Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1965-09-18 / 37. szám

A huszonnegyedik Tizenöt esztendő hosszú idő egy mezőgazdasági nagyüzem életében. Csúcseredmények, balsikerek, öröm, bánat, csüggedés, lelkesedés váltogat­ják egymást. Ha azonban a Szenei Állami Gazdaság elmúlt tizenöt évéről mérleget készítünk, mindennél világo­sabban láthatjuk, hogy az az öröm, az elért sikerek feletti lelkes ünneplé­sek javára billen. Az elmúlt másfél évtized alatt ugyanis huszonnégyszer kapott elismerést, kitüntetést a gaz­daság. De milyen kitüntetéseket! ... Két Ízben részesítették őket kormány­kitüntetésben s az igazgatói iroda fa­lairól nem hiányoznak a földművelés­ügyi minisztérium, a kerületi és járási szervek elismerő oklevelei sem, mind egy-egy' állomása, dokumentuma a szorgalmas munkának, a becsületes emberi helytállásnak. S mi most korántsem a régi dicső­séget idézzük, nem a múltban kere­sünk példát, mely további sikerek elé­résére ösztönözne. A gazdaság siker­­sorozata nem szakadt meg folyamatá­ban napjainkban sem. A múlt hét vé­gén. a reprezentatív modori szállő dísztermében, a meghatódott ünnepi nagygyűlés résztvevői előtt hangzot­tak el Molnár elvtárs, a mezőgazdasági megbízott helyettesének szavai: — örömmei teszek eleget köteles­ségemnek ... S a Földművelésügyi Minisztérium, valamint a Forradalmi Szakszervezet Központi Bizottságának vörös vándor­zászlaja ismét a Szenei Állami Gazda­ságban talált otthonra. A magas ki­tüntetés odaítélését erősen vulgari-» zálva, egymondatos tömörséggel így indokolhatnánk: az első félévben elért eredményei alapján a gazdaság országos viszonylatban az első helyre került. Am a huszonnegyedik kitünte­tés története ettől jóval több, magas­fokú szervezőmunka, öntudat, szocia­lista munkaerkölcs, szakmai elmé­­lyültség, felelősségteljes irányítás rej­lik mögötte. Krajcsovics elvtárs, a gazdaság öko­­nómusa vastag irattartót tesz le elém az asztalra. Mélyedjek el benne — erre biztat, s arcán mosoly bújkál, melyről nehezen lehet’ne megállapíta­ni, vajon az elért eredményék feletti öröm és büszkeség visszafojtott, szem­érmes kifejezője-e avagy a szakember nehezen leplezhető iróniája-a laikus, a tollforgató szerencsétlen ábrázata láttán. Lehet, hogy mind a kettő ve­gyest. Számok — számrengeteg. Ki­mutatások, statisztikák, százalékok, konkrét számokban kifejezett ered­mények. S bármennyire precíz, átte­kinthetően is kidolgozott ez az érté­kelés, az első félév gazdálkodásának elemzése, a lényeget eltakarja a sze­münk elől. Mert nézzünk csak egyet­len adatot: az állattenyésztés terve­zett első félévi bruttó bevétele 5 mil­lió 710 ezer korona volt, ezzel szem­ben a gazdaság 7 millió 10 ezer koro­nát ért el. Tehát majdnem másfél­­millió, pontosan 1 300 000 koronával szárnyalták túl a tervezett bevételt. Ennyi áll a kimutatásban, se több, se kevesebb. S ezen túl, amit számokkal nem lehet kifejezni. Az emberi akarat', a tudás, a gazda­ság nem kevesebb mini 800 alkalma­zottjának, dolgozójának szorgalma, mely milliós értékeket teremt népgaz­daságunk számára. S mindez még nem elég. A különböző alkalmakból fel­ajánlott kötelezettségvállalások sem maradtak csak az ünnepélyes bejelen­tésnél. Az első félévben 308 702 korona értékben teljesítettek kötelezettség­vállalásokat. A gazdaság