Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1965-09-18 / 37. szám
Korszerű istállóban eredményezői a tojástermelés A szövetkezetek látogatása alkalmával több helyen találkoztam korszerűen berendezett baromfifarmmal. Legutóbb a fegyverneki szövetkezet eredményes nagyüzemi tojástermeié-' 6ére hívták fel a figyelmemet. Az út mentén, a községtől kissé távolabb építették a 6000 baromfit befogadó mélyalmos telepet. Milyen hasznot hozott a közösnek és milyenek voltak előző esztendei eredmé-1 nyeik? Ezek a kérdések foglalkoztattak, amíg eljutottam az EFSZ irodájáig, ahol Csömör Sándor zootechnikussal és a szövetkezet könyvelőjével folytatott beszélgetés közben megismertem a helyzetet. Három esztendei tapasztalat birtokában már megtudják ítélni az új telep hasznosságát, mert nem mindegy ám, hogy milyen körülmények között termelik a tojást. Ez ugyanis a tojófajtán és a takarmányozáson kívül az istállózástól is függ. Ezt a három tényezőt tartották szem előtt a fegyverneki szövetkezetben. Az első esztendőben olyan állományt tartottak az újonnan felépített istállóban, amilyen volt. Tehát haszonállománnyal (U-tenyészet, amely fogyasztási tojásokat és húst termel, csoportosan ellenőrzik a tojáshozamot. Ebben a tenyészetben indokolatlan a kakastartás, mert a megtermékenyített tojások hamar elromlanának. Az U-tenyészet a D-tenyészeten kívül az A-tenyészetekhez kapcsolódik, mert az A-tenyészetek adják a keltetési tojást a D-tenyészeteknek és azok a naposcsirkét az U-tenyészeteknek)' kezdték, majd 1964-től fogva rátértek az A-tenyészeíre. A jelzett esztendőben termelt 795 720 tojásból 176 ezret keltetőbe adtak. Ezen kívül értékesítettek 117 mázsa baromfihúst. Mindezekért 793 212 koronát vételeztek be, amely összegből a keltetőbe juttatott tojásokért 254 ezer 637 korona nyersbevételt könyvelhettek el. Ez is bizonyítja az A-tenyészet igen magas hasznosságát Ezek után természetes, hogy idén is az A-tenvészet mellett döntöttek. Ez évi tervük 920 000 tojás és 120 mázsa baromfihús kitermelését tűzte ki célul, s 936 150 koronás nyersbevétellel számolnak. Az esztendő első felében piacra adtak 483 440 tojást és 15 mázsa baromfihúst 467 953 korona értékben. A célkitűzésbe tehát hiba csúszott. Nem számoltak ugyanis az?al, hogy ebben az évben szekszálí anyagot vásárolnak, miszerint az állományban nagyon kevés lesz a kakas, amelyeket pár héten belül értékesíthetnének, másrészt a múlt évben béhelyezett tojóállományban — a jelzés szerint’túlzsúfoltság következtében — Coccidiosis jelentkezett (spórás véglény, főleg a hámszövetbe fészkeli be magát és ott élősködik. A spórák a talajon képződnek és az eleséggel, valamint az Ivóvízzel jutnak az állat' szervezetébe, ahol ivartalan úton szaporodnak. A higiéniai eljárások szigorú betartásával védekezhetünk ellene, amely lényeges kiesést okozott. Például a keltetőbe nem adhattak csak 26 000 tojást. Egyébként a fegyverneki szövetkezét baromfitenyészetében már a legkorszerűbb módszert alkalmazzák, figyelembe Vive a termelés ökonómia’ hatékonyságát. Ezt a célt szolgálja például az is, hogy a tojókat évente lecserélik. A lecserélést mindig augusztus utolján végzik, amikor az egész állományt átadják a feldolgozó üzemnek. Az állomány értékesítése után következő hónapban — szeptemberben — a tojóházban tisztogatást végeznek, ami a mélyaiom kicseréléséből, az épület fertőtlenítéséből