Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1965-10-23 / 42. szám

Az orvostudomány az elmúlt öt­ven esztendőben sokkal nagyobb hatást ért el a fejlődés útján, mint a megelőző ezer év folyamán együttvéve. A sebészet fejlődése szinte mesébe illő. Nem is olyan régen a sebészek jóformán csak a végtagokat operálták, ma pedig bármely belső szervünket, kopo­nyánkat, az agyat, sőt még életünk motorját, állandóan dobogó szí­vünket i«^és alá veszi az orvos. Az orvostudomány ilyen óriási fejlődése azonban csak a korszerű technika vívmányainak: a különféle orvosi műszerek és készülékek al­kalmazásának köszönhető. Ilyenek pl. a mesterséges szervek is. Az egészséges testben valameny­­nyi szerv együttes működése biz­tosítja a szervezet egyensúlyát. Ha valamelyik szerv működése erősen csökken vagy megszűnik, az egész szervezet belepusztul. Az emberi szervezetben a vese úgy működik, mint egy szűrőberende­zés. Az anyagcsere folyamán a vérben felgyülemlő égésterméke­ket kiszűri, és vizeletként eltávo­lítja a testből. Ha a vese műkö­dése sérülés vagy más okból csök­ken, a szervezetben felhalmozód­nak az égéstermékek, amelyek sú­lyos zavarokat, sőt még halált is okozhatnak. Szükség volt tehát egy olyan készülékre, amely a FAGYASZTÁSSAL SZÁRÍTOTT TOJÁSPOR Angliában hamarosan üzembe helyeznek egy olyan gyárat, ahol fagyasztó szárítással nagy meny­­nyiségű tojásport állítanak elő. Az eljárás lényege: folyékony pasz­tőrözött tojásmasszát erős vá­kuumba igen gyorsan 40 C°-on megfagyasztanak. Ily módon a jég­kristályok elpárolognak és a tojás szárazanyaga visszamarad. Egy kiló tojásmasszából mintegy 250 gramm porszerű sárga termékhez jutnak. Vákuum-csomagolásban ez a to­jáspor rendkívül sokáig eláll. Kilencezer éves a méhtenyésztés A kutatók a méhtenyésztés kez­detét eddig az 1. e. III. évezredre tették. Az általános vélemény sze­rint Egyiptom volt a méhtenyész­tés bölcsője. A régészek legújabb kutatásai azonban megcáfolják ezt a feltevést. A kutatók Anatóliában Chatal Hüjük község határában egy templomban az i. e. VII. év­ezredből származó, méheket és méhsejteket ábrázoló faliképet fe­deztek fel. Ez arra mutat, hogy a méhtenyésztést Kis-Ázsiában már legalább 9000 évvel ezelőtt űzték. Ezzel a méh legősibb háziállataink sorába lépett. vese szaDctiyus inuKuueseueK Hely­reálltáig átveszi a vese tevékeny­ségét. Erre a célra készült az ún. művese. A művese működése a vé­kony celofánhártya azon tulajdon­ságán alapszik, hogy a vérben fel­gyülemlett mérgező anyagokat diffúzió útján a vele érintkező só­­oldatba átbocsátja, a vért azonban visszatartja. A művese a követke­zőképpen működik: a beteg kari verőeréből a vért a celofáncsö­­rendszer egyik végébe vezetik. A vér végighalad a csatornákon, miközben a szennyező anyagokat a sóoldatba leadja. A csőrendszer másik végén a megtisztított vért egy szivattyú segítségével vissza­nyomják a beteg vivőerébe. A mű­vese segítségével öt óra alatt a felhalmozódott mérgező anyagok kilencven százalékát ki lehet tisz­títani a vérből. A szív elégtelen működése ese­tén vagy bizonyos szívműtétkor a vérkeringés megfelelő fenntartá­sára használják a műszívet, vagy szívmotort. Ez a szellemes készü­lék még a tüdő működését is át­veszi, mivel a rajta áthaladó vért oxigénnel dúsítja, majd újra visz­­szajuttatja a beteg szervezetébe. Á műanyagok felfedezése és or­vosi alkalmazása is felbecsülhetet­len eredményeket hozott a gyógyá­szatban. — A