Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1965-09-11 / 36. szám

Indul a rimaszombati cukorqyái Az idei cukorrépakampány előké­születei már lázasan folynak. Örömmel mondhatjuk, hogy a korszerű rima­­szombati cukorgyár már Idén indul. Igaz, még nem teljes gőzzel, de már '9iy Í5 85 ezer tonna cukorrépát dolgoz fel. Korszerűsítették a diószegi és az oroszkai cukorgyárat is. Így az orosz­kai cukorgyár teljesítőképessége 200 mázsával növekedik naponta. Hama­rosan befejezik a főjavítást is. A 175 felvásárló központban is jól felkészültek. A vasút és az autófor­galmi vállalat idén jobb munkaszerve­zéssel Indul. Nagy gondot fordítanak a rakodás gépesítésére. A múlt évhez képest jóval több nagyteljesítményű répaszelet és cukorrépa-rakógép áll munkába. A répakampány előtt néhány prob­lémával is küzdenek az illetékes üze­mek. A cukorgyárak napi munkájához 5650 szakképzett munkásra van szük­ség. Ennek ellenére eddig még csak- 4707 ilyen munkással rendelkeznek, il Bizony a cukorgyárak vezetőinek fő- a feje, hogyan oldják meg ezt a prob- 1. lémát. Pedig szakember van elég csak r körül kell nézni. A múlt évben a sző­­z vetkezetek és az állami gazdaságok z a répakampánv Idejére több éves gya­- korlattal rendelkező szakmunkásokat 0 szabadítottak fel. Ezek a szakemberek- napvon jó! beváltak. Ezt a példát idén is követhetnék a mezőgazdasági Uze-1 mek. A cukorgyárak és a gépek készen- állnak. De a cukorgyártáshoz szüksé­­< ges más kellékek is biztosítva vannak, f A cukorgyárak raktáraiba mintegy 61 i ezer cukorgyári telítőmészt halmoztak 1 fel, és 80 ezer tonna barnaszenet. A felkészültség azt "bizonyltja, hogy ha nem jön közbe különösebb nehéz­­t ség, az idei cukorrépakampányt közös . erővel sikeresen fejezhetjük be. k J. Krétky Eredményes állattenyésztés A Demégdi Állami Gazdaság vezetői az aratási csúcsmunkák idején sem hanyagolták el az állattenyésztést. A 216 740 literes félévi tejeladási tervet jóval túllépték. Júliusban és augusz­tusban a tehenenkénti napi fejési át­lag közel 10 liter volt. Mindez a jő 'takarmányozás mellett annak tulajdo­nítható, hogy az állattenyésztők anya­gilag érdekeltek a szép eredmények elérésében. Tavaly év végén a fejők 3500 koronát kaptak prémiumként. A tehénistállók'dolgozói versenyben állnak egymással. Az első félévben a legjobb fejő Horváth János volt, 20 163 liter tejet fejt ki, valamint' Urbancok Pál, aki 20 157 litert fejt, Hegedűs Fe­renc 20 669 liter tejet termelt tehe­neitől, s ezért állami kitüntetést is kapott. A borjúnevelésben a Huszár­házaspár és Urbanőok Pálné ér el szép eredményeket. A borjak átlagos napi súlygyarapodása 0,75—0,85 kg között mozog. ,.ri;ÖT,. ...„ Révész István anyasértés gondozó mér évek óta kitűnő eredménnyel di­csekedhet. Tavaly 13 malacot válasz-1 lőtt el anyakocánként, s a jelek sze­rint az idén ezt a számot sikerült túl­lépnie. Az el6ő félévben ugyanis a tervezett 453 malac helyett 550-et vá­lasztott el. Az előhizlaldában Gergely János és Tóth Ferenc jó munkája nyomán a súlygyarapodás a tervezett 0.28 kg-ról 0,34 kg-ra emelkedett. A felsorolt szép eredmények elérésében nagy szerepe volt Varga László zootechnikusnak is, aki reggel négytől este nyolcig dolgo­zik, járja az istállókat', tanácsokkal látja el az embereket, s ha valami baj adódik, azonnal intézkedik. Belányi János, Deménd Gergely János és Tóth Ferenc az elválasztott malacokat etetik • A déméndi Szövetkezetben au* gusztus 24-én, tehát 17 nap alatt be­fejezték az aratást és a csépiéit. Bér az állandó esőzések rontották a ter­méshozamot, mégis 30 vagon gaboná­val több termett, mint tavaly. így a szövetkezet 101,2 áo-ra teljesítette gabonaeladási tervét. (Belányi János, Deménd) 9 A Dunaszerdahelyi Járási Mező­gazdasági Termelési Igazgatóság dol­gozói jelenleg az őszi gabonák talaj­­előkészítésének