Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1965-07-10 / 27. szám

Miként a szőlőben s a pincében

A szőlő vegetációja júliusban már előrehaladott. Az új telepítésekben, s a termő szőlőben a talaj lazítása és gyommentesítése szükséges. A sarabolást műtrágyázással kombinálhatjuk, miközben könnyen oldódó tápanyagokat alkalmazunk. Folytatjuk a kacsozást (hónaljhajtások visszacsipését) és a kötözést. A .magasvezetékü szőlőkben kacsozást valamint kötözést nem végzünk. Ebben az esetben az egyes hajtásokat a tartóhuzalok közé fűzzük, a többit szabadon függeni hagyjuk, hogy a bokrokba bejuthasson a napfény.

Szárazság esetén a szőlőtelepef lehetőleg öntözzük. Tanulságul szolgálhat a tavalyi száraz év. Ez ideig azonban a termő szőlőtelepítések öntözése nálunk csak kis mértékben terjedt el. Egyes kül* földi országokban az öntözés se* gitségével állandóan szabálysze* rűen gazdag szőlőtermést biztosi* tanak.

Júliusban folytatjuk a betegsé* gek és kártevők elleni védelmet. A peronoszpóra veszélye továbbra is tart, a lisztharmat előfordulása szintén várható. A szölőmolyok (nyerges szőlőmoly, keresztes sző* lőmoly és a szőlőilonca) második nemzedéke ekkor már megjelenik. A permetezést kombinált szerekkel végezzük. Július első felében ajánlható a kombinált védőanyagok alkalmazása: 1,25—1,50 % bordódé (vagy Kuprikol), 0,50—0,75% Sulikollai.

Nagyobb atkaelőfordulás esetén szükséges még a keverékhez 0,3— 0,4 % Fosfotiont, vagy 0,1—0,2 % Arafosfotiont adni.

Július közepén ezt a permet* kombinációt ismételten alkalmazzuk, 6 a szőlőmolyok második nemzedéke ellen 0,4 % Dykol hoz* zadásával védekezünk.

Tartós esőzés előadódásakor a szőlő Niroxidos vagy Kupritexes porozása ajánlatos, hektáronkénti 30 kg-os. adagolásban, ami a pe* *. ronoszpóra eil&n, nyújt védelmet.

'A liszthSr'fnat" 'Slleft kénezés (Sfrinx), vagy Thiovitös kezelés ajánlható hektáronkénti 20 kg-os adagolásban.

A szőlőiskolában a talajt szintén lazítjuk és gyomtalanítjuk. A sorközöket szabályos időközökben, 14 naponként saraboljuk, eső után megvárjuk a talaj felszikkadását. Az oltványok lassú növekedése esetén kisebb nitrogéntrágya adagot alkalmazhatunk, de augusztusban ezt foszforral és káliummal egészítjük ki. Ha a harmatgyökerek eltávolítását június

végéig nem végeztük el teljesen, legkésőbb július közepéig el kell végeznünk ezt a munkát.

A szőlőiskolában nagyon kellemetlenül hat a szárazság, különösen júniusban és júliusban, mivel ebben az időszakban a leggyorsabb a hajtások és a gyökerek fejlődése. A vízhiány jelentősen csökkentheti az oltványmennyiséget. Ezért szárazság előadőrásakor a szőlőiskolát okvetlenül öntöznünk szükséges. Legmegfelelőbb az árasztásos öntözési mód. mégpedig hektáronkénti 400 m3-es vízmennyiséggel. Ehhez állott vizet használunk, és az öntözést kora reggel végezzük, amikor a talaj a legkisebb hőmérsékletű. Hideg vízzel nem ajánlható az öntözés, különösen a forró napokon, öntözés előtt elvégezzük a peronoszpóra elleni permetezést. A peronoszpóra és a lisztharmat elleni védő permetezést hetente megismételjük.

A szálvesszőnevelő szőlőben a talajt szabályosan saraboljuk és gyomtalan állapotban tartjuk. Szükség szerint műtrágyázzuk. Legnagyobb figyelmet a hónaljhajtások csonkázásának szentelünk, s ezen kívül még a hajtások huzaltámaszhoz történő erősítésének. A hajtásokat a huzalokhoz, vagy oszlopokhoz úgy erősítjük, hogy a kötözőanyagot nyolcas formájában áthúzzuk, nehogy erősebb meghúzáskor a hajtások törékeny végeiben kárt tegyünk. Ezt a mun* kát idejében kell végeznünk és szabályos időközökben megismételnünk.

TEENDŐK A PINCÉBEN

Júliusban a borospincében már nem sok a tennivaló. Amennyiben van borunk, gondoskodunk szabályos időközökben a hordók feltöltéséről, s a bor egészségi állapotának fenntartásáról. Az üres hordókat kénezzük és tisztán tartjuk. A pincében rendet tartunk, s gondoskodunk á tisztaságról. Hűvö_sebb időjárás alkalmával, vagya reggeli órákban szellőztetünk, nehogy a pince felmelegedjék, mert ilyen esetben a bor, a fennmaradó cukorral könnyen megsavanyodik.

