Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1965-09-25 / 38. szám

Pauchly József méheivel Körmöcbányáról egészen az ipolymenti akácosok vidékére vándorolt. (Foto: Kruzinsky1)

Az 1964. évi rekord méztérmés után hamar bekövetkezett a szűk esztendő.. A múlt évben kivételesen szép eredményt értünk el a mézhozam terén, ami évtizedeken keresztül csak néha fordul elő. Ez a természet játéka, így tehát nem érdemes dicsekedni, azonban nem szabad kétségbe esni sem. Munkánk eredménye, a belföldi felhasználáson kívül az állam kivitelét', nemkülönben a magra termesztett növények hozamának emelését szolgálja.

Kik méhészkednek leginkább? Az állami gazdaságok és EFSZ-ek üzemein kívül a nyugdíjasok, a kevés bevétellel rendelkező családok. Bizonytalan vállalkozás a méhészkedés, de néha szerencsével jár.

Idén sajnos beköszöntött az említett szűk esztendő. A szorgos mé-< hek a röpnyilásnál tétlenül lesték, várták az éltető napsugarat. Ha mégis 'kirepülhettek és rászállhattak a színtelen, nedves virágokra, nem találtak bennük nektárt.

A méhcsaládokat serkentő etetéssel iparkodtunk felszaporítanf. Tavasszal a hűvös időjárás miatt a virágzás későre nyúlt, a hetekig tartő esőzés miatt pedig a nektárképződés elmaradt, a gyenge hordáshoz pedig még a szél is hozzájárult. A méhek még napi eleségüket is alig tudták megszerezni. A mézűr üresen maradt, még olyan családok esetében is, amelyekkel tulajdonosaik az akácosokba vándoroltak. Közel egy emberöltő alatt nem volt ilyen hideg, szeles, esős, rendellenes időjárás. Még az évtizedeken keresztül méhészkedők is kénytelenek voltak júliusban a méheket etetéssel segíteni, hogy azok megmaradhassanak. A nyári esőzés következtében a sok mezei és réti virágból számítottunk az akácvirág pótlásával, de hiába, ez sem sikerült. Az ősz hozza már a hűvösebb időt és vele a hordás nélküli napokat.

Milyen nagy kárf Hogyan segítsünk ezen, amikor a méhek napi szükségletüket se tudják beszerezni? Az őszi, téli meg a tavaszi élelmet csakis nagyobb mennyiségű cukor etetéssel tudjuk biztosítani, ha azt akarjuk, hogy méhállományunk el ne pusztuljon. Hogyan leszünk képesek erre? A kiutalt, kedvezményesen megvásárolható méhcsaládonként! 7 kg etetőcukor erre az esztendőre — amikor semmilyen tartalékmézük nincs — igen kevés. Eszerint az 1965-ös évre kivételesen 10—15 kg cukorra lenne szükség családonként. Ennek híján tavaszig sok kaptár méh nélkül marad.

•Hogyan és miből szerezzen ilyen mennyiséget a rászorult méhész, ha nyugdíjas, és saját részére élelmiszerről, fűtőanyagról és egyéb szükségletekről kell gondoskodnia? A várható veszteség nemcsak a méhészt, hanem egész népgazdaságunkat érinti. Segítsünk, ha van rá mód, amíg lehet és nem késő!

Ha valamilyen támogatást kapnak a méhészek, lesz bennük annyi önérzet, hogy az árvíz sújtotta mé-hészek megsegítésére még nagyobb felajánlásokat eszközölnek, s nyáron méhrajokat bocsátanak ellenszolgáltatás nélkül rendelkezésükre. Keiecsényi János, Csata

A megvilágítás hatása a mézelöméh építő tevékenységére

A méhraj építő tevékenysége függ a megvilágítás intenzitásától. Sötétben az építés rendszerint néhány órán vagy napon belül megindul, teljes megvilágítás mellett azonban még egy hónap, sőt hosszabb idő múlva sem. Ha az építés (sötétben) megkezdődött, nappali megvilágítás mellett folytatódhat, vagy újra megindulhat. A megvilágítás küszöbértéke és annak változása még ismeretlen.