szentelik a legnagyobb figyelmet azokon a helyeken, ahonnan visszahúzódott az árvíz. Ez összesen 2429 hektár területet jelent, beveté­séhez a szükséges vetőmssmennyisé­­get már biztosították, (ba) 0 A keazepfalusf. bogyai, füsi, l|k­­szakálasi, tanyi, csallőközaranyosi, va­lamint a komáromi AG képviselői a mpokban befejezték S nyitrai járás­ban elhelyezett Illatok iatállőzsai és takarmányozási költségeinek felméré­sét és szerződésbe foglalták a kártérí­tést. A nyitni járásban ö*»zes*n 5246 szarvasmarhát, 4834 sertést, 1234 ju­hot és 14 200 baromfit helyezték el. A gondozási és takarmányozási költ­ségeken kivül szerződésbe foglalták a visszatelepítés idejét és mődját. A sertések visszaszállításit mér meg­kezdték és még augusztusban befeje­zik. a szarvasmarhák áttelepítését pe­dig szeptember elején kezdik é» októ­ber 15-íg fejezik be. (Marián Takác, Nyílra) • A nyitrai járás legnagyobb szö­vetkezetében, a sládeökovceiben, sz idén 865 hektáron termesztettek ga­bonát. Gajdos József mérnök, a szö­vetkezet elnöke és Lencsés István mérnök mechanizátor a gabona szárí­tására és tisztítására új mődszert dolgozott ki. 250 vagon gabonát kezel­tek é módszer szerint. A~ Nyitrai Járási Mezőgazdasági Termelé|i Igazgatóság­tól ezért 2000 korona jutalmat kap­tak. (MT) 0 A Komáromi Sfginir Gábor Hajó­gyár négy szövetkezetnek a védnöke. Az árvíz után, annak ellenére, hogy a hajógyárat is ellepte a víz, sokoldalú segítséget nyújtottak a szövetkeze­teknek. A madari EFSZ-ben például négy hajógyári szakember dolgozott másfél hétig a villanyhálózat, vala­mint az elektromos gépi berendezés rendbehozásán. (Szénássy János, Komárom) • Fraöo Ondrejí * komáromi hajó­gyárban, de odahaza Alsőpáteren is mindenki csak Frafto bácsinak szólítja. Az árvíz ideje alatt otthon a brigád­­munkások közé állt, és a tábori kony­hán, ahol 1200 személyre főztek — dolgozott. Reggel öt órától taté 9-ig állandóan teuton volt, míg az izpa,; menekültek vissza nem térhettak a helyükre. Fr#fto bácsit áldozatkész munkájáért az ógyallai Jednota külön elismerésben részesítette’. (Szy) Nyárvégi idill.. s meg a segédlevelet, amelyet az álta­lános iskolából kikerülő fiatalok dali háromévi tanulás után kapnak még. Persze az alapkövetelmény qz egyévét iskolához az ötéves gyakorlat. A negyvenhét végzős diák ugyan­abban a beosztásban dolgozik majd, mint az iskola elvégzése előtt, csak­hogy mint képesített erő természete­sen magasabb fizetéssel. Hiszen az e dolgozó, aki eddig csak gyakorlatból ismerte munkáját, megfelelő elméleti tudást is szerzett. Az iskolában áru­­ismerettel, főzéssel, a helyes táplálko­zás alapelveivel, kereskedelmi szám­tannal és szervírozással foglalkoztak. Vagyis mindazzal, amire egy jó sza­kácsnak vagy pincérnek szüksége van. Az iskola ugyanis szakács- pineér ké­pesítést nyújtott. Vendéglátóiparunk újdonsült szak­emberei jóízűen fogyasztották el a va­csorát, majd boldogan ürítették egy­más egészségére poharukat. Ma még ék ünnepelnek, holnap már nekik kell arról gondoskodniuk, hogy mások is kellemesen ünnepelhessenek!.,. Közeledik a szántóverseny ’elő számba kutyánál. A savfölöelegef ugyancsak fűevéssel lökik ki maguk­ból oly módon, hogy kihányjék gyo­mortartalmukat'. Helytelenül cselek­szik tehát a vadászkutya gazdija, ha ezért a természetes „gyomormpsi­­sért" bünteti vagy vsri az állatot. In­kább ügyeljen arra, hogy négylábú k —- — — —- —- ^ kísérője ni faljon fel tücsköt-bogarat. Végül psdig — bármilyen furcsán hangzik —, akkor is füvei gyógyítja magát a Iculya, he angina, vagyis to­rok- vagy mandulagyulladás kínozza. Kétály estién éliatorvos szaktanácsát kérj* ki a kufya gazdijai K. E­Négylábú kísérőink egészségvédelme — Ha a kutya füvet ropogtat’, Ssni fogj — tartja a néphit. Tudósok és meteorológusok azonban bebizonyítot­ták, hogy a fúevés és az időjárás