Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1965-07-10 / 27. szám
Barangolás á Kelet-szlovákiai síkságon Kelet-Szlovákia rónáin még néhány évtizeddel ezelőtt felmérhetetlen károkat okoztak a zabolázatlan folyók. Mérsékelten csapadékos időjárás esetén is kiléptek medrükből, elárasztották a termőföldet, állandó rettegésben tartották a vidék lakóit. Egy áradás alkalmával a síkságon 46 000 hektár szántóföld állt víz alatt, ahol aztán éveken át nem termett semmi. A településeken 1700 lakóházat, 35 km vasútvonalat, 3,5 km országutat és több építményt megrongált a víz. Ha egy-egy esztendőben sikerült is vetni, aratásra sokszor nem került sor, mert az árvíz nyár elején elvitte a termést. Az egészségtelen, mocsaras terület'fertőző betegséggel, maláriával, sárgasággal és tífusszal fenyegette a lakosságot. táron építettek öntözőcsatorna-hálózatot. Három napig jártuk Kelet-Szlovákia rónáit. Alkalmunk nyílt bepillantani a mezőgazdasági üzemek terveibe és megismerhettük a gigantikus építkezés néhány főbb alkotását. A látottakat csak pozitívan értékelhetjük. Ezen a vidéken az idén az átlagos évi csapadék háromszorosa esett. Ennek ellenére sincs ok aggodalomra. A Bodrog határmenti szakaszán kívül aránylag alacsony a folyók vízállása. Az utóbbi három esztendőben ezen a vidéken az aszály pusztított. így aránylag kevés termést takaríthattak be. Az idei termés gazdagabbnak ígérkezik, mert elég csapadékot kapott a talaj. A legtöbb helyen gabonafélékből rekordtermésre számítanak, és A vihorláti víztartály. Százhúsz évé az Ondava mentén égy vízgazdálkodási szövetkezet alakult, hogy a vidék lakóinak vízproblémáját megoldja. A szövetkezet azonban nem volt hosszú életű, mivel az államtól nem kaptak támogatást, a földművesek pedig képtelenek voltak fedezni a költségeket. Pár éves működés után feloszlott s vele együtt elszállt az emberek utolsó reménye is. Évente mintegy 10 ezer ember vándorolt külföldre. A kelet-szlovákiaiak évszázados problémáját szocialista államunk oldotta meg, s 1958-ban a folyók szabályozására, a talaj lecsapolására és az öntözőrendszer kiépítésére 2510 millió koronát irányzott elő. A munkálatokat 1959. május 30-án kezdték meg. Ez a nap jelentette a Keletszlovákiai síkság lakosai számára az új, reményteljesebb élet kezdetét. A befektetés gyorsan megtérül Azóta kerek hat esztendő telt' él. Már a tervek első szakaszának befejezése gyökeresen megváltoztatta a síkság arculatát. A Laborecnek 26, a Latorcának 45, az Ungnak 29, és a Bodrognak 6 km hosszúságban szabályozták a medrét. Védőgátak építésével 46 000 hektárt mentettek meg az árvízveszélytől. Rövid időn belül elkészül a Vyhorlát alatti víztároló 3350 hektáron és 54 600 hektár szántóföld öntözését teszi lehetővé. Megkezdte munkáját a bodrogszerdahelyi, nagyráskai és a csicseri szivattyúállomás is, a sztretávkai szivattyútelep pedig befejezés előtt áll. Ennek üzembe helyezésével újabb 7500 hektár rét' és legelő szabadul meg a víztől és válik termővé. A Szomotori Magtermesztő Állami Gazdaságban 300 hekami valóban biztató, az idén hoz először termést az a 46 000 hektár föld, amely hosszú évtizedekig víz alatt állt. Számítások szerint a lecsapolására fordított összeg 15 °/o-a már az idén megtérül. Megoldásra váró problémák A folyók szabályozásában csaknem 15 kisebb-nagyobb vállalat vesz részt. Feladatuk teljesítésében azonban jelentős lemaradás