Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1965-09-11 / 36. szám
A szocialista országok vezetői közt folyó nagyjelentőségű tanácskozássorozatok szabják meg napjaink nemzetközi életének fő irányát. A Szovjetunióban tartózkodó csehszlovák párt- és állami küldöttségen kívül a legmagasabb szintű román párt- és kormányküldöttség ismerkedik a szovjet nép életével és munkájával, miután a két fél már előzőleg beható eszmecserét folytatott egymással. Mindkét látogatásnak nagy teret szentel a világsajtó is. Ázsiában egy új feszültségi gócpont keletkezett, miután India és Pakisztán háborút indított egymás ellen Kasmír miatt. A viszály eltávolítása érdekében rendkívül széleskörű diplomáciai tevékenység alakult ki a közvetetten érintett országoktól egészen az ENSZ Biztonsági Tanácsáig, amely azonnali tűzszünetre hívta fel az egymással szemben álló feleket. Csehszlovák vezetők a Szovjetunióban A moszkvai Kreml tornyán köztársasági elnökünk zászlaját lengeti a szél. Antonín Novotny elvtársnak, a CSKP KB első titkára, köztársasági elnökünk vezetésével a Szovjetunió vezetőinek meghívására’párt- és állami küldöttség tartózkodik a Szovjetunióban. A rendkívül szívélyes hangú moszkvai fogadtatás alkalmával Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB első titkára többek között hangoztatta, hogy a szovjet nép mélységesen tiszteli és nagyra becsüli a szocializmust építő csehszlovák nép sikereit. Országaink között sokoldalú gyümölcsöző politikai, gazdasági, tudományos és kulturális együttműködés van, amelynek további elmélyítéséhez nagyban hozzájárul a Novotny elvtárs vezette csehszlovák párt- és állami küldöttség jelenlegi szovjetunióbeli látogatása. Válaszában Novotny elvtárs köszönetét mondott a szívélyes fogadtatásért és kiemelte, hogy Csehszlovákia és a Szovjetunió közti együttműködés és barátság újabb fejezettel bővül. Népeink nagy figyelemmel kísérik a Szovjetunió óriási gazdasági és tudományos sikereit s úgy örülnek azoknak, mint a saját győzelmeiknek. Novotny elvtárs kitért a szocialista országok egysége megszilárdításának kérdéseire .is, különös tekintettel a kommunista világmozgalomban észlelhető véleménykülönbségek rendezésének szükségességére. A csehszlovák piárt- és kormányküldöttség, amely hétfőn érkezett Moszkvába, tíz napot tölt a Szovjetunióban, amelynek során beható tárgyalásokat folytat a Szovjetunió vezetőivel és megismerkedik a szovjet nép életével, gazdasági erednlértyéivél. ' A román küldöttség vidéki körútja . .... .. . A Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága főtitkára vezette román párt- és , kormányküldöttség moszkvai tanácskozásai után körútra indult a Szovjetunióban. A küldöttség ellátogat Volgográdba, Leningrádba, Kijevbe és több más fontos ipari- és mezőgazdasági központba. A román küldöttség megérkezésekor és a tárgyalások során mindkét fél annak a meggyőződésének adott kifejezést" hogy e látogatás a két párt és két nép közötti kölcsönös kapcsolatok fejlődésének fontos eseménye, továbbá hozzájárul a marxizmus-Ieninizmus és a szocialista internacionalizmus magasztos elvein nyugvó testvéri szovjet—román barátság elmélyítéséhez. ’ India és Pakisztán háborút vív egymással Bár külön cikkben próbálunk rámutatni a kasmíri válság okaira, a legújabb fejlemények ismertetése kiegészíti e térségben beállt feszültség körülményeit. Ténv, hogy India és Pakisztán — mindkét ország a CENTO nevű támadó délkelet-ázsiai tömb tagja, — nyílt háborúba keveredett egymással. A szemben álló felek kölcsönösen egymást vádolják a kasmíri helyzet elmérgesítéséért. Ettől függetlenül azonban folytatódnak az összetűzések az indiai és pakisztáni egységek között. A bombavetőgépektől a tankokon át, egészen a haditengerészeti egységek felvonultatásáig fajult a helyzet. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa, amely a leghivatottabb szerv a világ különböző pontjain feltörő viszályok és békét veszélyeztető cselekmények megakadályozására, már több ízben ülésezett a kasmíri feszültség ügyében, de az áltála közzétett azonnali tüzszüneti felhívást egyik fél sem tette magáévá, ezért U Thant főtitkár személyesen próbál közvetíteni s ebből á célból Indiába és Pakisztánba utazott. A kasmíri konfliktus elmérgesedése rendkívül,, kiélezte a vietnami háború miatt amúgy is feszült ázsiai politikai helyzetet. Ezért nemcsak a világszervezet fórumán, hanem egyéb diplomáciai megbeszéléseken is komoly erő-, feszítések történnek a válság elhárítására. A Belgrádban közzétett közös jugo-Baráti kézfogás a moszkvai vnukovói repülőtéren. A hétfőn Moszkvába érkezett csehszlovák párt- és állami küldöttség vezetőjét, Antonín Novotny elvtársat, a CSKP KB első titkárát, köztársasági elnökünket Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára meleg kézszorítással üdvözli. A képen látható még Koszigin szovjet miniszterelnök is. (Foto: CTK-TASSZ) szláv—egyiptomi közlemény legkiemelkedőbb pontja Nasszer és Tito elnök együttes felhívása India és Pakisztán kormányához, hogy azonnal szüntessék be az ellenségeskedést. Szovjet felhívás Kasmír ügyében A délkelet-ázsiai helyzet kiéleződése nem lehet közömbös a szocialista országok szempontjából sem. A Szovjetunió és a többi szocialista ország kormánya is egyet ért a Biztonsági Tanács felhívásával, amely a tűzszünet azonnali létrehozását sürgeti és tárgyalásokat javasol a két ország között. A Szovjetunió kormánya külön fiel— 'hívással fordult India és Pakisztán kormányához, amelyben felajánlja közvetítő szerepét a válság rendezésében, majd nyomatékosan felhívja mindkét ország kormányának figyelmét a kasmíri viszályból eredő veszélyre. Mindenek fölött azonban a kasmíri helyzet legnagyobb fonáksága az a tény, hogy az Egyesült Államok — mint az említett CENTO társtagja — katonai felszereléssel látta el Indiát és Pakisztánt is, s feltételként csupán azt szabta meg, hogy a fegyvereket e két országnak egymás ellen nem szabad felhasználnia. Az ilyen „feltétel“ azonban édeskevés ahhoz, hogy a főleg vallási háborúnak álcázott, de a valóságban súlyos, gazdaság-politikai érdekekért» kirobbant kasmíri válság tüze ne lobbantsa lángra egész Ázsiát s ezáltal a világ békéje kerül veszélybe, -tg£ Szovjet javaslat Genfben. A genfi tizennyolchatalmi leszerelési bizottság ülésén a Szovjetunió javaslatot ferjesztett elő a földalatti atomrobbantások betiltására vonatkozólag. A vitában felszólalt Csehszlovákia képviselője is, aki elsősorban az idegen katonai támaszpontok megszüntetéséről és az idegen fegyveres erők hazarendeléséről szóló javaslattal foglalkozott. • Változatlanul feszült a politikai helyzet Görögországban. A görög koronatanács sikertelen ülése után a tömegek továbbra is hatalmas tüntetéseket rendeznek Athénben és az ország több más városában, amelyeken változatlanul Papandreu visszaállítását követelik. A tüntetők „El az amerikaiakkal!“, „Szabad választást!