Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1965-07-10 / 27. szám

Barangolás á Kelet-szlovákiai síkságon Kelet-Szlovákia rónáin még néhány évtizeddel ezelőtt felmérhetetlen ká­rokat okoztak a zabolázatlan folyók. Mérsékelten csapadékos időjárás ese­tén is kiléptek medrükből, elárasztot­ták a termőföldet, állandó rettegésben tartották a vidék lakóit. Egy áradás alkalmával a síkságon 46 000 hektár szántóföld állt víz alatt, ahol aztán éveken át nem termett semmi. A településeken 1700 lakóházat, 35 km vasútvonalat, 3,5 km országutat és több építményt megrongált a víz. Ha egy-egy esztendőben sikerült is vetni, aratásra sokszor nem került sor, mert az árvíz nyár elején elvitte a termést. Az egészségtelen, mocsa­ras terület'fertőző betegséggel, ma­láriával, sárgasággal és tífusszal fe­nyegette a lakosságot. táron építettek öntözőcsatorna-háló­zatot. Három napig jártuk Kelet-Szlovákia rónáit. Alkalmunk nyílt bepillantani a mezőgazdasági üzemek terveibe és megismerhettük a gigantikus építke­zés néhány főbb alkotását. A látotta­kat csak pozitívan értékelhetjük. Ezen a vidéken az idén az átlagos évi csapadék háromszorosa esett. En­nek ellenére sincs ok aggodalomra. A Bodrog határmenti szakaszán kívül aránylag alacsony a folyók vízállása. Az utóbbi három esztendőben ezen a vidéken az aszály pusztított. így aránylag kevés termést takaríthattak be. Az idei termés gazdagabbnak ígér­kezik, mert elég csapadékot kapott a talaj. A legtöbb helyen gabonafélék­ből rekordtermésre számítanak, és A vihorláti víztartály. Százhúsz évé az Ondava mentén égy vízgazdálkodási szövetkezet alakult, hogy a vidék lakóinak vízproblémáját megoldja. A szövetkezet azonban nem volt hosszú életű, mivel az államtól nem kaptak támogatást, a földműve­sek pedig képtelenek voltak fedezni a költségeket. Pár éves működés után feloszlott s vele együtt elszállt az emberek utolsó reménye is. Évente mintegy 10 ezer ember vándorolt kül­földre. A kelet-szlovákiaiak évszázados problémáját szocialista államunk ol­dotta meg, s 1958-ban a folyók sza­bályozására, a talaj lecsapolására és az öntözőrendszer kiépítésére 2510 millió koronát irányzott elő. A mun­kálatokat 1959. május 30-án kezdték meg. Ez a nap jelentette a Kelet­szlovákiai síkság lakosai számára az új, reményteljesebb élet kezdetét. A befektetés gyorsan megtérül Azóta kerek hat esztendő telt' él. Már a tervek első szakaszának befe­jezése gyökeresen megváltoztatta a síkság arculatát. A Laborecnek 26, a Latorcának 45, az Ungnak 29, és a Bodrognak 6 km hosszúságban szabá­lyozták a medrét. Védőgátak építé­sével 46 000 hektárt mentettek meg az árvízveszélytől. Rövid időn belül elkészül a Vyhorlát alatti víztároló 3350 hektáron és 54 600 hektár szán­tóföld öntözését teszi lehetővé. Meg­kezdte munkáját a bodrogszerdahelyi, nagyráskai és a csicseri szivattyúállo­más is, a sztretávkai szivattyútelep pedig befejezés előtt áll. Ennek üzem­be helyezésével újabb 7500 hektár rét' és legelő szabadul meg a víztől és válik termővé. A Szomotori Magter­mesztő Állami Gazdaságban 300 hek­ami valóban biztató, az idén hoz elő­ször termést az a 46 000 hektár föld, amely hosszú évtizedekig víz alatt állt. Számítások szerint a lecsapolá­sára fordított összeg 15 °/o-a már az idén megtérül. Megoldásra váró problémák A folyók szabályozásában csaknem 15 kisebb-nagyobb vállalat vesz részt. Feladatuk teljesítésében azonban je­lentős lemaradás észlelhető. Már ja­vában folyhatnának a lecsapolási munkák, de a kutatóintézet nem vizs­gálta ki, hogy melyik területen, mi­kor és milyen mélyen rakják le az alagcsöveket. A talajjavító szövetke­zetek nem rendelkeznek altalajlazító gépekkel, s így nem tudnak eleget; tenni a rájuk váró feladatoknak. A mezőgazdasági üzemek nem kapnak öntözőberendezéseikhez pótalkatré­szeket, hiába rendelték meg az olo­­mouci Sigma üzemnél. A sokolovói és a biankói CKD üzemek sem tesznek eleget kötelességüknek. Kevés a mész — panaszkodnak a mezőgazdasági üzemek. Nem tudják közömbösíteni a lecsapolt talaj kémhatását. Az épít­kezéseken kevés a munkaerő. Főleg a szakembereket hiányolják. Kőmű­vesek helyett segédmunkások végzik a csatornahálózatok építését és így természetesen a minőség messze .el­marad a követelményektől. Az Ondava folyóba ömlik a humennéi és a stráz­­skeé Chemkoból, valamint a hencev­­cei fafeldolgozó üzemekből a szenny­víz, ami minden tekintetben egész­ségtelen. Ezeknél az üzemeknél feltét­lenül meg kelleti' gyorsítani a tisztító­­berendezés építését. Megoldásra vár a síkság területének rendezése, hogy az egyes mezőgazdasági üzemek vég­Folyamatban van a Bodrog—Kövesd felé vezető csatorna építése. (Jozef Sluka felvételei) re megkezdhessék termelésük szako­sítását. Ahol a víz alatt állt területe­ket már bevonták a termelésbe, fel­tétlenül szükséges növelni a talaj humusztartalmát. Elsősorban az állat­sűrűséget, főleg a tehénállományt kell növelni, így több istállótrágyát nyerhetnek a talaj feljavítására. A síkság jövője A terv alapján 140 ezer hektár terü­let árvízvédelméről van szó. A micha­­lovcei és trebisovi járásban 224 521 hektár területen szakosítják a ter­melést. A talajelemzés eredményeiből indulnak ki és hat termelési körzetet (kukorica, cukorrépa, burgonya, zöld­ség, szőlő és gyümölcs) alakítanak ki. A munka, bár a kezdeti szakaszában van, szép eredményekkel kecsegtet. A michalovcei járásban például 120 mezőgazdasági üzemből 47-ben össz­pontosították az őszi repce termesz­tését. A cukorrépát 87 gazdáig, 36— 40 hektáros parcellákon termeszti majd. A baromfi és a sertéstenyész­tést több gazdaságban leépítik, s azok­ba a gazdaságokba összpontosítják, amelyek közel esnek a takarmányke­verőkhöz. A két járás összterületének jelen­leg 73 %-át szántják. Nagyobb része a folyók mentén terül el. A következő évben a termőtalajt mintegy 30 ezer hektár rét és legelő felszántásával gyarapítják. 62 ezer hektár termőföl­det csapolnak le, ebből 42 ezret alag­­csövezéssel. Készítik a Bodrogkövesd felé vezető csatornát is, mely 3000 hektár öntözésére szolgál njajd. Ki­­rályhelmec környékén 7500 hektáron építenek öntözőberendezést. Jövőre kezdik meg a Tusice—Trebisov kö­zötti csatorna építését, mely több ezer hektárt öntöz majd. Kelet-Szlo­vákia rónáin összesen 116 337 hektá­ron építenek öntözőberendezést. Ez mindenekelőtt' a vízigényes növények öntözését szolgálja a jövőben. Ezért a terméshozamok kétszeresével szá­molnak. Búzából 40, árpából 40, sze­meskukoricából 66, cukorrépából 460, évelő pillangósokból pedig 80 mázsát várnak. A tokaji, királyhélmeci, cejkovi és a kövesdi domboldalakon sikerrel ter­mesztik a szőlőt. A Frankovka, Rizling és néhány más borszőlő fajta a szob­­ránci, vyhorláti és vinnéi dombok déli oldalán is meghonosodott. A szőlő a A stretávkai szivattyútelep. két járás területéből 2650 hektárt foglal el. Most, amikor a dombos részekről a folyók mentére került a kultúrnövé­nyek zöme, lehetőség nyílt a kavicsos domboldalak célszerű kihasználására. A telepítési munkálatokat néhány he­lyen már megkezdték és 1980-ig 2885 hektárra bővül a szőlőterület. Ezek­ben a körzetekben a szántóföld 60—70 százalékán pillangós takarmányokat termesztenek és itt összpontosul majd a hizlalásra szánt szarvasmarha­állomány. Ezzel szeretnék megoldani az istállótrágya-szükséglet kielégíté­sét. A síkságot nyugat felöl a szal.ánci hegyek szakítják meg. A növényter­mesztésnek itt ugyan nincs nagy jö­vője, de annál jobb lehetőség nyílik a gyümölcstermesztési körzet kialakí­tására. Főleg cseresznye, alma, körte, barack és szilva jön számításba, míg a szobránci és a vyhorláti körzetben sárgabarack, őszibarack és a téli al­mafajták felelnek meg a legjobban. Ezzel a gyümölcsösök területe há­romezer hektárra emelkedik. J Azt hiszem, nem kell külön ma­gyarázni a síkság rendezésének je­lentőségét. A mezőgazdasági termelés fokozásán kívül óriási előny, hogy az itt élő emberek egészségét már nem fenyegeti veszély, s munkájuk nyo­mán gazdag termést arathatnak. A hatalmas víztömeg körül épülő üdülő­­központok sok embernek nyújtanak majd alkalmat a megérdemelt pihe­­íésre. JABLONCI LAJOS Négy szövetkezet, sítanak jőnéhány alkatrészt, mély egyébként élfeküdt volna még néhány esztendeig a polcon. Próbaképpen elsőként a kürti, vfi­­sárvámosi, nyárasdi és az alistáli szövetkezet egyesült e célból. Jármű­vet két személlyel a nyárasdi szövet­kezet biztosít. A bevásárlás költségeit minden fél gépparkjának terjedelme alapján fedezi. Ha a keresett alkat­rész a négy társult szövetkezet rak­tárának valamelyikében megtalálható, azt a vételár alapján számlázzák. Ez az éljárás csupán a négy szö­vetkezetnek 6 ember munkáját és 3 gépjármű költségeinek megtakarítását eredményezi. Járási méretben a ter­melési igazgatóság azzal számol, hogy az anyagellátó körzetek alakítása ré­vén az eddigi bevásárlási költségek mintegy 70 %-kal csökkenthetők. Minden bizonnyal siker koronázza a kezdeményezést nemcsak a kiszemelt négy szövetkezetben, de az egész já­rás területén. Remélhető, hogy ez a lépés a szövetkezetek további együtt­működésének előhírnöke. S. G. Négy szövetkezét, égy bevásárló Az alkatrész beszerzése minden mezőgazdasági üzemnek évről évre nagy gondot, számottevő kiadást je­lent. Idénymunkák alkalmával egy autó és két ember állandóan úton van. Mennek jobbra-balra, városról városra, több esetben bejárják a fél országot, napok, hetek telnek, mire rábukkan­nak arra, amit keresnek. A brigádve­zető alig várja jöttüket, mert időköz­ben megint felmondta a szolgálatot valamelyik alkatrész. A bevásárló otthon meg sem melegedhet, újra szedheti sátorfáját, hogy végigjárja az előbbi kálváriát. Ilyen tehát a helyzet szövetkeze­teinkben. Naponta országszerte több száz, sőt ezer autó, ember rohan egyik helyről a másikra, hogy a hiány­zó alkatrészt beszerezze. Szaporán forog a kocsi kilométerjelzője, mo­torja emészti a hajtóanyagot, telik az idő. a vásárlással megbízott gépesítők s hozzájuk beosztott segéderők fe­lett. Sokba kerül ez a futkosás szö­vetkezetnek, állami gazdaságnak egy­­ránt. A bevásárlás költségei, valamin? az időveszteség csökkentése érdekében a Dunaszerdahelyi Mezőgazdasági Ter­melési Igazgatóság elhatározta, hogy változtatnak az anyagbeszerzés eddigi formáján. Ez a lépés azt jelenti, hogy amíg eddig a járásból 50 autó s hoz­závetőlegesen 75 ember járt-kelt, (egy-egy autóra másfél embert szá­egy bevásárló mítanak) bevásárlás céljából, az áf­­szervezés után csupán tíz gépkocsi, s mintegy húsz személy végzi ugyan­ezt a munkát. Az elmondottakat ösz­­szegezve: ötven helyett tíz anyagel­látó központot létesítenek. Ennek elő­nye három pontban foglalható össze: Ötvenöt ember és negyven gépkocsi felszabadul, csökken a bevásárlási költség, az anyag felhalmozása meg­szűnik. A társulás nagy előnyeként köny­velhető el az is, hogy az egyesült me­zőgazdasági üzemek raktárkészletüket egymás rendelkezésére bocsátják. Te­hát géphiba esetén a bevásárlással megbízott egyén elsősorban a négy szövetkezet raktáraiban fellelhető al­katrészeket veszi igénybe. Ezek után remélhető, kissé megcsappan a fel­halmozódott raktárkészlet, s haszno-Préselt lucernaliszt A Mosti Állami Gaz­daságban kipróbálják a szárított őrölt lucerna takarmányozását, me­lyet a Komoram V. I. Lenin Brikettbányában préseltek apró kockák­ba. A préselt lucernaliszt ellentétben a közönsé­ges szárított lucernával tápanyag és vitamin­­tartalmát fél évvel to­vább megtartja s raktá­rozására háromszor ke­vesebb hely szükséges. Etetés előtt a préselt lucernát vízbe teszik, melyben három perc alatt feloldódik. Ha a kísérlet sikerül, a Mosti Állami Gazdaság dolgo­zói kibővítik szárítóju­kat egy préselőgéppel és saját maguk terme­lik majd a szárított préselt lucernalisztet. CTK A tanítók érdeme Csölle Lajos, a dióspatonyi HNB elnöke szereti a fiatalokat, elége­dett munkájukkal. — Nem sok gondot okoznak, in­kább segítenek. Szövetkezetünkben több mint hetvenen dolgoznak — mondja. Kiss Erzsébet, Lelkes Zsuzsi, Csöllei Erzsébet és sokan mások példát mutatnak a munkában. Az iskola után a gyakorlatban sajá­títják el a földművelés titkait. Hogy a fiatalok meggyökeresedtek a szövetkezetben, ez főleg Németh Ede és Benkovszky Lajos, vala­mint Csóka János igazgatótanító érdeme. Benkovszky Lajos maga is kisparaszti családból származik. Sokat segített az alistáli szövetke­zetnek. Szorgalmasan tanulmá­nyozza a mezőgazdasági szakiro­dalmat és a kilencedik osztályban már a mezőgazdaságra készíti elő a fiatalokat. Munkájában nagy se­gítséget nyújt a szülői közösség is. — Az én tanulóim sok helyen dolgoznak a mezőgazdaságban — mondja az igazgató. De minden évben újabb és újabb diákokkal kedveltetem meg a gépeket, a me­zőgazdaságot. A tanulók az iskola kertjében zöldséget termesztenek és gondoz­zák a gyümölcsfákat. A faluban több mint 200 fát ültettek ki. A lelkes tanítói gárda nap mint nap beszélget a fiatalokkal a me­zőgazdaságról és ezért maradnak sokan a helyi szövetkezetben. J. K. Készenlétben Még néhány nap, s felzúgnak a kombájnok, rendre dől a sárgára érett gabona. Falvaink szövetkezetesei szo­rongással várták az aratást, mert a hetekig tartó eső sok helyen kárt tett a termésben. Az érsekújvári járás szövetkezetesei nehéz aratás elébe néznek. A szokat­lan mennyiségű csapadéktól bujára nőtt a gabona. Ennek következtében nagy lesz a szalmatermés. Ez pedig megnehezíti a munkát. Kevesebb lesz a kombájnok napi teljesítménye, el­húzódhat az aratás. A járás dolgozói jól felkészültek az aratásra. A 33 794 hektár gabona 97 %-át saját kombájnnal szeretnék learatni. Ehhez már kijavítva, készen­létben állnak a gépek, s várják a raj­tot. A tervek szerint július 10—15-e között kezdődik az aratás. Termé­szetesen, a kezdet időpontját az idő­járás határozza meg. A terület na­gyobb