kö­zött semmiféle összefüggés nincs. Ml akkor a valódi ok a kutyák eme „él­té velygésének“? Tudjuk, hogy a kutya húsevő állat. Növényi eledelre vagy más táplálékra csak akkor fanyalodik, ha már kölyök­­kora óta hústalan kosztra fogjuk, ha nem jut húsféléhez, vagy — ha vala­milyen baja van. A „Welt am Sonn­tag" olyan vadászkutyáról is beszámol, amely különben jeles tulajdonságai ellenére szinte „megveszett“ a fűért. Ha gazdája vadászatra vitte, aüg vár­ta, hogy füves térségre jusson- Ott azután olyan lakmározást csapott, hogy bármelyik fejőstehén is megiri­gyelte volna étvágyát. Ha pórázon ve­zették, majd ledöntötte gazdáját lábá­ról, ha pázsit közelébe értek-Állatorvosok vélemény? szerin? * kutya „fűéh6égét“ vitaminhiány idézi elő, amelyet az állat vitamindús táplá­lék felvételével igyekszik pótolni. Min­den kutya tudvalevőleg előszeretettel „turkál“ szemétdombon, hulladékgyűj­tőben, szennyvízlevezetőben stb., ha nem gátolják kedvenc szórakozásában. Akkor is keresgél, ha rogyásig jólla­kott. Ilyenkor többször előfordul, hogy mohóságában éles vagy hegyes cson­tot nyel, ha nem tudja megrágni. A kutyatulajdonosok tudják, mennyire veszélyeztetik ezek a csontok az állat egészségét. „Vétkének" tudatában a kutya azután füvet tépdes, amely a gyomorfalak őrlő mozgása által mint­egy burokba „csomagolja“ a hegyes csontot és nem sérti meg a beleket, íme a természet védekezése a bélát­­fúródás veszélye ellgní Egyéb emészthetetlen tárgyak vi­szont gyornorsav-iúltengést idéznek Tudnak az állatok úszni? Tisstavárű terrier kutyák Orosz András, a csetneki vedásztár­­ssság tagja birto­kában. A kotorék vadászaton kívül vaddisznó-hajtás­nál, sőt apróvad­­vadászatná! ia hasz­nálhatók. Némelyik jól hozza a lőtt apróvadat, egyes példányai a vízbe is belemennek. Igen élénk, tanulékony kutyák. Foto: Hentz Z. HA EGY MONDATBAN kellene erre a kérdésre válaszolnunk, nagy általá­nosságban igennel felelhetnénk. Mindazonáltal lényeges különbség mutatkozik az egyes állatfajok és fajták között úszótehetség vagy víziszony tekinte­tében, Maguk a tudósok is csak gyér ismeretekkel rendelkeztek vagy pusztán találgatásokkal voltak kénytelenek beérni, melyik állat hogyan és meddig képes magát a víz színén tartani. Az első gyakorlati tapasztalatokkal az a kutató expedíció dicsekedhet, amely az afrikai vadállatok megmentését tűzte ki céljául. A Zambezi folyón készült hatalmas víztároló duzzasztásával egy­idejűleg ugyanis egyre nagyobb térségek kerültek viz alá és amikor az utolsó talpalatnyi száraz­föld is eltűnt, vele együtt qz ott re­kedt vadállatok is úszva kényszerülték életüket menteni. A hőmérő árnyék­ban 46 fok Celsiust mutatott, amikor a derék állatbarátok hozzáfogtak nehéz és veszélyes munkájukhoz. - A macskáról például mindenki tudja, hogy irtózik a víztói. És mégis, a ragadozó nagymacskák, oroszlánok, párducok stb. kitűnő úszóknak bizonyultak, s nem szorultak az ember segítségére. Csak kölykeikkel volt baj, amelyek mindenáron anyjuk mellett szerettek volna „lubickolni" a hús habokban, de nem bírták szusszal. Az elefánt csak sekély vízben szeret gázolni, de végveszély esetén több órán át is bírja az úszást. A nyúl, a mókus és egyéb rágcsálók már néhány méternyi sikertelen kísérlet után elmerültek a habokban, akárcsak a gibbon és egyes majom­fajiák. Más majomfélék viszont — ha kissé esetlenül is— egész tűrhetően szelték a habokat, amikor már nyakig vízben álltak. Egy ilyen árterületi szigeten egy varacskos disznó földalatti „várára" bukkanlak az állatmentök. Amikor megbolygatták az útvesztőket, először a „házigQida társbérlői“ kerültek elő biztonságosnak vélt fedezékükből: egy sértődött pávián, egy rosszkedvű vadmacska, két sündisznó, egy törpeantilóp és egy tgynösbéká, Maga a „háziúr" utolsónak kecmprgett elő is haragos röfcjgissel máUátlankoaőtt a „magánlaksértés" miatt. Sikerült a vegyes tár­saságot összefogni és cfóngtiqp Pártra szállítani. A legnagyobb meglepetés érte az expedíció tagjait, amikor az iszapfürdőt annyira kedvelő orrszarvút semmilyen nógatással sem sikerült listásra ösztö­kélni. Felette erős hálóba kellett „csomagolni“ a lusta vastagberüt, befecs­kendezéssel elaltatni, és egy nagy tutajon biztonságba helyezni, mert egy­szerűen nem akgrt vagy (glon nem tudott úszni. Egy másik testes rinocérósz­­kisasszony pedig akkorit bökött orrszarvával a ménfők csónakján, hogy valamennyien a vízbe fordultak- Sekély vifü mocsárban hemperegni, igén, de úszássál bajlódni, azt már nem! Az új karibei víztároló mtsterséees taván szolgálatot teljesítő merftők nemeseik állatbarátságukról tettek tanúságot, hanem felbecsülhetetlen isme­retekkel gazdagították az állattan és állat pszichológia tudományát. G — k Nyitrán a termelési igazgatóság, t gép- és traktorállomás, a járási párt­bizottsággal, valamint a mezőgazda­sági főiskola szervezi a traktorosok szántóversenyét. A versenyt a mojml­­rovcei szövetkezetben tartják szep­tember 17—18-án és a járás 15 leg­jobb traktorosa vesz részt rajta. A kát legjobb traktoros azután bekapcsolód­hat a kerületi versenybe. Még ebben az évben megrendezik Nyitrán az országos szántóversenyt le. A kerületi versenyek legjobbjai októ­ber 22—23-án mérhetik össze erejüket Nyitrán. Az országos szántóversény győztese 1966-ban részt vehet egy európai méretű szántóversenyen és 1967-ben esetleg Üj-Zélandon ■ világ­szántóversenyen. Kerekestraktorokkal versenyeznek, s a kéttagú elöhántós eke típusét min­denki szabadon választhatja meg. Marián T a k á f, Nyitja jobb munkával A hontfüzesgyarmat! szövetkezel 1558 hektáron gazdálkodik. Területé­nek 80 H-* dombos, s megművelése hgzzáértő, lelkiismeretes munkát kö­vetel. Az idén az emberek Igyekezet­ne keredményeképpen gazdag termést vártak. Sajnos, az időjárás keresztül­húzta tervüket- Búzából a várt 30—?5 mársa helyett csak 23 mázsa termett hektáronként. Persze, még ez is stép eredmény, hiszen azelőtt is mázsánál nem értek el magasabb btktárHprf­­mot. Az idén «z állattenyésztők I» szebb eredményeket értek el, miijt tavaly. Egy anyasertéstől a t»v*íyi 6 helyet az idén már 12 malacot vá­lasztottak el. Tóth Károly, Léva SZABAD FÖLDMŰVES ’J 1965. szeptembér lí. Szn.kn.rsnk bankettje Este nyele óra. A kivilágított kávé­ház félé feketeruhós nők és fér fiai tartanak. Péntek lévén furcsának tű­nik ez a nagy forgalom a kávéházban Máskor ebben az időben csak néhányar. üldögélnek az asztalok mellett, most pedig egymás kezébe adják a kilincsei az ünneplőbe öltözött vendégek. A terem is ünnepélyesebb a szokott nát. Az asztalok összetolva, virággá, díszítve. A pincérek izgatottan szalad­gálnak, köszöntik az érkezőket, hellye, kínálják őket. Látván ezt a sürgés-forgást, az em­ber azt gondolja, talán esküvői vacso­rára készülnek. Kinek jutna az eszébe hogy a dunaszerdahelyi Dunaj kávé­házban augusztus utolsó hetében vég­zős diákok tartanak bankettet ? Hiszer bankettet csgk az iskolaév befejezési Után Ülnek, s nem éppen az iskoláéi kezdete előtt. A terem már megtelt vendégekkel Mindenki elfoglalta helyét. Az egybe gyűltek meghatódva néznek egymásra Pár perc csönd, majd az asztalfőn üli feketeruhás férfi felemelkedik. Kedve­sen, közvetlenül szól pár szót a jelen levőkhöz. A búcsú mindig fájdalmas S annál nehezebb, minél jobban össze szoktak, megszerették egymást a bú­csúzók. Ngs, ebben az esetben öröm ii vegyül a búcsúzásba. Hiszen nagy gom esik le a családanyák, s családapák vál­láról. Befejeződött az egyéves iskola megszűnt ez éjjelezés. a vizsgáktól vált rettegés. Segédlevéllel a kézben állhat nak majd újra a fözőkanil mellé. A vendéglátóiparban dolgozó 46 ni és férfi egy év leforgása alatt szereztt

Next

/
Thumbnails
Contents