és más ehhez hasonló munkálatokból, valamint a karbantartási tevékenységből áll. Év közben a nevelőházban fölkészítik az új állományt, s a tisztogatás eredményes befejezése után október elején áthelyezik a tojóházba, ahol tovább folytatják az állatok fölkészítését a lehető legnagyobb termelésre. Ekkor már a tyúkok számottevő része tojik. Ez a folyamat évente hasonló módon ismétlődik. A tojóházban elhelyezett tyúkok takarmányozására a keverőüzem által készített baromfitápot alkalmazzák. Ezenkívül adnak a tyúkoknak búzaocsut, zöldlucernát (nyáron), élesztőt a szokott mennyiségben. Télen hydrozolt is kapnak a tyúkok a kifogástalan egészségi állapot megőrzésére. Visszatérve még a szekszált anyag vásárlására, meg kell jegyeznem, hogy a fegyverneki szövetkezet szerződést kötött a csibéket szállító keltető üzemekkel. Azok arra kötelezték magukat, hogy az átadott állatoknak 80 %-áből tojó származik. A szövetkezetesek nem is nagyon csalatkoztak, mert a valóságban elérték a 75%-ot'. Ilyen kis eltéréssel mindig számolni kell. Persze a keltetőüzemek megtérítették az 5 % különbséget. Most a szövetkezet dolgozói javában tisztogatják a farmot. Milyenek a jövő esztendei kilátásaik? Nagyon biztatóak,, mert gondosan fölkészített, fejlett tojókkal állnak majd rajthoz, ami biztosítéka lesz a jó tojástermelés elérésének. KOKSZA ISTVÁN Egyetemes talajvizsgálattal a belterjes termelés felé A mezőgazdasági termelés növelésének alapja a talaj. A növénytermesztés sikere nagymértékben függ az egyes talajnemek jó vagy rossz tulajdonságaitól. A talaj jó vagy rossz tulajdonságait ennek „kolloid“-tartaima (legkisebb szabadszemmel nem látható szemcsézettsége 0,0001—0,001 milliméter), vízfelfogó, -kötő, -átnemeresztő, - víztároló képessége, tápanyagkötöttsége, vegyi- és kémhatása határozza meg. A helytelen gazdálkodás oka helyenként annak, hogy sok az olyan elpusztult talajunk, amely egészen vagy részben „kiesik“ a termelésből. Talajaink mozaikszerűsége, a talajnemek sokfélesége, már az 1909. évi kataszteri alapmunkálatok osztályba sorolási adataiból is világosan kitűnik. A szakember előtt látható volt ennek alapján is, hogy a talajszakértői tudomány eredményeik gyakorlati megvalósítását célzó technikai,óvintézkedéseket a megfelelő „röntgenlelet“ szerinti taiajtérképezés elvégzése nélkül véghezvinni bajosan lehet. A Csehszlovák Mezőgazdaságtudományi Akadémia dolgozóinak javaslata alapján a kormány 1961-ben jóváhagyta az egyetemes talajvizsgálatok végzését. A munkálatokat a javaslat az 1961-től 1965-ig terjedő időre ütemezte be, 845 szakemberrel 7,5 millió hektárnyi mezőgazdasági területen, 600 000 talajszelvény vételt (szondát) számítva, s a 2,8 millió talajanalízis költségét (7—16 hektáronként egy szonda) 120 millió koronára becsülték. Hrassko Juraj mérnök a Bratislava! , Talajkutató Laboratórium igazgatója idén júliusban rámutatott arra, hogy a munkálatok pótlása, kiegészítése nélkül azok eredményeit a gyakorlatban hatásosan hasznosítani nehezen lehet. Meg kellett keresni tehát a módot: egyrészt ezeknek a hiányos munkáia-Közismert tény, hogy az idei esős időjárás az egyes növényvédelmi munkák és a vegyszeres gyomirtás elvégzését is hátráltatta és gátolta. Sok esetben megtörtént, hogy bár a növényvédelemhez szükséges vegyszereket szövetkezeteink, állami gazdaságaink és más gazdasági üzemeink időben és kellő mennyiségben