észlelhető. Már javában folyhatnának a lecsapolási munkák, de a kutatóintézet nem vizsgálta ki, hogy melyik területen, mikor és milyen mélyen rakják le az alagcsöveket. A talajjavító szövetkezetek nem rendelkeznek altalajlazító gépekkel, s így nem tudnak eleget; tenni a rájuk váró feladatoknak. A mezőgazdasági üzemek nem kapnak öntözőberendezéseikhez pótalkatrészeket, hiába rendelték meg az olomouci Sigma üzemnél. A sokolovói és a biankói CKD üzemek sem tesznek eleget kötelességüknek. Kevés a mész — panaszkodnak a mezőgazdasági üzemek. Nem tudják közömbösíteni a lecsapolt talaj kémhatását. Az építkezéseken kevés a munkaerő. Főleg a szakembereket hiányolják. Kőművesek helyett segédmunkások végzik a csatornahálózatok építését és így természetesen a minőség messze .elmarad a követelményektől. Az Ondava folyóba ömlik a humennéi és a strázskeé Chemkoból, valamint a hencevcei fafeldolgozó üzemekből a szennyvíz, ami minden tekintetben egészségtelen. Ezeknél az üzemeknél feltétlenül meg kelleti' gyorsítani a tisztítóberendezés építését. Megoldásra vár a síkság területének rendezése, hogy az egyes mezőgazdasági üzemek végFolyamatban van a Bodrog—Kövesd felé vezető csatorna építése. (Jozef Sluka felvételei) re megkezdhessék termelésük szakosítását. Ahol a víz alatt állt területeket már bevonták a termelésbe, feltétlenül szükséges növelni a talaj humusztartalmát. Elsősorban az állatsűrűséget, főleg a tehénállományt kell növelni, így több istállótrágyát nyerhetnek a talaj feljavítására. A síkság jövője A terv alapján 140 ezer hektár terület árvízvédelméről van szó. A michalovcei és trebisovi járásban 224 521 hektár területen szakosítják a termelést. A talajelemzés eredményeiből indulnak ki és hat termelési körzetet (kukorica, cukorrépa, burgonya, zöldség, szőlő és gyümölcs) alakítanak ki. A munka, bár a kezdeti szakaszában van, szép eredményekkel kecsegtet. A michalovcei járásban például 120 mezőgazdasági üzemből 47-ben összpontosították az őszi repce termesztését. A cukorrépát 87 gazdáig, 36— 40 hektáros parcellákon termeszti majd. A baromfi és a sertéstenyésztést több gazdaságban leépítik, s azokba a gazdaságokba összpontosítják, amelyek közel esnek a takarmánykeverőkhöz. A két járás összterületének jelenleg 73 %-át szántják. Nagyobb része a folyók mentén terül el. A következő évben a termőtalajt mintegy 30 ezer hektár rét és legelő felszántásával gyarapítják. 62 ezer hektár termőföldet csapolnak le, ebből 42 ezret alagcsövezéssel. Készítik a Bodrogkövesd felé vezető csatornát is, mely 3000 hektár öntözésére szolgál njajd. Királyhelmec környékén 7500 hektáron építenek öntözőberendezést. Jövőre kezdik meg a Tusice—Trebisov közötti csatorna építését, mely több ezer hektárt öntöz majd. Kelet-Szlovákia rónáin összesen 116 337 hektáron építenek öntözőberendezést. Ez mindenekelőtt' a vízigényes növények öntözését szolgálja a jövőben. Ezért a terméshozamok kétszeresével számolnak. Búzából 40, árpából 40, szemeskukoricából 66, cukorrépából 460, évelő pillangósokból pedig 80 mázsát várnak. A tokaji, királyhélmeci, cejkovi és a kövesdi domboldalakon sikerrel termesztik a szőlőt. A Frankovka, Rizling és néhány más borszőlő fajta a szobránci, vyhorláti és vinnéi dombok déli oldalán is meghonosodott. A szőlő a A stretávkai szivattyútelep. két járás területéből 2650 hektárt foglal el. Most, amikor a dombos részekről a folyók mentére került a kultúrnövények zöme, lehetőség nyílt a kavicsos domboldalak célszerű kihasználására. A telepítési munkálatokat néhány helyen már megkezdték és 1980-ig 2885 hektárra bővül a szőlőterület. Ezekben a körzetekben a szántóföld 60—70 százalékán pillangós takarmányokat termesztenek és itt összpontosul majd a hizlalásra szánt szarvasmarhaállomány. Ezzel szeretnék megoldani az istállótrágya-szükséglet kielégítését. A síkságot nyugat felöl a szal.ánci hegyek szakítják meg. A növénytermesztésnek itt ugyan nincs nagy jövője, de annál jobb lehetőség nyílik a gyümölcstermesztési körzet kialakítására. Főleg cseresznye, alma, körte, barack és szilva jön számításba, míg a szobránci és a vyhorláti körzetben sárgabarack, őszibarack és a téli almafajták felelnek meg a legjobban. Ezzel a gyümölcsösök területe háromezer hektárra emelkedik. J Azt hiszem, nem kell külön magyarázni a síkság rendezésének jelentőségét. A mezőgazdasági termelés fokozásán kívül óriási előny, hogy az itt élő emberek egészségét már nem fenyegeti veszély, s munkájuk nyomán gazdag termést arathatnak. A hatalmas víztömeg körül épülő üdülőközpontok sok embernek nyújtanak majd alkalmat a megérdemelt piheíésre. JABLONCI LAJOS Négy szövetkezet, sítanak jőnéhány alkatrészt, mély egyébként élfeküdt volna még néhány esztendeig a polcon. Próbaképpen elsőként a kürti, vfisárvámosi, nyárasdi és az alistáli szövetkezet egyesült e célból. Járművet két személlyel a nyárasdi szövetkezet biztosít. A bevásárlás költségeit minden fél gépparkjának terjedelme alapján fedezi. Ha a keresett alkatrész a négy társult szövetkezet raktárának valamelyikében megtalálható, azt a vételár alapján számlázzák. Ez az éljárás csupán a négy szövetkezetnek 6 ember munkáját és 3 gépjármű költségeinek megtakarítását eredményezi. Járási méretben a termelési igazgatóság azzal számol, hogy az anyagellátó körzetek alakítása révén az eddigi bevásárlási költségek mintegy 70 %-kal csökkenthetők. Minden bizonnyal siker koronázza a kezdeményezést nemcsak a kiszemelt négy szövetkezetben, de az egész járás területén. Remélhető, hogy ez a lépés a szövetkezetek további együttműködésének előhírnöke. S. G. Négy szövetkezét, égy bevásárló Az alkatrész beszerzése minden mezőgazdasági üzemnek évről évre nagy gondot, számottevő kiadást jelent. Idénymunkák alkalmával egy autó és két ember állandóan úton van. Mennek jobbra-balra, városról városra, több esetben bejárják a fél országot, napok, hetek telnek, mire rábukkannak arra, amit keresnek. A brigádvezető alig várja jöttüket, mert időközben megint felmondta a szolgálatot valamelyik alkatrész. A bevásárló otthon meg sem melegedhet, újra szedheti sátorfáját, hogy végigjárja az előbbi kálváriát. Ilyen tehát a helyzet szövetkezeteinkben. Naponta országszerte több száz, sőt ezer autó, ember rohan egyik helyről a másikra, hogy a hiányzó alkatrészt beszerezze. Szaporán forog a kocsi kilométerjelzője, motorja emészti a hajtóanyagot, telik az idő. a vásárlással megbízott gépesítők s hozzájuk beosztott segéderők felett. Sokba kerül ez a futkosás szövetkezetnek, állami gazdaságnak egyránt. A bevásárlás költségei, valamin? az időveszteség csökkentése érdekében a Dunaszerdahelyi Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság elhatározta, hogy változtatnak az anyagbeszerzés eddigi formáján. Ez a lépés azt jelenti, hogy amíg eddig a járásból 50 autó s hozzávetőlegesen 75 ember járt-kelt, (egy-egy autóra másfél embert száegy bevásárló mítanak) bevásárlás céljából, az áfszervezés után csupán tíz gépkocsi, s mintegy húsz személy végzi ugyanezt a munkát. Az elmondottakat öszszegezve: ötven helyett tíz anyagellátó központot létesítenek. Ennek előnye három pontban foglalható össze: Ötvenöt ember és negyven gépkocsi felszabadul, csökken a bevásárlási költség, az anyag felhalmozása megszűnik. A társulás nagy előnyeként könyvelhető el az is, hogy az egyesült mezőgazdasági üzemek raktárkészletüket egymás rendelkezésére bocsátják. Tehát géphiba esetén a bevásárlással megbízott egyén elsősorban a négy szövetkezet raktáraiban fellelhető alkatrészeket veszi igénybe. Ezek után remélhető, kissé megcsappan a felhalmozódott raktárkészlet, s haszno-Préselt lucernaliszt A Mosti Állami Gazdaságban kipróbálják a szárított őrölt lucerna takarmányozását, melyet a Komoram V. I. Lenin Brikettbányában préseltek apró kockákba. A préselt lucernaliszt ellentétben a közönséges szárított lucernával tápanyag és vitamintartalmát fél évvel tovább megtartja s raktározására háromszor kevesebb hely szükséges. Etetés előtt a préselt lucernát vízbe teszik, melyben három perc alatt feloldódik. Ha a kísérlet sikerül, a Mosti Állami Gazdaság dolgozói kibővítik szárítójukat egy préselőgéppel és saját maguk termelik majd a szárított préselt lucernalisztet. CTK A tanítók érdeme Csölle Lajos, a dióspatonyi HNB elnöke szereti a fiatalokat, elégedett munkájukkal. — Nem sok gondot okoznak, inkább segítenek. Szövetkezetünkben több mint hetvenen dolgoznak — mondja. Kiss Erzsébet, Lelkes Zsuzsi, Csöllei Erzsébet és sokan mások példát mutatnak a munkában. Az iskola után a gyakorlatban sajátítják el a földművelés titkait. Hogy a fiatalok meggyökeresedtek a szövetkezetben, ez főleg Németh Ede és Benkovszky Lajos, valamint Csóka János igazgatótanító érdeme. Benkovszky Lajos maga is kisparaszti családból származik. Sokat segített az alistáli szövetkezetnek. Szorgalmasan tanulmányozza a mezőgazdasági szakirodalmat és a kilencedik osztályban már a mezőgazdaságra készíti elő a fiatalokat. Munkájában nagy segítséget nyújt a szülői közösség is. — Az én tanulóim sok helyen dolgoznak a mezőgazdaságban — mondja az igazgató. De minden évben újabb és újabb diákokkal kedveltetem meg a gépeket, a mezőgazdaságot. A tanulók az iskola kertjében zöldséget termesztenek és gondozzák a gyümölcsfákat. A faluban több mint 200 fát ültettek ki. A lelkes tanítói gárda nap mint nap beszélget a fiatalokkal a mezőgazdaságról és ezért maradnak sokan a helyi szövetkezetben. J. K. Készenlétben Még néhány nap, s felzúgnak a kombájnok, rendre dől a sárgára érett gabona. Falvaink szövetkezetesei szorongással várták az aratást, mert a hetekig tartó eső sok helyen kárt tett a termésben. Az érsekújvári járás szövetkezetesei nehéz aratás elébe néznek. A szokatlan mennyiségű csapadéktól bujára nőtt a gabona. Ennek következtében nagy lesz a szalmatermés. Ez pedig megnehezíti a munkát. Kevesebb lesz a kombájnok napi teljesítménye, elhúzódhat az aratás. A járás dolgozói jól felkészültek az aratásra. A 33 794 hektár gabona 97 %-át saját kombájnnal szeretnék learatni. Ehhez már kijavítva, készenlétben állnak a gépek, s várják a rajtot. A tervek szerint július 10—15-e között kezdődik az aratás. Természetesen, a kezdet időpontját az időjárás határozza