Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1965-07-10 / 27. szám

A rendeletekei és előírásokat be kell tartani A Bratislavai Já­rási Mezőgazdasági Termelési Igazga­tóság kis tanács­terme megtelt em­berekkel. Kis cso­portokba verődve beszélgettek, csak a csoportosulások szerint állapíthat­tam meg, hogy itt elég sok érdekelt fél van jelen. A kerületi Állami Egyeztető Bíróság tanácsadói napja van, s úgy látszik, elég sok szövetke­zet szorul rá a jogi tanácsra. Itt lá­tom a vereknyei, rovinkai, tomaáovi, kalinkovói, malinovói. hanuliakovói és több más szövetkezet képviselőit. Egyelőre az árvíz körüli szomorú újdonságokat közük egymással. „Ná­lunk az egész határ víz alatt van“, „a paprika és a paradicsom olyan sárga, mint a kanári“, „a mi nagy üvegházunkat már ellepte a víz“, „a káposztát és minden más zöldséget vágják, úgy ahogy a kezük alá kerül, mert úgyis tönkretenné a víz“ — hal­lom a szófoszlányokat. Mellettem a pozsonypüspöki szövet­kezet kertésze foglal helyet. Lehan­golt. Szerencsére, az ő határukat nem lepte el a víz, mégis nagy gondjai vannak. A Zelenina nemzeti vállalat a zöldségládák miatt 176 ezer Kcs köt­bért számlázott ki. A kötbér miatt jelent meg összesen tíz szövetkezet, összesen félmillió Kcs kötbér ellen tiltakoznak. Joggal vagy jogtalanul?^ Ez itt a kérdés. Dr. Milan Gregora kerületi döntő­bíró az ülést megnyitja. Ez az első tanácsadói napja ebben a járásban, ezért bevezetőül megemlíti, miért vállalták a kerületi döntőbírók ezt a többletmunkát. Ezeken a havonta két^ szer megismétlődő tanácsadói napo­kon szeretnének megismerkedni a szövetkezetek és más üzemek között felmerülő vitás kérdésekkel, hogy itt', helyben megmagyarázzák, kinek van igaza a vitás kérdésben, és az érvé­nyes jogszabályok szerint milyen lenne a döntés, ha az ügy az egyeztető bíró­ság elé kerülne. Tanácsaikkal meg akarják takarítani a szövetkezeteknek a döntőbírósági eljárásért fizetendő díjat, amely a letárgyalt vitás ügy összege szerint elég magas is lehet. A Zelenina nemzeti vállalat képvi-' selői suttognak. Fél füllel hallom, hogy bosszantja őket a termelési igaz­gatóság mellett működő ellenőrző csoport munkája. — Mesterségesen felfújják a dolgokat — állítják. A szövetkezetek képviselői viszont há­­borognak. — Mért nincs itt KutlikTT Elsősor­ban neki kellene itt lennie, nem pedig a Zelenina igazgatójának! Kisült, hogy Kutlík valójában a jogi tudományok doktora és a Zelenina nemzeti vállalatnál a göngyölegekkel való gazdálkodást bízták a gondjaira. Ha ez nem tanácsadói nap, hanem bírósági tárgyalás lenné, akkor ma ő lenne itt a fővádlott. Minden esetre furcsa dolgok derül­nek ki róla. Röviden úgy lehetne a vádat összefoglalni, hogy az említett' Kutlík december elején minden sző-1 vetkezettel lezárta a zöldséges-ládák számláját. Ennek ellenére január el­sején sorra járta a szövetkezetek kertészeinek lakását és rábeszélte őket arra, hogy egy kitöltetlen számlát ír­janak alá. Kérését azzal indokolta, hogy leltárja van, ez csak egy formá­lis dolog a kerületi döntőbíróság szá­mára, ő majd utólag kitölti a tényle­ges adatok alapján, na meg nem kell félni, hiszen csak 200—300 darab ki­selejtezett ládáról van szó, amelyet a szövetkezetek vezetői faanyagként meg is vásárolhatnak, mázsánként 8 Kés­ért. Ezt a mondókát mindenütt megis­mételte, az eddigi baráti viszonyra és kölcsönös bizalomra hivatkozott, s a kertészek végül vonakodva, de aláírták az üres ívet. Hiszen van bizonylatunk arról, hogy december elején a zöldségesládákkal elszámol­tuk! — vigasztalták magukat. A formális irat alapján azonban