Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1965-09-25 / 38. szám

lói jövedelmező termelési ágakra szahositjáh a szövetkezetét • 120 dekás napi súlygyarapodás a hízómarháknál • Az olasz ludak 45 tojást tojtak darabon­ként • A tojókacsák átlagos hozama 130 tojás • 1 400 000 korona tiszta jövedelem • A vízi­baromfié a jövő A korponai szövetkezet élén ráter­mett, ügyes vezetők állnak. Igaz, a gazdaság irányításához megvan a kellő szaktudásuk és gyakorlatuk is. A szövetkezetben nem kevesebb mint tizenegy érettségizett szakember dol­gozik. Az elnök, aki egyben agronő­­mus is és a zootechnikus, főiskolát í'égzetf. Vybostok elvtárs ökonőmus pedig pár évvel ezelőtt Ipolyságon mint a bank vezetője dolgozott. El­méleti tudásához sok gyakorlati ta­pasztalatot szerzett. A szakképzettség meg is látszik a szövetkezet gazdasági eredményein. A gazdálkodást úgy fog­ják fel, hogy a jől jövedelmező ter­melési ágakat helyezik előtérbe, mert azt tartják, nem ér semmit az olyan új módszer, szakosítás, ami nem szol­gálja a termelés emelkedését és ter­mészetesen a tagok jólétének foko­zását. Az ökonőmus néhány szavából meg­tudjuk, hogy nem fenékig tejfel itt az élet. A 800 hektár földből mindössze 400 hektár a kevés humusztartalom­mal rendelkező szántő. A többi rét és legelő, 300 hektár pedig még mindig felaprózott kis parcellákban, a vég­telen tanyavilágban húzódik meg. Na­gyobb táblák kialakítását akadályozza, hogy még mindig több mint 2000 ta­nyán élő gazdálkodik egyéni módon. Pedig előttük ál! a jó példa, hisz a korponai szövetkezet a zólyomi járás­ban az élen halad. Félévi pénzügyi tervüket 700 000 koronával túlteljesí­tették és a szilárd bérezési normákra rendszeresen kifizetik a 22 koronát. Az átlag kereset meghaladja a 1300 koronát, de nem ritkaság az 1600— 2000 koronás fizetés sem. Amikor ilyen eredményeket hallunk a szö­vetkezetről, felvetődik a kérdés, hon­nan származik a busás jövedelem? A választ Peter Spodniak mérnök, zootechnikus adja még. — Amint már említettük, olyan ter­melési ágakkal foglalkoztunk, amelyek jó pénzt hoztak a házhoz. Mivel a tehéntenyésztéssél nem tudtunk zöld ágra vergődni, megszüntettük. A hegyi legelőkön inkább üszőket növelünk és évente 80—100 darabot adunk el más mezőgazdasági üzemeknek. A tenyész­tés olcsó, hisz május 20-tól október 20-ig legeltetjük őket. Tartunk 54 anyakocát is, de főleg tenyészállato­kat értékesítünk. Jól bevált a szar­vasmarha-hizlalás, hisz a múlt évben 99 dg volt az átlagos súlygyarapodás, de nem ritkaság a 120 dekás napi súlygyarapodás sem. A hízó szarvas­marha-tartás jól kifizetődik. Egy kg hús kitermelése 8,80 koronába kerül, A Plymuth csirkék hat hónap és átlagosan 12,55 koronáért értéke­sítjük. A helyszíni szemlén a zootechnikus örömmel mutatta a gyorsan gyarapodó hízókat. Amint a gondozó elmondotta, az elmúlt hónapban az egyik csoport darabonként 1,20 kg-ot gyarapodott naponta. Átlagos értékesítési súly 450 kg, de egyes csoportok elérik az 590 kg-ot is darabonként. A kiváló súlygyarapodás lehetővé tette, hogy eddig 847 mázsa marhahúst adtak el tés magasan kifizetődő. Egy kiskacsa önköltsége 4,30 koronába kerül, de 8 koronáért értékesítették darabját. Eleinte nem volt elég vásárló a kis­kacsákra. Ezért 2000-et meghizlaltak. Nyolc hét alatt 43,64 mázsa súlyra híztak, amiért 66 088 koronát kaptak. A tiszta haszon nem kevesebb mint 26 000 korona. Amint látjuk, a kacsateny.