Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1965-09-25 / 38. szám

Pauchly József méheivel Körmöcbányáról egészen az ipolymenti akácosok vidékére vándorolt. (Foto: Kruzinsky1) Az 1964. évi rekord méztérmés után hamar bekövetkezett a szűk esztendő.. A múlt évben kivételesen szép eredményt értünk el a méz­hozam terén, ami évtizedeken ke­resztül csak néha fordul elő. Ez a természet játéka, így tehát nem érdemes dicsekedni, azonban nem szabad kétségbe esni sem. Mun­kánk eredménye, a belföldi felhasz­náláson kívül az állam kivitelét', nemkülönben a magra termesztett növények hozamának emelését szolgálja. Kik méhészkednek leginkább? Az állami gazdaságok és EFSZ-ek üze­mein kívül a nyugdíjasok, a kevés bevétellel rendelkező családok. Bi­zonytalan vállalkozás a méhészke­­dés, de néha szerencsével jár. Idén sajnos beköszöntött az em­lített szűk esztendő. A szorgos mé-< hek a röpnyilásnál tétlenül lesték, várták az éltető napsugarat. Ha mégis 'kirepülhettek és rászállhat­tak a színtelen, nedves virágokra, nem találtak bennük nektárt. A méhcsaládokat serkentő ete­téssel iparkodtunk felszaporítanf. Tavasszal a hűvös időjárás miatt a virágzás későre nyúlt, a hetekig tartő esőzés miatt pedig a nektár­képződés elmaradt, a gyenge hor­dáshoz pedig még a szél is hozzá­járult. A méhek még napi eleségü­­ket is alig tudták megszerezni. A mézűr üresen maradt, még olyan családok esetében is, amelyekkel tulajdonosaik az akácosokba ván­doroltak. Közel egy emberöltő alatt nem volt ilyen hideg, szeles, esős, rendellenes időjárás. Még az évti­zedeken keresztül méhészkedők is kénytelenek voltak júliusban a mé­­heket etetéssel segíteni, hogy azok megmaradhassanak. A nyári esőzés következtében a sok mezei és réti virágból számítottunk az akácvirág pótlásával, de hiába, ez sem sike­rült. Az ősz hozza már a hűvösebb időt és vele a hordás nélküli napo­kat. Milyen nagy kárf Hogyan segít­sünk ezen, amikor a méhek napi szükségletüket se tudják beszerez­ni? Az őszi, téli meg a tavaszi élel­met csakis nagyobb mennyiségű cukor etetéssel tudjuk biztosítani, ha azt akarjuk, hogy méhállomá­­nyunk el ne pusztuljon. Hogyan leszünk képesek erre? A kiutalt, kedvezményesen megvásárolható méhcsaládonként! 7 kg etetőcukor erre az esztendőre — amikor sem­milyen tartalékmézük nincs — igen kevés. Eszerint az 1965-ös évre ki­vételesen 10—15 kg cukorra lenne szükség családonként. Ennek híján tavaszig sok kaptár méh nélkül marad. •Hogyan és miből szerezzen ilyen mennyiséget a rászorult méhész, ha nyugdíjas, és saját részére élel­miszerről, fűtőanyagról és egyéb szükségletekről kell gondoskodnia? A várható veszteség nemcsak a méhészt, hanem egész népgazdasá­gunkat érinti. Segítsünk, ha van rá mód, amíg lehet és nem késő! Ha valamilyen támogatást kap­nak a méhészek, lesz bennük annyi önérzet, hogy az árvíz sújtotta mé-­­hészek megsegítésére még nagyobb felajánlásokat eszközölnek, s nyá­ron méhrajokat bocsátanak ellen­szolgáltatás nélkül rendelkezésük­re. Keiecsényi János, Csata A megvilágítás hatása a mézelöméh építő tevékenységére A méhraj építő tevékenysége függ a megvilágítás intenzitásától. Sötét­ben az építés rendszerint néhány órán vagy napon belül megindul, teljes megvilágítás mellett azonban még egy hónap, sőt hosszabb idő múlva sem. Ha az építés (sötétben) megkezdődött, nappali megvilágí­tás mellett folytatódhat, vagy újra megindulhat. A megvilágítás kü­szöbértéke és annak változása még ismeretlen. (J. Apic. Rés., London) Az erdő mint mézforras Az erdő mézelő lehetőségei nagyok, azonban rendszertelenek. Ezért