Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1965-10-16 / 41. szám

Itthon történt Hazánk belpolitikai életét a Nemzetgyűlés különböző bizottságainak ülései, valamint a kormány jelentős intézkedései jellemzik. A gabonafélék új felvásárlási ára A Csehszlovák Szocialista Köztár­saság kormánya két rendkívül fontos határozatot hozott a sertéstenyésztés­sel és a gabonatermesztéssel kapcso­latban. A folyamatos vágósertés-felvásárlás és a takarmány megtakarítás érdeké­ben elhatározta, hogy a rendelet ki­hirdetése után a terven felül felvásá­rolt vágósertést — amennyiben ezt kérik, — beszámítják a mezőgazda­­sági üzemek jövőévi tervteljesítésébe. 1966. január 1-től a 115 kg élősúly feletti csoportban a hús és zsírserté­sek felvásárlási árát kilogrammonként az eddigi 10.50 korona helyett 9,50 koronára szállítják le. Egyidejűleg a kormány a növény­­termelés fokozása és a gabona bizto­sítása érdekében a következő hatá­rozatot hozta: . A mezőgazdasági üzemek anyagi érdekeltsége támogatására az 1966. évi aratási időszaktól kezdődően az álla­mi felvásárlási szerveknek átadott gabona árát a következőképpen hatá­rozza meg: a kemény vagy félkemény búza 175 korona, a puha búza 150 ko­rona, a rozs 150 korona, a sörárpa 170 korona, az ipari árpa 145 korona, a takarmányárpa 140 korona, a zab 140 korona és a kukorica 150 korona mázsánként. Azok / a mezőgazdasági üzemek, amelyek 1964-hez viszonyítva a, ga­bona termesztési területeket kibőví­tik és az ezen termesztett gabona 40—60 %-át az állam rendelkezésére bocsátják, minden többlet hektár után egyszeri 500 koronás szubvencióban részesülnek. A gabonafélék felvásárlási árának emelésével kapcsolatban és takar­mányozási célokra való felhasználásuk nagyobb gazdaságossága érdekében az 50 kilogrammon felüli hízódisznók tápkeverékének árát 150 koronában állapítják meg. ' A nép egészségének védelmében A Nemzetgyűlés egészségügyi bi­zottsága megvitatott egy új törvény­javaslatot. A szlovák egészségügyi szervekkel együtt részletesen foglal­kozott az új egészségügyi törvény kormányjavaslatával, miután a javas­lat egyes pontjaihoz, illetve szövege­zéséhez a képviselők már korábban benyújtották írásbeli észrevételeiket. A nép érdekeit szem előtt tartva, a képviselők megvitatták a nagy hord­erejű törvényjavaslatot, amely az ember legdrágább kincséről, egészsé­géről való gondoskodás módját és feltételeit fogja szabályozni. Az óvodák helyzetéről A Szlovák Nemzeti Tanács iskola- és kulturálisügyi bizottsága legutóbbi gyűlésén a szlovákiai óvodákról, illet­ve velük kapcsolatban felmerült prob­lémákról tárgyalt. Megállapította, hogy bár hazánk felszabadulása után hétszeresére nőtt az óvodák száma, mégsem elegendő a velük szemben támasztott igények kielégítésére. Szlo­vákiában 2306 óvodában több mint 102 ezer gyermekről gondoskodnak, de az óvodák hálózata és befogadóképes­sége az országos átlagon alul maradt. A .bizottság tagjai hangsúlyozták, hogy az eddiginél következetesebben kell teljesíteni az óvodák építésével kapcsolatos tervfeladatokat és az ipari üzemeknek, EFSZ-eknek, valamint társadalmi szervezeteknek is hatha­tósabban kell az óvodák építéséhez hozzájárulniok. > ■ Kielégítő az élelmiszer-ellátás Kereskedelmünk szeptemberi jelen­esei azt mutatják, hogy a lakosság diétásában nem történtek nagyobb' /áltozások. Az üzletekben 4782 ton­­tával több hús volt mind tavaly jgyanebben az időben. Elegendő tar­­;ós fiúskészítmény is .készült. A múlt ívhez viszonyítva az idén kevesebb mit a vaj, viszont így is kielégítette i keresletet. Nem volt elegendő háj is zsirszalonna. A szeptemberi hónap a zöldségben is gyümölcsben mutatkozó előző hó­­íapi hiányokat kipótolta. Majdnem 4000 tonnával több zöldség és kétezer tonnával több gyümölcs került piacra, mint 1964 szeptemberében. A textil és a konfekció kereslete egyöntetű. Textilüzleteinkben főleg teszilt, bársonyt, kovral-szőnyeget és különféle díszítő anyagokat adnak el. Kevés volt a puplin és a tiszta se­lyem. Cipőboltjainkban növekszik a jobb minőségű cipők iránti érdeklő­dés. A villamos szaküzletek áruellátásá­ban nehézségek mutatkoznak. Kere­settek a villanyvasalók, sütők, tűz­helyek és vízmelegítők. Kevés az épít­kezési anyag is. Nemzetközi értekezlet a tüdővészről Prágában nemzetközi értekezletet tartottak a tüdővészről és a tüdőbe­tegségről. Harminc ország mintegy ötszáz résztvevője és hazánk szak­emberei cserélték ki tapasztalataikat. Az értekezleten a tüdővész és más tüdőbetegségek és fertőzések kérdé­sével foglalkoztak. Hazai képviselőink beszámoltak a tüdővész-megbetegedé­­sek számáról is. Az újjáépítés több szervezettséget követel Az árvíz visszahúzódása után meq­­kezdödöt Csallóköz újjáépítése. Né­hány család már új otthonba költö­zött, de még mindig sok a teendő, hogy az árvíz sújtotta területen hely­reálljon az élet. Az újjáépítési mun­kálatokról, valamint az ezzel kapcso­latos feladatokról tájékoztatta a sajtó képviselőit Ladislav Prokop mérnök, az SZNT építésügyi megbízottjának helyettese. Az árvíz sújtotta vidék újjáépítését irányító kormánybizottság által jóvá­hagyott költségvetés szerint az idén, 1966-ban, valamint 1967 első hónap­jaiban mintegy 1,3 milliárd korona értékű beruházási munkát végeznek el Csallóközben. Az említett összegből a megsemmisült épületek felépítésére 800—900 milliót, a megrongált épüle­tek tatarozására 146 milliót, főjaví­tásokra mintegy 238 millió koronát fordítanak. Nagy feladatok várnak a Csallóköz újjáépítésén dolgozók építő vállala- ; tokra, mert más munkaszakaszon is 1 eleget kell tenniük tervfeladatoknak. Ez pedig jó szervező munkát követel. Jelenleg a gátak megerősítésén is ( dolgoznak. Az újjáépítésnél nagy gon­dot okoz az építőanyag szállítása. Csupán a gátakhoz az idén 1,2 millió köbméter kavicsra van szükség. Je­lenleg Csallóköznek naponta több mint 700 ezer téglára lenne szüksége, de a napi átlag nem haladja meg’a száz­ezer darabot sem. Kevés az ablak, - ajtó és a vasalás is. Ezért szükséges, 1 hogy az árvíz sújtotta vidék újjáépí- ' tésére siető üzemek maradéktalanul I teljesítsék önként vállalt kötelezett- < ségüket. 1 A CSKP XIII. KONGRESSZUSA ELŐKÉSZÜLETEINEK JEGYÉBEN Pillantás a múltba és a jövőbe Mennyire rohan az idő. Az évek és események szinte kozmikus sebes­séggel váltják egymást. Az ember csak visszapillant a múltba és rájön, hogy ismét átélt egy időszakot. Vala­hogy így tűnek azok az évek is, ame­lyek a CSKP XII. kongresszusa óta teltek el. Alkotó munkában eltelt évek voltak ezek, amelyekben sokat tet­tünk társadalmunk fellendítésének érdekében. Ügy tűnik, hogy nem is olyan régen volt s még most is fü­lünkben csengnek az 1962-ben meg­tartott XII. pártkongresszus határo­zatai. S most újabb kongresszus elő­készítésének időszakába léptünk. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy az új pártkongresszust megelőző időszak egész társadalmunkat mozgásba hoz­ta. Ez a nagyfokú aktivitás azonban egyben azt is jelenti,- hogy visszaté­rünk a XII. pártkongresszus határo­zatainak áttekintésére, mert az ott kitűzött feladatok, tervek, célkitűzé­sek változatlanul .elsőrangú tenniva­lóink közé tartoznak. Melyek voltak lényegében a Xll. kongresszus utáni időszak legfonto­sabb feladatai? Elsősorban hazán k gazdaságpolitikai életének megerősí­tése, társadalmi életünk demokrati­zálása, a termelés, az alkotás fellen­dítése. Szocialista országépítésünk meggyorsítása mellett főleg társa­dalmi önigazgatásunk új formáinak keresése, illetve bevezetése, a töme­gek bekapcsolása a népgazdaság irá­nyításába és nem utolsósorban a tár­sadalmi érdekek és célok egységének megteremtése az egyén érdekeivel és céljaival alkotta e széles skálát. Fon­tos feladatként tűztük ki a szocia­lista társadalmi viszonyok megterem­tését is, amelyben komoly sikereket értünk el. De nem volt mentes ez az időszak 1 káros, dogmatikus nézetek fel-fel­­jukkanó jelenségeitől sem. Itt-ott tanúi lehettünk és lehetünk még ma s a túlzott liberalizmusnak, marxista­­:llenes illúzióknak, amelyek elferdí­tették fejlődésünk elért fokát. Egy­oldalú követelések hangzottak el gyakran az egyéni érdekek előtérbe helyezésével a társadalmi érdekek rovására: Pártunk elvitathatatlan ér­deme, hogy a bírálat teljes szabadsága mellett helyes irányba tudta terelni azokat a tényezőket is, amelyek külső vagy belső sugallatra előszeretettel próbáltak minden haladást és előre­látást fekete szemüvegen át nézni. De ezen belül lényegesen megjavult a párt és a tömegek kapcsolata is. Említsünk csak egy példát a sok közül! Közismert, hoqv népgazdasá­gunk új, tervszerű irányításának elvei óriási yisszhangot váltottak ki dolgo­zóink körében. Az eléterjesztett ja­vaslatok szinte mindennapi beszéd­témává váltak. Gyárainkban, üzeme­inkben vagy egyéb munkahelyeken, ahol a dolgozók tízezrei a legaprólé­kosabban vitatták meg ezeket a nagy horderejű gazdasági terveket, min­denütt az őszinteség, a segíteni aka­rás, a jövőbe vetett hit volt a fő jel­lemző. Nyilvános pártgyűléseken, szakmai értekezleteken, üzemi és ter­melési megbeszéléseken azóta is min­dig a népgazdaság új tervszerű irá­nyításának hogyanja, mikéntje a fő­téma. Az előttünk álló időszak — egészen jövő év májusáig — pártunk XIII. kongresszusa előkészületeinek jegyé­ben zajlik le. A széles néptömegek bekapcsolása e mozgalomba, társadal­mi életünk aktivizálása mindnyájunk elsőrendű feladata. S hogy ez meny­nyire önkéntesen jelentkezik, bizo­nyítja a kongresszus tiszteletére in­dított szocialista munkaversenyek, felajánlások, célkitűzések. Mindez méltó bizonyítékul szolgál arra, hogy dolgozóink — köztük a mezőgazdasági dolgozók is — szocialista országépíté­sünkben tanúsított önfeláldozó mun­kájuk fokozásával, a termelés minő­ségi és mennyiségi megjavításával és t békébe vetett hitükkel köszöntik jártunk jövő májusában megnyíló