észtés jól jövedelmező, de dicséretet a szövet­kezet mégis a lúdtenyésztésért érde­Koppasz'tják az olasz lúdakaf mél, mert ez a termelési ág még a déli sík területeken sem honosodik meg elég gyorsan a nagyüzemi gazda­ságokban. Idén 100 olasz ludat tartot­tak, de felneveltek újabb 200 fiatal ludat is, úgyhogy a közeljövőben 300 tojóludat akarnak tenyészteni. Három törzsét pontosan megfigyelnék. Az olasz ludak, noha eddig csak kísérle­teztek velük, beváltották a hozzájuk fűzött reményekét. Egy-egy lúd 45 tojást és 22—25 libát hozott. Az el­hullást is számítva, papírra vethet­­jükj hogy ludanként 18,7 libát érté­kesítettek. Persze ez nem meríti ki az összes jövedelmi forrásukat. A lúd a nemzetgazdaság számára értékes tol­lat is termel.^A számítások szerint a libákért egy-egy tojó után 468 koro­nát kaptak, 42 koronát pedig a tollért. Mivel a lúd főleg legelőről táplálko­zik, igen olcsó a tenyésztése. Évente mintegy 117 korona értékű szemes­­takarmányt fogyasztanak darabonként, 13 korona értékű zöldtakarmányt és az egy lúd tenyésztésére eső munka­bér értéke 50 korona körül mozog. Ilyen termelési költség mellett egy­­egy lúd 320 korona tiszta jövedelmet hoz. Tehát amint látjuk, kifizetődő a tenyésztése. A korponai szövetkezetesek éssze­rűen és magas haszonnal gazdálkod­nak. Nem riadnak vissza az olyan igé­nyes termelési ágaktól sem, mint a lúdtenyésztés. Az ötéves terv is bát­ran ível felfelé, természetesen a már említett jövedelmező termelési sza­kaszokra alapozva. A szarvasmarhahús termelés 1000 mázsáról 1400 mázsára emelkedik, a baromfihús pedig 100 mázsáról 150 mázsára. Mindjárt meg kell említenünk, hogy a baromfite­nyésztésben nem a hústermelésre mennek, hanem kiskacsákat, libákat adnak el továbbtenyésztésre. A jövő­ben a juhállományt is 550-ről 1000-re emelik. BÁLLÁ JÓZSEF és év végéig még további 400 mázsa kerül a piacra, terven felül. A zootechnikustól érdeklődünk, va­jon milyen termelési ágak kerülnek előtérbe. — Amint látják, a szarvasmarha­hizlalás, utána következik a baromfi­­tenyésztés, főleg vízi-baromfiról van szó, majd a juhtenyésztés. A vízi-baromfitenyésztés a korponai szövetkezet büszkesége, A Korpona folyó friss vizet biztosít a vízi-szár­nyasoknak. Fehér kacsa- és lúdhad fogad. Jókedvű asszonyok épp a luda­­kat koppasztják. A fonott kosarakba gyorsan gyűlik a hófehér toll. A ka­csák az átfolyós rendszerrel épített vízmedencében lubickolnak, A zoo­technikus nagyon szép eredményekről számol be. Elsősorban a kacsatenyész­tést vesszük bonckés alá. Az ered­mények meglepőek. Egy tojóra átla­gosan 130 tojás jut. A kacsatenyész­alatt 2,45 kg-os súlyt értek el. Talpraáll a komáromi szövetkezet A komáromi járás a legérzékenyebb veszteségeket szenvedte a Duna kiöntésekor. A tomboló ár hullámai maguk alá temették a komáromi szövetkezet területének nagy részét. A víz behatolt a Vág—Duna följárójáig és még a szövetkezet irodáját is homokzsákokkal kellett eltórlaszolni. A szövetkezet vezetősége csónakon járta az árvízöntötte határt és a gazdasági udvart. G 1 u c h Ágoston bizony akkoriban elkeseredett. Hisz a 871 hektár termőföldből csak 20 hektár maradt szárazon. De a szo­morú napokban vendégek érkeztek Prostéjovból. Három szövetkezeti elnök. Megnézték a víz alá került határt és azonnyomban 15 vagon szénát ígértek segítségképpen. Beszéltek arról is, hogy rendbeteszik a villanyhálózatot, a megrongálódott istállók berendezéseit, egyengetik a hepehupás földet és felépítenek egy négylakásos épüle­tet. Most. hogy a víz elvonult, újból felkerestem a szövet­kezet elnökét. Érdeklődtem, hogy halad az építömunka. Mi valósult meg a prostéjoviak ígéretéből? Az elnök már mosolyogva válaszolt. — Saját erőnkből rendbetettünk hét lakást és a többi hármat javítjuk. A prostéjoviak négy lakást tettek lak­hatóvá és most kezdik egy négylakásos épület munkála­tait. Teljes erővel dolgoznak a villanyhálózaton is. Az ottani traktorállomás dolgozói megjavították a trágya­szállító sínpályát. A