különösen fontos azoknak a tényezőknek az ismerete, amelyektől a hor­dás nagysága függ, hogy a méhész idejében határozni tudjon, hova kell vándorolnia. A fákon található mézharmat bizonyos rovarfajok élet­­tevékenységének terméke. Biológiájuk részletes vizsgálata elengedhe­tetlen a hordási lehetőségek előrejelzéséhez. E célbői figyelemmel kell kísérni decembertől kezdve a tekintetbe jövő fajok petézését, tavasszal a törzsanyák szaporító tevékenységét, megfelelő erdőparcellákban a mézharmatcseppek mennyiségi alakulását. Svájcban jelenleg ebben a munkakörben 60 szakembere kiképzése folyik. (Schw. Bienen-Ztg.) A jó lépek nyerésének technikája Jő szerkezetű lépek csak műlép­­pel érhetők el. A rossz lépek ezer­nyi egészséges heréhez vezetnek, míg a jó lépek azok szaporodásá­nak határt szabnak. A műkedvelők rendszerint túl sok műlépet adnak be, amely nyáron _megvetemedik. Ezek kiépítve is tökéletlenek ma­radnak, merevítő drótjaik a fel­színhez közelednek, fiasításra rit­kán alkalmasak, pergetéskor tönk­remennek. A szükségeset meghala­dó műlépeket a méhek a drótok mentén ki is rágják. A méhek rend­szeres építésre kihasználhatók oly módon, hogy a fészek közepébe műlépes keretet helyezünk. Ez a helyi viszonyoktól függően kb. 18 napig ismételhető meg. Az ilyen lép, bár nem befejezett, de fiasítás vagy méz befogadására alkalmas. (Glean. Bee Cult., Medina) A mézelöméh hőtermelése A méhek hőtermelése különleges izomaktivitás, a torizmok mikro­­rezgésének eredménye, amely kö­zönséges mechanikai eszközökkel nem észlelhető és bizonyos mérté­kig azonos az emlősök reszketősé­vel. A teljesen mozdulatlan méh ily módon nagymennyiségű hő ki­választására képes. Az izolált méh normális viszonyok között valami­vel 13 C° feletti hőmérsékleten kb. 20 percig 0,65 kalóriát termel per­cenként. A méhcsoportosuláson be­lül az egyedi hőtermelés kisebb kb. 0,26 kalória percenként. (Ann. Abeille Paris) Követésre méltó példa a közszolgáltatások szervezése szakaszán Az emberi civilizáció természetes fejlődésével párhuzamosan váro­sokban és a falvakban egyaránt állandóan növekednek az igények. Ha ebből az arányból indulunk ki és vizsgálódunk, úgy menten hiányérze­tünk támad. Ennek oka az, miszerint a falvak lakosságáról történő gondoskodás, sajnos a közszolgáltatások egyes területein hiányos. Itt most nem a szolgáltatások minőségéről kívánunk szólni, csupán területi széthelyezésükről, vagyis hálózati sűrűségükről. A falu közeledését a városhoz ezen a téren úgy értelmezzük, hogy a közsé­gekben élő lakosság a lehető legköze­lebb találja meg például azt a mű­helyt vagy üzletet, amelybe elromlott televíziós készülékét, porszívógépét, rádióját vagy mosógépét javításra ad­hatja át. Hogy azután a javítást hely­ben végzik-e az illetékes mesterembe­rek, avagy több községből egy helyre gyűjtik a javítást igénylő elektromos készülékeket és gépeket, ez már an­nak tulajdonosát kevésbé érinti. Ré­szére az a fontos, hogy minden kicsi­séggel ne kelljen nagy költséggel a távoli városba utaznia, és munkanapo­kat veszítenie. Ez utóbbi már nem csupán egyéni kívánság: de a közös­ség érdeke is. És éppen az egyik motívuma annak az igyekezetnek, amellyel a felmerülő égető kérdést a privigyei járásban a megoldáshoz szeretnék közelebb vin­ni. Mivel a probléma járásainkban ál­talános jellegű, megkértük Job Voj­­tech prom. ökonómust, az említett járás nemzeti bizottságának alelnökét, aki egyben a tervbizottság elnöke is, hogy fejtse ki nézetét az irányban, miként szeretnék rendezni a szolgál­tatások hálózatát. — Nemrégiben, úgy 1960 körül még