Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1965-09-25 / 38. szám

Ülésezett a SZLKP Központi Bizottsága Szlovákia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottsága ez év szeptember 17- .én plenáris ülést tartott. Michai Chu­­dlk elvtárs. az SZNT elnöke beszá­molót terjesztett elő a CSKP KB 1965. augusztus 31-ig határozatainak telje­sítésével a népgazdaságfejlesztés je­lenlegi helyzetének értékelésével, az 1966. évi terv előkészítésével, vala­mint az 1966—70 évekre szóló távlati terv előkészítésével és a tervszerű irányítás tökéletesített rendszerének bevezetésével kapcsolatban. Alexander Dubcek elvtárs, az SZLKP KB első tit­kára beszámolt a CSKP Központi Bi­zottságának a XIII. kongresszus elő­készítését célzó határozatáról és elő­terjesztette az SZLKP Központi Bi­zottsága elnökségének javaslatát Szlo­vákia Kommunista Pártja kongresszu­sának 1966. május 12. és 14. között összehívására. LAPZÁRTA UTÁN ÉRKEZETT: Fegyverszünet Kasmírban . Valamennyi híríigynökség gyors hír­ben jelentette, hogy Sasztrí indiai mi­niszterelnök és Ajub Khan pakisztáni elnök egyaránt parancsot adott ki a fegyverszünetre. Ezt megelőzően az ENSZ Biztonsági Tanácsában, valamint a két közvetlen érintett állam fővá­rosában lázas diplomáciai tevékenység folyt le a világszervezet, Illetve indiai és pakisztáni diplomaták között. Előkészületek a XIII. kongresszusra Csehszlovákia Kommunista Pártja XIII. kongresszusának előkészületéi nagy visszhangot váltanak ki a dolgo­zók körében. Bratislavában ülést tartott a Szlovák Szakszervezeti Tanács, amelynek tag­jai a járási szakszervezeti tanácsok elnökeinek jelenlétében megvitatták, hogy hazánk dolgozói hogyan teljesítik az idei tervfeladatokat, s miképp ké­szülnek a jövő évi terv teljesítésére. Vojtech Daubner, a Szlovák Szak­­szervezeti Tanács elnöke megnyitó be­szédében hangsúlyozta, hogy a szlo­vákiai szakszervezetek tagjai teljesí­tik az országos szakszervezeti konfe­rencián kitűzött feladatokat. Ezt kö­vetően Timot Skalicky titkár részlete­sen ismertette azokat a feladatokat, amelyek Szlovákia dolgozóira várnak az elkövetkező időszakban. Hangsú­lyozta, hogy Szlovákia ipari üzemeiben — 1965-höz viszonyítva — 11 %-kal emelkednek a termelési feladatok. A beszámolót tartalmas vita, majd határozat követte. Az ülés felhívással fordult valamennyi szakszervezeti tag­hoz és funkcionáriushoz, hogy tegyen meg minden tőle telhetőt a CSKP XIII. kongresszusa tiszteletére kezdemé­nyezett szocialista munkaverseny mi­nél szélesebb körű elterjesztésére. Az idei sajtőnapi ünnepségeknek külön jelentőséget tulajdonít a Pravda Chudoby első száma megjelenésének 45. évfordulőja, amelyről Ruzomberok­­ban emlékeztek meg. A gyűlésért megjelent Alexander Dubcek, az SZLKP első titkára, to­vábbá pártunk és kormányunk több vezető képviselője. Ondrej Klokoc, a Pravda főszerkesztője bevezető beszé­dében méltatta a közel fél évszázados harcos út jelentőségét. . A Csehszlovák Újságíró Szövetség, valamint a Szíovák Újságíró Szövetség Központi Bizottsága ünnepi gyűlésen emlékezett meg az idei sajtőnapról. Mindkét ülés résztvevői levelet intéz­tek a CSKP Központi Bizottságához, amelyben hangsúlyozzák, hogy hazánk újságírói minden