műanyagok (nylon, perion stb.) közöt sok olyan akad, mely „szövetbarát“, vagyis nem mérgező, kémiailag közömbös az emberi testbe való beültetés he­lyén nem vált ki kóros elváltozást. Műanyagokat használnak a hiányzó csontrészek pótlására. A befeg tü­dőrészek eltávolítása után a tüdő helyét melegen formázott polieti­lénből készített, üveggyapottal ki­tömött zacskóval töltik ki. Ha a szívbillentyű sérült és nem tudja megakadályozni a vér visszafelé való áramlását, polimetilmatakri­­látból készült golyós szelep beik­tatásával segítenek a szívbillentyű hiányos működésén. A műanyagok a szervezetben nem szívódnak fel. Sokszor szük­ség lenne olyan anyagra, amellyel pótolni lehetne a hiányzó részt, később azonban minden műtéti beavatkozás nélkül eltűnne a be­ültetés helyéről. Erre a célra hasz­nálják a felszívódó műanyagokat, vagyis bioplasztokat. Ezek közül leghatásosabb az emberi vérből kiválasztható, lemezekké présel­hető és tetszés szerint formálható fibrin. Az ortopéd sebészetben az összecsontosodott Ízületeket szét­­vésésük után a csontok újbóli összenövésének elkerülése céljából fibrinlemezből készült kupakkal vonják be. Ezzel még azt is elő­segítik, hogy a kupak alatt friss porcréteg képződhessék. Műtét után két hónappal a fibrin felszí­vódik és az izületi rész szabad marad. Dr. Parraghy Pál Lézersugár a fogászatban A Kaliforniai Egyetem fogászati klinikájának kutatócsoportja a lézersugár foggyógyászati alkal­mazásának lehetőségével foglalko­zik. Az egyik nemzetközi fogászati kongresszuson ismertették annak lehetőségét, hogy nagyon vékony, forró lézersugárral a fogzománc mázzal vonható be és ezzel meg­­előzhetővé válik a fog szuvasodá­sa. Egy másik eljárás, hogy a lyukas fogat lézersugárral fúrják ki és finoman porított szilikát vagy porcelántömést olvasztanak bele. Megállapították, hogy a lézer hatására az alsó szövetekben be­álló hőfokkülönbség lényegesen kisebb a szokásos fúrás következ­tében jelentkező felmelegedésnél. Mi is az a rádiószonda? A rádiószonda meteorológiai ké­szülék, melyet léggömbre juttatva akasztanak fel a magasabb légréte­gekbe. Amikor a léggömb meghatá­rozott magasságba ér, a rádió­szondába épített mérőeszközök és műszerek megmérik a levegő nyo­mását, hőmérsékletét, páratartal­mát. A szonda kicsiny rádióadója azután ezeket a mérési adatokat továbbítja a földre. 20—30 kilomé­ter magasságban a léggömb ki­pukkad, a meteorológiai műszerek pedig az ejtőernyővel vissza eresz­kednek a földre. Épül a ionrakéta A giesseni (NSZK) Justus Liebig Egyetem fizikai intézetének űrsti­­mulátorában nemrég befejeződött egy hosszú kísérletsorozat, melynek alapján most egy villamos energiával működő rakétahajóművet, egy úgynevezett „ionrakétát“ építenek. H. Oberth professzor, az űrhajózás egyik úttörője, már 1929-ben kifejtette az ilynemű rakétahajó-művekre vonatkozó elgondolásait, de megvalósításukhoz csak ebben az évben fogtak hozzá teljes lendülettel. A hajtómű üzemanyaga higany. Ez azonban nem ég el, hanem a higanyatomok egy nagyfrekvenciájú áram­forrás révén elektromos töltést kapnak. A higanyionok egy 15 000 volt feszültségű elektromos térbe jutnak, ahol nagy sebességet kapnak. A felgyorsított higanyionokat ion-sugárnyalábbá tömörítik. Ez hozza létre a rakéta hajtásához szükséges tolóerőt. A számítások szerint az ionrakéta 120 km másodpercenkénti sebességet érhet el. Ez körülbelül negyvenszer több, mint a vegyi üzemanyagú leggyorsabb rakéta