járásunk közszolgáltatási és kereske­delmi hálózatának kiépítésére nem fektettünk kellő 6úlyt. De így volt ez állami viszonylatban is. Előtérben a lakásépítés állott. Üzleteket használ­hatatlan lakásokban rendeztünk be. Jelenleg nagy fordulat előtt állunk, mert a tervek szerint 1970-ig az ún. központi községekbe — mint amilyen pl. Nováky, Valasská Belá, Nedozery, Bystriöany lesz — üzletházak kerül­nek. — Mekkorák lesznek ezek az üzlet­házak? — Az egyik típus 6 üzlethelyiségből áll és 360 000 koronába kerül, a másik típust 4 üzlethelység alkotja és 260 ezer korona az ára. Mindkét típus földszintes elrendezésű és pórusbeton­ból épül. Építésüket Privigyén kezdtük meg, s nagyszerűen beváltak. — Más járások részére Is építhet­nek ilyen üzletházakat? — Igen, ha megrendelés érkezik. Az első megrendelők között szerepelnek például a zsolnaiak és a mártonlak. A megrendelést közvetlenül az előre' gyártott elemeket készítő üzemnek adhatják át az érdeklődők (Vyroba stavebnych hmőt — závod pórobetón, Zemianske Kostofany). Az üzem épí­­tóbrigádokkal rendelkezik, s a meg­rendelést küldő községekben csupán az alapok elkészítéséről kell gondos­kodni, a falakat már az üzem emberei húzzák fel. A község gondja még az ablakok beszerzése. A lapos tetejű épületekben az alkalmazottak részére öltöző, mosdó stb. készül. — Milyen üzletek létrehozásával számolnak? — Két fő alkotórésze lesz az üzlet­házaknak. Az egyik a szolgáltatásokat', a másik a közellátást öleli fel. „Kis kommunálokat“ hozunk létre, melyek­ben vagy javítóműhelyek, vagy pedig gyűjtőhelyek létesülnek, pl. rádió-, televízió-, harisnya-, esetleg cipőjaví­tásra. Továbbá mosodákat, vagy azok gyütőhelyeit, borbély- és f odrát züzli­tet állítunk üzembe, s mindazt, amit majd az élet megkövetel. A közellátási részlegben élelmiszerüzlet, vendéglő, tejcsarnok, hentesüzlet, háztartási szükségleti bolt, drogéria stb. kap he­lyet. — Az alkalmazottak számát ml sze­rint szabják meg? — Bizonyos irányszámokat dolgo­zunk ki, pl. falun egy borbélyra 1200 lakossal, városon meg 5000 lakossal számolunk. » — Az üzemvezetést milyen nagyobb egységekbe osztják? — Eleinte a járás területén három, később öt körzetet alakítunk ki és pl. mosodáknak, javítóműhelyeknek min­den községben lesz gyűjtőhelyük. A káderképzés terén ezzel a szervezési módszerrel kapcsolatban nagy munka vár ránk, s itt főképpen a fiatalok ki­képzésére gondolok, de ezt szívesen vállaljuk, mert célunk a járás lakosai­nak elégedettsége, mind a különböző szolgáltatások, mind pedig a közellá­tás terén. A tervek megvalósítása közben bi­zonyára olyan követelések is előtér­be kerülnek majd, amelyek asztalos, lakatos, villanyszerelő, bádogos, bog­nár, kovács és más mesterségek kép­viseletét is napirendre tűzik, mert az említett' kisipari ágazatok más mun­kaszakaszra kerülő mesterei mind ke­vesebb községben találnak követőre. Tehát az lesz a helyes, ha mind a régi, mind pedig az új mesterségek kívánt arányban képviseletet kapnak a szol­gáltatások tarka listáján. Nem szabad olyan hangoknak táptalajt nyújtani, miszerint a nagy dolgokat meg tud­juk oldani, az apróságok viszont gyön­­géink. Próbáljunk meg tehát másutt is kicsiségek tégláiból nagyjelentősé­gű építményt emelni. KUCSERA SZILARD AZ ÁLLATORVOSOK egyik legkelle­metlenebb munkája a gümőkórral fer­tőzött tehenek bal fülét fogóval ki­csípni. Ezt nem szeretik a szövetkezeti tagok sem, hiszen a háromszög alakú kis kicsípett fülrész értéke néhány­­ezer koronával egyenlő. E tartós meg­jelölés ugyanis azt jelenti, hogy a te­hén szomorú sorsa megpecsételődött, mert a tenyészállatból vágóállat lett. Ezért előbb-utóbb a vágóhídra kerül. Miért nem sikerült mindeddig fel­számolni a szarvasmarhák tuberkuló­zisát olyan jó eredménnyel, mint pl. a járványos elvetélést? Meddig tize­del még ez az alattomos betegség, és milyen munkamódszerrel értek el jó eredményt sok gazdaságban? — vető­dik fel a kérdés? Az ezerötszáz hektárnyi területen gazdálkodó rimaszécsi szövetkezet pl. már három évvel ezelőtt megtisztítot­­totta marhaállományát a tuberkulózis­tól. Ez főleg a vezetőség és a tagság érdeme. Négy-öt évvel ezelőtt az esti szövetkezeti munkaiskolákon is szó esett a TBC-ről. A hallgatók sokat kérdeztek, az előadó válaszolt. így lassan kialakult a községben egy álta­lános kedvező vélemény, mely szerint a tuberkulózis, egy alattomos, az em­berre Is ragályos betegség, amelytől mindenképpen szabadulni kell. Rima­­szécsen már senki sem kételkedik ab­ban, hogy az egészségeseknek látszó, de fertőzött állatokat csak tuberkulln bőrpróbákkal lehet felismerni. Szarka Kálmán és Hegedűs Aladár volt szö­vetkezeti elnök, és főleg Varga Károly zootechnikus mindent megtett annak érdekében, hogy a tanácsolt óvintéz­kedések gyors és alapos végrehajtásá­val a gümőkórt likvidálják. A szövet­kezeti tagok előtt nem kicsinyelték le a tuberkulinozás jelentőségét. Nem fejtettek ki ellenpropagandát és nem vették el az állatorvos munkakedvét. Pedig négy évvel ezelőtt még 85 da­rab kicsípett fülű tehén terhelte a szövetkezet gazdaságát. Távol a telep­től külön két istállóban külön gondo­zóknak kellett a fertőzött állományt etetniük, vályúból itatniuk és ami kü­lönösen nehéz volt, kézzel fejniük. A legjobb pásztor Gyömbér bátyó vigyá­zott rájuk és arra, hogy a legelőn fő­leg ősszel az ő birodalmában egészsé­ges tehén ne legeljen. Az újszülött borjakat fertőzött anyjuktól elválasz­tották és gyakran tuberkulinőzták. Ezzel szemben más szövetkezetek­ben, ahol nehezen megy a TBC elfoj­tása, a tagság nehezen tudja megérte­ni, hogy miért kell az egészségesnek látszó, jó húsban lévő és rendszerint a legjobban tejelő tehenek fülét ki­csípni. Azért, mert ha az oltás után a bőr megduzzad, ez még nem jelenti azt, hogy az állat beteg, azaz olyan be­teg, hogy azt az állaton látni lehes­sen. A megduzzadt bőr azt jelenti csupán, hogy a TBC bacillusokkal a szervezet már fertőzve van és rend­szerint i tüdőben csak olyan kismérvű Rimaszécsen nincs kicsípett fülű tehén kóros elváltozások vannak, melyekre az állat külsőleg még nem reagál. Ha csak fertőzésről van szó, úgy bonco­lással nem lehet megállapítani semmit. De ami a fontos, az ilyen fertőzött tehén később súlyosan megbetegedhet, nyílt gümőkórossá válhat és tömege­sen megfertőzheti az istállóban és a legelőkön a többi egészséges állatot. A kiköhögött hörgőváladékkal való­sággal bepermetezi a tehén az istállót. Nagyon megnehezíti -az állatorvos munkáját, ha az ilyen súlyosan beteg, nyílt gümőkóros tehén bőre már meg sem dagad az oltás után, mert aner­­genssé vált. A külső beteges tünetek­ből, mint a soványodás, köhögés, nem mindig sikerült biztosan megállapítani a gümőkórt, mert a marha apad és köhög akkor is, ha tüdőférges vagy nem specifikus idült hörghurutban szenved. Hogy ennek a nagy bajnak' elejét vegyük, szükséges a tuberkulinozás­­sal a fertőzött állatokat felismerni, megjelölni, elkülöníteni, és előbb­­utóbb húsra értékesíteni. Rendszerint ott fészkeli be magát előszeretettel a TBC bacillusa, ahol az állatok ellen­állóképessége valamilyen oknál fogva meggyöngült, vagy a tartósan rossz levegőjű az istállózás, esetleg a