erejüket a haladás és a kommunizmus szolgálatába állít­ják. Prágában Antonin Novotny elvtárs, a CSKP KB első titkára, köztársasági elnök, Bratislavában pedig Alexander Dubcek elvtárs. az SZLKP KB első titkára fogadta a sajtó, a rádió és a televízió vezető dolgozóit. Fontos kérdések az SZNT ülésén I Előző számunkban már hírül ad Luk, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács múlt heti, 5. plenáris ülése számos fontos kérdést vitatott meg, majd határozatokat fogadott el a megvitatott kérdésekhez, A hét elején az S SZNT elnökségén egy sajtókonferencián részletesebben ismertették a £ napirenden szereplő kérdéseket. Kitüntették az újságírókat SZABÓ ISTVÁN ajnécskői lakos le­velében előadja, hogy most 61 éves, 1937 óta alapító tagja a helyi EFSZ- nek, sót annak 4 éven át elnöke is volt. Ez év január 1-töl szívbaja miatt munkaképtelenné vált, és ennek kö­vetkeztében f. év március 18-tól havi 198 Kős rokkant-nyugdíjat kap. Az EFSZ számára 10 ár háztáji földet en­gedélyezett és 12 napra visszaigényli a kifizetett táppénzt. Mivel felesége is mér 6 éve munkaképtelen — és sem-' miféle segélyt nem kap — nehéz hely­zetben van, kérdi, mennyi háztáji földre van az érvényes jogszabályok értelmében igénye. A jelenleg érvényes EFSZ minta­alapszabályok (169/64 Zb. számú ren­delet) 39. cikkely 4. bek. értelmében, ha a szövetkezeti tag nyugdíjba megy, kívánságára a szövetkezet a helyi vi­szonyok szerint meghagyhatja neki a háztáji gazdaságot, éspedig a szövet­kezet saját alapszabályaiban meghatá­rozott terjedelemben, vagy pedig, ha a tagság ebbe beleegyezik — más mó-Az idei sajtónap ünnepségei Szeptember 21-én hagyományosan a sajtó napját ünnepeljük. Ez alka­lombői országszerte nagyszabású ün­nepségsorozatra került sor. A FoiDNírvis válaszol s dón részesítheti megfelelő mennyiségű természetbeni juttatásban. Olvasónk tehát győződjék még, mi­lyen rendelkezést tartalmaz a nyugal­mazott szövetkezeti tagok háztáji föld­jéről a szövetkezet saját alapszabálya. (1964. év végén minden szövetkezet köteles volt a mintaalapszabályok alapján saját alapszabályokat kidol­gozni.) Az EFSZ-dolgözők társadalombizto­sításáról szóló 103/64 Zb. sz. törVSny rendelkezéseit végrehajtó 104/65 Zb. sz. rendelet 92. § értelmében, ha a tár­sadalombiztosító rokkant-nyugdíjat állapít meg EFSZ dolgozónak olyan időre is, amikor a szövetkezet a szo­ciális alapjából táppénzt folyósított, csak annyi összeget köteles folyósíta­ni, amennyit a rokkantsági nyugdíj és a táppénz közötti különbség kitesz. Az elv az, hogy a tovább dolgozó nyugdí­jas EFSZ-dolgozők esetét kivéve, an­nak, aki öregségi vagy rokkantsági nyugdíjat élvez, nincs egyidejűleg Az érsekújvári járás közszolgáltatási problémái A vidék városaiban és falvaiban a lakosságnak nyújtott közszolgáltatás még sok megoldásra váró probléma előtt áll. A járási központok adott lehetőségeiknek megfelelően, kissé szűkre szabott keretek között végzik a lakosok igényeinek kielégítését. Ké­vésén részesülnek a közszolgáltatás előnyeiben. A városok közelében lakók bejárnak a mosodába, vegyi tisztítóba, fürdőbe, fodrászszalónba, borbélymű­helybe. A távolabb fekvő, eidugottabb falvak lakói ezt nem használják elég- 9« ki, például