XIII. kongreszsusát. (tg) Elítélték a nvitrai úfonál/óf Ez év július 26-án a lehotai, szárma­zású Jozef Burda ■ vonatvezető ■ va­csorára tért be a Nitran nevű ven­déglőbe. Ez a vendéglátó üzem Nyitra főutcáján fekszik, forgalmas helyen, és különben is éppen hogy alkonyo­don. Hogyan is gondolhatott volna a békés szándékú, dolgos vasúti alkal­mazott arra, hogy veszély leskelödtk rá ilyen helyen, amikor még „fiatal“ volt az idő? Pedig tévedett. Szerencsétlenségére Burda egyéb hely híján ahhoz az asztalhoz tele­­pedett vacsorázás céljából, amelynél már ott dőzsölt az „arkangyal“, va­lódi nevén Ráfáel Antal és egyívású cimborái. További szerencsétlenségére Burda százkoronással fizetett, ami­től kocsányon lógott az arkangyal­­különítmény szeme. Az ígéretes ban­kó annyira elbűvölte az égi együttest, hogy annak tulajdonosát rávették egy-egy korsó sör fizetésére. Burda jóhiszeműen, jó szívvel fizetett. Alig ért ki a vonatvezető a népes utcára, hátulról fejbe kóliht'otfák, r'ctf­­féle vadnyugati mintára, a békés já­rókelők nem kis megrökönyödésére. Rafael közben „magához vette" Bur-i dónak 500 koronát tartalmazó pénztár­cáját, majd kereket oldott az egész díszes társaság. Mivel azonban a nyltrai Ráfáel nem tudott repülni, köz­biztonsági közegeink csakhamar le­fülelték. A tárgyaláson Ráfáel angyali áb­­rázattal azzal védekezett, hogy a ká­rosult saját jószántából rendelt sörö­ket anélkül, hogy az „angyalok ka­ra" erre megkérte volna. Azt a me­sét Is előadta, hogy Burda pénztárcá­ját annak távozása után a vendéglő bejárata előtt „találta", de azután el­vesztette. A nyltrai járásbíróság vi­szont bizalmatlanul fogadta ezt a magyarázatot és ötévt szabadságvesz­tésre ítélte a bukott arkangyalt. Ra­fael az ítéletet megfellebbezte, az utolsó szót tehát a kerületi bíróság hivatott kimondani. fkJ Haladni kell a korral (Ülésezik a Csehszlovák politikai é< Tudományos Ismeretterjesztő Tár­sulat szlovákiai kongresszusa) Á tényleges idejüket letöltött ka­tonákat időközben átképzésre, gya­korlatokra hívják be, mert a had technika gyors fejlődése, a tudomá­nyos fejlődés következtében előállt ú; helyzet megköveteli az ismeretek fel­újítását, kibővítését. Társadalmi-poli­tikai téren valami hasonló feladatot próbál teljesíteni e Társulat is, amely­nek csak Szlovákiában majdnem 15 000 tagja van. Tevékenységének fő küldetése a tudományos-műszaki forradalom leg­újabb vívmányainak ismertetése, egy­szóval: a tudomány népszerűsítése. Jelentős tényező, hogy a Társulat te­vékenységének nagyrésze, körülbelül 70 %-a vidéken zajlik le. Különösen nagy népszerűségnek örvendnek a népi akadémiák előadássorozatai, amelyeket az elmúlt 5 évben' több mint százezren látogattak. Figyelem­re méltó kiadótevékenységet is ma­gáénak mondhat a Társulat, hiszen több százezer példányban megjelenő tudományos ismeretterjesztést, nép­szerű kiadványt, folyóiratot adtak ki. A magyarul megjelenő „Természet és Társadalom ,‘c. tudományos folyóirat nagy közkedveltségnek örvend olva­sói körében. Október 16. és 17. kö­zött tartják Bratislavában a Társu­lat szlovákiai kongresszusát, arrtely az elmúlt 5 év erdeményeit értékeli és Duna-párti vadásztaiéi kozó Néhány évvel ezelőtt még kevés ember ismerte a Bratislava melletti Ligetfalu Oliget-nek nevezett határ­­részét, de nem így ma, amikor kiter­jedt térségein a bratislavai vadászok modern lövöldét létesítettek. Az évente itt megrendezendő nagy nem­zetközi vadásztalálkozúra az idén e hó 23-án és 24-én kerül sor. A sport- és szórakozó jellegű találkozón a ha­zai vadászrajongókon kívül sok len­gyel, francia, osztrák, jugoszláv, ma­gyar és más nemzetiségű vadász is részt vesz. A Sportlövészettel, vadász­kutya-versennyel — és egyéb vadász mulatsággal — egybekapcsolt talál­kozó, melyen vadászétel-különlages­­ségoket is megkóstolhatunk, valószí­nűleg sokáig a résztvevők emléke­zetében marad. L. KUCHTA Az ez évi szeptember a megelőző hónapok zabolátlanságai után végre a hosszú éveknek megfelelő szép ko­raőszi napokkal örvendeztetett meg bennünket. A hónap nagyobb részé­ben az óceán és szárazföldünk között lényegesen gyengült a cirkulációs tevékenység, mialatt az európai bel­területek fölött etég gyakran állapo­dott meg magas légnyomás. Ennek kö­vetkeztében eléggé napos időjárás uralkodott nálunk, amit csak ritkáb­ban zavart meg erősebb felhőzet vagy eső. Reggelenként azonban helyen­ként már az első őszi talajmenti fa­gyok is jelentkeztek. A csapadékmennyiségek Szlovákin­­szerte eléggé változók voltak. A várt átlagosnál kevesebb mennyiségeket jegyeztünk fel Bratislava, Nyitra, Rozsnyó és Kassa vidékén, ezzel szem­ben Űgyalla, Zvolen, Losonc és Ri­maszombat környékén gy.akrubban esett az eső. Mellékelt rajzunk a sokéves átlag­értékeket és az idei szeptemberi tény­leges csapadékmennyiségeket (árnyé­kolva) tünteti fel a következő sor­rendben: 1. Bratislava (50)-33mm, 2. Űgyalla (45)-68mm, 3, Nyitra (49)- 47mm, 4. Zvolen (59)-89mm, 5. Losonc (49)-90mm, 6. Rimaszombat (54)-79mm, 7. Rozsnyó (57)-54mm, 8. Kassa (58)- 47mm. Zárójelben a sokesztendős szeptemberi átlagértékeket, a követ­kező számokkal a tényleges szeptem­hpri tflntPttíUr fpl kitűzi azokat a feladatokat, amelyek a fejlett szocialista társadalom építésé­ben hárulnak a Társulat tagjaira és vezetőire egyaránt. Elsőrendű felada­tai közé tartozik többek ■ között a munka , termelékenységét és a termé­kek minőségét elősegítő gazdag tudo­mányos ismeretek népszerűsítése, a tömegnevelés elősegítése és nem utol­só sorban a dolgozók helyes marxista­­leninista nevelésének elmélyítése, (t) Vénre meaiavu t az időjárás Az átlagos hőmérséklet sík terüle­teken csaknem mindenütt magasabb volt a várt középértékeknél. Így pl. Bratislavában 16,6 °C regisztráltunk szeptemberre a várt 15,6 °C középér­tékkel szemben, Nyltrán 15,6 fokot (15,3), Kassán 14,3 (14,2). A maximá­lis nappali hőmérséklet* a múlt hónap­ban a legcsekélyebb felhőzet mellett (különösen a hónap elején) 25 sőt 28 fokot is elért. Dr. P. Forgáö Áz ellenőrzés elengedhetetlen Az emberek mindennapi életükben érintkezésbe kerülnek az árubeszer­zési helyekkel. Gyakran előfordul, hogy nem mindegyik kereskedő tartja be az előírásokat, nem ad olyan árut, amelyet a vevőközönség joggal meg­kívánhat, nem juttatja mindenkinek a jó minőségű cikket, a fogyasztókkal nem viselkedik a legudvariasabban, sőt néha túlkapásokra is ragadtatja magát. Ezekről a kérdésekről beszél­gettünk flabdák Gyula elvtárssa!, a nagymegyeri népi ellenőrző bizottság elnökével. — Városunkban az ellenőrző bizott­ság az év eleje óta működik. Ez idő alatt szép eredményekre tekinthetünk vissza. Három bizottságunk dolgozik: a mezőgazdasági, kereskedelmi és közszolgáltatási. A legszembetűnőbb fogyatékosság a pékkészitményekné! észlelhető. Eze­ket még nem tudtuk teljes mérték­ben kiküszöbölni. Sok panasz érkezik a kenyér és sütemények minőségére. Spárgát és széndarabokat találtak bennük. Bizottságunk az ügyet azon­nal megvizsgálta, intézkedéseket fo­ganatosított, úgyhogy hasonló eset ezután már nem fordult elő. Ezzel azonban az ügy még nem intéződött el. Ellenőrzésünk alkalmával rájöt­tünk, ugyanis arra, hogy a sütöde ve­zetője nem rendelkezik kellő szaktu­dással A készítménvek silflnvsánának megindokolásakor a liszt rossz minő­ségét hozta fel mentségül. Erre vi­szont rácáfol az a tény, hogy ugyan­abból a lisztből, amiből az egyik kol­lektíva kiváló péksüteményt készít, £ másik gyatra árut állit .elő. Nem tart­ják be következetesen a technológia: előírásokat,, az ízletes kenyér nerr mindenkinek szívügye. A pékmühelj* higénia szempontjából is kifogásol­ható, nem oldották meg jól a liszt raktározását sem. A lakosság elége­detlensége teljesen jogos, jó minősé­gű, kifogástalan pékkészítményeket kíván. A kérdést egyelőre — szakem­berek hiányában — nem sikerült a fogyasztók teljes megelégedésére megoldanunk. Fokozottabb ellenőrzést végzünk, s a hibákat a lehető legki­sebb mértékre- szűkítjük le. Ellenőrzésünk folyamán rábukkan­tunk arra is, hogy például az Obuvá­­>ál egyes cipőfajtákat az elárusítók a pult alá dugták és csak a jó isme­­•ősüknek, protekciósoknak adták el. Jgyanezt tapasztaltuk a parti-áruk Jolijában, ahol zsebkendőket, fiú pa­lákat csak egyes kiváltságos szemé­­yeknek juttattak. Sok panasz érkezik az elárusító­­izemétyzet vevőkkel szembeni visel­­cedésére. Az eladó számos alkalom­nál nem veszi figyelembe a vevő érkezését, magánügyeit begzéli meg ársaival, s ha a vevő figyelmezteti őket, akkor nem a legfinomabb mó­don adnak választ. A ruhaboltban egy alkalommal előfordult, hogy az egyik vevő sokat válogatott, végül is az egyik magasan lévő polcon fekvő öl­tönyt akarta megtekinteni. Az eláru­sító azt válaszolta neki, csak akkor hajlandó megmutatni, ha ezt meg is vásárolja. A kiszolgálókat a vevőkkel szemben tanúsított viselkedésre gyakran ok­tatjuk, hangsúlyozzuk a legmesszebb­menő fiyyelmet, előzékenységet, ud­variasságot. E téren már haladást értünk el, de még mindig akadnak kellemetlen szóváltások. Az utóbbi időben elég gyakran ne­heztelnek a helybeli hatósági húski­mérés hentese ellen. Ha érdeke úgy kívánja, boltját lezárja, az Ismerőseit hátsó ajtón engedi az üzletbe, a leg­szebb darabokat ők kapják. Amikor kinyit, már csak dirib-darab, össze­metélt húsok, fejek, lábszárak, csül­kök kerülnek a pultra. Nem is egy­szer kérdezték meg a hentestől: hogyan van az, hogy a disznónak vagy marhának csak feje, lába meg csülke van, húsa meg nincs? Mindezek ellenére megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy — egyes ese­tek kivételével — közbelépéseink után a kihágások, túlkapások nem ismét­lődtek meg. A kereskedők tudják, érzik, hogy ellenőrzés alatt állanak. Az eladókat a vevők is kontrolálják, vigyáznak tehát, hogy ne kövessenek el olyasvalamit, ami panaszra adhatna okot. H. T.

Next

/
Thumbnails
Contents