“, „Ki a németekkel!“ jelszavakat kiáltoztak. £ Szükségintézkedések Hanoiban. A Vietnami Demokratikus Köztársaság iskolaügyi' minisztériuma bejelentette, hogy az idén Hanoi egyetlen iskolájában sem lesz tanítás. A minisztériumi rendelet, szerintia tanítást a főváros környékén folytatják, mert nem akarják a gyermekeket kitenni az Egyesült Államok légi hadereje kalóztámadásaiból adódó .veszélynek. 0 Nyugat-német repülőkét toboroznak Dél-Vietnam számára. Berlini hírügynökségi jelenfés szerint Reinhard 'Mankus, a nyugat-német légierők volt őrvezetője menedékjogot kért a Német Demokratikus Köztársaságba, ahol felettesei gyalázatos mesterkedéseiről rántotta el á leplet. Eli mondotta, hogy dél-vietnami szolgálatra akartak megnyerni, havi 2000 márka fizetésért. • Újabb egymilliárd schilling árvíz* kár Ausztriában. Az osztrák földművelésügyi minisztérium képviselője' kijelentette, hogy Karinthiában, Kelet- Tirolban és Salzburgban már száz éve nem volt olyan nagy árvíz, mint a napokban. Az okozott kárt több mint egy milliárd schillingré becsülik. • Csehszlovákia részvételé az őszi lipcsei vásárban. Kereskedelmi part* nerek véleménye' szerint Csehszlovákiának az idén rendkívül nagy sikere lesz a lipcsei vásáron, miután hazánk állítja ki a legnagyobb mennyiségű és választékú, legkülönfélébb célú és kivitelezésű közszükségleti árucikkeket. 0 Húsz évvel ezelőtt szállták meg az amerikaiak Dél-Koreát. Ezzel kapcsolatban a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ügyvivője ismertette - a kettészakított ország további fejlődésének történetét, utalt a népi Korea kormányának többször előterjesztett újraegyesítési javaslataira, amit azonban a délkoreai kormány figyelmen kívül hagyott. • Újabb náci bűnper'ek Nyugat- Németországban. Hágenben bíróság elé állítottak 11 náci háborús bűnöst'. A vádlottak 250 ezer fogoly meggyilkolásáért felelősek. • A dominikai jobboldal nem isméri el az új kormányt. Santo Domingóból érkezett jelentések szerint a jobboldali katonai körök bejelentették, hogy nem támogatják Godoy elnök új dominikai kormányát’, amely szeptember 3-án lépett hivatalba. Még lángokban álltak Bagdadban a felgyújtott iskolák, javában füstölögtek Bemina felrobbantott hídjának romjai és szívszaggatóan jajongott a több tucatnyi gyerek és felnőtt, akik a lövöldözéskor megsebesültek, amikor á „Kasmír Hangja“ nevű rádióálomás az állítólagos népfelkelés híreit közölte. India fővárosában a lövöldözések első percétől kezdve hangoztatták, hogy a Kasmírt kettészelő demarkációs vonal indiai felén pakisztáni oldalról beszivárgott különítmények gyújtogatnak és gyilkolnak. Az egész história kísértetiesen emlékezett arra az eseménysorozatra, amely 1947-ben lobbantotta fel a fegyveres konfliktus „örök tüzét“. „Divide et impera“ A második világháború után a tömegmozgalmak LpndontöJ kikényszerítették az ígéretet,’ hogy 'augusztus 15-én függetlenné teszi indiai gyarmatát. A Mountbatten-terv értelmében sorra megkérdezték a hatalmas területen levő többszáz fejedelmet, hogy a leendő Indiához vagy Pakisztánhoz kíván-e csatlakozni. Kasmír maharadzsája'"országé "különleges helyzetére hivatkozva egészen egyéni választ adott: sem az egyik, sem a másik országhoz nem csatlakozik", hanem önállósítja magát.