nem is veszik igénybe a mosóda gyűjtőhelyeit, az asszonyok csak nagy ritkán keresik fel a fod­­rászüzemet. Pedig jobb szervezéssel, ügyesebb propagandával a lakosság sokkal szélesebb rétegeit is bekap­csolhatnák a közszolgáltatások nyúj­totta előnyök kihasználásába. Ehhez természetesen az üzemek korszerűsí­tésére, bővítésére is szükség lenne. Az érsekújvári járás közszolgáltatási üzemei is erre törekszenek, de a si­ker útján még hosszú utat kell meg­tenniük. Főleg az egyes iparágak műhelyeinek elhelyezése okoz sok gondot. A régi, öreg házakba lévő munkahelyeket nehéz korszerűsíteni. A nehézségek ellenére az újvári Járás kőzszolgáltitási üzemel terve­zett bevételüket az első félévben 207 ezer koronával túlhaladták. 'Eredmé­nyüket a párkányi és surányi üze­meknek köszönhetik, amelyeknek jó gazdasági vezetéssel sikerült jelentős teljesítményt kimutatniok. Ezzel 2 SZABAD FÖLDMŰVES 1965. szeptember 23. szemben az újvári vállalat 7000 koro­nával lemaradt. Az ok főleg az, hogy a fürdő a kiterjedt propaganda elle­nére sem érte el a kívánt látogatott­ságot, a stranfürdőt pedig a Nyitra folyó vizének beszennyeződése miatt be kellett zárniok. Szép eredményeket értek el az újvári mosodában, ahol a kapacitás 72%-os kihasználása mel­lett is 109,4 °/o-ra teljesítették a ter­vet. A vegyi tisztító lemaradt, egyik gépét két hónapig tartó generáljaví­tás miatt nélkülözni volt kénytelen. A gép kiesését meghosszabbított mű­szakokkal, megfeszített munka mel­lett szerették volna kipótolni, de ez nem sikerült, s így az előirt teljesít­ményt nem érték el. A járás közszolgáltatási üzemeiben súlyos probléma az alkalmazottak kérdése. Tizenhat alkalmazottal ki­sebb létszámmal dolgoznak. Ez a szol­gáltatások minőségén, a munka üte­mén meg is látszik. Nehezen tudnak ezekre a helyekre megfelelő munka­erőt szerezni. Pedig ha ,a növekvő turistaforgalmunkat még jobban akar­juk fejleszteni, akkor a kérdés meg­oldására nagyobb gondot kellene for­dítani. Sok magyarországi, lengyel, német, osztrák vendég fordul meg a járás legkülönbözőbb helyein. Arra kell tehát törekednünk, hogy vendé­geink tőlünk jő, kellemes benyomással távozzanak. Ennek egyik fő követel­ménye, hogy az üzemekben a higiénia, Ízlésesség szabályainak betartása mellett a kiszolgáló személyzet jutal­mazása körül is rend legyen. Az üzemek vezetőinek a vásárlókö­zönség óhajaira rugalmasabban kell válaszolniok. Néha a vevők megnye­rése csekélységeken múlik. Jelenték-Az idei sajtónap alkalmából a sajtó, a rádió és a televízió több munka­társát tüntétték ki. Antonín Novótny köztársasági elnök az „Újságíró díjat“ adományozta dr. ^Tán Fojtíknak, a Rudé Právo szerkesz­tőjének kiváló ideológiai és politikai munkásságáért: Bohus ChAoupeknek, a Predvoj szerkesztőjének kiváló pub­licisztikai és politikai tevékenységéért, dr. Josef Kóláénak, a Csehszlovák Rá­dió művészeti vezetőjének sokéves publicisztikai, szervezői és oktatói te­vékenységéért. A sajtónapi' ünnepségek alkalmából rendezett bratislavai ünnepségek so­rán szlovákiai vjjságíróknak adták át „A sajtó érdemes dolgozója“ díszjel­vényt. igénye táppénzre is. Olvasónk eseté­ben mértékadó a rokkantsági igény keletkezésének dátuma, amely a tár­sadalombiztosító