav tartalma 1,2 százalék körül legyen. A csírátlanítás 95 C°-on történhet. A melegen dobozba töltöttének (1/1 kg doboz esetében) 25, a hidegen töltöttének 35 perc a csírátlanítási ideje. Az amerikai adatok alapján, ha a savanyított káposzta savtartalma elérte az 1 százalékot, hidegen töltés esetében sem tanácsos a csírátlanítás hőmérsékletét 106 C° fölé emelni, mert erős bámulás következhet be. Hazai lehetőségeink folytán nem dobozban, hanem üvegbe töltve kell a savanyított káposztát elkészítenünk. Erre olyan helyszíni feldolgozó üzem alkalmas, amelyben melegítési, tehát hőkezelési (sterilezési) lehetőség van, olyan tehát, amelyben üveges ecetes árut, például ecetes, vagy csemegeuborkát készítenek. Kísérleteink eredménye szerint a saját leve éppen elfedi. Az üveg zárása után az 5/4 kg-os üveget 35 percig, az 5/8 kg-os üveget pedig 25 percig csírátlanítjuk (sterilezzük) 95 C° hőmérsékletű fürdőben. A csírátlanítás hőmérsékletét a vízfürdő középső részén nyitva elhelyezett, szintén káposztával töltött üvegben hőmérővel ellenőrizzük. A sterilezési idő eltelte után az üvegeket azonnal lehűtjük. Az így tartósított savanyított káposzta egy év után is kifogástalan, jó állapotú. Az érzékszervi bírálatok alapján a savanyított káposzta ízében, színében és állományában lényeges változás nem következik be. Az ilyen hőkezeléssel tartósított savanyított káposzta egész éven át értékesíthető. Dr. DOBRAY ENDRÉNÉ Segítenek egymásnak U A Csehszlovák Gyümölcstermesztők és Kertészkedők Szö- Q vétségé csatai alapszervezetének ötvenkilenc tagja van. □ A község lakosságához viszonyítva ez nem sok — ahhoz ^ azonban elég, hogy egy jól működő szervezet váljék belőle. C Négy év alatt, vagyis a szövetség megalakulása óta lényef gesen megváltoztak a csatai gyümölcsöskertek. Azelőtt kirn ültették a jókat, ősszel leszedték róla a termést, s aztán □ a következő őszig jelé sem néztek. Ma már minden kertben helyesen gondozott gyümölcsfákkal találkozunk. A szövetség által rendezett előadásokon a termesztőket igyekeztek megtanítani a fák helyes gondozására, trágyázására, a fajta kiválasztására stb. Felhívják a figyelmüket egy-egy új szakkönyv megjelenésére, amelyből aztán elsajátíthatják azt, ami éppen a legjobban érdekli őket. A szövetség PERMETEZŐGÉPET VÁSÁROLT, amely jó szolgálatot tesz a tagoknak. Látva a gép hasznosságát, azóta már kilencen vásároltak maguknak permetezőgépet. Az amerikai szövőlepke és a kaliforniai pajzstetű komoly betegséggé vált ezen a vidéken, ami ellen bizony jó 4 GYÜMÖLCS • ZÖLDSÉG • VIRÁG szolgálatot tesz á permetezőgép. Valamikor a kertekben egyebet sem lehetett látni, csak paradicsomot. Ez jól jövedelmezett, mert a közelben lévő oroszkai konzervgyár jó pénzért vásárolta fel. Évek hosszú során az emberek hozzászoktak ehhez a jól jövedelmező paradicsomtermesztéshez, s ma, amikor a felvásárlás korlátozott, szerződés alapján történik — nehéz más növények termesztésére szoktatni őket. Tóth Sándor, a szövetség titkára nézete szerint, nagyon jól díszlenének a paradicsom helyett A BOGYÓS GYÜMÖLCSÜEK, így a vörös ribiszke, málna stb. Jó gondozás és megfelelő fajtakiválasztás mellett ez is meghozná azt a bevételt, amit a paradicsom. VÁLTOZÁS ÁLLT BE a gyümölcsfák termesztésében is. Valamikor a körtefa volt a gyümölcskertek királya. Pár évvel ezelőtt azonban rátértek az almafa telepítésére. Az almafák közül leginkább a Jonathan nyerte el a tetszésüket. Meg kell említeni Gáspár István tanítót — a szövetség egyik