Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1965-10-16 / 41. szám

Világszínvonalú pulóverek az ipolysági Pleiában

A volt katonalaktanya majd min- — Igyekszünk, nehogy szégyenben den épületét tatarozzák. De az egyik- maradjunk.

ben már kattognak a varrógépek. összesen 285 pulóvert kellene ki- Ügyeskezű asszonyok, akik eddig vasalniuk fejenként, de jóval naotthon a háztartásban vagy más gyobb a teljesítményük. Nem csoda munkaszakaszokon dolgoztak, há- , ezek után, ha Janíková Júlia kereromtól tizennégyéves korú gyerekek részére készítik a pulóvereket.

Az ipolysági Piéta bizony még sok nehézséggel küzd.

Kevés a szakképzett munkaerő.

Schubert Vladimír a gyárrészleg vezetője' eddig még nem volt elégedett a munka ütemével. De végre megtört a jég, szeptember utolsó dekádját már 109 százalékra teljesítették. Naponta mintegy 1630 pulóvert készít a kilencvenöt munkás.

Lassan-lassan az átlagkereset is emelkedik. Most már kilencszáz korona körül mo- Z-g. A kezdők kevesebbet, a gyakorlottabbak többet keresnek. Molnár Erzsébet 894 koronát keresett, de Benes Margit már 1049 koronát. A pálmát Janik Júlia és Szabó Mária viszi el. Mindketten a pulóverek vasalásával foglalkoznak. Vígkedélyü asszonyok.

Nevetve mondják:

sete az egyik hónapban 1376 korona volt.

Azt mondhatjuk, az üzem kezdeti nehézségekkel küzd. De lassan feléled a dolgozókban a versengés szelleme. Nagyon sok a tennivaló, különösen a szakképzettség terén. De

ehhez is megtalálják az utat. Hamarosan üzemi iskolát szerveznek.

Annak ellenére, hogy a tervteljesítéssel eddig nehézségek voltak, a minőség nagyon jó. Ezt támasztja alá Schubert elvtárs is.

— A lipcsei vásáron alaposan körülnéztünk, de nem láttunk szebb gyermekpulóvereket a mieinknél.

Így van. Mi is elismerjük. Tuhárszki Emma, Szabó Mária és Matejkin Anna olyan szép gyapjúpulóvereket mutatott, hogy minden anya szívesen látná gyermekén. Az acélszürke és bordószínü gyermekpulóverek minden túlzás nélkül elérik a világszínvonalat. Tetszett, nagyon tetszett az üzemrészleg terméke. De riporteri kíváncsisággal feltettük a kérdést:

— Gyermekeinknek mikor vásárolhatunk ezekből a szép pulóverekből?

A részlegvezető már várta ezt a kérdést, nem lepődött meg.

— Ja kérem, sok az üzlet, kevés a pulóver. Ipolyság környékére még kevés jut belőle.

De vajon miért? Ilyen szép pulóverekben szívesen járnának az Ipolyság környéki gyerekek is. A részlegvezető szerint nyersanyag van elég és munkaerő is. Vajon miért nem gyártunk ilyen keresett cikkből gyorsabban, többet? Talán Ipolyságon létesíthetnének egy olyan üzemet is, ahol több ezren dolgoznának. Az új irányítási rendszer célul tűzi, hogy gyárakat ott építsünk, ahol van elég munkaerő. Nincs semmi értelme annak, hogy a dolgozók többszáz kilométerre járjanak dolgozni. Megszületett az üzemrészleg, nagy az érdeklődés a munka iránt, egyre többen jelentkeznek. Tehát semmi akadálya annak, hogy a termelést többszörösére fokozzuk és az ízléses, jó minőségű pulóverekkel ellássuk az ország üzleteit.

BÁLLÁ JÖZSEF

BRATISLAVA KÖRNYÉKE hosszú évszázadok óta híres szőlőtermelő vidék. A Duna menti városban már a múlt század hatvanas éveiben megalakították a bratislavai szőlőtermelők szövetségét, Ebbe az egyesületbe politikai és foglalkozásra való tekintet nélkül minden szőlőtermelő beletartozott. Ez az egyesülés biztosította, irányította a szőlőtermelést, a boreladást és kereskedelmi kapcsolatot teremtett a többletbor értékesítésére. De jelentős szerepe volt az egyesületnek a filoxéra elleni védekezésben és az újjátelepítésben. Gazdasági szempontból nagy jelentősége volt annak, hogy a kistermelők saját pincéjükben árulhatták a bort. Ez a borértékesítési rendszer lényegében csak az 1940- es évek második felében szűnt meg.