intézet rokkantságot megállapító végzésében van feltüntet­ve. ★ BAZSÖ GÁBOR Dedina Mládeze-i olvasónk levelében előadja, hogy a Vág—Duna szabályozása során házát és istállóját 10 320 Kcs kártérítés el­lenében kisajátították. A bontási anya­got 1500 Kcs-ért megyette, mivel erre az új építkezésnél szüksége volt. A bontást saját maga végezte, kérdi, joga van-e a bontásért valamiféle té­rítésre? Véleményünk szerint a bontásért' külön térítésre csak akkor lenne olva­sónknak igénye, ha ebben előre meg­állapodtak volna. A bontási anyag vi­szonylag alacsony értékelésére — úgy tűnik — már magában foglalja a bon­tással kapcsolatos munka jutalmazá­sát is. felen költségbe kerülő, ötletes újítás oda csalogatja az emberek legna­gyobb részét. Az érdeklődőkkel jól bánni tudó kiszolgáló kollektíva na­gyon fellendítheti az üzlet forgalmát. Persze legelsősorban a nyújtott szol­gálat milyensége adja meg a hangot. Az idegen turistákkal való érintkezés szempontjából elkerülhetetlenül fon­tos a több nyelv ismerete. Magunkról is tudhatjuk, hogy a külföldi szívesen tér vissza abba az üzletbe, ahol köny­­nyebben megérteti magát, elbeszél­gethet, érdeklődhet a viszonyok iránt. Ezek közé tartozik: a) az árvíz sújtotta terület gazdasági és társa­dalmi életének felújítása; b) a Szlovákia legfelső törvényhozó és igazságszolgáltatási szerveinek te­vékenysége; c) a lakások karbantartása. Michai Chudík miniszter, az SZNT elnöke a plenáris ülésen részletes tájékoztatást nyújtott az idei árvíz okozta károkról, valamint a helyre­állítási munkák menetéről. Közölte, l ogy becslések szerint mintegy három és fél milliárd korona a kár. A mező­­gazdasági károk meghaladják az egy­­milliárd koronát. Chudík elvtárs nagy elismeréssel szólt az árvíz idején és az azóta meg­nyilvánuló hősies odaadóé munkáról, amely politikai és gazdasági szer­veink, valamint az egész társadalom részéről megnyilvánul a súlyos termé­szeti katasztrófa okozta károk elhá­rítására. Ezzel kapcsolatban az SZNT számos fontos határozatot fogadott el, külö­nösen az újjáépítés meggyorsítására vonatkozóan, valamint a mezőgazda­sági termelés mielőbbi felújításáról. Az újjáépítés meggyorsulását azonban sok helyütt a lakosság magatartása is akadályozza, mert nem fogadják el a tervező intézetek és a nemzeti bizott­ságok által elfogadott községfejlesz­tési tervet, akadályozzák a korszerű építkezési technológia által létreho­zandó nagyobb lakástömbök felépí­tését. Az igazságszolgáltatás helyzete és a szocialista törvényesség fokozása érdekében hozott határozat külön ki­tér a túlzott alkoholfogyasztás káros következményeire, valamint a fiatal korúak gyakori bűnözésének problé­máira Szlovákiában. Az ülés feladatul tűzte ki valamennyi politikai és tár­sadalmi szervnek, hogy az eddiginél fokozottabb mértékben vegyék fel a harcot e káros jelenségek ellen. A határozat külön foglalkozik s szocialista vagyon védelmének szük­ségességével is; jóllehet törvényeinek messzemenő intézkedéseket foganato­sítanak a társadalmi vagyon dézsmá­­lói ellen. Fábry István, az SZNT helyi gazdál­kodási bizottságának elnöke a lakás­­építkezés, a karbantartás és javítások időszerű feladatairól, problémáiról in­formálta az ülés