Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1965-09-18 / 37. szám
Ne fékünk a spórgoiermeszléslől! fogyasztóra. Egyedül a potsdami Já= rásban 75 hektáron láttak hozzá'a spárga újratelepítéséhez. Oranienburg és Königs Wusterhausen járások mezőgazdasági termelési igazgatóságai mindent elkövetnek, hogy bővítsék a spárgaültetvényeket a mezőgazdasági t termelési szövetkezetekben. További * lehetőségek kínálkoznak a részben könnyű talajjal rendelkező neuruppini, wittstocki és granseei körzetekben. Mostohán bántak a spárgával Elöljáróban meg kell jegyeznünk, hegy jelen cikkünkben a spárga fogalma alatt nem „zsineget“, hanem zöldségfélét kell érteni. A felette Ízletes és tápláló ételt a fiatal nemzedék zöme egyáltalán nem ismeri, de az idősebbek közül is kevesen akadnak, akik még visszaemlékeznek az „egykori" spárgatermesztésre. Miért veszett ki a spárga fogalma? A háború előtti ún. zöldséges piacokon néha már április elején megjelentek az első spárgakötegek, amelyekért, mint primőr áruért bizony elég borsos árakat kértek. A tenyészidő előrehaladásával azután fokozatosan olcsóbb lett a spárga is. Fogalma azonban akkor sem ment át teljesen a „köztudatba“, nem vált a széles néprétegek,fogyasztási cikkévé. Helytelen előítéletekből kifolyólag „úri ételnek" minősítették a spárgát, mert’ más zöldségfélénél drágább volt. Tény, hogy az akkori egyénileg gazdálkodóknak több gondot kellett fordítaniuk a spárga termesztésére, mint más zöldségére. Ez azonban nem áll fenn a mai nagyüzemi szocialista mezőgazdasági termelésben. Hiánycikk a spárga? A háború okozta pusztítások ellenére a nyugati tőkés államokban csakhamar újra rátértek a hagyományos jellegű, közkedvelt spárga termesztésére azon az áron is, hogy egyéb zöldségféléből azután behozatalra szorultak. A szocialista államokban először a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság kezdte meg a háború után a spárgatermesztést. A magyarországi étlapokon csaknem kivétel nélkül megtaláljuk a spárgát mint fővagy előételt. Amíg a cseh és morva országrészekben elvétve hozzá lehet jutni némi spárgához, addig Szlovákiában kimondottan hiánycikk ez az ízletes csemege. Ezzel szemben a Német Demokratikus Köztársaságban hatalmas propagandánt fejtenek ki a spárga nagyüzemi termesztésére. Mit mond az NDK mezőgazdasági beszámolója? Tavaly még csak 100 gramm spárga jutott minden főre, idén már 200 grammot számíthatunk minden egyes az NDK-ban a háború utáni években azért, mert nem elég vitamindús. Az akkori élelemhiány vitaminban gazdagabb zöldségfélék termesztésére késztette a hatóságokat és a lakosságot. A népet elsősorban az alapvető fontosságú élelemmel kellett ellátni. — így volt ez húsz évvel ezelőtt — írja a Neues Deutschland. — Azóta lényegesen emelkedett lakosságunk életszínvonala, a termelés üteme és •azzal együtt megnövekedtek az igények. Ha a hentesboltban válogathat a háziasszony, miért ne tálalhatna néha olyan „luxuszöldséget“ családja asztalára, amelyet régebben az „urak“ ettek? Egy hektár spárgaülfétvény újjátelepítése kb. 2000 márkába kerül. Három év után már 10 000—12 500 márka jövedelmet érhetünk el. Egy hektár cukorrépa legfeljebb 3200 márkát hozhat, a spárga termesztése tehát kétségtelenül gazdaságos. A gépesítés rohamos fejlődésével egyúttal egyre csökkennek a termesztéssel járó költségek és időráfordítás. Mérlegelés tárgyává tehetnék tehát az EFSZ-ek és állami gazdaságok vezetői, vajon német mintára nálunk is gazdaságosnak ígérkézne-e a spárgatermesztés felújítása. Tapasztalatok Dániában Az Ohlsens Enke cég 1804 óta működik, a legrégibb skandináv magtermesztő és magkereskedelmi vállalat. Az „Ohlsen özvegye" név alatt bejegyzett cég, öt generáción át, ahogy ők mondják: „8 király alatt“ szolgálja ki a kertészeket, kertbarátokat, kertészkedőket. A koppenhágai City-beli Linné utcából a város fejlődése, a cég növekedése szorította ki a központot Taastrupba, Koppenhága centrumától 20 km-re. A cég egykori telepe ma már központtá bővült. A nemesítő