Júliusban már feltételezhető milyen termés várható, s felmérhető a hordószükséglet a bor tárolására. Az üres hordókat és kádakat ellenőrizni szükséges, s javításáról intézkedni. Az új hordók boros szagának biztosítását már el kell kezdenünk.

G a v o r n í k A., mérnök

Az Olaszrizling a legjobban elterjedt fehér borszőlő-fajtánk. Bora jellegzetes zamatú, kiváló minőségű. Terméshozam és minőség tekintetében egyik legmegbízhatóbb fajtánk. Kiváló tulajdonságai miatt a magyarországi nagyüzemi mezőgazdaságokban is legtöbbet ebből a fajtából telepítenek.

A Balaton északi oldalán lévő Csopakon és környékén is főleg ezt a fajtát termesztik s abból préselik a nemes borokat. Ott is, mint másutt hagyományosan bakműveléssel művelik a szőlőt. A legújabb telepítéseket azonban már széles sorközben telepítik s azt is tervbe vették, hogy a hagyományos telepítést egy-egy sor kivételével kordonossá telepítik át. A szőlészeti kutatóintézetek szerint a minőség hasonló maradt, mint eddig, viszont a hektárhozam emelkedik, s ami a lényeges, a gépekkel kényelmesen dolgozhatnak.

A talaj tömődöttségének hatása

a kukorica gyöke rainek növekedésére

A Szovjetunióban, a Szaratoví Mezőgazdasági Intézet tangazdaságában kisparcellás szántóföldi kisérleteket végeztek azzal a céllal, hogy kimutassák a különböző talajrétegek tömődöttségi fokénak hatását a kukorica gyökereinek növekedésére és a kukorica termésmennyiségére. Mindegyik parcella 11,8 mz-es volt. A fészkekbe három azonos nagyságú kukoricaszemet helyeztek a VIR—42-es hibrid elsőfokú szaporulatából (a tenyészterület 70X70 cm). A talaj gyökerekkel behálózottságának fokát úgy határozták meg, hogy kimosták a gyökereket a 25X25 cm-es kockákból, amelyeket a 0—10, 10—20, 20—30, 30—40 cm-es talajszelvényből készítettek.

A talaj nedvességtartalma a kukorica vágásakor a különféle kísérleti változatok esetében csak jelentéktelen mértékben tért el, ezért a gyökerek fejlettségében és a zöldtömeg

\ Qszabad földműves

1965. Július 10.

mennyiségében mutatkozó különbségek csak a talaj tömődöttségének tudhatok be.

A kísérlet kimutatta, hogy a talaj térfogatsúlyának 0,83—1,21-ig való növekedésével (amellyel a tömődöttséget jellemzik) a 40 cm-ig terjedő rétegben levő gyökerek súlya a felénél kisebbre csökkent. Tehát a kukorica gyökérrendszere nagyon érzékeny a talaj tömődöttségére. A zöld tömeg abszolút szárazanyagának súlya pedig nagymértékben függ a gyökerek kiterjedésétől.

Megállapították, hogy a sötét gesztenyebarna talajon a kukorica növekedését elősegítő tényezők akkor vannak meg, amikor a talaj térfogatsúlya 1,12-nél kisebb. Ha eléri az 1,2-et, akkor a gyökerek növekedése hátrányt szenved, ha pedig a súly 1,3 vagy nagyobb, hirtelen meglassul növekedésük. Ha a gyökerek olyan talajrétegbe ütköznek, amelyeknek a térfogatsúlya 1,42 vagy még ennél is több, vízszintes irányú növekedéshez kezdenek, és az ilyen rétegeknek csak azokon a helyein tudnak áthatolni, ahol repedés, vagy egyéb természetes eredetű köz van.

Azokon a parcellákon fejlődtek a növények gyökerei legjobban, amelyeken 40 cm mélyen porhanyítottak, és utána nem tömítettek. Ezeken a parcellákon volt a legnagyobb a kukorica termése is. A gyökerek leggyengébb fejlődését azokon a parcellákon észlelték, ahol nem végeztek porhanyítást. Ezeken kapták a legkisebb termést is.

Megfigyelések szerint a Volgán túli sötét gesztenyebarna talajokon célszerű a tömődött réteket 30 cm-es mélységben porhanyítani. A 40 cm-ig terjedő porhanyítás csak akkor eredményes, ha az erősen tömődött réteg 30 cm alatt van.

Az elmondottak összegezéseként megállapítható, hogy a kukorica föld feletti részeinek fejlődése közvetlen kapcsolatban van a gyökérrendszer növekedésével. A gyökérrendszer fejlődésére pedig jelentős hatással van a talajnak a gyökerek tömeges elterjedési zónájában mutatkozó tömődöttsége. —MVI—

A munka

biztonságot

jelent

Anya és lánya munka közben.

helyzet. A munka biztonságot jelent számukra.

— Bármilyen munkát vállalunk — mondja Kulcsár Gizella, s még hozzáteszi — ha kellünk.

A csoportvezető kissé elérzékényülten felel a szavakra.

— Maguk számára, amíg haza nem mehetnek, találunk foglalkozást.

Fekete Mária így nyilatkozott:

— Érezzük az ország népének se* gítségét, s ez kimondhatatlanul jól esik nekünk.

Többen újra és újra átélik magukban a történteket. Zsibrita Margit meggyőzően érvel. Bizonyítja, hogy az emberek és mindenki, aki szerszámot tudott fogni, a gátat erősítette, sajnos, azonban nem sikerült.

Ahogyan elnézem, Tóth Irénnek oly fürgén mozog a keze, mintha mindig szőlészetben dolgozott volna.

— Ezt a munkát is meg lehet szokni— mondta.

— Odahaza kiegyeltük a répát, be* kapáltuk a krumplit és a kukoricát, s munkánknak nem lesz semmi értelme. Itt azonban van értelme, mert amit teszünk, megmarad. Ügy, s olyan szívesen dolgozunk itt, mint amilyen szívesen fogadtak bennünket.

— Különben is dolgoznánk — vág közbe Presztok Ilona — mert ez követeli a becsület.

Dolgos gútai asszonyokat ismertem meg a kiállítási gazdaság felsőmalántai részlegén, akik gondjaikban, ba* jaikban is megállják helyüket a munkában, mert a munka biztonságot, jelent számukra.

HOKSZA ISTVÁN'

Az árvízsűjíotta csallóközi embereket mindenütt szívesen fogadták, s a járási és a helyi szervek mindent elkövetnek. hogy ideiglenes otthonukban jól érezzék magukat.

Több kitelepített szájából hallottam, amint egymás közt arról beszéltek, hogy jólesik nekik a gondoskodás, s nagyon kellemes abban a tudatban élniük, hogy nehéz sorsukban gondjaikban nincsenek magukra hagyatva, hanem az ország népe velük érez, segíti őket.

Aki ismeri a falusi embert, az azt is tudja, hogy számára a munka és az élet egyet jelentenek. Azzal a szándékkal mentem a többezer menekültet befogadó Nyitrára, hogy megtudjam, hogy s mint élnek és hol dolgoznak a gútaiak.

A helyzetről Vajda elvtárs, a mezőgazdasági termelési igazgatóság egyik vezetője tájékoztatott. Elmondta, hogy a gútaiak közül többen jelentkeztek muakára.

— Gyertek, fiaim — szólított magához két gútai kisfiút — vigyetek

édesanyáitoknak egy kis epret.

A két gyerek örömmel ragadta meg az eperrel teli ládát, s szaporán vitte övéinek. Magam is velük tartottam.

Fürgén mozgott az asszonyok keze, mintha mindig szőlészetben dolgoztak volna. A munkában máskor megszokott, vidám beszélgetés érthetően elmaradt, saját sorsukat, gondjaikat élik át, ki tudja hányadszor, amióta kiűzte őket otthonukból az ár. Ha valamelyikük beszédre nyitja száját, minden szónak megvan a súlya, jelentése. Tömör, szűkszavú a beszéd. Látszik, hogy aki kiejti a szót, valóban úgy is gondolkozik.

— Borzasztó volt a négy fal közt a szálláson munka nélkül — jegyzi meg

Csontos Júlia.

Igen, a munkához szokott' falusi ember tétlenségre kárhoztatva, még

A lélegzetvételnyi pihenőben elfogyasztják az epret, ízlik az édes gyümölcs, de keserű az emlékezés.

(N. K. I. felvételei)

A munka életet, biztonságot jelent.

• Lám, alig telepedtek lé a városban máris dolgoznak, tevékenykednek, hogy1 legalább ött teremjen bőven, ^ahol ezt nem gátolják az elemek.

Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás gazdaságának igazgatóságán Valechrach és Mihina elvtársak a gazdaság vezetői arról tájékoztattak, hogy náluk tíz férfit és 41 nőt alkalmaznak. A férfiakat az építő csoport* nál, a nőket pedig a növényápolási, kertészeti, szőlészeti teendőknél foglalkoztatják.

így kerültem Felsőmalántára, a gazdaság szőlészeti részlegére, ahol Balkó András, az ottani munkacsoport vezetője szívesen vállalta a kalauz szerepét.

— Magam tanítottam be őket — mondta. — Bár még nem dolgoztak szőlészetben, de már az egyszeri megfigyelés után is felfogták az itteni munka lényegét, s az amerikai vadalany kötözésénél hasznos munkát végeznek.

Ez a másfél hektáros terület évente kb. millió koronás hasznot hoz a gazdaságnak.

A csoportvezető védenceinek tekinti a gútaiakat. Mindent elkövet, hogy ideiglenes munkahelyükön otthonosan érezzék magukat.

a legnagyobb gondoskodás mellett is úgy érzi magát, mint a kalitkába zárt árva madár. Most, ahogyan már dől- ‘ goznak, nem* olyan kilátástalan a