legaktívabb tagját — akinek a Jonathán almafáit csodálva nézik meg az arrajárók. Ö így beszél róla: — Ezerkilencszázötvenháromban ültettem el mind a négy darabot. Akkor még csak itt-ott akadt a környéken egy Jonathán almafa. Rendszeresen és időben permeteztem, trágyáztam. A szabolcsi metszést alkalmaztam. Ez abból áll, hogy az egyéves hajtás egyik ágát (az egyéves hajtás kétágú) levágtam, a másikat négyötödére visszametszettem. Állandóan figyelemmel kísérem, nem mutatkozik-e rajta valamilyen betegség. Főleg a törzset megtámadó betegségekre ügyelek. Ha észreveszek egy rovart, mely a törzsbe befúródott, dróttal azonnal utánanyúlok, s addig babrálom, míg ki nem húzom. A gyümölcsfák nem maradnak adósak a gondos ápolásért. Az idei kedvezőtlen év ellenére is a négy Jonathán almafáról HÁROM MÁZSA TERMÉST szedtem le. Természetesen Gáspár István nem őrzi tudását és tapasztalatát lakat alatt. Naponta járnak hozzá az emberek tanácsért. Különösen a Jonathán almafa iránt nagy az érdeklődés. Sokan szeretnének olyan termést elérni, mint Gáspár István. Még egy „titkot“ árulok el, mely a három mázsás termést elősegítette. Gáspár István tíz méhcsaládot helyezett el kertjében. A rossz időjárás miatt a méhek teljesen a kert fáira szorultak. Ha a napocska egy pár órára kisütött, ellepték a kertben lévő fákat. Termékenyítő munkájukhoz nem fér kétség. Katona Árpádnak is van egy érdekes megfigyelése. A Garam partján, agyagos, nedves talajban áll egy almafa Smirické vzácné — amelyhez hasonló nemcsak a faluban, de még a környéken sem található. A felvásárló szerv dolgozói sem ismerték ezt az almafajtát. Bő termést, egészséges gyümölcsöt ad. Nyugodtan lehetne szaporítani az egész Garam partján, mert ezen a részen a nedves földben nagyon jól díszük. Csatán most térnek át A SZŐLŐTERMESZTÉSRE. Fehér Endre, a szövetség elnöke, s egyben a szövetkezet brigádvezetője javaslatára a szövetkezetben az idén két hektárt telepítenek be szőlővel. Főleg a Weltíni piros, a Csaba gyöngye, a Müller-Thurgau fajták nyerték el a tagok tetszését. Mihályka Józsefet, — aki egyébként nagy szőlész — már elküldték a Karvai Szőlészeti Iskolába, hogy gyakorlati ismereteit ott elméleti tudással bővítse, mert a szövetkezet szőlőjének gondozása ezt megköveteli. A szövetség vezetősége nemcsak azokat támogatja, akik a gyümölcs, zöldség, szőlő iránt érdeklődnek. A VIRÄGKEDVELŐK kérésének is eleget tesznek. Nemrég Sabó-szegfűket és rózsafákat rendeltek Csehországból. Molnár Rezső nemcsak tanáccsal látja el az érdeklődőket, hanem szívesen meg is metszi és beszemzi a tagok rózsafáit. Amint látjuk, a Csehszlovák Gyümölcstermesztők és Kertészkedők Szövetsége csatai alapszervezetének tagjai sokat segítenek egymásnak. Átadják tapasztalataikat, tanáccsal szolgálnak — mindent megtesznek annak érdekében, hogy a község területén jóminőségű és bőventermő gyümölcsösök létesüljenek. H. S. Szőlőtelepítésre megjelelnek az itteni viszonyok MAGYARORSZÁG Oj meggy-hibrideket állítottak elő Magyarországon a Kertészeti Kutatóintézetben. Dr. Maliga Pál tudományos főmunkatárs irányításával hosszú évek óta folyik az a munka, amelynek célja: a terméketlenné vált Pándy meggy helyett új, bőventermő, nagy-gyümölcsű, korán érő fajták előállítása. Több éven át ötezer mesterséges hibridből válogatták ki a különböző időben érő értékes egyedeket. A legkorábbi hibridek június elején már beérnek. Egyik legértékesebb hibrid az 53—1 törzskönyvi számú meggy-hibrid: korán beérik, bőtermő, gyümölcse