sebes­sége. A rakétaszakértők szerint az ionrakétákat nem a Föld levegőbur­kában, hanem a Föld nehézségi terén kívüli pályán haladó rakéták haj­tására lehet a legelőnyösebben alkalmazni. Ä fokhagyma felvásárlásáról Az utóbbi időben az emberek na­gyobb figyelmet szentelnek a fok­hagyma-termesztésének, mint néhány éve, ezért felkerestem a Zelenina N. V. érsekújvári felvásárló üzemét, ahol Kántor elvtárs válaszolt kérdéseimre. — Hány vagon fokhagyma felvá­sárlására szerződtek az idén? — Az 1965-ös évben 45 vagon fok­hagymát vásárolunk fel. A legnagyobb, mennyiségben Szímőről, Kamocsáról, Tardoskeddről, Tótmegyerről és Ér­sekújvárból. Jelenleg körülbelül 60— 65 vagon fokhagyma vár járásunk községeiben felvásárlásra. Sajnos, a Fuszárium és a Penicil gombabeteg­ségek a termés 50—60 százalékát megfertőzték. A legnagyobb kár Szí­nién és Kamocsán van, ahol a magas altalajvíz is elősegítette a betegségek terjedését. — Mennyi fokhagymát vásároltak fel eddig? — Próbaképpen Tótmegyeren és Tardoskedden nyolcszáz mázsát, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy be kell fejeznünk a felvásárlást, mivel ebből háromszáz mázsa nem felelt meg a követelményeknek. — Hogyan állapítják meg, hogy melyik községből hány százalék rom­lott meg, illetve a fokhagymának hány százaléka van megfertőzve? — Az elmúlt napokban hét község­ből szedtünk össze mintákat. Ezt úgy végeztük, hogy a község tizenöt he­lyéről hozattunk be egy-egy kilót, melyet Bratislavába küldtünk kivizs­gálás céljából. Az eredményhirdetés­nél jelen volt üzemünk vezetősége, a prágai kutatóintézet munkatársai és üzemünk kerületi igazgatóságának dolgozói. Megállapították, hogy a fent említett betegségek majdnem minden mintában nagy mennyiségben fordul­nak elő. Vannak olyan fokhagyma­fejek, amelyek tapintásra kemények, ha azonban kifejtjük, barna pontokat találunk rajtuk, melyek később rot­hadásnak indulnak. — Hogyan oldjak meg ezekután a fokhagymafelvásárlást? — Egy javaslatot nyújtottunk be a prágai kutatóintézetbe, hogy a fok­hagymát gerezdéit állapotban, vagy pedig százaléklevonással vásárolhas­suk fel, ami azt jelenti, hogy egy-egy mázsát alaposan átvizsgálunk és ahány százalék romlásnak indult fejet találunk, annyi százalékot vonunk 1«. Ugyanez a helyzet áll fenn a gerezdéit fokhagymánál is. Ezt a hagymát kon­zerválásra, vagy pedig gyors fogyasz­tásra használnánk fel. A fokhagyma felvásárlását azonnal megkezdjük, amint megkapjuk az engedélyt rá Prágából. — Fokozzák-e a járásban jövőre a fokhagymatermesztést? — Iparunknak minden évben na­gyobb mennyiségű fokhagymára van szüksége. Jövőre tizenöt vagonnal szeretnénk többet felvásárolni, mint az idén. Arra azonban ügyelünk, hogy azokban a községekben, ahol fertőzött a talaj, az őszi fokhagymaültetés he­lyett a tavaszit alkalmazzák. — Milyen árakra számíthatnak á termelők a felvásárlásnál? — Az első osztályú szerződött hagymának tizenegy korona kilója, míg a nem szerződötté nyolc korona. Az utóbbinak azonban több mint va­lószínű, hogy valamivel emeljük az árát. Nagy András, Szímő Kitüntetett hentesáru A szeredi húsfeldolgozó üzem a nyugat-szlovákiai kerületben az egyet­len, ahol a jól ismert négyszögletes, száraz vadászszalámit készítik. Minő­sége kitűnő és nagy érdeklődést ta­núsítanak iránta, mind hazánkban, mind pedig külföldön, főleg Ausztriá­ban. Nemrég a Prágában rendezett országos kiállításon első helyet nyer­tek a szerediek a