meg. A terület nagyobb részén két menetben dolgoznak majd. Csak ott alkalmazzák az egyenes aratást, ahol nagy szemveszteséget jelentene a kétszeri le- felrakás. Ha az időjárás kitart, akkor 16—18 nap alatt befejezik a munkát. Gondoskodnak az aratók ellátásáról A járási termelési igazgatóságon idén is versenyt szerveznek a kombájnosok és az egyes szövetkezetek között. Az első hely az 1500 korona azé a szövetkezeté lesz, amelyik a legmagasabb hektárhozamot éri el, a legkevesebb szemveszteséggel, alkalmazza az új technológiát és időben teljesíti a szerződéses eladás tervét. A kombájnosok közül az kapja a 3000 koronás jutalmat, aki 3 %-nál kevesebb szemveszteség mellett legtöbb hektár termését learatja. Ez az összeg biztosan jó munkára, fokozott szorgalomra és kitartásra ösztönzi majd a járás kombájnosait. A járáson nem feledkeztek meg az aratásban részt vevő sok száz szövetkezeti dolgozóról. Naponta elegendő frissítővel látják majd el őket. Reggelenként a megszokott időpontnál korábban érkezik a kenyér és a tej, hogy az asszonyok minél előbb munkába állhassanak. A szövetkezetek előre megkapják a szükséges benzin- és olajmennyiséget, hogy aratás közben ne legyen fennakadás. A járás területén állandó biztonsági ellenőrzést tartanak. Főleg a vasút mentén fekvő gabonatáblákon és a cséplőgépeknél növelik a tűzvédelmi biztonsági intézkedéseket. A kisebb szövetkezetekben, így pl. Radován, Mojzesován ahol kevesebb a munkaerő és a határ fekvése miatt nem lehet teljes mértékben kombájnokat alkalmazni, ott a védnöki üzemek segítenek az aratási munkákban. Több szövetkezetben a védnöki üzem dolgozói vándorműhellyel járják majd a határt s ahol szükséges lesz, helyben megjavítják a gépet. Törés esetén vagy beszerezhetetlen alkatrész hiányában otthon, a saját műhelyükben készítenek új alkatrészt. A járási termelési igazgatóságon minden szervezési-politikai intézkedést megtesznek, hogy a termés időben és veszteségmentesen a magtárba kerüljön. A nagykéri szövetkezetben már ismertették a dolgozókkal az aratási tervet. Minden szövetkezeti tag előre tudja, hogy milyen feladat vár rá. A gyalogmunkásoknak nem lesz sok dolguk, hiszen az aratást teljes mértékben kombájnnal végzik. S ehhez még azt is hozzá kell tenni, hogy saját kombájnnal. Az idén először nincs szükség a csehországiak segítségére. A négy kombájnnal saját erejükből akarják learatni a 450 hektár gabonát. Ha az időjárás miatt nem lehet kombájnnal dolgozni, akkor sem jönnek zavarba. Az önkötözőgépeket is készenlétbe helyezték. Ahogy Szibilla László, a szövetkezet ökonómusa elmondta, most is megszervezik a kombájnosok közötti versenyt. Az első díj 500, a második 400, a harmadik pedig 300 korona lesz. A versenyt a learatott gabona menynyisége és minősége szerint értékelik majd. A termés jónak ígérkezik. Búzából a tervezett 27,5 mázsát várják, de árpából többre számítanak a tervezett 27,5 mázsánál. A szalmát préselik. Kézzel csak a kazlak betakarására gyűjtenek be pár hektáron. A gyalogmunkások fő feladata a szalma elszállítása és kazalozása lesz, hogy a tarlóra minél előbb, lehetőleg rögtön a kombájn után jöhessen az eke. Négy lánctalpasuk van. Nem kell tehát félni, hogy kiszárad a föld, mert a nagykériek már most gondolnak a jövő évi termésre. Ezért igyekeznek majd időben és jóminőségben elvégezni a tarlóhántást is. H. ZSEBIK SAROLTA SZABAD FÖLDMŰVES 3 1965. július 10.