járás eddig négy vagon búzát, nyolc vagon szénát, és 25 000 korona értékű textilárút küldött. Kaptunk tőlük már 30 000 darab téglát is. A prostéjoviak tehát betartották ígéretüket, és ezért hálásak a komáromi szövetkezetesek és a barátságot to­vábbra is ápolni fogják. Az elnök elmondotta, hogy már 100 hektáron elvégez­ték a szántást, vetik a búzát, de még egynéhány helyen szivattyúzzák a tócsákban maradt vizet is. A víz nagy kárt tett, de hasznot is hozott, mivel a földet leiszapolta, s a következő években nílusi termésre számíthatnak. A beszélgetés után autóval jártuk be a határt. A gaz­dasági épületeken még mindig jól látni, hogy 180 cm magas volt a víz. A marhaállomány most még Topol'cany­­ban, Oraván és Nyitrán van elszállásolva. A sertésállo­mányt azonban már visszahozták a helyreállított istálló­ba. Az anyasertések malacaikkal jól kifertötlenített, tiszta ólakban vannak. A hízósertések jól fejlődnek és még ebben az évben 4 vagon húst adnak a közellátásnak. Á baromfiólakban is 6000 csirke. 2700 kacsa, az egyik tágas épületben ludak vannak elszállásolva, de hamaro­san 500 pulykát helyeznek ide. A visszamaradt víz egy részén halastavat létesítenek. A gyümölcsösben nagy kárt tett az árvíz. Tizenöt hek­táron teljesen kiszáradtak a fák, másik 15 hektáron pedig több mint a fele elpusztult. De a régiek helyére itt is újat telepítenek majd. A határszemle alkalmával meggyőződtünk róla, hogy a komáromi szövetkezet, habár nagy kárt szenvedett, újra lábra állt. Holczer László, Komárom A magyar mezőgazdászok tapasztalataiból A nyárasdi EFSZ élénk összeköttetést tart a szomszédos Magyarország mezőgazdasági szakembereivel. A kölcsönös tapasztalatcsere már több mint tíz éve tart. A győri és a nagykőrösi termelőszövetkezet, valamint a mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Kutatóintézet mezőgazdászai — akik hasonló f élt ételek közt dolgoznak, mint a nyárasdiak - szívesen átadják tapasztalataikat, ismereteiket. 0 Néhány ilyen tapasztalatról sze­retnék most beszámolni, amely szö­vetkezetünkben jól bevált. Elsőként említek egy öntözőrendszert, melyet a magyar szakemberek segítségével építettünk 25 hektár szántóföldön. Az öntözőrendszer sok újat hozott szá­munkra, mivel vidékünkön az első volt. Kitűnően hasznosítottuk a Pap-féle öntözési rendszert is. A drén öntöző­csövek betonból készültek és 80—100 cm mélységben helyeztük el. Ezt az öntözési rendszert a nagyhörcsöki és a pesti Augusztus 29 TSZ-ben láttuk, ahol zöldségöntözésre alkalmazták. Nálunk már öt éve működik ez a fajta öntözőrendszer. Egy másik ön­tözőhálózat építésénél — melyet 1964- ben helyeztünk üzembe 205 hektáron — szintén felhasználtuk a magyar szakemberek ismereteit. 0 A magyar szakemberekkel való együttműködés növénytermesztésünk­ben is értékes ismereteket hozott. Némelyik nemcsak szövetkezetünk­nek, hanem a dunaszerdahelyi járás más szövetkezeteinek is hasznot je­lentett. Ide tartozik az az Intenzív gyümölcstermesztési módszer, amely­nél metszés helyett a fiatal ágak ki­kötését alkalmazzák. Ez főleg az alma­fáknál vált be. A tapasztalatot a nagy­­kőrösiektöl kaptuk, ahol jelenleg 200 hektár gyümölcsfát gondoznak ilyen módszerrel. • Az évelő takarmányok termesz­tésénél komoly gondot okozott a lu­­cernamag-termesztés eredményeinek növelése. Ezzel a problémával a Duna­szerdahelyi Járási Mezőgazdasági Ter­melési Igazgatóság is foglalkozott já­rási méretben. Végül úgy oldottuk meg, hogy átvettük a Mosonmagyar­óvári Mezőgazdasági Kutatóintézet szakembereinek és vezető dolgozóinak módszerét, nevezetesen a Hegyi-féle módszert, Ennek lényege — termesz­tési célunknak megfelelően — a két-1 és hároméves lucerna helyes kiválasz­tása. Az