részén két menetben dolgoznak majd. Csak ott alkalmazzák az egye­nes aratást, ahol nagy szemvesztesé­get jelentene a kétszeri le- felrakás. Ha az időjárás kitart, akkor 16—18 nap alatt befejezik a munkát. Gondoskodnak az aratók ellátásáról A járási termelési igazgatóságon idén is versenyt szerveznek a kom­­bájnosok és az egyes szövetkezetek között. Az első hely az 1500 korona azé a szövetkezeté lesz, amelyik a legmagasabb hektárhozamot éri el, a legkevesebb szemveszteséggel, alkal­mazza az új technológiát és időben teljesíti a szerződéses eladás tervét. A kombájnosok közül az kapja a 3000 koronás jutalmat, aki 3 %-nál kevesebb szemveszteség mellett leg­több hektár termését learatja. Ez az összeg biztosan jó munkára, fokozott szorgalomra és kitartásra ösztönzi majd a járás kombájnosait. A járáson nem feledkeztek meg az aratásban részt vevő sok száz szö­vetkezeti dolgozóról. Naponta elegen­dő frissítővel látják majd el őket. Reggelenként a megszokott időpont­nál korábban érkezik a kenyér és a tej, hogy az asszonyok minél előbb munkába állhassanak. A szövetkeze­tek előre megkapják a szükséges ben­zin- és olajmennyiséget, hogy aratás közben ne legyen fennakadás. A járás területén állandó biztonsági ellenőrzést tartanak. Főleg a vasút mentén fekvő gabonatáblákon és a cséplőgépeknél növelik a tűzvédelmi biztonsági intézkedéseket. A kisebb szövetkezetekben, így pl. Radován, Mojzesován ahol kevesebb a munkaerő és a határ fekvése miatt nem lehet teljes mértékben kombáj­nokat alkalmazni, ott a védnöki üze­mek segítenek az aratási munkákban. Több szövetkezetben a védnöki üzem dolgozói vándorműhellyel járják majd a határt s ahol szükséges lesz, hely­ben megjavítják a gépet. Törés ese­tén vagy beszerezhetetlen alkatrész hiányában otthon, a saját műhelyük­ben készítenek új alkatrészt. A járási termelési igazgatóságon minden szervezési-politikai intézke­dést megtesznek, hogy a termés idő­ben és veszteségmentesen a magtárba kerüljön. A nagykéri szövetkezetben már ismertették a dolgozókkal az aratási tervet. Minden szövetkezeti tag előre tudja, hogy milyen feladat vár rá. A gyalogmun­kásoknak nem lesz sok dolguk, hiszen az aratást teljes mértékben kombájn­nal végzik. S ehhez még azt is hozzá kell tenni, hogy saját kombájnnal. Az idén először nincs szükség a csehor­szágiak segítségére. A négy kombájn­nal saját erejükből akarják learatni a 450 hektár gabonát. Ha az időjárás miatt nem lehet kombájnnal dolgoz­ni, akkor sem jönnek zavarba. Az ön­kötözőgépeket is készenlétbe helyez­ték. Ahogy Szibilla László, a szövetke­zet ökonómusa elmondta, most is megszervezik a kombájnosok közötti versenyt. Az első díj 500, a második 400, a harmadik pedig 300 korona lesz. A versenyt a learatott gabona meny­­nyisége és minősége szerint értékelik majd. A termés jónak ígérkezik. Búzából a tervezett 27,5 mázsát várják, de árpából többre számítanak a terve­zett 27,5 mázsánál. A szalmát préselik. Kézzel csak a kazlak betakarására gyűjtenek be pár hektáron. A gyalogmunkások fő fel­adata a szalma elszállítása és kazalo­zása lesz, hogy a tarlóra minél előbb, lehetőleg rögtön a kombájn után jö­hessen az eke. Négy lánctalpasuk van. Nem kell tehát félni, hogy kiszárad a föld, mert a nagykériek már most gondolnak a jövő évi termésre. Ezért igyekeznek majd időben és jóminő­ségben elvégezni a tarlóhántást is. H. ZSEBIK SAROLTA SZABAD FÖLDMŰVES 3 1965. július 10.

Next

/
Thumbnails
Contents