telep, üvegházak, fajtakísérleti telep, tisztítótelep, kiszerelő üzem, vállalati irányító központ, a detail áruda, a főútvonal mellett működik. Itt ismerkedtünk meg a híres cég jelenlegi szervezetével. Nem kis büszkeséggel közölték velünk, hogy a világ minden tájára szállítanak zöldség- és virágmagvakat, s nagyon sok külföldi államban — köztük Magyarországon is — termeltetnek. A kipróbált régi szakemberek megtartására törekednek, a legtöbb szakemberük itt kezdte működését tanulmányai után. A cég törekvése a specialisták alkalmazása, és ahogy az árjegyzék cikklistáját megismertük, az igen sokrétű, így sokféle specialistát igényelnek. Hangsúlyozta vezetőnk, hogy a 150 éves cég neve, híre nagy felelősséget hárít a dolgozókra. A különböző munkaterületeken nagyon sok fiatal kollégával találkoztuijjí, az idősebb korosztály tagjain kívül. A növényházak itt is — a dán viszonyoknak megfelelően — nagy légterüek. A fényáteresztő-képesség, a sajátságos éghajlati viszonyoknak megfelelően, igen nagy. A belső rend és tisztaság példás. Az üvegházak nagyrészében cserepes virágmagtermelés folyik. A Cyclamen, Primula, Gloxinia (Siningia) kultúrák összbenyomása igen kedvező. Egy-egy növényfajtából több tízezres tétel látható itt fajtánként csoportosítva. Fő törekvés a lombra- és virágra egyaránt egyöntetű növényállomány. Kiugró szupernövények vagy visszamaradottak nem találhatók. Ez az egyöntetűség lenyűgözően •szép látvány. Feltűnő a kis létszámú kezelő személyzet. A fűtést, szellőztetést, öntözést — amennyire kertészetben gépesíthető — automatizálták. Kézi munkaerőt csak a magvetés, tüzdelés, átültetés, mesterséges beporzás, magszedés során alkalmaznak. A cserepes növények magtermelésén kívül jelentős az üveg alatti zöldségmagtermesztés is. Á paradicsom, paprika, uborka fajták közül a kevés napfényt igénylő növényházi termesztésre alkalmasak magtermesztésével foglalkoznak. A jelek szerint a paprika iránt a skandináv államokban nagy az érdeklődés. Jelenleg a dán piacon a spanyol, délamerikai paprika fajták mellett a növényházban termesztett hazai áru található. A nagyméretű növényházak méllett 5Xt m alapterületű speciális — önálló — izolációs házakat találunk/ ^ SZABAD FÖLDMŰVES 1965. szeptember 18. A különleges házakban a szuper elit: törzseket állítják elő. Negyvenöt hektáron főként káposztafélék szabadföldi magtermelésével foglalkoznak. A fajták egyöntetűsége a gondos szelekciót bizonyítja. A cég jelentős anyagi áldozatot fordít a fűmag-termelés kísérleteire. A telep kutatási programjában fő helyet foglal el a pázsitfüvek nemesítése. A telepen külön-külön mutatják be az egyes fűfélék tulajdonságait, felhasználását és fűkeverékben való alkalmazkodását. A — szinte tudományos alapon összeállított — fükeverékek felhasználásuk szerint szerezhetők be. Dánia éghajlata, az állandó párateltség, naponként többször is megismétlődő futózápor-esők a legideálisabb klímát teremtik meg a gyep telepítése és magtermelése szempontjából. Ezen túlmenően az aljfüveknek oly szerencsés nemesítése párosul a tömítő herefélékkel, hogy a dániai kertek, parkok, autósztrádák gyepei a legcsodálatosabb, egyöntetű, hibátlan, gyommentes pázsitfelületet adják. Ezt úgy kell értelmezni, hogy árnyékban a gyep olyan haragoszöld, mint a tűző napon vagy a rézsűn, olyan virulens, mint a nedves részeken. Ezek a nagy kontrasztok teljesen kiegyenlítődnek. A kutatás iránya nemcsak a díszgyepekre terjed ki, hanem a dániai nagyszámú és igen jól karbantartott legelőkre is. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy ezek az aljfüvek speciálisan dániai, vagy ahhoz hasonló éghajlat alatt díszlenek kellőképpen. Tapasztalatból mondjuk, hogy az import útján biztosította Poafélék például hazai viszonyok között gyepvetőmag társulásban csak részben, magtermelés esetén egyáltalán nem váltak be. A cég tisztítótelepének megtekintésekor a korszerű gépeken kívül két figyelemreméltó dolog kötötte le érdeklődésünket. Az egyik a zsákok motorikus, 'targoncás szállítása és rakása, a másik a szárítás. A motorikus targoncás árumozgatás élve ismeretes. Előszeretettel alkalmazzák a fa-aljra (trepnire) rárakott: 10 zsák, körülbelül 500 kg árumáglyát, amit egy ember egy-egy kézmozdulattal emel, visz, rak át. A kézi és a gépi mozgatás munkabér és idő kihasználását felesleges elemezni. Az átrakás nálunk is, Dániában méginkább hatással van a magvak élettartamára. Évenként 4—5-ször rakják át az egyes zsák-máglyákat, ügyelve, hogy az alul levő zsákok felülre, a felső zsákok középre kerüljenek, a külső zsákok belülre és fordítva. A már említett dán levegő párateltség következtében gondot okoz az áru víztartalmának csökkentése. A beérkezett termés — nem ritkán — a szállítást követően 18—20 °/o víztartalommal érkezik raktárra. Ennek szárítására egy nagyon elmés megoldást alkalmaznak. A teli zsákokat egy tranzit-szalagos vályúra fektetik, a vályú alsó részében melegvízzel fűtött csőrendszer húzódik. A nedves áru ezen csigalassúsággal megy végig. A keletkezett gőzt egy ventillátoros elszívó segítségével szívják. Az alsó meleg és a felső levegő áramlása lehetővé teszi a gyors szárítást anélkül, hogy a csírának kárt okozna. A magüzletben minden megtalálható, ami a kertben szükséges lehet. Itt láttunk először önkiválasztó vetőmagboltot. Véleményünk szerint hazai viszonylatban is megvalósítható lenne. Figyelemreméltó a csomagolás technikába és ízlésessége. A kereskedelemtől is elválaszthatatlan a propaganda, ez itt nem hivalkodó, hanem tudatos, így a szó legjobb értelmében hatásos. Célja nem az „olcsó“ vagy rossz áru rábeszélése a vevőközönségre, hanem a helyes tájékoztatás. Egészében véve, számos olyan benyomást szereztünk, amely adottságaink közepette is hasznosítható. IJJAS SÁNDOR — KOCSIS PÁL ................') Vajpn kik ezek a mosolygó fiatalaszszonyok, lányok? Az ipolyviski kertészet szocialista munkabrigádjának tagjai. Mindig ilyen jókedvűek. Még sárgarépaásás közben is van idejük nevetgélni. Bállá felv. A tornalja-králiki EFSZ a növénytermesztésen és állattenyésztésen kívül a gyümölcstermesztést is szorgalmazza. Az új telepítésű gyümölcsösben megtalálható a barack, cseresznye, körte, alma és a szilva is. Mikó Dénes, a szövetkezet kertésze szorgalmasan ápolja a gondjaira bízott fákat. (Foto: Okos József) Juhász Árpád: A gyümölcsfák vírusbetegségei HAz almamözaik a levélzéfen • ismerhető fel. Ezeken külön-féle alakú faltok találhatók a fehéres és rózsaszín*színek árnyalataiban. Érzékeny rá: a Boskoopi piros, Jonathári, Sárga Delicius, Téli arany parmén, Üvegalma. A fa visszamarad növekedésében, a termés 40 %-ra csökkenhet. Terjedését’ a fák szaporítási el-*.. járásai és a tetvek segítik élő. Az alma lapossága, almaráncosodás, a gyümölcs barna- és _ sárgafoltossága szintén vírusos eredetű, kártételük és előfordulásuk kisebb mint az előzőké. Gyakori a körte vírusos köv'esedésé. A virágzás után 2—3 hétre már a gyümölcs héján sötétzöld foltok jelentkeznek, alattuk a húsos rész vastagfalú sejtek halmazából áll. Ezek idézik' elő a színváltozást. A gyümölcs növekedésében elmarad, szabálytalan mélyedések csúfítják. A mélyedések és foltok alatt vannak a keményfalú séjthalmazok, eltérően a körtekövésedéstől, amely a magház körüli rész keményédését idézi elő. Legjobban a Clapp kedveltjé, Hardy vajkörte, Bocc kobakja a Charneausijvajkörté fajtáinál fordul elő. A betegség hatására csökken a lombménnyiség és a termés, végül elkövetkezik a terméketlenségi állapot. A körte mözaikbetegség'ei közül figyelmet érdemel a Äörfe gyümölcsfoltos mozaikja, az ér- és vörösmozaik. Valamennyire hajlamos a Hardy vajkörte, érmozaikot a Bőse kobakjánál találunk. Ez a legtöbb őszi és téli fajtáknál előfordul. A beteg fák törzse vékonyabb, évi hajtásaik rövidek, leveleik ritkábbak. A csonthéjasok közül európai viszonylatban legnagyobb elterjedésnek örvend a szilvamozaik vírus. Ez a betegség a kajszibarackot is támadja, főleg mirobolán alanyon. A leveleken kívül támadja a termést is. Az előzőkön világoszöld-sárgászöld változatú