a szövetkezeteknek körülbelül fél millió Kcs kötbérre szóló számla érkezett. Ennek már fele sem tréfa! A kerté­szek beismerték, hogy az aláírás az övék, de az ígérd 200—300 kiselejte-' zett láda helyett például csak az Alzbetin Dvor-i szövetkezetnek 2000 jó ládát írtak ki. Ezt pedig már a szövetkezet vezetősége sem hagyhatta annyiban. Furcsa helyzet:. A szövetkezetek élére állított földművesekre sem vet' jó fényt a dolog. Ki hallott valaha is ilyesmiről, hogy felnőtt emberek va­kon, kitöltetlen számlát írjanak alá?!i Ilyen alapon akár váltót is aláírhat­nának és így egész életükre eladósod­­hatnának. — Most azt akarják, ha aláírtam, hát fizessem meg magam — mondja kétségbeesve a pozsonypüspöki szö­vetkezet kertésze. — Honnan vennék 176 000 Kcs-t?! Nem akarom 6zomorít'ani, s ézérí nem mondom, hogy joggal kívánják tőle. Mert milyen jogon fizessen rá a szövetkezet vagyis a tagság egy em­ber meggondolatlanságára? — Mért nem kérnek aláírást az 'el-' nőktől, alelnöktől vagy ökonómustól?j Talán nem tudják, hogy a szövetkeze­tekben csak azoknak van joguk hiva­talos iratokat aláírni?!' A Zelenina nemzeti vállalat képvi­selője egy jegyzőkönyv másolatát húzza elő. Rajta többek között a helyi nemzeti bizottság pecsétje. — Hát ezt a jegyzőkönyvet élismé-' rik-'e? A szövetkezetek képviselői nemmel válaszolnak. A helyi nemzeti bizott­ságnak semmi köze a szövetkezet könyveléséhez és senki sem jogosí­totta fel arra, hogy a szövetkezet" nevében bármit is aláírjon. A döntőbíró hallgatja a vitát, itt-* ott kérdéseket tesz fel. A pozsony­­püspökiek engedékenyebb hangot üt­nek meg, azt állítják, nem olyan ve­szélyes a helyzet, megegyeznek ők a Zeleninával. Valamennyi zöldséges­ládát már össze is szedtek a földeken, a tagoknál is akad valami... Látszik, hogy nekik sem teljesen nyugodt a lelkiismeretük. ÜGY FOGADTAK MINKET, mint a saját rokonaikat - mondta Mechura elvtárs, a gyulamajori gaz­daság vezetője. Jelenleg a Dolny Peter-i szövetkezet határában lévő akácerdöben szállásolták el az állatállományt, mivel a gyulamajori gaz­dasági épületekben a víz helyenként már elérte a 3,10 métert. Az akác­­erdőben karámot készítettek a sertések számára és 600 állatot szállásol­tak el. Ezen kívül az erdő jái alatt 700 szarvasmarha is otthonra falait. A tehenek a Gyula majorban 8,9 liter tejet adtak napon­ta. Most a tejeié­­kenység — abrak nélkül — már elér­te az 5,8 litert. Az erdőben elszállásolt állatok zöldtakar­mány szükségletét a Bajcsi Állami Gazdaság chrásti üzemrészlege fede­zi. s az első napok­ban a Dolny Peter-i szövetkezet is ki­segítette őket ta­karmánnyal. Képünkön a fejő­ket látjuk a rájuk bízott tehenek dél­utáni fejése előtt. Nagy gondot fordí­tanak a tehenek itatására. Az itató­vizet két tartályko­csival hordják az állatoknak. (Fényképezte: Dusek) A többi szövetkezet nem mutat haj­landóságot az engedékenységre. Egye­sek azt bizonyítják, hogy Kutlík a számlákat is hamisította, utólag hoz­záírt, amit a náluk maradt másolat is bizonyít. , A döntőbíró azt tanácsolja, hogy a szövetkezetek a Zelenina nemzeti vál­lalattal vizsgálják felül a számlákat, keresgéljék össze a tagoknál elkalló­dott pönavölegeket és már kész té­nyekkel. bizonvitékokkal jöjjenek az egyeztető bíróság elé. A zohori szövetkezetnek más pana­sza is van. A felvásárló üzem tavaly 23 vaaon búzát vásárolt fel tőle és az első tiz vaaonból vett minták alaoján július 29-én az eoész mennyiséget az 1/2 osztályba sorolta, mázsánként" 143 Kcs árban. Ugyanakkor szerződést kö­töttek, amélv szerint a felvásárolt" búzát a felvásárló üzem számára a szövetkezet