vadászszalámival. Klimovsky István, az üzem vezetője már tizenhét éve dolgozik a szakmá­ban, s ebből nagyobbrészt a száraz­szalámi készítésével foglalkozott. Há­rom ember dolgozik még rajta kívül az üzemben, Vít Zadrabaj, Emil Bros és Dovalovská Zsuzsanna. A négy em­ber havonta 40—45 mázsa szalámit készít. A szalámi gyártása nem egyszerű. Technológiája megkívánja a pontos adagolást és a jó feldolgozást. Negy­ven mázsa száraz áruhoz százötven mázsa friss sertéshúst használnak. A húst ieőrlése után hűtőszekrények­ben helyezik el, ahol — amint mond­ják — érik. Minden egyes adagból mintát vesznek és Bratislavába küldik kivizsgálásra, hogy megállapítsák, nem tartalmaz-e káros baktériumo­kat. Ez azért fontos, mert a vadász­szalámi nyersen kerül fogyasztásra, csak füstöléssel van tartósítva. A füs­tölés negyvennyolc óra hosszáig tart, majd tíz-tizenöt napig még érni és száradni hagyják a húst, az után szál­lítják az üzletekbe. Érdemes megem­líteni, hogy a szalámi töltése négy­­szögletes formában történik. Ez az üzem dolgozóinak újítása. Az új meg­oldás jóval emeli a munkatermelé­kenységet, a négy ember negyven mázsa szalámit készít havonta. Krajcsovics Ferdinánd, Galánta Klimovsky elvtárs ellenőrzi a szalámi száradását. Amint látjuk, itt készül a csabai kolbász is. 0 A bodolftl szövetkezet határában jól haladnak az őszi munkákkal. A hatszázkét hektár őszi mélyszántásra váró területnek eddig már közel a felét felszántották. A határi munkák­ba kilenc kerekes és két lánctalpas traktort kapcsoltak be. Az őszi gabo­nák vetését már befejezték és a cu­korrépa betakarításának is már a be­fejezéséhez közelednek. (Andreás Sándor, Kassa) 0 A Nagykaposi Mezőgazdasági Műszaki Középiskola tanulói összesen 5664 brigádórát dolgoztak le az őszi munkák betakarítása során. Ezenkívül ezerkétszáz órát (négyezer korona értékben) a vízkárosultak megsegíté­sére ajánlottak fel. (Kertész Pál, Nagykapos) 0 A mokcsamogyorósi szövetkezet traktorosai védnökségi üzemük dol­gozóival együtt minden vasárnapot kihasználnak a betakarítási munkák gyors befejezése érdekében. Október első vasárnapján már hét traktor és egy teherautó hordta a cukorrépát Nagykaposra. összesen hétszáztíz mázsa cukorrépát szállítottak el. A munkából legjobban Bódy Gyula, Ba­logh István, Bódy Péter, Vass József, Balogh Tibor, Majoros Sándor stb. vette ki a részét. (Albert Árpád, Nagykapos) 0 A kelenyei szövetkezet tehén­gondozói büszkék lehetnek eredmé­nyeikre. Az ötven fejőstehéntől ter­vezett évi 70 ezer literes tejeladást már a harmadik negyedévben túllép­ték. Egészévi tervüket körülbelül százhatvan százalékra teljesitik majd. A tehenenkénti napi tejhozam hat­hét liter között van. A szép eredmé­nyek elérésében nagy szerepe van Csernus László zootechnikusnak, valamint a fejőknek, Csáky Istvánnak, Csáky Jánosnak, Záhorszky Józsefnek és feleségeiknek. (Csáky Károly, Kelenye) 0 A makrancai szövetkezetben nagy figyelmet fordítanak az őszi munkák jó minőségű elvégzésére, őszi gabonát összesen 147 hektáron vetettek, s jól haladnak a mélyszán­tással is. Százhúsz hektáron meszez­­ték a savanyú talajt és 750 tonna is­tállótrágyát hordtak a földekre. (Andreász) 0 A abaújnádasdi szövetkezetben agrotechnikai határidőn belül földbe került a rozs és az őszikeverék, va­lamint 76 hektáron a búza. Gyors ütemben folyik a silózás is. Nemrég kezdték meg a harmadik silógödör megtöltését. Idáig kilencven vagon takarmányt silóztak le. Október