jól szállítható, s ami a legfontosabb, öntermékenyítő. A hibridek nagy része — az idei hűvös tavaszi időjárás ellenére is — június első napjaira beérik. AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK Az Egyesült Államokban főként a nyugati, aszályos vidékeken az almáskertekben az utóbbi néhány évben újra fellépett és pusztít a rozettás betegség, másnéven: törpe-szártaguság, vagy ecsetáguság. A betegséget az egyik nyomelem, a cink hiánya okozza. Igen sokáig váratott magára ennek az almafabetegségnek a gyógyítása. Világviszonylatban a harmincas évek végén, a negyvenes évek elején a magyar származású Húsz Béla dolgozta ki először a védekezés legjobb módját és idejét. A fa megmentését szolgáló cinkoldatot ugyanis nem a talajba, sem pedig a fatörzsbe fúrt lyukon át kell a fába juttatni, hanem Húsz Béla módszere szerint: a kilombosodás után az 1—3 százalékos töménységű mésszel közömbösített cinkszulfát oldatos permetlé a legcélravezetőbb a lombozatra permetezve. Az USA-ban már tavaly és az idén is ezzel a módszerrel védekeztek eredményesen a törpe-szártagűság ellen. NAGYBRITANNIA A ribiszke szedése nehéz, fáradságos munka. Ezt a műveletet gépesíteni, ugyancsak nehéz feladatot vállalt magára az angol feltaláló. Amint a Londonban megjelenő Commercial Grower írja, a kísérleti gépet egy kerekes alvázra szerelt motor működteti: a hajlítható bowden kábelen keresztül a motor két vagy négy excentrikus vibrátort hajt. A vibrátor rövid, rezgő fémkarját a ribiszke ága mentén alulról fölfelé végighúzzák s ezzel a művelettel a ribiszke a szedőedénybe rázódik. Igaz, hogy a leszedett termésben így több a levél, de kevesebb a szár, mint a kézzel szedettben. A géppel egyszerre négy ember dolgozhat, így egy ember négy kéziszedő munkáját végzi el. NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG A Német Demokratikus Köztársaságban tavaly két új zöldhüvelyű, zöldszedésű bokorbab fajta került elismerésre s ezzel köztermesztésbe. A két fajta iránt Európa-szerte nagy az érdeklődés. A két fajta: Declivis Romulus és Declivis Remus. Mint a nevük is mutatja, a két fajta, akár az ikrek, úgy hasonlítanak egymásra. Jellemző tulajdonságuk — és ebben eltérnek az eddig ismert fajtáktól — hogy hüvelyeiket a lombozat fölött fürtökben hozzák. A D. Romulus inkább friss fogyasztásra, míg ikertestvére Remus, inkább konzervipari célokra alkalmas. A két fajtának egyformán előnye, hogy megkönnyíti a kézi szedést, mégpedig mintegy harminc-negyven' százalékkal, továbbá a hüvelyek egyszerre érnek és később öregednek el, mint más fajták. Nemesítőjük: Fridrich Fabig, Quedlinburg. LENGYELORSZÁG Szamócából mintegy nyolcvanezer tonnát termelnek Lengyelországban, de néhány éven belül el akarják érni a kétszázezer tonna termelést. A gyümölcsfák száma 1960-ban 76 millió fa volt, évente 4 millió gyümölcsfát telepítenek, de 1970-re csak 85 millió fájuk lesz a nagy pusztulás miatt. A szüreti munkatorlódásokat úgy kívánják Lengyelországban csökkenteni a jövőre nézve, hogy nem telepítenek egy tagban 2.5^—3 ezer tonnánál többet termő gyümölcsösöket, továbbá az érési időt igyekeznek széthúzni a különböző fajták csoportosításával. AUSZTRIA Ausztriában az öászes szőlők egyharmadát magasművelésűre állították át az 1955. és az 1963. évek közötti időben. Az új szőlőket már kizárólag magasművelésűre telepítik. A szakemberek azzal számolnak, hogy az osztrák szőlők korszerűsítése körülbelül húsz, legfeljebb huszonöt év alatt befejeződik.