tárolia és felelősséget vállal a búza megfelelő tárolásáért. November végén azonban a felvásárló üzem semmisnek nyilvánította a jú­liusban megállaoított minőségi osz­tályt azzal az indokolással, hogy a tíz vaqgn felüli mennyiséget" a szövetke­zet nem tisztította ki rendesen. Ezért mind a 23 vagon gabonát — "tehát" a jó minőséaünek talált 10 vanon búzát is — a III/5 minőségi osztályba so­rolta, ami mázsánként 29 Kés veszte­séget" jelent. A döntőbíró rendeleíékre, paragra­fusokra hivatkozik. Ezek szerint a búza felvásárlásakor aláírt felvásár­lási lap és a rajta szereolő adatok végérvényesek, a felvásárló üzem utó­lag nem nvilvánithatia érvénytelennek és nem állíthat ki új felvásárlási la­pot. — Hogyan állíthatta ki az igazolási á felvásárló üzem 23 vagon búza át­vételére és annak minőségére, ha va­lójában ezt a mennyiséget még nem is vette át? — kérdezi a döntőbíró. — Ezzel magára vette a kockázatot" és a felelősséget is. Amennyiben a táro­lás ideje alatt rágcsálók vagy más kártevők és betegségek miatt a gabo­na minősége leromlott volna, akkor kártérítést követelhetnének a szövet­kezettől, de a gabona felvásárlásakor megállapított minősítésen nem vál­toztathatnak. A felvásárló üzem képviselője nincs megelégedve a magyarázattal, nem akar belenyugodni abba, hogy az, ami néhány évvel ezelőtt ugyanezzel a szövetkezettel sikerüli, most kudarcba fullad. Az üzem jogászával együtt jéleni meg "ezen a tárgyaláson, aki próbálkozik ügyvédi érvekkel — de hiába. Jogászt hozott magával a bra­tislavai villanyielep képviselője is. Védekezik a trnávkai szövetkezet kár­térítési követelése éllen. A villany­telep kéményéből ugyanis nagy meny­­nyiségű hamu lepi él a környéket'. A szövetkezet 200 ezer darab karfiolját ellepte, behatolt a rózsákba és élvez­hetetlenné "tetté. A kárt" 351 060 Kcs­­re becsülték fel. Sok ügyvédi csűrés­­csavarás után megegyeztek abban, hogy az illetékes kísérleti intézettel megállapítfatják a környező üzemek felelősségének részarányát a levegő szennyezettségéért és az egyeztető bíróság élé legközelebb már kész tényekkel jönnek. Ugyanis a villany­telep az ellen védekezik, hogy egyedül viselje a kártérítés költségeit". Vegyes érzésekkel távoztam a tár­gyalásról. Egyrészt a szövetkezetek valóban rászorulnak a döntőbírák tá­mogatására, oktatására, hiszen a fel­vásárló üzem és az ipari üzemek ta­pasztalt" ügyvédekkel képviseltetik magukat". Másrészt a szövetkezetek fizetett' vezetőitől annyi év után már "elvárhatnánk, hogy ismerjék a rende­leteket és előírásokat és felelősségük teljes tudatában vezessék a szövetke­zetek ügyeit. Az adás-vételi kapcso­latokra vonatkozó előírásokat és ren­deleteket szigorúan be kell tartani. Erre már azért is feltétlenül szükség van, nehogy valaki véletlenül is azt állíthassa, hogy a szövetkezetek ve­zetői számára ez a „kéz kezet mos“ alapon vezetett adásvételi kapcsolat személyes előnyöket jelent. Ha tűrik a felvásárlás terén uralkodó zűrza­vart és az érvényes szabályok meg­sértését, ne csodálkozzanak azon, ha ebből a másik fél is hasznot húz. Mert mindenütt akadnak olyanok, akik szívesen halásznak a zavarosban. C. Gajdács Irén Az oltás és a szemzés kezelése Ha a fagy nem tett kárt beoltott csemetéinkben, akkor az idén helyes oltási eljárás mellett nagyon szép fácskákat növelhetünk. A bőséges csa­padék fokozottabb nedvkeringésre ser­kenti gyökérfáinkat, oltványainkat. Most már aztán rajtunk és gondosko­dásunkon múlik, hogy megeredt olt­ványainkat kellőképpen át tudjuk ve­zetni az első évek nehézségein. Elsősorban, ha a biztosító gallyacs­kákat nem raktuk volna fel oltásaink mellé, akkor azt sürgősen pótoljuk. Ez óvja a madarak és egyben a vihar ellen is. A júniusi és a további szelek, viha­rok nagyon sok kárt tesznek az oltá­sokban és szemzésekben, ha azok nin­csenek kellőképpen biztosítva. Már most kell eldöntenünk, hogy oltványainkból, szemzéseinkből milyen alakú és milyen magas fát akarunk nevelni. Az oltást hagyjuk-e elágazni, vagy magasabb törzsű fát akarunk. A felesleges vesszőket most zsenge állapotban távolítsuk el. Különösen fontos ez a csonthéjasoknál, itt is első­sorban a kajszibaracknál. A kis, jelen­téktelen seb nyom nélkül beheged. Kajszibaracknál tanácsos az oltványt 20 — 30 cm-rel magasabban elágaztatni. A gyenge hajtásokon, leveleken elő­szeretettel telepednek meg a külön­féle tetvek. Eljenük 1 % nikotin, vagy 0,4 % Fosfotion oldattal eredményesen védekezhetünk. Csonthéjasoknál a törzsön gyakori a mézgásodás; ezt különösen ha nem nagy mértékben lép fel, akkor éles oltókéssel, teljesen kivágjuk, míg csak színeződést látunk. A kitisztított se­bet ecettel vagy citromlével kezeljük, utána oltóviasszal bekenjük és mű­anyag fóliával bekötjük. Természetesen utánanézünk az alapvető bajnak is, hogy mi okozza: túlzott trágyázás, mészhiány stb. Oltványainkról a kötözéshez használt raffiát vagy műanyag fóliát idejében távolítsuk el. Szemzéseknél, ha biztosítócsapot hagytunk, akkor a kis hajtást az is­mert nyolcas kötéssel biztosítjuk. Védi a szél ellen és biztosítja az egyenes növést. A szemzéseknél meghagyott biztosító csapot a hajtás megerősödése után mielőbb távolítsuk el. Jó szolgá­latot tesz ilyenkor a „Pilana Hulin“ gyártmányú kis aprófogú fűrész. A biz­tosító csapot kissé ferdén fölfelé le­vágjuk, majd kacorral simára farag­juk és oltóviasszal bekenjük. A májusban beoltott köszméte, ri­biszke fácskákat gondosan átnézzük és a fölös számban jelentkező vadhaj­tásokat eltávolítjuk. A köszméte, ri­biszke fácskáknál a kötözésre használt anyagot elég idő a következő évben eltávolítani. Gyümölcsfáink a rájuk fordított munkát és fáradságot szép növekedés­sel, majd bőséges terméssel viszonoz­zák. GAÄL JÓZSEF (Rimaszombat) SOKAT KÉSLEKEDETT a gyümölcsérlelő meleg. Végre örömet hozott. A mezők újra benépesedtek. És nemcsak a mezők. A gazdagon termő cse­resznyések jóízű gyümölccsel fizettek. De az útmenti fák is. (Cseresznyeszüretelők, Verebély előtt. Megállunk. A fákat szüretelő gyerekek lepték el. Tőlük hangos az átmente. Itt is, ott is cseresznyével telt kosarak­kal igyekeznek a „központ“ felé, ahol Bystricky bácsi - körzeti felügyelő veszi át, s méri a termés súlyát. — Verebélyi kilencedikes tanulók — tudjuk meg Furko Mária tanítónő­től. — Naponta itt 50 — 60 iskolás szüretel. Többen már gyakorlottak ebben a munkában. Nem az első éven csinálják. Főleg Stefan Knotek és Ervin Puzás a legügyesebb a szüretelésben.- Te, Gabika, mennyit szüreteltél tegnap? - kérdezte a tanítónő a kö­rülötte járókelők egyikétől. — Körülbelül 30 kilót. Ma többet akarok. Sokan, főleg a fiúk az ügyesebbek. Í0 koronát is keresnek naponta.- Nem tudom, mi lenne velünk e fiatal segítők nélkül, — szól az elisme­rés hangján Vincent Bystricky. — Jól megy a munka. A szülőkre szükség van a mezőn, a kukorica és a répa kapálásért esedez. No, de ennyi eső! A májusi cseresznyéből alig szüreteltünk valamit. Most a félkorain a sor. Ebből sincs annyi, mint tavaly. TELNEK A BÖDÖNÖK cseresznyével. Búcsút veszünk a gyermekektől, a fiatal szüretelóktól, akik munkájukkal ugyancsak a termést védik.