tíz­­tizenhetedike között befejezik á krumpliszedést is. Az utóbbi időben a szövetkezet három lánctalpas trak­torát éjjel nappal a határban látni. Sztvarták Vincének bár még nincs rendszeres váltótársa, de azért egy­két órától eltekintve, amikor szundít egy kicsit, az ő traktora is állandó mozgásban van. Időnként a helyi nem­zeti bizottság elnöke és a szövetkezet feje váltja föl a fáradhatatlan embert. A három traktor tíz-tizenöt hektárt szántott fel éjjelenként. (Iván Sándor, Kassa) 0 A kassai Jednota már október tizedikén teljesítette évi felvásárlási tervét. A leg jobb eredményt az erdei termények felvásárlásában érte el. Eddig például négy vagon csipkebo­gyót vásárolt fel terven felül. (MAP) 0 Novy Ruskov takarmánnyal se­gíti a vízkárosultakat. Örömmel nyug­tázható, hogy a tőketerebesi járás va­lamennyi szövetkezete segítséget nyújt az árvízsújtotta járásnak. Az említett EFSZ húsz vagon lóherét küld a Duna mellé, amelynek a szállítását a napokban megkezdik. 0 Kamárócon Varga Bertalan, Du­dás Sándor, Szaniszió Gyula és Bűdy Gyula traktorosok hosszított műsza­kokban dolgoznak, végzik a vetést és a mélyszántást. Varga Pál traktoros a burgonya kiszántást három nap alatt végezte el brigád-segítség nélkül. (Mató Pál, Kassa) 0 Trebisovon már a karácsonyra készülnek. Bár a cukorrépa jó része még a földben van, a tőketerebesi cukorgyárban teljes ütemben folyik a fehér-arany készítése. A napokban megkezdték a karácsonyi cukorkák gyártását. A két ipűszakban dolgozó kétszázötven szorgos kezű asszony naponként több mint ezer kilogramm cukorkafélével növeli a raktárkészle­tet. A tervek alapján ötszázezer ka­rácsonyfa díszítésére készítenek cu­kor- és csokoládédíszt. (KP) 0 A Komáromi Állami Gazdaság ekeli részlegének újjáépítése felett a jicíni járás vállalt védnökséget. Húsz tagú kőműves-csoportot küldött, amely tíz lakásegységet épít fel. A két épülettömb felépítését lassan be­fejezik, az egyikben négy, a másik­ban hat család talál majd otthonra. (Szénássy János, Komárom) A verebélyi szövetkezetben, amint a képen is látható, nagyra nőtt a cukorrépa. Benyus József, szövetke­zeti elnök szerint a hektárhozam meg­haladja az ötszáz mázsát. (Foto: Bállá) Berencsi hírek ■+■ A berencsi EFSZ-ben kiváló a cukorrépatermelés. A hektáronként tervezett 340 mázsa helyett közel négyszáz mázsás hozamot értek el. Az elért eredmény részben annak is köszönhető, hogy új módszert vezet­tek be. A tagok egy mázsa cukor­répáért négy korona fizetést kapnak. Az új jutalmazás ösztökélte a szövet­kezet dolgozóit, hogy minél jobban megmunkálják a kimért földterületet. Sima Mihály bácsi például a harminc­öt ár területen 175 mázsát termesz­tett. De nemcsak ő, hanem sokan büszkélkedhetnek hasonló eredmény­nyel. A szövetkezet október közepéig 150 vagon cukorrépát adott el az ál­lamnak. Naponta tizennégy vagonnal szállítanak a Nyitrai' Cukorgyárba. A répa betakarításánál a hadsereg tagjai is segédkeznek. Jól halad a mélyszántás is a berencsi határban. Eddig már száz­ötven hektár területen végezték el ezt a munkát. A traktorosok két mű­szakban igyekeznek, hogy még az esős idő beállta előtt elvégezzék e fontos munkát. 4 A berencsi EFSZ segít az árvíz sújtotta terület gazdaságainak is. Az ipolyszakálasi EFSZ-nek 80 mázsa szalmát, 30 mázsa szénát, 400 mázsa répaszeletet és 800 kg szemestakar­­már.yt szállítottak. (Lörincz L., Berencs) A gyógyászat szolgálatában

Next

/
Thumbnails
Contents