büszkesége az állattenyésztés, de ezen belül is a tehenészet. A tervezett 7,9 literes fejésátlaggal szemben 9,24 litert értek £l. A sertéshizlalásban 0,39 kg, a szarvasmarha-hizlalás terén 0,70 kg a súlygyarapodás. Tojáseladási tervü­ket 142,7 %-ra teljesítették. A gazda­sági elemzésben, melynek egyes feje­zetei a termelési ágazatok legapróbb részleteire is kitérnek, valóban érde­kes adatokra bukkanhatunk. Egyetlen tehén takarmányozási napja 21,14 ko­ronába kerül, gabonából a kedvezőt­len időjárás ellenére is 27,30 mázsa termett hektáronként, húseladási ter­vüket 134 %-ra teljesítették, túlszár­nyalták 2,1 %-kal a tervezett tehén­­állományt stb. stb. S mindezek az adatok bennefoglal­­iatnak az ünnepi gyűlés főbeszámoló­jában is. De mégis másként, valahogy közelebb érezzük őket, hiszen embe­rekkel, fejőkkel, állatgondozókkal, traktorosokkal, kombájnosokkal hozza őket kapcsolatba Ohorvátik elvtárs, a gazdaság igazgatóhelyettese. S a meg­terített asztalok mellett ott láthatjuk ugyanezeket az embereket. Őrömtől sugárzó arccal, a dicséretek hallatán kissé feszélyezetten,* de nagyon-na­­gyon boldogan. A vörös zászló szim­bólum, nyolcszáz ember munkájának elismerése, jutalma. S a jókívánságo­kat fogadó ünnepelték készszorításá­ban ott feszül az acélos akarat — megőrizzük, a következő félévben is. P. I. Dunaszerdahely új arca Csallóköz szívének nevezik Duna­­szerdahelyt. Ez a kis város központja, a Duna és Kisduna közé zárt terület­nek. Innen irányítják Csallóköz na­gyobb részének gazdasági életét', ide járnak az emberek vásárolni, szóra­kozni. A felszabadulás óta nagyon sókat változott, fejlődött Dunaszerdahely. Lakosainak száma megkétszereződött, s ma már közel tízezer lelket számlál. A lakásviszonyok is sokat javultak. A felszabadulás előtt egy összkomfor­tos lakást sem találhattunk, jelenleg pedig 6000 ember él egészséges, kor­szerű lakásban. Ezzel azonban nem állt meg az új háztömbök építése. 1967-ben újabb 500 lakást adnak át a lakosságnak. A távlati tervekben sze­repel a fő utca újjáépítésé is. Ez ismét 503 lakásegység építését teszi szükségessé. Szerdahely arculata napról napra változik. A régi épületek mellett,‘mint; a gomba, olyan gyorsan nőnek az újak. Egyre emelkedik az iskolák száma is. Jelenleg öt kilencéves, két tizenkét­­éves iskolában és egy mezőgazdasági technikumban tanulhat Csallóköz ifjú­sága. Szeptember elsején megnyitotta kapuját a hároméves tanonciskola is, melynek tanulói a kőműves- és ács­szakmát sajátíthatják el. A mezőgazdasági technikum részére rédétt. Az épületbe lépve meg kellett állni pár pillanatig, amíg megbarát­koztunk az élénk táruló látvánnyal és a nagy zúgással. A zöldség- és1 gyümölcsfeldolgozó üzemben lázasan folyt" a munka. Annak ellenére, hogy az jdő késő délutánba hajlott, olyan ütemben dolgoztak, mintha most kezdték volna a napot. — Az igaz, hogy csak pár órája kezdték a munkát. — Három műszak­ban dolgozunk, s a délutániak még á munkanap kezdetén vannak — mond­ja az üzem fiatal igazgatója, Breznícek mérnök. A gépek' mellett nők állnak', Csak élvétve látni egy-égy férfit. Ahogy később megtudtuk, az alkalmazottak 75 %-a nő. A konzerválás megfelelő munkát nyújt a nők részére, csak ám itt is van égy probléma. Nem állandó a munkahely. Ugyanis a zöldség- és gyümölcsfeldolgozó üzemben, főlég az idény alatt dolgoznak. Ezt az is bizo­nyítja, hogy nyáron 400-an dolgoznak" az üzemben, viszont' a dolgozók évi átlagkimutatasában csak 170 személy szerepel. Az üzem dolgozói a légkülönbözőbb' gyümölcsféléket tartósítják. Konzer­válnak itt cseresznyét, sárgabarackot, ringlót', epret, őszibarackot', almát, körtét stb. Nyersanyagot a járás terü­letén lévő mezőgazdasági üzemektől Az új „szolgáltatások háza* új épület készül, mélyből nem hiány­zik majd a diákotthon sem. A 200 ágyas munkásszállóban otthonra ta­lálhatnak azok a dolgozók, akiknek nehézséget okoz a mindennapi haza­utazás. A város növekedésével egyidejűleg nő a lakosság foglalkoztatásának problémája is. Főleg a nők alkalma­zása okoz gondot a város vezetőinek. Mindössze három nagyobb lehetőség van a nők foglalkoztatására: a zöld­ség- és gyümölcsfeldolgozó üzem, a húskombinát és a szolgáltatások háza. Az első kettő inkább idényjellegű, és így bizony ezzel sem lehet számolni, mint állandó munkahellyel. , kapnak. Több vagon feldolgozásra váró gyümölcs érkezik Bulgáriából és Ma­gyarországról is. A zöldségtartósítás terén az ubor­kára, lecsóra és paradicsompürére fek­tetik a fősúlyt. Főleg a paradicsom­püré vált az üzem kedvelt és elterjedt gyártási cikkévé. Ebből több mint 800 tonnát készítenek, melynek felét ex­portálják. A megrendelők között van Nyugat-Németország és Anglia is. Az üzemnek egyébként kötött ex­port eladási terve van, ami azt jelenti, hogy a megrendelt árut a rendelési helyre szállítják, a többiből pedig mintát küldenek, s a kereslet szerint exportálják. Ahol szorgalmasan dolgoztak...............és ahol szünetelt a munka Már az udvaron hallatszott a gépek Amíg a város egyik üzemében láza­­zúgása, melybe itt-ott női hang keve- san folyt a munka, addig a másik el­néptelenedve, üresén állt. Csak' a ve­zetőségét találhattuk még a nemrég elkészüli épü létben. De hát miért szünetel a munka" a húskombinátban?... Nincs ember,aki dolgozzon? Vagy van ember, csak munka nincsen? Ogy bizony. Dolgozó lenné akármennyi, C6ak a nyersanyag­gal van_ probléma. Éveken keresztül „kényszerpihenőt“ kell tartaniuk az év egy-két hónapjában. No de azért még nem marad kenyér nélkül a 350 alkal­mazott. Erre az időre' munkát' találnak a zöldség- és gyümölcsfeldolgozó üzemben, ahöl — idény lévén — sok munkaerőre van szükség. A dolgozók másik részé a vágóhídon segédkezik ilyenkor. Az üzem fő termelési ága könzérv­­készítés, baromfi- és vadhúsból. A ti­zenhat féle konzerv között találunk libából, kacsából és csibéből készül­tekéi, ügyanakkör megtalálhatók a nyúl, őz és fácánkonzervék is. Ez évben a drága, a fogyasziónak nem megfelelő konzervek gyártásáról áttérnek az olcsó, mindenki által hoz­záférhető konzervek gyártására. Ahhoz azonban, hogy jelentős mér­tékben növekedjék a kereslet, még egy problémát kell megoldaniuk az üzem dolgozóinak. Ugyanis a jelenleg forgalomban lévő dobozok méretei ál­talában túl nagyok, s így gondot okoz a konzerv egyszeri elhasználása. Meg­felelő méretű dobozokról kell minél előbb gondoskodni, s akkor mindenki elégedetten vásárolja majd a Duna­­szerdahelyi Húskombinát termékéit. Minden egy helyen található Három hónapja, hogy Dunaszerda­hely lakossága egy új, közkedveltség­nek örvendő épülettel gazdagodott. Hogy mire szolgál ez az épület? Bi­zony, sok mindenre. Nem kell ezután a város egyik végéről a másikra men­ni, ha az ember egyszerre akarja el­vinni ruháját a tisztítóba és a cipőjét a javítóba. Egy helyen található most a mosoda, ruhatisztító és javító, a varroda, a női és a férfifodrász, a ha­risnya és rádiójavító, a virágüzlet és a kölcsönző, egyszóval minden, amit csak egy korszerű szolgáltatások háza nyújthat a lakosságnak. S ha valaki elfárad, amíg mindezt végigjárja, megpihenhet egy jó fekete mellett az épületben lévő eszpresszóban. Puha Imre, a helyi közszolgáltatási üzemék járási bizottságának elnöké büszkén újságolja, hogy a szolgáltatá­sok házának dolgozói kapták meg a vörsö zászlót és a vele járó 5500 ko­ronás jutalmat’, melyet az első félévi terv túlteljesítésével érdemeltek ki. A félévi forgalmuk 1 millió 610 ezer korona volt, mellyel 108,4 %-os renta­bilitást értek el. Dunaszerdahely állandóan korszerű­södik, gazdagodik. Egy új város kör­vonalai bontakoznak ki szemünk előtt, mely város Csallóköz népének boldog jövőjének tükörképe lesz. H. Zsebik Sarolta A korszerű takarmánykészítö üzem Két lévai üzem problémái Mini a legtöbb járási székhely, Léva is gyors ütemben fejlődik. Szeméi gyönyörködtető az emeletes lakóépü­letek sokasága. De a város lakóinak gyarapodása magával hozza a munka­erő-fölösleg problémáját is. Ezért az illetékesek mindén alkalmai megra­gadnak új munkalehetőségek létesíté­sére. Természetesén gondolnak arra is, hogy az üzemek a helyi forrásokra támaszkodjanak és segítsék a mező­­gazdaságot is. E célt szolgálja a min­den követelményeknek megfelelő, kor­szerű takarmánykészítő üzem. Kőszegi Milán készségesen kalaüzol a június 15-én üzembe helyezett ta­karmánygyárba. Joggal mondhatjuk, bogy gyár, mert a munka automatizál­va van, gombnyomásra működik .ifi minden. Király István, a malomrészleg vezetője elmondotta, hogy nyolc óra alatt 550 mázsát kevernek. Naponta 4—5—6-fajta keveréket készítenek, de a berendezés 16 keverék előállítá­sát teszi lehetővé. A nyersanyag össz­pontosítása miatt naponta változtatják az előírt receptek szerint a keveréke­ket.. Botka Ernő épp a nagy kapcsoló­­tábla előtt áll. Elmagyarázza, hogy 9 kamra fut össze a holland gyártmá­nyú mázsához. A takarmánykeverék összeállítása egyszerű. A kapcsoló­­táblán beállítják, hogy milyen nyers­anyagból mennyi kell a keverékhez, és a mázsa pontosan adagol. Feltéve, ha működik, mert mostanában jó ideje valamilyen hiba miatt nem használ­hatják. Mi jó ebbén a keverőüzemben? Elsősorban meglepően tiszta a le­vegő, nem látunk itt megszokott lisz­tes molnárokat. A munkások tehát egészségük kockáztatása nélkül dol­gozhatnak. Amint már említettük, a munka jó részét automatizálták. Gon­dolnak az állategészségügyre is. Gyur­­csik Tibor karbantartó egy vasdarab­kákkal telt kosarat mutatott, amit' grős mágnessel a nyersanyagból szed­tek ki. De vajon min lehetne még javítani? Nemrég ülésezett Léván - a takar­mánykészítő üzemek konferenciája. Az országból ide sereglett szakemberek örömmel vették tudomásul, hogy az országban elsőnek készült ilyen kor­szerű takarmánykészítő üzem. De töb­ben bírálták a tervezőket, mert' bár a malomrész emeletes, tehát megvan­nak az automatizálás előfeltételei, a raktárak földszintesek, és még mindig sok fizikai munkára van szükség. Ott­­jártunkkor is kis targoncákkal tolták a munkások a keverékkel teli zsákokat erősen emelkedő padlókon a teher­autókra. Bizony ez egy cseppet sem méltó ilyen korszerű üzemhez. Ha emeletesek lennének a raktárak, itt sem lenne szükség ilyen nehéz fizikai munkára. Remélhető, hogy az illeté­kesek elgondolkoznak a raktárak kor­szerűsítésén. Ez annál is inkább sür­­oős, mivel a lévai járás mezőgazdasági izéméi egyre több takarmánykeveré­ket igényelnek, és a jövőben nem ár­tana fokozni a keverőüzem teljesítő­­képességét. Ha már egyszer korszerű üzemet építünk, gondolni kell a száll1 fással összefüggő automatizálásra A KOZMETIKA üzem bejáratánál kissé meglepődtünk. Ugyan ki sejtené itt üzemet? Inkább valami raktárfélére gondol az idegen. Szecső József igazgató egyben az üzem leg­régibb munkása pár perc alatt magya­rázatot ad. A múlt évben még a PALMA üzem működött jtt. Nagyon jól dolgoztak, több kitüntetés tarkítja az iroda fa­lát. A munkások is bedolgozták magu­kat a szakmába. Márcsak azért is jó volt itt az üzem, hogy feldolgozta a környék napraforgótermésének nagy részét. De a múlt évben az üzemek átcsoportosítása és rendezése követ­keztében a felsőbb szervek úgy dön­töttek, hogy a kiváló eredményeket elérő PALMA üzemet Léván meg kell szüntetni. Most nem az a célunk, hogy vitatkozzunk arról, hogy a döntés he­lyes volt-e. vagy sem. Tény. hogy a termelés átállítása sok beruházást igényel és nagy problémák elé állította az üzem vezetőségét is. Nem kis do­log mintegy 50 fajta kozmetikai cikket; gyártani egy születő üzemben. Ennek ellenére a tervet alig pár százalék hí­ján teljesítik. Szinte csodálatraméltó az üzem munkásainak odaadása. A termeket átépítik, gépeket szereinek be, de a munka mégis folyik. Tegviik hozzá, több munkarészlegen egészség­telen körülmények között. A cseh or­szágrészekből összevásárolt korsze­rűtlen gépek sem nyújtanak valami nagy munkabiztonságot. Szinte érthe­tetlen, hogy mért nem adnak ebbe az üzembe új, korszerű automata-géne­ket. Amíg a takarmánykészítő üzem­ben meglepődtünk az automatizálás magas fokától és a levegős, tágas ter­mektől, itt az ellenkezőjét taoasztal­­tuk. A termelési viszonyok valóságnál manufaktúrás jelleggel bírnak. Anrnt említettük, az üzem átépítés alatt áll, de az illetékes szervek vajon mért kezelik mostohagyerekként ezt az .üzemet? Ha már egyszer úgy döntöt­tek, hogy Léván készítsék az ország kozmetikai cikkeinek egy részét, kor­szerűsíteni kellene a gyárat, mert ez az idő parancsa. Természetesen gon­dolni kell az üzemben dolgozó asszo­nyok egészségvédelmére is. Az eovik munkarészlegen azt láttuk, hogy a dol­gozó nők különböző vegyi anyagokkal erősen telített levegőjű teremben dolgoztak. Valamilyen módon meg kel­lene oldani a ventiléc'ó kérdését mert ilyen körülmények között dolgozni egészségtelen. A két lévai üzem szemléje után ta­nulságként leszűrhetjük, hogy nem minden termelési szakaszon gondol­nak a jövőre. Amíg a takarmányké­szítő üzem előre mutat és megállja a helyét pár évtized múlva is, a kozme­tika elavult gépjeivel nehezen felel meg a közeljövőben és nem mondhat­juk azt, hogy az üzemben van lehető­ség a világszínvonal eléréséhez. Bállá József SZABAD FÖLDMŰVES 3 1965. szeptember 18.

Next

/
Thumbnails
Contents