- A verebélyi szakaszon, pontosabban a lévai országút mentén - szá­mítunk vagy két vagon cseresznyével - tájékoztatott a nyitrai zöldség­­gyümölcsfelvásárló üzem helyettes termelési vezetője, Ludovít M a j e r lík. A félkorai begyűjtésével július 10-ig végzünk, naponta -átveszünk 25 má­zsát. A legtöbb cseresznyét az Állami Utak nemzeti vállalattól — összesen 712 vagonnyit.- Negyven vagonnyit kompót-készítésre használunk fel. Ez iránt még a bratislavai fogyasztók is melegen érdeklődnek - mondja elégedetten Ma­­jercík elvtárs. Az út mentén mindenütt ilyen látvány fogad bennünket. A legifjabbak tevékenyek. A kissallói szakaszon éppúgy, mint az Alaksincei Állami Gazda­ságban. Az útmenti cseresznyefák jó termést hoztak. A telt aut'ók, pótkocsik, bö­­dönök hirdetik ezt a legjobban. Lám a természet nemcsak kegyetlen tud lenni, hanem bőkezű is. (J. K.) Az Egyesült Államok és Olaszország technikusait mindjobban foglalkoztat­ja, hogy a gyümölcsök munkaigényes kézi szedését gépi berendezésekkel helyettesítsék. A nagyüzemi gyümölcs­­termesztésben a talajmüvelés, az ülte­tés, a növényvédelem gépesítése előre­haladt, a szedés gépesítése azonban viszonylag elmaradt. E fontos munka­folyamat gyorsabb lebonyolítása, az emberi munkaráfordítás csökkentése még a legtöbb gyümölcsfajta betaka­rításánál megoldásra vár. Néhány gyü­mölcs gépi szedésének helyzetéről figyelemre méltó tájékoztatást ad F. Loreti, a Maschine a Motori Agri­­coli c. olasz lap. A szokásos falétrg helyett Ferrara vidékén egyes üzemekben gyűjtőkocsit használnak. Gumikerekeken mozgó csöállványokból áll, egy két vagy há­rom szinten lehetővé teszi a kézi sze­dést. Lassan mozgó vontatóhoz kap­csolódik, hátul pótkocsi csatlakozik hozzá. Amikor a csőállványon a lesze­dett gyümölcs ládája megtelik, a pót­kocsira kerül. Ilyen módon 8 nő na­ponta 100 — 150 q almát vagy körtét szedhet le a régi falétrás módszerhez képest, fele költséggel. További lépés a Librenti féle mozgatható emelvény, mely szedésre és metszésre egyformán alkalmas. Ennek háromféle megoldása létezik: — traktorra szerelt emelvény; — önjáróra szerelve; — vontatott kocsira > szerelve. A hidraulika a vezetőülésből mind vízszintes, mind függőleges irányú mozgásra gyorsan működtethető (a minimális magasság 1,5 a maximális 5,5 m). A berendezéssel a termesztési módszertől függően a kézi munka 20-40 %-a takarítható meg. Másik érdekes gépi megoldás a S. E. A. gyár villamos mozgó létrája. Ezt a traktorra kapcsolt egyenáramú motor működteti négy nyomógomb segítségével, ebből kettő a szerelvény­falon, kettő pedig az emelvény védő­korlátján van elhelyezve. A berende­zés különböző nagyságúra méretez­hető, maximálisan a földtől négy mé­terre emelkedhet. Az Egyesült Álla­mokban a szedés teljes gépesítésére törekszenek. Az almafáról a gyümölcs a rázókar hatására lehullik és vászon gyűjtőcsövön a tartályba jut. A Moreau-féle almafelszedó a föld­ről gyűjti össze a gyümölcsöt gumi­fogas forgó villákkal egy rostélyra, a leveleket, ágdarabokat egy álló rostély választja le. Egy személy működteti. A gyümölcsszüret idején tűi mint ön­járó, növényvédelmi célokra haszno­sítható. A csonthéjasok és bogyósok begyűj­tésére több, részben kísérleti jellegű megoldást ismerünk az Egyesült Álla­mokból. Az aszalási szilva szüretelésére ké­szítették az első szedőgépet, ez lénye­gében nem különbözik az almaszedés­hez használttól, Üjabb kísérleti készü­lék a szilvát légszívó útján gyűjti be. A gyümölcs egy része még a fán ma­rad, ezért nem gazdaságos; ugyanis két menetben szedi le a szilvát telje­sen, de 1,2 — 9% így a földre hullik. SZABAD FÖLDMŰVES § 1965. július 10.

Next

/
Thumbnails
Contents