résztvevőit. Elmon­dotta, hogy a javítási és karbantartási munkákra előirányzott költségek 40 %-át az öt évvel ezelőtt épült házak javítására kell fordítani. Ez főleg az építkezéseken előforduló hanyagság és rossz minőségű munka eredményének tudható be. Nagy hiány mutatkozik ezen kívül karbantartási szakembe­rekben és szerelő anyagokban is. Az ülés résztvevőit tájékoztatták az SZNT készülő törvényjavaslatáról is, amellyel kibővítenék az országos érvényű lakástörvényt. Az úgyneve­zett örök lakások vásárlásának lehe­tőségéről lenne sző nagyobb épület­tömbökben, városon és falvakon egy­aránt. —tg— A burgonya új árai FELVÁSÁRLÁSI ÄR A Földművelésügyi Minisztérium ez idei termésből származó téli burgonya felvásárlási árát a következőképpen határozta meg: 100 kg kiflikrumpliért; 90 koronát, a többi fajtákért osztályok szerint 40- től 66 koronát kapnak a termelők. Az ipari burgonya felvásárlási ára 15 % keményítőtartalomig 37 korona mázsánként, minden további százalék keményítőtartalom után 3 koronával emelkedik az alapár. A takarmányburgonya 'egységes fel­­vásárlási ára mázsánként 37 korona. FOGYASZTÁSI ÁR Szeptember 21-től a burgonya kis­kereskedelmi ára a következő: Kiflikrumpli 1,30, válogatott I. osz­tályú 0,90, II. osztályú 0,80, III. ósztá-f lyú 0,75. Téli tárolásra 0,72, IV. osztály 0,60, a fehér krumpli és egyéb 0,65 Kcs. A téli tárolásra közösen szállított legkevesebb 50 kg-os mennyiség kis­kereskedelmi árába beleszámítják a házhoz szállításért és lehordásért fi­zetendő illetéket is. Olvasóink figyelmébe! Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a Csehszlovák Rádió thagyar adása 1965. szeptember ~ 26-án délután 14 órai kezdettel „JOGÁSZ A MIKROFON­NÁL“ címmel kerekasztal-értekezletet rendez a biztosításról és az árvíz súj­totta területen folyó vagyoni kártala­nítás időszerű problémáiról. Törvények-rendeletek A mezőgazdasági kisiilmek legjobb ielhaszaálása éidekébea iadíioti országos verseay Az utazóközönség feltűnő örömmel fogadta azt az ötletes újítást, amelyet az Érsekújvár—Banská Bystrica-i autóbuszjáraton vezettek be. Az uta­zás kellemességének fokozására az autóbuszokon mozgó büfét rendeztek be. Az utasok frissítőt, szendvicset, csemegeárút, a dohányjövedék készít­ményeit vásárolhatják. A nyári tik­kasztó melegben, a poros úton na­gyon Udítőleg hat az ilyen fajta fel­frissülés. Nagy keletje is van. A büfé árukészlete idő előtt kiapad, nem képes elegendő mennyiségű árut bekészlteni. A közeli jövő arra készteti az érde­kelteket, hogy a közönségnek ezt a kívánságát is kielégítsék. Sokkal gyor­sabban múlik az idő, vidámabban fo­lyik a társalgás, ha ilyen szolgáltatá­sok igénybevételével fűszerezhetik az utazást. ötlet tehát akad. csak gondolkodni kell felette. Az ügyes megoldás soha­sem ráfizetódő, meghozza a hozzá­fűzött reményeket. Ilyen újításokat a közszolgáltatások más terén is be­vezethetnének. Bizonyosan megnőne az érdeklődés, felszökne a forgalom, több lenne a bevétel, magasabb a pré­mium, jobb hangulat és nagyobb am­bíció fűtené az alkalmazottakat. S ez csak az ügy javára válnék. HORNYÁNSZKY TIBOR A mezőgazdasági és erdőgazdasági témájú kisfilmek legjobb kihasználása érdekében indított tavalyi országos