(J. Apic. Rés., London)

Az erdő mint mézforras

Az erdő mézelő lehetőségei nagyok, azonban rendszertelenek. Ezért különösen fontos azoknak a tényezőknek az ismerete, amelyektől a hordás nagysága függ, hogy a méhész idejében határozni tudjon, hova kell vándorolnia. A fákon található mézharmat bizonyos rovarfajok élettevékenységének terméke. Biológiájuk részletes vizsgálata elengedhetetlen a hordási lehetőségek előrejelzéséhez. E célbői figyelemmel kell kísérni decembertől kezdve a tekintetbe jövő fajok petézését, tavasszal a törzsanyák szaporító tevékenységét, megfelelő erdőparcellákban a mézharmatcseppek mennyiségi alakulását. Svájcban jelenleg ebben a munkakörben 60 szakembere kiképzése folyik. (Schw. Bienen-Ztg.)

A jó lépek nyerésének technikája

Jő szerkezetű lépek csak műléppel érhetők el. A rossz lépek ezernyi egészséges heréhez vezetnek, míg a jó lépek azok szaporodásának határt szabnak. A műkedvelők rendszerint túl sok műlépet adnak be, amely nyáron _megvetemedik. Ezek kiépítve is tökéletlenek maradnak, merevítő drótjaik a felszínhez közelednek, fiasításra ritkán alkalmasak, pergetéskor tönkremennek. A szükségeset meghaladó műlépeket a méhek a drótok mentén ki is rágják. A méhek rendszeres építésre kihasználhatók oly módon, hogy a fészek közepébe műlépes keretet helyezünk. Ez a helyi viszonyoktól függően kb. 18 napig ismételhető meg. Az ilyen

lép, bár nem befejezett, de fiasítás vagy méz befogadására alkalmas.

(Glean. Bee Cult., Medina)

A mézelöméh hőtermelése

A méhek hőtermelése különleges izomaktivitás, a torizmok mikrorezgésének eredménye, amely közönséges mechanikai eszközökkel nem észlelhető és bizonyos mértékig azonos az emlősök reszketősével. A teljesen mozdulatlan méh ily módon nagymennyiségű hő kiválasztására képes. Az izolált méh normális viszonyok között valamivel 13 C° feletti hőmérsékleten kb. 20 percig 0,65 kalóriát termel percenként. A méhcsoportosuláson belül az egyedi hőtermelés kisebb kb. 0,26 kalória percenként.

(Ann. Abeille Paris)

Követésre méltó példa a közszolgáltatások szervezése szakaszán

Az emberi civilizáció természetes fejlődésével párhuzamosan városokban és a falvakban egyaránt állandóan növekednek az igények. Ha

ebből az arányból indulunk ki és vizsgálódunk, úgy menten hiányérzetünk támad. Ennek oka az, miszerint a falvak lakosságáról történő gondoskodás, sajnos a közszolgáltatások egyes területein hiányos. Itt most nem a szolgáltatások minőségéről kívánunk szólni, csupán területi széthelyezésükről, vagyis hálózati sűrűségükről.

A falu közeledését a városhoz ezen a téren úgy értelmezzük, hogy a községekben élő lakosság a lehető legközelebb találja meg például azt a műhelyt vagy üzletet, amelybe elromlott televíziós készülékét, porszívógépét, rádióját vagy mosógépét javításra adhatja át. Hogy azután a javítást helyben végzik-e az illetékes mesteremberek, avagy több községből egy helyre gyűjtik a javítást igénylő elektromos készülékeket és gépeket, ez már annak tulajdonosát kevésbé érinti. Részére az a fontos, hogy minden kicsiséggel ne kelljen nagy költséggel a távoli városba utaznia, és munkanapokat veszítenie. Ez utóbbi már nem csupán egyéni kívánság: de a közösség érdeke is.

És éppen az egyik motívuma annak az igyekezetnek, amellyel a felmerülő égető kérdést a privigyei járásban a megoldáshoz szeretnék közelebb vinni. Mivel a probléma járásainkban általános jellegű, megkértük Job Vojtech prom. ökonómust, az említett járás nemzeti bizottságának alelnökét, aki egyben a tervbizottság elnöke is, hogy fejtse ki nézetét az irányban, miként szeretnék rendezni a szolgáltatások hálózatát.

— Nemrégiben, úgy 1960 körül még járásunk közszolgáltatási és kereskedelmi hálózatának kiépítésére nem fektettünk kellő 6úlyt. De így volt ez

állami viszonylatban is. Előtérben a lakásépítés állott. Üzleteket használhatatlan lakásokban rendeztünk be. Jelenleg nagy fordulat előtt állunk, mert a tervek szerint 1970-ig az ún. központi községekbe — mint amilyen pl. Nováky, Valasská Belá, Nedozery,

Bystriöany lesz — üzletházak kerülnek.

— Mekkorák lesznek ezek az üzletházak?

— Az egyik típus 6 üzlethelyiségből áll és 360 000 koronába kerül, a másik típust 4 üzlethelység alkotja és 260 ezer korona az ára. Mindkét típus földszintes elrendezésű és pórusbetonból épül. Építésüket Privigyén kezdtük meg, s nagyszerűen beváltak.

— Más járások részére Is építhetnek ilyen üzletházakat?

— Igen, ha megrendelés érkezik. Az első megrendelők között szerepelnek például a zsolnaiak és a mártonlak. A megrendelést közvetlenül az előre' gyártott elemeket készítő üzemnek adhatják át az érdeklődők (Vyroba stavebnych hmőt — závod pórobetón, Zemianske Kostofany). Az üzem építóbrigádokkal rendelkezik, s a megrendelést küldő községekben csupán az alapok elkészítéséről kell gondoskodni, a falakat már az üzem emberei húzzák fel. A község gondja még az ablakok beszerzése. A lapos tetejű épületekben az alkalmazottak részére öltöző, mosdó stb. készül.

— Milyen üzletek létrehozásával számolnak?

— Két fő alkotórésze lesz az üzletházaknak. Az egyik a szolgáltatásokat', a másik a közellátást öleli fel. „Kis kommunálokat“ hozunk létre, melyekben vagy javítóműhelyek, vagy pedig gyűjtőhelyek létesülnek, pl. rádió-, televízió-, harisnya-, esetleg cipőjavításra. Továbbá mosodákat, vagy azok

gyütőhelyeit, borbély- és f odrát züzlitet állítunk üzembe, s mindazt, amit majd az élet megkövetel. A közellátási részlegben élelmiszerüzlet, vendéglő, tejcsarnok, hentesüzlet, háztartási szükségleti bolt, drogéria stb. kap helyet.

— Az alkalmazottak számát ml szerint szabják meg?

— Bizonyos irányszámokat dolgozunk ki, pl. falun egy borbélyra 1200 lakossal, városon meg 5000 lakossal számolunk. »

— Az üzemvezetést milyen nagyobb egységekbe osztják?

— Eleinte a járás területén három, később öt körzetet alakítunk ki és pl. mosodáknak, javítóműhelyeknek minden községben lesz gyűjtőhelyük. A káderképzés terén ezzel a szervezési módszerrel kapcsolatban nagy munka vár ránk, s itt főképpen a fiatalok kiképzésére gondolok, de ezt szívesen vállaljuk, mert célunk a járás lakosainak elégedettsége, mind a különböző szolgáltatások, mind pedig a közellátás terén.

A tervek megvalósítása közben bizonyára olyan követelések is előtérbe kerülnek majd, amelyek asztalos, lakatos, villanyszerelő, bádogos, bognár, kovács és más mesterségek képviseletét is napirendre tűzik, mert az említett' kisipari ágazatok más munkaszakaszra kerülő mesterei mind kevesebb községben találnak követőre. Tehát az lesz a helyes, ha mind a régi, mind pedig az új mesterségek kívánt arányban képviseletet kapnak a szolgáltatások tarka listáján. Nem szabad olyan hangoknak táptalajt nyújtani, miszerint a nagy dolgokat meg tudjuk oldani, az apróságok viszont gyöngéink. Próbáljunk meg tehát másutt is kicsiségek tégláiból nagyjelentőségű építményt emelni.

KUCSERA SZILARD

AZ ÁLLATORVOSOK egyik legkellemetlenebb munkája a gümőkórral fertőzött tehenek bal fülét fogóval kicsípni. Ezt nem szeretik a szövetkezeti tagok sem, hiszen a háromszög alakú kis kicsípett fülrész értéke néhányezer koronával egyenlő. E tartós megjelölés ugyanis azt jelenti, hogy a tehén szomorú sorsa megpecsételődött, mert a tenyészállatból vágóállat lett. Ezért előbb-utóbb a vágóhídra kerül.

Miért nem sikerült mindeddig felszámolni a szarvasmarhák tuberkulózisát olyan jó eredménnyel, mint pl. a járványos elvetélést? Meddig tizedel még ez az alattomos betegség, és milyen munkamódszerrel értek el jó eredményt sok gazdaságban? — vetődik fel a kérdés?

Az ezerötszáz hektárnyi területen gazdálkodó rimaszécsi szövetkezet pl. már három évvel ezelőtt megtisztítottotta marhaállományát a tuberkulózistól. Ez főleg a vezetőség és a tagság érdeme. Négy-öt évvel ezelőtt az esti szövetkezeti munkaiskolákon is szó esett a TBC-ről. A hallgatók sokat kérdeztek, az előadó válaszolt. így lassan kialakult a községben egy általános kedvező vélemény, mely szerint a tuberkulózis, egy alattomos, az emberre Is ragályos betegség, amelytől mindenképpen szabadulni kell. Rimaszécsen már senki sem kételkedik abban, hogy az egészségeseknek látszó, de fertőzött állatokat csak tuberkulln bőrpróbákkal lehet felismerni. Szarka Kálmán és Hegedűs Aladár volt szövetkezeti elnök, és főleg Varga Károly zootechnikus mindent megtett annak érdekében, hogy a tanácsolt óvintézkedések gyors és alapos végrehajtásával a gümőkórt likvidálják. A szövetkezeti tagok előtt nem kicsinyelték le a tuberkulinozás jelentőségét. Nem fejtettek ki ellenpropagandát és nem vették el az állatorvos munkakedvét. Pedig négy évvel ezelőtt még 85 darab kicsípett fülű tehén terhelte a szövetkezet gazdaságát. Távol a teleptől külön két istállóban külön gondozóknak kellett a fertőzött állományt etetniük, vályúból itatniuk és ami különösen nehéz volt, kézzel fejniük. A legjobb pásztor Gyömbér bátyó vigyázott rájuk és arra, hogy a legelőn főleg ősszel az ő birodalmában egészséges tehén ne legeljen. Az újszülött borjakat fertőzött anyjuktól elválasztották és gyakran tuberkulinőzták.

Ezzel szemben más szövetkezetekben, ahol nehezen megy a TBC elfojtása, a tagság nehezen tudja megérteni, hogy miért kell az egészségesnek látszó, jó húsban lévő és rendszerint a legjobban tejelő tehenek fülét kicsípni. Azért, mert ha az oltás után a bőr megduzzad, ez még nem jelenti azt, hogy az állat beteg, azaz olyan beteg, hogy azt az állaton látni lehessen. A megduzzadt bőr azt jelenti csupán, hogy a TBC bacillusokkal a szervezet már fertőzve van és rendszerint i tüdőben csak olyan kismérvű

Rimaszécsen nincs kicsípett fülű tehén

kóros elváltozások vannak, melyekre az állat külsőleg még nem reagál. Ha csak fertőzésről van szó, úgy boncolással nem lehet megállapítani semmit. De ami a fontos, az ilyen fertőzött tehén később súlyosan megbetegedhet, nyílt gümőkórossá válhat és tömegesen megfertőzheti az istállóban és a legelőkön a többi egészséges állatot. A kiköhögött hörgőváladékkal valósággal bepermetezi a tehén az istállót. Nagyon megnehezíti -az állatorvos munkáját, ha az ilyen súlyosan beteg, nyílt gümőkóros tehén bőre már meg sem dagad az oltás után, mert anergenssé vált. A külső beteges tünetekből, mint a soványodás, köhögés, nem mindig sikerült biztosan megállapítani a gümőkórt, mert a marha apad és köhög akkor is, ha tüdőférges vagy nem specifikus idült hörghurutban szenved.

Hogy ennek a nagy bajnak' elejét vegyük, szükséges a tuberkulinozással a fertőzött állatokat felismerni, megjelölni, elkülöníteni, és előbbutóbb húsra értékesíteni. Rendszerint ott fészkeli be magát előszeretettel a TBC bacillusa, ahol az állatok ellenállóképessége valamilyen oknál fogva meggyöngült, vagy a tartósan rossz levegőjű az istállózás, esetleg a takarmány mennyisége, minősége nem kielégítő (túl sok savanyú silótakarmány etetése). A jól tejelő tehenek különösen hajlamosak a gümőkór iránt, mert szervezetüket a tejtermelés erősen igénybe veszi, legyöngíti.

Elvétve nagyon ritkán előfordulnak olyan tehenek is, melyekben a TBC bacillusok megtelepednek, sőt azokat enyhén beteggé is teszik, de különösen erős, ellenálló szervezetük a betegséget leküzdi, meggyógyulnak. Az ilyen tehén azonban fehér holló.

A rimaszécsi szövetkezet 728 darab szarvasmarhája jelenleg egészséges, TBC-mentes. Ez annak is köszönhető, hogy jók a higiéniai viszonyok. A szopósborjakat 2—3 hetes koruktól tejporból készített tejjel itatja Orbán József és felesége. A jó levegőjű, világos, tiszta istállóban szakszerűen és gondosan ápolják a borjakat. Főleg arra ügyelnek, hogy a megfelelő sűrűségű, tisztán kezelt tejet melegen (39 CJ fokosán) itassák. A kicsípett fülű borjakat — ha itt-ott előfordulnak — az Istállóból azonnal eltávolítják.

Itt legyen szabad a tárgytól kissé eltérnem és megjegyeznem, hogy az elválasztott borjak jó nevelését — a szövetkezet aranyembere — a kissori Murányi Jancsi alapozta meg. Az állattenyésztésben ott kap beosztást', ahol baj van. Jelenleg az anyakocákat gondozza, és máris évente átlag 14 malacot választ el kocánként, ami Rimaszécsen nagy szó. Az elnökkel szemben, ha kell, magasabb hangon, sőt asztaldöngetéssel harcolja ki állatai számára a legszükségesebbeket. Amihez nyúl, ott pénz, arany terem.

De utóda, Orbán Józsefné is igazán szép, jól fejlett üszőket, bikákat ad át más gondozónak. Az egy-két éves üszők 6—7 hónapot töltenek kinn gulyában. A fejőstehenek legelőre járna’ Naponta 10—14 órát töltenek ott. Am.nt látjuk az állatok egyéves kortól a tehénkorig, főleg nyáron egészséges környezetben élnek és ezért a TBC bacillussal és kórokozó hatásával szemben ellenállók. Rimaszécsen az állatorvos munkakedvét az emberek nem törik meg bizalmatlansággal, tudatlansággal és ellenállással, ha a tuberkulózis elfojtása érdekében végzi munkáját. Ezzel szemben más községekben, ahol az állatorvos a tuberkulln reakció elbírálása közben kénytelen a megduzzadt bőrű tehenek fülét kicsipni, az emberek haragszanak, és értelmetlen beszéddel iparkodnak őt félrevezetni, lebeszélni. Az állatorvos érzi, hogy ez népszerűségének rovására megy. Két malomkő között őrlődik. A felsőbb állategészségügyi hatóság joggal ragaszkodik a bőrreakció szigorú elbírálásához. A szövetkezeti tagság viszont mindent megtesz annak érdekében, hogy az állatorvos teheneik fülét ne csípje ki. Ez a lélektani körülmény is oka annak, hogy még sok helyen van TBC-s marha.

A szarvasmarha-gümőkór likvidálása azonban nemcsak a gazda, az állatorvos, de az orvos munkáján is múlik. Mert az ember is fertőzheti a marhát TBC-vel, és fordítva, a beteg tehén teje ártalmas lehet az emberre. Ha a tagság, az állatorvos és az orvos a jövőben jól megérti egymás szavát, s együttműködésük még szorosabbá válik, úgy remélhető, hogy a szarvasmarha-gümökórt hamarabb sikerül elfojtani. Végül meg kell még említenem, hogy Rimaszécsen jól kamatozott a 60 000 koronás segély, melyet az állam nyújtott a TBC sikeres leküzdésére.

A legújabb ötéves terv ismét nagyobb feladatokat ró a mezőgazdaságra főleg az állattenyésztés terén, ezért különösen fontos, hogy a szarvasmarha-állomány, a több hús és a tej termelése érdekében minél hamarabb megszabaduljon a gümőkórtól.

Dr. izsőf Zoltán,

kürz, állatorvos (Rimaazéce)

A mostoha időjárás

nagy próbatétel