* Különös helyzetet teremtett ugyanis az ország földrajzi fekvése is, a lakosság vallási és etnikai összetétele is. (Indián és Pakisztánon kívül. Kasmír) határos Afganisztánnal és Kínával, északi csücskéhez igen közel van a szovjet határ.) A csaknem ötmilliós lakosság négyötöde muzulmán, a többiek hindik, buddhisták és szikhek. A vallási határok nagyjából megfelelnek a néprajzinak: a túlnyomó többség kasmíri, akik muzulmánok, a hindi hitet pedig a dogra nemzetiségbeliek vallják. A maharadzsa, aki valódi ázsiai despotaként uralkodott, a dogra nemzetiségből való radzsput kasztra támaszkodva nyomta el a kasmíriakat. Jóformán le sem zajlottak még a függetlenség kikiáltásának ceremóniái, amikor a kasmíri fennsíkot délnyugatról határoló hegyláncról, vagyis pakisztáni területről nomád pustun törzsek ereszkedtek alá fegyveresen és „halál a hindikre“ kiáltással rátörtek a lakosságra. A teljes képhez hozzátartozik, hogy a két fegyveres fél katonai vezetői azok az angol tisztek voltak, akiket az új államok még az egykori „Indiai Császárságától örököltek. Az is tény, mégpedig jólismert tény volt, hogy az indiai félsziget népeinek békéjét oly sokszor megbontó, faji és vallásközösségi ellentéteket évtizedeken 'át-gondosan élezték az -alkirályi palota és az angol tiszti klubok homályából: a „divide et impera“ régi hatalmi elve a legfontosabb használati utasítás volt minden, a brit szigetekről érkezett katonai vagy polgári hivatalnok számára. A maharadzsa ugyanúgy Indiához fordult,' ráült" a 'máháradzsa"öhkériyuralma ellen küzdő demokratikus mozgalom vezetője, a Nemzeti Konföderáció Párt. Delhinek az volt a feltétele,-hogy Kasmír csatlakozzék' lndiá* hoz. A maharadzsa ebbe bele is egyezett, majd miután a NKP vezérét, Abdullah sejket megtette kormányfő>nek*, távozott azorszégból. A légiúton- Srinagarba szállított indiai egységek megfordították a hadihelyzetet. A születőfélebn levő katonai győzelmet erkölcsi diadallal is tetézni kívánta India. Ezért panaszt tett a Biztonsági Tanáccsal Pakisztán ellen abban a biztos tudatban, hogy keményen el. fogják ítélni az agresszort. Az angolok azonban úgy taktikáztak, hogy a Biztonsági Tanács, majd a világszervezet közgyűlése Pakisztánnak kedvező döntést hozott. Ettől Pakisztán felbátorodott, nyíltan beavatkozott a konfliktusba és csapatokat küldött a betolakodók támogatására. Tűzszünet, fegyverropogás A pakisztáni—angol lépés hosszabb háborút idézett elő India és Pakisztán között és két részre szakította Kasmírt. Az 1949. január elsejével életbe lépett tűzszünet a demarkációs vonal egyik oldalán Kasmír egyharmadát Pakisztán fennhatósága alá_ helyezte, Azar (szabad Kasmír) néven. A demarkációs vonal indiai oldalán fekszik Dzsammu, a kasmíri fennsík fővárossal, Srinagarral, és Ladakh. Ez az alapképlet azóta nem váltöéött. 'De ■'minthogy Pakisztán* és India' egyaránt Kasmír egészét követeli, a tűzszüneti vonal mentén időről időre fegyverropogás veri fel a fáj csendjét. Delhi 1953-ban menesztette Abdullah sejket és a Pakisztánnal való öszszejátszás vádja miatt a miniszterelnöki székből egyenesén a börtönbe küldte. Bakhsi Gúlám Mohamed, az utód megszüntetett minden kétértelműséget: létrehozott egy törvényhozó testületet, amely kimondta,'hogy Dzsamu és Kasmír belép az Indiai Unióba, De ezeknek a szolgálatoknak nagy ára volt: Delhi kénytelen volt elnézni, hogy ■ Bakhsi-'Gúlám ‘Mohamed - tudta-* val és beleegyezésével kétes üzletek és korrupciók hínárja fonja be a közigazgatást. Az indiaiaknak azt is él kellett tűrniük, hogy le'galább olyan mérvű despotizmust honosít meg a miniszterelnök, mint amekkora az elűzött maharadzsa idejében volt. Bakhsi Gúlám Mohamed bukását azonban nem ezek a kormányzati módszerek idézték elő, nem is a feléje áradó gyűlölet, 1962-ben a kínai—indiai határviszály kirobbanása teremtett új helyzetet. Delhi, ha nem is adta fel pozitív sémlégésségi politikáját, de a Kínával való háborúság miatt fegyverekért kezdte ostromolni Angliát.