A bratislavai szőlők közel ezer hektáron terültek el a múltban. Ez a filoxéra-vész miatt és építkezési okokból majdnem a felére csökkent. Jelenleg a szőlőterület jórésze a szövetkezetek és a rusovcei ÁG kezelésében van. Az állami gazdaság szőlője a legjobb fekvésű károlyfalusi oldalon fekszik. Amellett, hogy a szőlődomb fekvése valóban ideális, a különböző szőlőfajták kezelésére is igen nagy gondot fordítanak a gazdaságok. Ismeretes például, hogy ebben az évben a rendkívüli időjárás hatására nagy károkat okozott a peronoszpóra. Amíg sok szőlészetben 40—50 °/o-os kár is volt, addig az állami gazdaságban alig 10—15 n/o. Igaz. hatszor permeteztek, s ami a legjelentősebb, időben. Ezt az is lehetővé teszi, hogy kemény, kavicsos a talaj s így a legnagyobb esők után is lehetett dolgozni. De azt hiszem az is lényeges, hogy a gazdaság irányítói valamennyien szőlészeti szakemberek és nagyon szorgos dolgozóik vannak. Juhász Gizella és Harková Margit pl. egy-egy hektárt gondoz egész éven keresztül. De

A LEGJOBBAK PÉNZJUTALMAT KAPNAK

A Komáromi Járási Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság az őszi munkák gyors elvégzése érdekében járási versenyt hirdetett. Ha a szövetkezetek október 20-ig befejezik az őszi vetést és november 20-ig az őszi mélyszántást, akkor az elnök háromszáz, az agronómus és a mechanizátor pedig kétszáz-kétszáz korona jutalmat kap. '

Az árvízsújtott szövetkezetek lánctalpas traktorainak vezetői — ha heti teljesítményük több mint 42 hektár — négyszáz, illetve háromszáz korona jutalmat kapnak. Más körzetek traktorosainak heti teljesítménye nem lehet kevesebb ötvenkét hektárnál. Szeptember 6-tól november 21-ig a legjobb eredményt elérő csoportokat háromszáz, illetve kétszáz koronával jutalmazzák.

Andriskin József, Komárom

Halálra ítélt szőlőhegy

nemcsak az dicséri őket, hogy egy hektárt munkálnak meg kézi erővel, hanem az is. hogy részlegükön nem ütötte fel a fejét a peronoszpóra.

A fejlődő városra tekintgetö szőlőtáblák korban nagyon eltérőek. Vannak félévszázados telepítések, de mennyiséget, hanem komposzttal is Nem véletlenül telepítettek legújabban korszerűen. Ugyanis nemcsak a szőlő megmunkálása könnyebb így, hanem a terméshozam is sokkal magasabb. Két évvel ezelőtt több mint 200 mázsát szüreteltek a hatodik évre forduló telepítésről. Igaz, a szőlőművelés irányítói nemcsak műtrágyából adagolnak megfelelő mennyiségetű hanem komposzttal is fokozzák a tápanyagellátást.

Szlavecky Józseffel, az intéző helyettesével járjuk a gazdag termést ígérő szőlőt. • Útközben eleinte az eredményekről beszélt, majd később keserűen kitört:

— Higgye el, fáj a szívem, hogy a városunk legjobb szőlőhegyéről már csak ebben az évben szüretelünk és a többinek is meg vannak számlálva az évei.

— Miért?

— Már a jövő évben megkezdik az iskolák, diákszállók építését, csak azt nem tudom megérteni, miért

AYAYAYAYAYAYAYi

Zálogosi gondok

Az idei betakarítási munkák a Zálogosi Állami Gazdaságban is próbára tették a vezetők szervezőképességét. Az aratás ideje több mint egy hónappal eltolódott, ráadásul az előző években szokásos segítség is elmaradt. Így a rendelkezésükre álló két kombájnnal kellett a több mint ötszáz hektárról betakarítani a gabonát. Dolgozóink kitettek magukért. Szabó József SK—3-as kombájnjával több mint háromszáz hektárról takarította be a gabonát. A másik kombájnt Viglas István vezette és hektáronként átlag 31,45 mázsa gabonát takarítottak be.

Az aratás befejeztével sem javult a helyzet, mert az őszi munkák eléggé felhalmozódtak. A gépek kevésnek bizonyultak. Az őszi takarmányfélék betakarítása már sürget, a gabona vetését pedig október közepéig szeretnék befejezni, s a felszabadult gépeket a trágyázáshoz beállítani. A silózásnál sem igen szabadulnak fel gépek, mert a here, répafej és a nyersszelet silózását is meg kell kezdeni. Rajcsák mérnök, a gazdaság vezetője és Kender elvtárs, az agronómus gondterhelten járják a határt. Azon tanácskoznak, hogyan szabadíthatnának fel traktort a cukorrépa elszállítására. A bő termést ígérő kukoricaföldek is erősen sárgulnak.

Orsa János csoportvezető a takarmányrépa hektárhozamát számolja. Nyolcszázharminchét mázsa hektáronként — újságolja örömmel.

Gubrica József csoportvezető a lányokat dorgálja, hogy jobban egyengessék el a talajt a répaprizmák alatt, mert különben az átvevők két százalékot fognak le a szennyeződésre. Egyenletes talajon könnyebben dolgozik a gép és tisztább répát rak a pótkocsira.

— Különben nagyon jó munkások a farnadi és csekei asszonyok — mondja Józsi bácsi —. Mindegyik igyekszik, hogy az elsők között lehessen. Eddig Bogár Ilonka, Pápes Mária, Leboc Mária, Viglas Mária, Kolárik Terézia és Tóth Etelka járnak az élen. Naponta tizenegy-tizenkét áron tisztítják meg a cukorrépát.

Minden csoport külön figyeli a területéről elszállított cukorrépa súlyát is. Eddig hektáronként 340—385 mázsát szállítotak el. Ez a leggyengébb tábla. A szomszédos táblán jóval négyszáz mázsán felül számtíják a hektárhozamot.

A nap már eltűnt a dombok mögött, de még minden irányból gépek bugása hallatszik. A szövetkezet tagjai és a brigádosok az egyre sűrűsödő esti szürkületben is hangyaszorgalommal fáradoznak a bő termés betakarításán.

ÖBERT JÁNOS

Ő

szi kép

ek

Földműveseink a kellemes őszi napokat szorgalmas munkával töltik. Bizony sok a tennivaló. Szántunk vetés alá, tavasziak alá, egyúttal vetünk, gyűjtjük a burgonyát, kukoricát, cukorrépát. Közben telnek a silógödrök is. Szükség van tehát minden épkézláb emberre és mindenekelőtt az emberek és gépek ügyes kihasználására.

Az őszi munkákról közlünk néhány képet:

A lontói szövetkezetesek is elég jól haladnak a vetéssel, de mivel dombos határukban már érik a kukorica, megkezdték begyűjtését. Ozsvald Dezső, Magyar Lajos, Babiak József és Pomozi Sándor traktorosok alig győzik szállítani a kukoricacsöveket. Borka Imre csoportvezető állandóan jön-megy a kukoricatáblán a több mint félszáz asszony között, akik a napi terefere mellett is ügyesen dolgoznak. A kukoricatáblán dolgozik a falu apraja-nagyja. Az idősebb Banzi Mari néninek is gyorsan jár a keze.

Idén az ipolyviskiek gyors ütemben gyűjtik a cukorrépát. Melicher Ferencnek ugyancsak sok a gondjabaja. Egymás után érkeznek a cukorrépát szállító traktorok. Mudrák László és Kovács István pedig nagy

igyekezettel üríti a terhet, hogy minél gyorsabb legyen a forgalom. Nincs pihenés sem hétköznapon, sem ünnepen. Az -egyik vasárnap délután kilenc traktor dolgozott. Tíz vagon répát pakoltak a vonatra és emellett még három vagon répaszeletet is elszállítottak. Melicher bácsi elégedett a munkával. Eddig csak egy esetben fordult elő, hogy nem kaptak elég vagont. De általában nincsenek komolyabb szállítási problémák. Ezt abból is látni, hogy a vasútállomáson nem magasodik prizmába túl sok cukorrépa. Amint képünkön is látjuk, szaporán repül a répa a pótkocsiról.

Oszter Sándor mázsamester az ipolysági vasútállomáson szintén lótfut. Mintegy 900 vagon cukorrépát kell felvásárolniuk, tíz szövetkezetszombati cukorgyárba is, ami szintén problematikussá teszi a szállítást. De a mázsamester reméli, hogy idén nem lesz komolyabb probléma, mert amíg a múltban ötnaponként rendelték a vagonokat, most minden negyvennyolc órában, a szükségletnek megfelelően, kérik a vasúti kocsikat. Jó segítséget talál Dekyé József írnokban, aki a múlt évben is jó munkát végzett. Volt olyan nap, hogy nyolcvan vagon cukorrépát is átvettek. '

Lencsénk azt a percet örökítette meg, amikor az alsótúriak futottak rá a mázsára.

(~b~)

SZABAD FÖLDMŰVES 3

1965. október 16.

éppen ezen a területen, ahol ősidők óta a legjobb bor terem.

A deresüstökü, zömök férfi már az ötven határán jár, de azért nem restellt beiratkozni a szőlészeti technikumba, mert megkívánja ezt a munka. A jövő évben érettségizik az öreg diák... s most, amikor elméletileg is elsajátította a szőlőtermelés csínját-bínját, a kedvenc szőlőhegyen durva eke forgatja le a nedűt termő tőkéket.

Hiába, a fejlődő nagyvárosnak terjeszkedési lehetőségre van szüksége. Ha tetszik, ha nem, azt tudomásul kell venni. Azt azonban nehéz megérteni. hogy az állami gazdaság az elmúlt években miért telepített az említett területre 25 hektár szőlőt, amely szintén halálra van ítélve. Egy fél évszázadra állították be a szilárd betonoszlopokat és néhány év múlva kidöntik azt. Pedig ismeretes, hogy egy-egy hektár szőlő, amíg termőre fordul, 60—70 ezer koronába kerül. Ezek szerint fölöslegesen dobáljuk ki az ezreseket az ablakon. Vagy úgy is mondhatnánk, hogy nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal. Sajnos, ez az eset is azt igazolja, hogy sokszor filléreskedünk, a koronákat pedig hagyjuk elgurulni. —ft—

lYAYAYAYAYAYAYA

bői es két allami gazdaságból. Nagy részét még a cseh országrészekben dolgozó cukorgyárakba szállítják. De az ipolysági vasútállomáson keresztül jut el a cukorrépa a losonci járás nyugati csücskéből a rima