beszerezték. de a folytonos esőzések vagy a talaj;, felázottsága miatt azok nem kerülhettek felhasználásra. Számtalan helyütt maradtak tehát nagyobb mennyiségű, egészségre káros, sőt mérgező hatású vegyszerek raktáron. Mivel e vegyszerkészletek ' pontos ismerete a jövő évi növényvédelmi \ 0SZABAD FÖLDMŰVES 1965. szeptember 18. toknak gazdaságos pótlására, másrészt a már kiadott költségek megmentésére. valamint a jövőben végzésre kerülő munkák tökéletesítésére, s a Célnak megfelelő gyakorlati kihasználására. A dunaivánkai Baromfitenyésztési N. V. 2900 hektáros gazdaságában talajvizsgáló feladatomat úgy végezteti, hogy az megfeleljen nemcsak a fenti szempontoknak, de azzal segítséget is nyújtsak azoknak, kiknek kötelességük a már kész talajszakértői munkálatok eredményeit a gyakorlatban megvalósítani. Munkám eredményeit ez idő szerint a következőkben foglalhatom össze. Az egyetemes talajvizsgálat munkálatai alapján, a hiányosságok pótlása után olyan talajvizsgálatt kartotéklapokat (talajkartotékokat) volt szükséges fölfektetni, amelyek mint röntgenlelet mutatják a tényleges állapotot. Ezek alapján az egyetemes talajvizsgálat eredményeit haladéktalanul, nehézségek és újabb költségek nélkül a gyakorlatban hasznosítani lehet. Szükséges ehhez megállapítani, hogy az 1909. évi kataszteri adatok és az egységes talajnyilvántartás alapján a kérdéses terület parcellaszámát, kiterjedését, művelési ágát, usztáiybasorolási adatait összehasonlítás után összhangba kellett hozni a gazdasági üzem ide vonatkozó adataival. A kataszteri ún. színes térképek alapján meg kellett állapítani az egyetemes talajvizsgálat szondáinak tényleges helyét, s a vizsgálat adatainak eredményét, továbbá az üzemi adatok alapián a területen termesztett növény nemét és ennek évét, valamint az elővetemény, annak istálló- és műtrágyázás! adatait, s végül a talaj neme szerint a vetésforgó helyességét vagy helytelenségét. Ezeket azonban nemcsak a kérdéses tábla egész területére, de annak egyes részeire is, (hiszen 50—60 hektárnyi, sőt nagyobb terv, illetve vegyszerszükséglet megállapításának egyik fontos alapköve, összeírásával a körzeti növényvédelmi technikusokat bízták meg. Feladatuk a vegyszerkészletek pontos összeírásán kívül azok minőségének, hatékonyságának és a tárolás módjának ellenőrzése. A tárolással kapcsolatosán feladatuk a szakszerűség' mellet? ellenőrizni, hogy a tárolás módja megfelel-e az éivénves egészségügyi biztonsági és más előírásoknak. Reméljük, hogy szövetkezeteink, állami gazdaságaink és más gazdasági üzemeink már saját érdekükben is a körzeti növényvédelmi technikusoknak a leltározásnál hatékonyan segítségükre lesznek, s így az egyes üzemek, valamint járások növényvédelmi vegyszerkészletének leltározása mielőbb elkészülhet. Renczés Vilmos területről van szó). Az egyetemes 'talajvizsgálat alapján figyelemmel kellett kísérni a talaj kémhatása szerint megfelelő növény kiválasztásának helyességét, a kémhatás alapján előirt' mészszükségletet (annak nemét és mennyiségét) a fenti területekre. Meg kell állapítani a talaj nemét, tekintettel az egész és a részleges területegységekre, valamint az agrokémiai adatok alapján a foszfor és K2O.szükségletet, majd a megfelelő műtrágyamennyiséget, a műtrágyára fordított költségeket az 1964. évi előírás szerinti korona értékben. A talajvizsgálatok alapján kívánkozó műtrágyázás költségeit összehasonlítottam a pausál módon végzett trágyázás adataival. Ahogy a talajvizsgálati kartotéklapok adatai mutatják, alkalmazásuk nehéz ezrek megtakarítására vezetett. Az Ivánkái mezőgazdasági üzemben ez az üzemi tartalék 2000 hektáron 154 000 korona tiszta hasznot jelent. Rá kell mutatnom végül arra, hogy a műtrágyázás helyes alkalmazásának kérdése a különféle új módszerek ellenére (Kolerik, Bayer) még ma Is megoldatlan kérdés. A talajvizsgálati kartotéklapok alkalmazásával szerintem nagyot lendíthetünk ezen a téren is. KMOSKÖ LASZLÖ, mérnök Újabb módszer a szénaliszt készítésére Litván tudósok új módszert dolgoztak ki a vitamindús szénakoncentrátum készítésére. Egy traktor oldalára akasztott fűkaszálógéppel levágják a füvet, felaprítják és szállítószalagon a traktor által vontatott tárolóba juttatják. (A berendezés sebessége óránként 30 kilométer.) A felaprított füvet az önműködő forgó szárítódobokhoz viszik, s azok gyorsan megszárítják. Az így gyorsan megszárított zöldtömeg megtartja a zöldtakarmány öszszes olyan tulajdonságait, amely lassú szárítás esetén veszendőbe menne (vitaminok, fehérjék, ásványi sók egy része stb.). Ezzel a berendezéssel óránként négy mázsa szállításra kész, zsákokba csomagolt illatos szénalisztet lehet termelni. Az egész folyamat a kaszálástól a csomagolásig csak 6 órát vesz igénybe. Az így készített szénaliszt előnye, hogy hosszú ideig raktározható zárt helyiségben, s a helyszükséglet csak egy ötödé a szénáénak. A kaszálóaprító és szárítóberendezést egy-egy ember kezeli. A szénallsztet a takarmánnyal vagy az itatóvízzel vegyítve etetik. Az állatok a lisztet szemcsés alakban — mint szénadarát — önmagában is szívesen fogyasztják. Leltározzuk növényvédelmi vegyszer-készletünket A csábi pincékben még mindig sok „háromemberest’' lehet találni. Szerencsére, az utóbbi években már ók is áttértek az oltványtelepítésrt. A „háromemberes“ Az utóbbi évékben a szőlészeti szakembereknek elsőrangú feladatává vált a dfrekttermő szőlő likvidálása. Az 1949-ben kiadott 288-as számú hivatalos rendelkezés szigorúan megtiltja az egyes szőlőfajták további telepítését és egyben előírja a már meglévők fokozatos likvidálását. Rendelkezést hoztak,- de semmi nem akadályozta meg büntetőszankciókkal és más eljárásokkal a további telepítést és így 3370 hektár? közéi 8000-re emelték az elmúl? tizenöt' évben. Ezért kormányunk tavalv újabb rendelkezés? hozo?? (323/64 számút) a jelentős kérdés megoldására. A direkttermő térhódítása A százfordulői filoxéra vész után kezdték nálunk telepíteni a Novát, Othellót', Delevárit, Izabellát, Százszorost'. Később a 30-as évek elején, a nagy gazdasági válság idején ültettek a kistermelők nagyobb méretben Novát és Delavárit. Ez főleg abból ered, hogy azokban az években drágán árulták az oltványokat és a peremtező szereket, viszont' a bor ára egészen alacsony volt. Hazánkban a legnagyobb aránvű dfrekttermő telepítések Dél- Szlovákiában vannak és főleg a !eglgénytelenebb Nova fajié? ültették a legnagyobb mértékben. Akkoriban csak néhánvan, akik tudták', milyen káros hatású a sárga színű lé az emberi szervezetre, tiltakoztak a Nova telepítése éllen. A harmincas év végén több ; országban hoztak rendelkezést a Nova telepítésének megakadályozására. A Nova azonban dacolva ellenállt az „okoskodőknak“. Hazánkban sem sikerült útját állni telepítésének, és manaoság nemcsak a napos domboldalakon zöldell, hanem a falusi házak falaira kúszva adja évi aazdag termését, mélynek „rókaízű" borát issza boldog, boldoqtatan, gyermek, felnőtt egyaránt. Erre azt mondhatnánk: azért van a bor, hogy igyák. S ha valakinek jobban ízlik a nova-bor, mint a zöldszilváni vagy a rizíing, hát igya! Elvégre, ízlés dolga! Kinek mi közé hozzál? Ez igaz lehetne, ha az Ilyen bor élvezete csak ízlés dolga lenne, Dé nem az, hanem társadalmi ügy a fogyasztása. Miért? Ismeretes, hogy a nova faszeszí és még más kisebb hatású mérgező anyagot tartalmaz, amely különösen káros a májra, az idegrendszerre és általában az emberi szervezetre. Ezért nem lehet közömbös az élvezete és álljt kell parancsolni a további telepítésnek. , Vannak vidékek (a losonci járás déli része stb.), ahol nemcsak á felnőttek, hanem a gyerekek teáját is nöya-borral ízesítik, s bizony gyakran előfordul, hogy a fiatalkorú is felhajt néhány pohárkával Úgy szomjúság vagy éppen köhögés, torokfájás ellen. Ügy növekszik az új generáció is, mint apáik. Életük egyik fő tényezője a nova! A szombatestéket', a vasárnapokat' a vén pincében töltik és nyakalják a torkot kaparó savaoyú lőrét, s másnap újból azzal gyógyítják beteg gyomrukat, kőválygó fejüket. Őszidőben, amikor forr a bor, sok faluban megáll az élet. nem érdekli az embereket a mozi, televízió, művelődési élet, csak a sárga méreg. A törvény kötelez Másfél évtizeddé! ezelőtt törvényt hoztak a direkttermő szőlők terjeszkedésének megállítására. Az eredmény: megkétszereződött az. Ki lehet a hibás? Azt hiszem, elsősorban a nemzeti bizottságokat terheli a felelősség, mert nem érvényesítették törvényadta jogaikat azokkal szemben, akik visszaéltek a rendelkezéssel. Dé fetróhatjuk a népművelési szerveknek is azt, hogy ismeretterjesztő előadásaikon keresztül nem világosították fel a lakosságot a direkttermő, főleg a hova bor káros hatásáról. Meg kell említeni azt is, hogy a sajtó szintén keveset tett e fontos ügy érdekében. Miért telepítenek Novát? Több helyütt néhány évvél ezelőtt azt vetették fel mentségül, hogy az ő határukban csak a nova terem meg. A házak környékén a szőlőbetegségekre hivatkozva létesítik a nova-lugasokat. Furcsa indok az akkor, amikor a permetező anyag olcsó és kézügyben van a szőlő, amelyet tényleg időben megvédhetnek a peronoszpóra vagy más betegség ellen. Beigazolódott az is, hogy azokban a községekben, ahol a „nem terem meg más szőlőt“ emlegették, a közös többhektáros nemes szőlőtelepei gazdag termést hoztak. Az említett példák Is igazolják, hogy a legtöbb helyen van mód oltványtel építésre. Csak azok nem akarják ezt beismerni, akiknél a kényelem a fő szempont és megfeledkeznek vagy nem akarnak tudni arról, hogy nemcsak embertársaik, hanem saját gyermekeik szervezetét is mérgezik a nova nedvével. S még egyszer az illetékesekhez: ha már törvényt hozott kormányunk, nem kellene-e annak végrehajtásáért síkraszáilni? Vagy talán elegendő lesz továbbra is, ha a nemzeti bizottságok egyes funkcionáriusai nyakalás közben elmondják, hogy miért „háromemberes" a nova-bor? (Kettő tartja és a harmadik önti azt az áldozatba.) Nem, nem lesz elegendő! Valamennyiünk feladata lesz, hogy sokoldalú propagációt fejtsünk ki a direkttermők és főleg á nova ellen s maradék nélkül végre kell hajtani azokat az intézkedéseket, mely hadüzenet a sárga méregnek. Tóth Dezső