takar­mány mennyisége, minősége nem ki­elégítő (túl sok savanyú silótakarmány etetése). A jól tejelő tehenek különö­sen hajlamosak a gümőkór iránt, mert szervezetüket a tejtermelés erősen igénybe veszi, legyöngíti. Elvétve nagyon ritkán előfordulnak olyan tehenek is, melyekben a TBC bacillusok megtelepednek, sőt azokat enyhén beteggé is teszik, de különö­sen erős, ellenálló szervezetük a be­tegséget leküzdi, meggyógyulnak. Az ilyen tehén azonban fehér holló. A rimaszécsi szövetkezet 728 darab szarvasmarhája jelenleg egészséges, TBC-mentes. Ez annak is köszönhető, hogy jók a higiéniai viszonyok. A szo­pósborjakat 2—3 hetes koruktól tej­porból készített tejjel itatja Orbán Jó­zsef és felesége. A jó levegőjű, vilá­gos, tiszta istállóban szakszerűen és gondosan ápolják a borjakat. Főleg arra ügyelnek, hogy a megfelelő sűrű­ségű, tisztán kezelt tejet melegen (39 CJ fokosán) itassák. A kicsípett fülű borjakat — ha itt-ott előfordul­nak — az Istállóból azonnal eltávolít­ják. Itt legyen szabad a tárgytól kissé eltérnem és megjegyeznem, hogy az elválasztott borjak jó nevelését — a szövetkezet aranyembere — a kissori Murányi Jancsi alapozta meg. Az ál­lattenyésztésben ott kap beosztást', ahol baj van. Jelenleg az anyakocákat gondozza, és máris évente átlag 14 malacot választ el kocánként, ami Ri­maszécsen nagy szó. Az elnökkel szemben, ha kell, magasabb hangon, sőt asztaldöngetéssel harcolja ki álla­tai számára a legszükségesebbeket. Amihez nyúl, ott pénz, arany terem. De utóda, Orbán Józsefné is igazán szép, jól fejlett üszőket, bikákat ad át más gondozónak. Az egy-két éves üszők 6—7 hónapot töltenek kinn gu­lyában. A fejőstehenek legelőre jár­na’ Naponta 10—14 órát töltenek ott. Am.nt látjuk az állatok egyéves kortól a tehénkorig, főleg nyáron egészséges környezetben élnek és ezért a TBC ba­­cillussal és kórokozó hatásával szem­ben ellenállók. Rimaszécsen az állat­orvos munkakedvét az emberek nem törik meg bizalmatlansággal, tudatlan­sággal és ellenállással, ha a tuberku­lózis elfojtása érdekében végzi mun­káját. Ezzel szemben más községek­ben, ahol az állatorvos a tuberkulln reakció elbírálása közben kénytelen a megduzzadt bőrű tehenek fülét ki­­csipni, az emberek haragszanak, és értelmetlen beszéddel iparkodnak őt félrevezetni, lebeszélni. Az állatorvos érzi, hogy ez népszerűségének rová­sára megy. Két malomkő között őrlő­dik. A felsőbb állategészségügyi ható­ság joggal ragaszkodik a bőrreakció szigorú elbírálásához. A szövetkezeti tagság viszont mindent megtesz annak érdekében, hogy az állatorvos tehe­neik fülét ne csípje ki. Ez a lélektani körülmény is oka annak, hogy még sok helyen van TBC-s marha. A szarvasmarha-gümőkór likvidá­lása azonban nemcsak a gazda, az ál­latorvos, de az orvos munkáján is mú­lik. Mert az ember is fertőzheti a mar­hát TBC-vel, és fordítva, a beteg te­hén teje ártalmas lehet az emberre. Ha a tagság, az állatorvos és az orvos a jövőben jól megérti egymás szavát, s együttműködésük még szorosabbá válik, úgy remélhető, hogy a szarvas­­marha-gümökórt hamarabb sikerül el­fojtani. Végül meg kell még említe­nem, hogy Rimaszécsen jól kamato­zott a 60 000 koronás segély, melyet az állam nyújtott a TBC sikeres leküz­désére. A legújabb ötéves terv ismét na­gyobb feladatokat ró a mezőgazdaság­ra főleg az állattenyésztés terén, ezért különösen fontos, hogy a szarvasmar­ha-állomány, a több hús és a tej ter­melése érdekében minél hamarabb megszabaduljon a gümőkórtól. Dr. izsőf Zoltán, kürz, állatorvos (Rimaazéce) A mostoha időjárás nagy próbatétel

Next

/
Thumbnails
Contents