verseny teljesítette küldetését. Ám ennek ellenére még mindig akad élég' tennivaló e téren, mert nem minden mezőgazdasági üzemünk és szerveze­tünk használja ki eléggé és helyesen e kisfilmeket. Ezért a Mező-, Erdő- és Vízgazdasági Minisztérium, az Isko­la- és Kultürügyi Minisztérium, a Csehszlovák Flimvállalat ismét meg­hirdetik a mezőgazdasági kisfilmek lehető legjobb kihasználásának verse­nyét. Az országos versenyt az 1965. július 1-töl 1966. december 31-ig terjedő időszakra írták ki. Ez az időtartam három féléves időszakra oszlik, ezek leteltével értékelik az elért eredmé­nyeket. A versenyben munkaközössé­gek és egyének vehetnek részt. A ver­senyt főképp annak alapján értékelik majd, hogy az illető szervezet hány filmet kölcsönöz ki és ezeket a mező­­gazdasági üzemekben és szervezetek­ben hogyan használják fel. A versenyt minden félév befejezése után hat héten belül értékelik. A köz­ponti versenybizottság értékeli a fil­meket leggyakrabban kölcsönzőket és minden félév végén pénzjutalmat ítél meg számukra. A pénzjutalmakat a következőkép­pen osztják ki: három EFSZ összesen 5400 koronát (minden félévre 600 koro­nát), két állami gazdaság 3600 koronát (félévenként 600 koronát), egy gép­állomás 1800 koronát (félévenként 600 koronát), két erdőgazdasági üzem ösz­­szesen 600 koronát), négy járási me­zőgazdasági termelési igazgatóság összesen 9600 koronát (félévenként 800 koronát), egy mezőgazdasági te­vékenységet folytató üzem 1500 koro­nát .(félévenként 500 koronái), két ke­rületi film-, esztrád- és hangverseny­­rendező üzem rendkívüli előadásokéi szervező osztálya együtt 6000 koronát (félévenként 1000 koronát), három instrutkor a filmmel végzett munkáért összesen 4500 koronát (félévenként 500 koronát), négy mezőgazdasági is­kola összesen 4800 koronát (féléven­ként 400 koronát), két népművelési intézmény együttesen 2400 koronát (félévenként 400 koronát), és a mező­gazdasági filmeket népszerűsítő két szervező együtt 4800 koronát (félévem ként 800 koronát) kap. A versenyben részt vevő legjobb kollektíváknak és egyéneknek össze­sen 48 000 koronát fizetnek ki nyere­mény címén. A mezőgazdasági üze­mek, szervezetek és a népművelési intézmények további tíz egyéni ver­senyzőnek a pénzjutalmon kívül lehe­tővé teszik, hogy személyesen vehes­senek részt a Brnóban 1965-ben meg­rendezésre kerülő IV. Mezőgazdasági Filmszemináriumon, valamint az 1966- ban Banská Bystricában megtartandó II. Országos Erdőgazdasági Filmszemi­náriumon. Ezeken a szemináriumokon a Mező-, Erdő- és Vízgazdasági Mi­nisztérium, .valamint az Iskola- és Kultúraügyi Minisztérium vendégei lesznek. Remélhetőleg ebbe a versenybe a lehető legtöbb mézőgazdasigi üzem és szervezet kapcsolódik be, és ez a verseny nemcsak a mezőgazdasági kisfilmek népszerűsítését és kellő fel­használását segíti majd elő, hanem hozzájárul a mezőgazdasági termelés további fejlesztéséhez is. (0) (A Mező-1, Erdő- és Vízgazdaságí Minisztérium Közlönyének 1965'26 részletéből.) Hazánk életéből A CSKP XIII. kongresszusára val< Előkészületek és az idei sajtónapi ün­nepségek álltak az érdeklődés közép­pontjában. Az SZLKP Központi Bizottsága szá­­íos fontos határozatot hagyott jóvá.

Next

/
Thumbnails
Contents