első kaszálást korán, még zöldblmbós állapotban kell elvégezni, A kaszálás után következik a talaj fertőtlenítése DDT készítménnyel (25 kg/ha). Virágzás előtt és virágzáskor (magfogás előtt) a növényt a lucerna­kártevők ellen kell védeni MELIPAX készítménnyel (25 kg hektáronként), amely a mellekre nem olyan veszé­lyes. Dr. Hegyi, a kutatóintézet dol­gozója maga is meglátogatta a duna­szerdahelyi járást, s ismertette a szö­­vetkezetesekkel, hogyan érték el a magas lucernamagtermést. készítésénél használtuk fel a magyar szakemberek tapasztalatait. A silózási módszert a mosonmagyaróvári Mező­­gazdasági Kutatóintézet dolgozta ki. Lényege a szénhidrátos takarmányok (főleg a silókukorica) silózása a kö­vetkező módszerrel: 800—900 vagon takarmányt egy csomóba silóznak le a gazdasági udvar, az istállók közelé­ben. A silózás nem silógödrökben, ha­nem a föld felett történik, és a siló­zott takarmánytömeget jól le kell nyomtatni lánctalpas traktorral. A si­lózott anyagot tömörítik azok a szállí­tó eszközök is, melyek a silóanyagot hordják és rétegezik a sllódombra. A silózás 5—7 napig tart. A silóréteg 4—5 m magas lehet. A silózás helyét két kazal, vagy két gazdasági épület közt választhatjuk meg. A silót 10—15 cm vastagon pelyvával takarják be és vízzel megöntözik. A pelyvarétegre rozsot vetnek. Ezzel a módszerrel lé­nyegesen csökken a veszteség és nem igényel fáradságos munkát, nem kell a silót földdel betakarni. Ezenkívül hozzáférhetőbb, és jobban gépesíthető az etetés. A silózásnak ez a módszere szövet­kezetünkben bevált, még javítottunk is rajta. Két méter mélységben trapéz alakú gödröt ástunk és kiraktunk be-* tonelemekkel. Ez a veszteségeket ml a nimumra csökkentetté. A gödör szín-* tén jól hozzáférhető és gépesíthető a takarmány etetése. • A magyar szakemberek néhány tapasztalata állattenyésztésünkben is bevált. Itt van pl. a növéndékállatok hideg istállózásá, amelyet a moson* magyaróvári kutatóintézettől vettünk át. Az intézet ezzel a módszerrel éven­te 100 fiatal állatot, főleg üszőt névéi fel. # A Szajkó-féle készülékét szintén jól hasznosítottuk nálunk.„ Ezzel a szerkezettel a tehén intenzívebben engedi tögybimbóiból a tejet. Azoktól a tehenektől aztán, melyeknek magas a tejelékenységük és könnyen adják a tejet, tenyészbikákat nevelnek fel. Szövetkezetünk vezetősége a mi me­zőgazdasági üzemeinknek is ajánlja a készülék használatát. A munka így sokkal biztonságosabb, mint a hagyo­mányos módszerrel. Jelenleg egy új profilaktóriumot szeretnénk építeni, # Úgyszintén a magyar mezőgaz­dászoktól vettük át a hideglevegős szénaszárítási módszert, mellyel Vá­mos Ferenc, a Mosonmagyaróvári Me­zőgazdasági Egyetem tangazdaságának igazgatója szerzett magának érdeme­ket. A takarmányalap biztosításánál, fő­leg a téli időszakra elegendő mennyi­ségű és jó minőségű silótakarmány hasonló elvek szerint, mint ahogy Mo­sonmagyaróváron láttuk. A jövőben szeretnénk még jobban kiterjeszteni együttműködésünket a magyar szakemberekkel és felhasznál­ni tapasztalataikat. BELUCZ JÁNOS, a nyárasdi EFSZ agronómusa Jó munka után A Leszenyei Magnemesítő Állami Gazdaságban a napokban megtartották az aratóbált. Az emberek népviseletben vonultak jel, s ünnepélyes keretek közt átadták a koszorút az állami gazdaság igazgatójának, Hromada elv­társnak. A losonci járásban ez a gazdaság fejezte be elsőként az aratást és a cséplést. A gazdaság vezetői az ünnepségen köszönetüket fejezték ki minden dolgozónak, aki résztvett a nagy munkában, s külön megdicsérték a javítókat, szállítókat, valamint az építócsoport dolgozóit, akik sokat segítettek az aratásban. Cervenák Lajos, Lesnice

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents