Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1965-10-30 / 43. szám

Agrokémiai szolgálat az USA-ban Az Egyesült Államokban a mű­trágyaféléket elsősorban összetett (NPK) formában gyártják, amelyek igen nagy tápértékűek. Ezeknek a műtrágyáknak legnagyobb részét szemcsézett állapotban gyártják. Részben tárolási, részben pedig fölhasználhatősági szempontból előnyös ez. Nagyon ügyelnek arra, hogy az adagokat a talaj tápanyag­készlete szerint osszák el. Ezért agrolaboratórium-hálózatot építe­nek a mezőgazdaság szempontjából fontos körzetekben, s rendszeresen vizsgálják, elemzik a beküldött talajmintákat és ezekből az ada­tokból megállapítják a műtrágya­félék legalkalmasabb használatát. A farmtulajdonosok megsegíté-BONYOLULT ALKATRÉSZEK FOLYÉKONY FÉMBŐL A Szovjetunióban nemrég kifej­lesztett folyékony fémhúzás újabb eredményekkel kecsegtet. Leg­utóbb turbinalapátokat készítettek ilymódon s igen gazdaságosan. A szokásos fémforgácsoló meg­munkálással ugyanis 11:1 a nyers­­súly-készsúly arány még az új módszerrel 1,2:1. A megtakarítás tehát anyagban és munkaidőben egyaránt nagyon jelentős. Az új eljárás lényege a követ­kező: zárt edényben megolvaszt­ják a fémet, majd a fémolvadék felszínéhez a kívánt profilnak megfelelő magot érintenek. A fe­lületi feszültség hatására az al­vadt fém hozzátapad a mag aljá­hoz. Óvatosan felfelé húzva a még folyékony fémoszlop is követi a magot: a fémoszlop keresztmet­szete megegyezik a mag alakjá­val. A fokozatosan felfelé emelke­dő fémoszlop gyors hűtését, der­medését oldalról rázáporozott hű­tővízzel is elősegítik. A fémtükör felett már olyan szilárd a fémosz­lop, hogy darabolni is lehet. A hú­zó darabka alakja megegyezhet fo­gaskerekek, egyszerű centrifugál­­szivattyú-lapátok, bordázott, sőt belül bordázott csövek kereszt­­metszetével is.............................. Mivei ez a merész eljárás bevált a Szovjetunióban újabb kísérlet sorozatba kezdtek. A folyékony fém fölött levegő túlnyomást lé­tesítenek a zárt edényben, ezáltal a húzódarab nyomában mintegy „kihajtják" a fémet az edényből. Az edény teteje zárt, csupán a húzódarabnak megfelelő alakú ré­szeket alakítják ki rajta. sére szolgáló agrolaboratóriumok több helyen a mezőgazdasági főis­kolák munkahelyei. Az elemzéseket minden esetben a gazdaságok költ­ségére végzik és mindamellett a szakszerű trágyázással együtt fi­gyelemmel kísérik a termésered­ményt is. A földek tápanyagellá­tását mindenütt a körzet mező­gazdasági tanácsadói, instruktorai felügyelete mellett készítik elő, akik szorosan együttműködnek a főiskola laboratóriumának munka­társaival, továbbá valamelyik vegy­­üzemi társasággal s természetesen a műtrágya-kereskedőkkel. Példa erre a cornelli főiskola New York államban, ahol táblázatszerűén dolgozzák fel javaslataikat és ad­ják át a farmtulajdonosoknak. En­nek első rubrikájában feltüntetik a növény fajtáját, valamint a talaj tulajdonságát, s ezeknek megfele­lően dolgozzák ki javaslataikat. A „megjegyzés“ elnevezésű rovatba a messzezés szükségességét tün­tetik fel, s ennek is az elemzés az alapja. A talajelemzés befejezése után négy űrlapra jegyzik fel az ered­ményeket, amelyekből egyet a tu­lajdonosnak, egyet az instruktor­nak, egyet pedig a műtrágyaszál­­lítőnak küldenek, a negyedik pél­dány a laboratóriumban marad. New York államban a farmtulajdo­nosok tavasszal vagy ősszel maguk veszik a talajmintákat, s küldik a főiskola laboratóriumába. Minden egyes talajminta kivizsgálásáért egy dollárt fizetnek. Az állam te­rületén lévő 90 ezerből 20 ezer farmtulajdonos veszi igénybe a főiskola segítségét. A laboratórium teljesen automatizált s ezért egyetlen dolgozó naponta négyszáz mintát elemez és ellenőriz. Misouri államban ellenben a fő­iskola nem rendelkezik ilyen labo­ratóriummal, s itt a talajmintákat a körzeti — eléggé hiányosan fel­szerelt — laboratóriumok vizsgál­ják ki, amelyek évente körülbelül ezer mintát elemeznek. A trágyá­­zási javaslatot a körzet instrukto­rai dolgozzák fel. Ami a mütrágyafélék és más vegyianyagok minőségének meg­állapítását illeti, ezt a műveletet az erre a célra kiválasztott főis­kolák különleges laboratóriumai­ban hajtják végre. Például Indiana Államban a mezőgazdasági főiskola biokémiai tanszékén rendeztek be ilyen laboratóriumot, s ott elemzik a beküldött műtrágya-mintákat. (za) Újdonságok a mezőgazdaságban Rostmentesítö gép A Temesvári Politechnikai Inté­zet tantestülete tudományos kuta­tóinak tevékenysége elsősorban olyan problémák megoldására irá­nyul, amelyeket a vállalatok és építőtelepek gyakorlata követel meg. Tavaly például több mint 150 ilyen kérdést tanulmányoztak. A mezőgazdasági gép- és traktor szaktantestület például egy olyan gépet tervezett és szerkesztett, amellyel rostmentesíteni lehet a terimés takarmányt. Ezzel lehetővé válik az ilyen takarmány teljes mértékű hasznosítása. Számításuk szerint egy ilyen gép használata egy közepes nagyságú állatte­nyésztőtelepen évi 200 000 lej meg­takarítást eredményez. Jódos gyümölcs A kazahsztáni mezőgazdasági kutatóintézetben számos kísérle­tet végeztek az alma, szilva, mál­na, szőlő és más gyümölcsök jódos kezelésével kapcsolatban. A gyümölcsösöket 0,001 százalé­kos gyenge jódkálium oldattal per­metezték, és azt tapasztalták, hogy a jód a gyümölcsben is megmarad. Az eljárást három szakaszban al­kalmazták. Először bimbózás ide­jén, másodszor a gyümölcsképző­dés idején, harmadszor pedig húsz nappal a szüret előtt. Az ilyen jód­tartalmú gyümölcs fogyasztásával eredményesen meg lehet előzni a golyvás megbetegedéseket. Tej — növényből Az angliai Buckinghamshire-i langleyi kísérleti telepen plant­­milknek nevezett tejet állítanak elő közvetlenül a fűből. Az így elő­állított tej vegyi összetétele és íze tökéletesen egyezik a tehén tejé­vel. A gyártási eljárás a követke­ző: különleges gépek vonják ki a különböző növényfehérjéket a nö­vények szárából és leveléből, ame­lyeket „megemésztve“ a tejjel egyenértékű folyadékká alakíta­nak át. Kezdetben ennek a folya­déknak az volt a hátránya, hogy a növények klorofillja zöldes színűvé változtatta. Hat évi kísérletezés után azonban a termelő vállalat­nak sikerült a tehén tejéhez ha­sonló fehér színű műtejet előállí­tani, amelyet nagy sikerrel árusí­tanak. Fenyögallyból takarmányliszt Tudományos kutatások bebizonyították, hogy a fenyőfélék tűlevelei igen gazdagok vitaminokban és fehérjékben. Egy kiló fenyőtűből készült liszt 120—150 milligramm C-vitamint, 400 milligramm E-vitamint, 20 milligramm K-vitamint, valamint B-vitamint tartalmaz. A fenyőfélék tűlevelei jelentős mennyiségű ásványi anyagokat is tartalmaznak, köz­tük vasat, kobaltot, rezet, ónt, mangánt, foszfort stb. Ha a tűleveleket lisztté alakítják, az állatok és szárnyasok takarmányába keverik, növek­szik azok hús- és tejhozama, de növendékállatoknál kitűnő szer a vérszegénység megelőzésére és az emésztőszervi megbetegedések ke­zelésére. A fenyőlisztet takarmánnyal keverve, vagy infúziós úton is lehet adagolni. A pereszlényi szövetkezetesek a határban ebédelnek, hogy minél előbb befejezhessék az ősziek begyűjtését. (Bállá felv.) Ötven vagon kukorica a szárítóban A faluban alig találni egy lelket. — Hova tűntek el a falu lakói? — érdeklődöm egy idősebb bácsitól. — Hol lennének másutt, mint a ha­tárban. Ott van mindenki, aki dolgozni bír. Ne keressen most senkit az iro­dában, mert hamarabb találkozik vele a földeken. A határban csak úgy lüktet az élet. A szorgoskodók közt találom a helyi nemzeti bizottság elnökét is. Vasár­nap, nem vasárnap, dolgoznak az em­berek, nem kevesebb mint nyolcszáz ember töri a kukoricát a tardoskeddi határban. A helyi nemzeti bizottság elnöke szerint több mint hatszáz hek­tár kukorica vár betakarításra. Akad olyan dűlő is, ahol szemesen megadja hektáronként a negyvenöt mázsát. Nem csoda, hogy Borbély Dezső, a helyi nemzeti bizottság elnöke elége­dett a munkával és a hektárhozam­mal. — Ez a dűlő is jól fizet. Bégyi Fe­renc, 78 árat gondozott tavasztól őszig, mégpedig kiválóan, mert előre­láthatólag 65 mázsás hektárhozamot gyűjt be. Bégyi elvtárs etető, huszon­öt szarvasmarhát gondoz, de ö is se­gédkezik, családjával együtt a be­gyűjtésben. A középső dűlőben a hatvanhárom éves Papp Kálmán töri szaporán a ku­koricát. Szintén jó hektárhozamra számít. Aki először jár Tardoskedden, azt gondolhatná, hogy csak véletlenül ta­lál ennyi embert a határban. De té­vedne. A vasárnapi brigádot a szövet­kezet vezetősége Bogyó Gézával az élen alaposan megszervezte, mert sürget az ősz. Egyelőre szép az idő és addig kell dolgozni a határban, amíg lehet. A kukoricának a reggeli derek, fagyok nem használnak, tehát jobb ha idejében gyűjtik raktárba. Magasabb lesz a tápértéke, másrészt pedig cu­korrépaszelettel idejében silózhatják a kukoricakórót és a megtisztított földet szánthatják. Sikeres volt a tardoskeddiek vasár­napi brigádja. A szövetkezet kukorica­szárítóiba ötven vagon kukoricakalász került. Bizony az érsekújvári járásban kevés szövetkezet dicsekedhet hasonló igyekezettel. J. Krátky • Annak ellenére, hogy a komáro­mi hajógyárat is elöntötte egy időre a víz, a harmadik negyedévi tervet és szocialista kötelességvállalásukat becsülettel teljesítették. A hajógyári dolgozók a nyerstermelést 117,9 szá­zalékra, az árutermelést 104,3 száza­lékra teljesítették. (Sz. J.) 0 A marcellházi épiíőcsoport tag­jai kitűnő munkát végeztek az el­múlt hónapokban. Varga János lakó­házának falait például három nap alatt felhúzták, díjmentesen. Utána pedig Dunamocson vállaltak munkát, ahol három lakóház falait készítették el. (Cseh Dezső, Marcellháza) • A tűzitoi szövetkezetesek (kassai 'járás) már teljesítették a tejeladás évi tervét. A közellátásnak több mint 160 ezer liter tejet adtak. Ez elsősor­ban Vadász Verőn, Takács Verőn, Lechmann Margit, Koscs Margit, Ko­­bulnicky Mária és Sulik Anna fejő­nők érdeme, akik Dulina György zoo­­technikus szavai szerint 120 tehén­től naponta több mint ezer liter te­jet fejnek ki. A szövetkezetesek az év végéig még 35 ezer liter tejet adnak terven felül. (MPK). • A simonyi EFSZ ez évben kilenc hektáron termelt dohányt. Az esős tavasz és hűvös nyár nem kedvezett a dohány fejlődésére, később a pero­­noszpóra is meglepte a növényt. En­nek ellenére Oros István dohányos vezetésével szép termést takarítottak be. Szeptember 28-án befejezték a do­hány törését, összesen 120 mázsa szárazdohányt adott el a szövetkezet, melyért 300 ezer koronát vételezett be. (Kovács Zoltán) • A középtúri szövetkezet dohány­csoportja tizenhat mázsás hektár­hozamot ért el, nemrég hétezer kg I. osztályú dohányt adtak el. Az ered­mények Laukó János csoportvezető szaktudását dicsérik. (H. J.) • A hernádzsadányi szövetkezet az egész évre előirányzott 155 ezer liter tej helyett 155 066 litert adott be szeptember 27-ig. Az év végéig ter­ven felül még 45 ezer litert adnak. Mivel a prémiumrendszer szerint minden terven felül eladott liter tej után 0,40 koronát fizetnek ki, mint­egy 18 ezer korona prémiumhoz jut­nak. Ennek fele a fejőké, negyedrésze az etetőké és a másik negyed része a zootechnikusé. (I. S., Kassa) • Szeptember 17—19-én Kistapol­csány jelentős mezőgazdasági ese­mény székhelye volt. Itt zajlott le a kerületi tenyészállat-szemle. Az első napoii a tenyészállatok kiértékelését végezték, a másnap pedig a műlovag­lásban, lóversenyben gyönyörködhet­tek a nézők. (M. L.) • A nyitrai járásban kiértékelték a dél-szlovákiai árvízsújtott területek megsegítésére tett szocialista kötele­zettségvállalások teljesítését. Meg­állapították, hogy vállalásuknak eleget tettek, a lakszakállasi szövetkezetnek díjmentesen elvégezték a sertéshizlal­da generáljavítását, 6270 korona ér­tékben, a járási fajtanemesítő állo­másnak kidolgozták a dögtemető ter­vét 1500 korona értékben, ezenkívül fizetésük három százalékát, kétezer koronát küldtek a rászorulóknak. (Marian Takác, Nyitraj 0 A szelőcei szövetkezetbe elláto­gatott Oláh Pál, a Magyar Népköztár­saság Országgyűlésének képviselője a hartai termelőszövetkezet elnöke. A szelőceiek már régebben baráti vi­szonyban vannak ezzel a termelőszö­vetkezettel. Kölcsönösen kicserélik tapasztalataikat. Oláh elvtárs Szelőcén a baromfitenyésztés, az állattenyész­tés gépesítése és a komplex gépesí­tett brigádok munkája iránt érdeklő­dött. Egyúttal megállapodtak abban, hogy a közeljövőben a szelőceiek is meglátogatják az 5900 holdon gazdál­kodó hartai termelőszövetkezetet. (Krajcsovics Ferdinánd, Galánta) • A lapási szövetkezetben (nyitrai járás) a huszonnégytagú zöldségter­mesztő csoport már öt éve kitűnő eredménnyel dolgozik Stanislav Par­­manov vezetésével. Összesen 18,5 hek­táron gazdálkodnak és szinte minden zöldségfajtát termesztenek. A legna­gyobb bevételt a paprika és a paradi­csom adja. Erre az évre 570 ezer ko­rona jövedelmet terveztek, de már szeptember végéig több mint egymil­lió korona értékű zöldséget adtak el, és még további 200 ezer korona be­vételre számítanak. (MT) • A vásárúti szövetkezet a duna­­szerdahelyi járásban elsőként, októ­ber 11-én befejezte az őszi gabonák vetését, őszi búzát 295 hektáron, ro­zsot tíz hektáron és őszi árpát húsz hektáron vetett. A gyors munka a gé­pek jő kihasználásának és a helyes munkaszervezésnek köszönhető. Fo­lyik a cukorrépa begyűjtése is. Az át­lagos hektárhozam több mint 360 má­zsa. A répafejet a szövetkezetesek azonnal silózzák. Az őszi mélyszán­tással sem maradnak el. Az élen Galansky Vendéi jár, aki lánctalpas traktorával 500 hektárt szántott fel és ezzel a járási versenyben jelenleg az első. (Androvics Jenő, Vásárút) Ä fiatalok nyári munkájának értékelése A CSISZ járási bizottsága és a Nyit­rai Járási Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság október elején megren­dezte az aratásban résztvett legjobb fiatal munkások összejövetelét. A résztvevőkkel Juraj Ostrovsky mér­nök, a termelési igazgatóság vezetője, beszélgetett. A nyári mezőgazdasági munkákban résztvevő fiatalok munká­jának értékelése örömteli volt, hiszen a nyitrai járásban 2240 fiatalt kap­csoltak be az aratásba. A fiatalok 215 ezer brigádórát dolgoztak le. Csak a gépeken (kombájnokon, ön­­kötözőkön, rendrakókon, traktorokon) több