-A „harmadik világban“ kezdték kritikusabban figyelni az indiai politikát és ez arra indította Delhit, hogy kasmíri politikáját megkísérelje összhangba hozni politikai eszméivel. 1963 novemberében Bakshi Gúlám Mohafnednek távoznia kellett a kormány éléről, majd hamarosan a kormánypárt elnöki tisztségéről is le kellett köszönnie. Három hónap, nyolcszáz csata A zavargások lecsillapítását is célozta, ’tíégy Sediq, az új miniszterelnök mérsékelt irányzatot indított el: A liberális intézkedések közé tartozott, hogy kiengedték a börtönből Ábdullah sejket, aki tizenegy évet töltött fogságban anélkül, hogy bíróság elé állították vagy az ellene emelt vádat bebizonyították volna. Abdullah azt remélte, hogy Sasztrí miniszterelnök — aki személyesen intézte szabadonbocsátását — a Pakisztánnal folytatandó tárgyalások sikere érdekében elejti a Kasmír"'integrációjára vonatkozó terveket. Az indiai miniszterelnök viszont az várta Abdullahíól,. hogy eláll a népszavavásra vonatkozó követelésétől..... ..... ' : Egy-kettőre kiderült, hogy egyikük reményei sem válnak valóra. Abdullah, amikor az idén májusban útlevelet kapott, hogy Mekkába zarándokolhasson és meglátogathassa Londonban élő fiát, külföldön olyan kijelentéseket tett, amelyeket Delhiben Indiára nézve barátságtalanoknak. minősítettek. Delhit az is irirtálta, hogy Algírban hosszan tanácskozott Csou Eniajjal és elfogadott egy meghívást Kínába. Hazaérkezése után nyomban letartóztatták. A liberális kísérlet kudarca megnövelte a feszültséget India és Pakisztán között. A következő csalódást a két ország viszonyának kedvezőtlen alakulása okozta. Idén májusban teljes erővel kitört az addig lappangó konflikíus Kuteh miatt. Miközben a sivatagban pár tucat puskából tüzeltek egymásra a pakisztáni és indiai egységek, azalatt nagyszabású csapatmozdulatok történtek a kasmíri demarkációs vonal mindkét oldalán. A Times 5f India június első napjaiban három hónap incidenseinek mérlegét közölte. A számok azt mu* tatták, hogy márciusban, áprilisban és májusban több mint 800 fegyveres összetűzés történt, s ezekben 80 pakisztáni és 30 indiai halt meg. Vád és viszóntvád _ Augusztus első napjaiban íöbbezer fegyveres tört át a demarkációs vonalon az indiai határőrség láncán. Polgári ruhában és 50—100 főnyi csoport tokban érkeztek. Az indiai kormány rendkívüli minisztertanácson tárgyalt a teendőkről. Az ülés után hivatalosan közölték, hogy 'a kormány megítélése szerint Pakisztán burkolt agressziót követett el. Pakisztán tagadja ezt a vádat és azt állítja, hogy népi felkelés tört ki Kasmírban. Az Ajub-kormány közölte, hogy az 1949. január 1-i fűzszünetet hatálytalannak tekinti és a milicistáknak teljesen szabad kezét ad. (Napjainkban az indiai hadsereg és a pakisztáni egységek ismételt összecsapásáról érkeztek hírek. Tekintettel arra, hogy a változott nemzetközi stratégiai viszonyok között Kasmír még neuralgikusabb pontnak minősül, mint 1949-»bén — az „örök tűz“ teljes fellángolása az egész körzet számára szinte beláthatatlan következményekkel járhat. z. T. SZABAD FÖLDMŰVES 9 1965. szeptember 11.