körök, csíkozaíok, különféle foltok jelennek még. A fa_idő előtt érleli termését, s ez rendszerint lehull. Nálunk a Besztercéi, Zimmer, Wangenheim szilván, az Althan ringlón található. A termésen tarka alakzatú foltok jelennek még. A termés apró, ízetlen és kevés cukrot tartalmaz. Hazai fajtáink között teljesén 'ellenállót nem ismerünk. A csíkos szilvamozaik a legelterjedtebb vírusos szilvabetegség. Az őszibarackon is megjelenhet. Cikkcakkos világoszöld-zöldesárga foltokat alkot a levélen. A beteg fák érzékenyebbek a szárazságra és az elfagyásra hajlamosak. Kisebb jelentőségű a szilva okkermozaikja, valamint a gyűrűfoltos mozaik. A cseresznye rákosodása a gesztenyecserésznyét károsítja. A virágokon kívül az egéjpz. fán jelentkezhet a ráesődé? deformációs elburjánzás. Az evés hajtások, híáncsrészé élparásodik, a beteg helyek növekedése megáll. Tipikus jelenség a fa elcsökevenyesedésé, a fiatal hajtások száradása. Ezek alatt a rügyék ismét kihajtanak és a galylyakkal furcsa alakú tompa szögét álkötnak. A termés kisebb és_formátlan. Leginkább oltással, szemzéssel térj ed. _ A cseresznye gyűrűsfoltossága nálunk gyakori^ Legjobban a cseresznyén és a meggyen terjed, de valamennyi csonthéjas gyümölcsöt fertőzhet. A levéíeken világoszöld vagy sárgás körök jelennek meg, később' a teljésén élhalt, foltrészek elszáradnak és a levélen lyukak keletkeznek. Nem minden levél kap kóros tünetet, főleg á korona aljában és északi oldalán találunk ilyeneket. A vírus a termés vegyi összetételét károsítja, de kihat a mennyiségi állapotokra is. Az előzőhöz hasonlóan legjobban a beteg fáról vett szaporító anyag használatával terjed. A cseresznye levélcsíkossága és a levélfodrosító vírus hazánkban kisebb elterjedésű. A meggy sárgasága esetén a leveleken sárgás foltok keletkeznek, amely kiterjedhet az egész levéllemezre. A termés szép ugyan, de csökken hatására a mennyisége. Az őszibarack lilamozaikja főleg Bulgáriában ismert. Nálunk csak elvétve fordul elő. Június folyatnán a levélerezet közelében apró barnalilás pontok jelennek meg. Ezek elvétve elérhetik az 5—8 mm nagyságot. A kórokozótól megtámadt fák fagyérzékenyek. Az őszibarack és kajszi sárgacsíkossága szintén vírusos eredetű betegség. A citromsárga és krémszínű cikk-cakkos foltok először az idősebb leveleken jelennek meg. A termés apró és rossz minőségű. Vírusos megbetegedések gyakoriak a bogyósgyümölcsűeknél és a szőlőnél is. Valamennyi károsan befolyásolja a növények fejlődését és a termés minőségi alakulását. Kérjük a gyümölcsészeket, a faiskolák vezetőit, ha körzetükben vírusos megbetegedésre gyanús növényeket találnak — bizonytalanok fajuk meghatározásánál — frissen szedett és igelitbe csomagolt mintákat küldjék el a központi ellenőrző intézetekbe és kísérleti állomásainkra (Üstredny kontrolny a skűsobny ústav pol'nohospodársky v Brafisiave, v KosiciaCh — Üstav experimentálnej fytopatologie a entonoiogie SAV v Ivanke pri Dunaji). JUHÁSZ ÁRPÁD Elektronikus készülék a gépkocsibalesetek megelőzésére Mint ismeretes, a gépkocsibalesetek túlnyomó részét a gépkocsivezető reflexeinek lassú működése okozza. Amíg a veszélyt jelző idegingerület eljut az agyba és kiváltja a fékezés reflexét, legalább fél másodperc telik el, ezalatt pedig a gépkocsi teljes sebességgel száguld tovább. L. Vadovník jugoszláv kutató megállapította, hogy a fékezési idő lényegesen csökkenthető, ha a féket nem a gépkocsivezető lába, hanem az agyhoz közelebb elhelyezett és könnyebben mozgatható testrész hozza működésbe. A legalkalmasabb erre a célra a szemhéj pislogása. A jugoszláv tudós „fék-szemüveget“ szerkesztett, amelynek elektronikus berendezését a gépkocsivezető pislogása hozza működésbe. A berendezés segítségével negyedére csökkenthető a fékezési idő. A „fék-szemüveg“ egyáltalán nem kényelmetlen, a vezető könnyen hozzászokik a kezeléséhez és lényeges segítséget nyújt a közlekedési balesetek kiküszöbölésében. A szem és a szemhéjak megszokott mozgása nem hozza működésbe az elektronikus féket.