mint négyszáz fiatal dolgozott. A kombájnokon dolgozó harmincnégy fiatal hétszázharminc vagon gabonát csépelt ki. A rendrakókon negyven­hetén dolgoztak és 1860 hektár gabo­nát vágtak rendre. Önkötözőgépet 37 fiatal vezetett és 1470 hektár gabonát aratott le. A szalmapréselöknél hu­szonhét fiatal dolgozott, akik 3115 hektárról takarították be a szalmát. Ki volt a legjobb munkás a fiatalok Az idő sürget A szántás, a cukorrépaszedés, ä si­lózás és a kukorica gyors betakarítása megköveteli, az emberek és a gépek munkaerejének jó kihasználását. Annak ellenére, hogy a talaj száraz volt, és megnehezítette a vetésre való előkészítést, mezőgazdasági üzemeink mégis tiz-tizenöt nappal az agrotech­nikai határidő előtt fejezték be az őszi búza és a keverékek vetését. Első­sorban a nádszegi szövetkezet érde­mel dicséretet, mely a több mint 400 hektárnyi területen a járásban első­ként fejezte be a vetést. A peredi szövetkezetben is jól meg­szervezték az őszi munkákat, őszi búzát összesen 380 hektáron vetettek. Az előkészített területből több mint 150 hektárt már vetés előtt megöntöz­tek, és vetés után majdnem az egész terület kapott vizet. Ezek szerint a Vágsellye-gútai öntözőberendezés még az őszi időszakban is jól kihasznál­ható. Ennek köszönhető, hogy a pe­redi szövetkezet határában rendkívül szépen fejlődött az őszi keverék. Pereden a kukorica termésére sincs panasz. A háromszáznegyven hektár kukorica begyűjtésében a döntő szó a komplex gépesített brigádé. A száz­három hektár heterózis kukoricán kí­vül az egész termést kombájnokkal gyűjtik be. Az eddigi eredmények szerint hektáronként átlag több mint hatvan mázsa csöves kukorica ter­mésre számítanak. Krajcsovics Ferdinánd, Gilánta közt? A legjobbak közé sorolhatjuk Klince Vilmost és segédjét, Nagy Jó­zsefet. A verebélyi szövetkezetben ZM—330-as kombájnjukkal 4357 má­zsa gabonát csépeltek ki. Szép ered­ményt ért el Sindolár Vladimír és Moj­­zes elvtárs, a nyitrai GTÄ-roI. SK—4- es kombájnjukkal 5980 mázsa gabonát csépeltek ki. A rendrakó gépeknél Hubac Milan és Pech István érte el a legjobb eredményt. A chyzerovcei szövetkezetben 235 hektár gabonát arattak rendre. A szalmapréselésben Kocian János érdemel elismerést, a Martin nad Zitavou-i szövetkezetből (178 hektár), valamint Darnády János, a celadicei EFSZ-ből (160 hektár) és Páleník József a chyzerovcei szövet­kezettől (139 hektár). Az aratási mun­kák ideje alatt a legtöbb brigádórát a következő fiatalok dolgozták le: Ba­­talík Pál (Lúcnica nad Zitavou) 450 órát, Nemcek Vladimír 312 órát és Nemcek József 300 órát Cáporról, Jamrich Mária (Kishind) 185 órát, Li­­busa Adamcová (Kishind) 195 órát. A fiatalok sokat segítettek az arató­bálok szervezésében és főleg a kultúr­műsorok összeállításában. A járás kö­rülbelül harminc falujában a fiatalok és az ifjúsági szervezetek segítségével készítették elő az aratási ünnepélye­ket. Néhány CSISZ szervezet nem fe­ledkezett meg a propagációs munkáról sem. E téren a mojmírovcei, a bábi és a volkovcei szervezetek működtek a legjobban. A legjobban dolgozó fiatalok között a járás jutalmat is osztott ki. A vol­kovcei, a kishindi, a pogrányi, a cá­­pori, a verebélyi és a Lúcnica nad 2i­­tavou-i CSISZ szervezetek elismerő oklevelet és kétszáz korona jutalmat kaptak. Ezenkívül még N negyvenegy fiatalt jutalmaztak oklevéllel és érté­kes tárgyi jutalmakkal. Marián TakáC, Nyitra A szakkönyvek kiállítását sokan meg­tekintették az 111. Országos Szántó­versenyen.

Next

/
Thumbnails
Contents