Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1965-09-11 / 36. szám

E havi leendők — TéssékT — kínálja készségesen az árút a fabódéból kikukkantó néni­ké. A csapóajtócskát már reggel fél­­hétkor felnyitotta, s kíváncsian lesett a tejcsarnok felé. Ott már szatyros asszonyok jókora tejesüvegekkel pa­kolták bevásárló táskáikat. Hogy mennyi minden elfér egy ilyen háló­ban. Am a bevásárlás nem teljes friss zöldség nélkül. Ezért pedig nem kell messzire menniük. Ott a közelben a csatai szövetkezet zöldséges bódéja.: Dudás Erzsi néni igyekszik minden­kinek a,kedvére tenni. — Csak válasszanak! Friss a papri­kám, paradicsomom, uborkám és a káposzta is ... Egy nénike uborkát kérne, de előbb óvatosan megkérdi: — Nem keserű? Dudás néni nem jön zavarba; talp­raesetten válaszol. — Eddig még nem hozta vissza sen­ki. Már miért tartanánk rossz árút? A becsület máskorra is kell... Gyorsan leméri az uborkát, mert jönnek a vevők. Szívesen járnak ide, hiszen harmatfriss zöldséget, kapnak. Ha szükséges, napjában kétszer is hoznak árút a kertészetből. Dudás néni már tudja, melyik napon mennyi fogy, s aszerint rendeli az árút, ne­hogy esetleg megfonnyadjon, tönkre­menjen. Mert változó a vásárlási láz. Nem egyszer, ezer korona értékű árú talál vevőre, máskor jóval kevesebb. Dudás néni már hét éve dolgozik ebben a szakmában. Tavaly például 78 ezer korona értékű zöldséget adott el. ^ SZABAD FŐI DMÜVFS 1965. szeptember 11. csöndes konkurrencia folyik. A vevők vásárolnak itt is, ott is, már ahol jobb az áru. így van ez rendjén! A vásárló a pénzéért jóminőségű zöldséget vár, nem fonnyadtat, amelyben a vitamin már igen kevés. Telnek a szatyorok, fogy a paprika, paradicsom. Egy ipolysági vevő berakni való uborkát rendel. Mert ilyesmi is létezik. A bevásárlók közül Maczkó Agnes néni kerül sorra. — Szép paprikát, paradicsomot és uborkát kérek — mondja. Dudás néni készségesen megtölti a fonott kosarat a kívánt árúval. Utána még hozzáte­szi: , — Szívesen, máskor is ... (bállá) Ebben a hónapban, ha szükséges, folytassuk továbbra is a fák gyökér­sarjainak eltávolítását. Ne feledkez­zünk meg a hernyófogó enyvgyűrűk rendszeres kicseréléséről sem. Vizs­gáljuk meg fáinkat, s az esetlegesen felfedezett beteg, száradó ágakat az egészséges részig távolítsuk el, mert ezek az ágak a fa levelének lehullása után kevésbé ismerhetők fel. Az át­oltott fákról az oltás helye alatt fejlő­dő hajtást most már feltétlenül tőben vágjuk le. A csonthéjas termésű fák­nál az ifjítást még ebben a hónapban is elvégezhetjük. Szem előtt kell tar­tanunk azonban, hogy az ifjítást ne egyszerre, hanem fokozatosan végez­zük. Elfogadott szabály, hogy egy idős fa ifjítását két-három év alatt be kell fejezni. Ez azért szükséges, mert az egyidejű ifjítás sebeinek súlyos kö­vetkezményeire már számos gyü­mölcsfa elpusztulásával fizetett. A gyümölcsösben fokozatosan vé­gezzük a gyümölcs szüretelését, osz­tályozását és az értékesítését, avagy a télire való elraktározását. Az őszi gyümölcsöt néhány nappal a teljes érés előtt szedjük le. A szedés lehe­tőleg száraz, napos időben történjék, ne pedig harmatos, esős időben. A fák alját a gyümölcs erős Utődésének megvédése céljából mélyen kapáljuk fel, esetleg szalmát hintsünk a fák alá. A gyümölcsöt ütődésmentesen kézzel szedjük le a magasabb ágakról létrá­val, esetleg hosszú rúdon elhelyezett gyümölcsszedövel. A gyümölcsöt ham­­vassága megvédése érdekében mosás és törlés nélkül osztályozzuk, miköz­ben a férgeseket, aprókat, éretleneket természetesen kiválogatjuk és szellős, mésszel fertőtlenített raktárakban tá­roljuk. Gyümölcsöseinkben a férges gyümölcsöt naponta szedjük össze és semmisítsük meg. Védekezzünk az al­mamoly,a kaliforniai pajzstetű utó­rajzása, és az amerikai szövőlepke el­terjedése ellen. A raktári betegségek és kártevők elleni harcot se hanya­goljuk el. Kezdjük meg a trágyaki­hordást, az újtelepítésű gyümölcsösök talajelőkészítését, a gödrök kiásását. Időben szerezzük be a gyümölcsfacsé­­metéket, amelyeket októberben elül­tethetünk. Ne feledjük, hogy a fák őszi ültetése sokkalta előnyösebb a ta­vaszi ültetésnél. Fordítsunk gondot a gyümölcscefre helyes eltevésére, gon­dozására és az erjedés zavarmentes lefolyására. KASA MIHÁLY A z égalj gyengén, halványsárgán ragyogott, és ahogy a nap a föld­höz közeledett, mind vörösebb lett. Az­tán tűzbe gyűlt a végtelen távoli határ és a vörös napkorong leereszkedett a folyóparti fák mögé. Egy ideig szürke fény lebegett a falu felett, aztán hu­nyorogva, vibrálva megjelentek a csil­lagok. A faluban kigyúlt a villany. A szövetkezet udvarát elborította a fény. Az agronómus lakásában valaki öltöz­ködött. Az utca másik oldalán Rádics Lázár állt egy vastag eperfa árnyékában, ka­lapját mélyen a szemébe húzta. Az agronómus lakásának ablakát figyelte. Türelmetlen volt, a szájaszélét rágta. Olykor végignézett az utcán, topogott. Nem akarta, hogy valaki meglássa. A gyomra táncolt, vére a homlokában lüktetett. Egyszerre lépéseket hallott. Az út közepén Kovács Péter, a násza jött lihegve. Radios az, eperja mögé állt. nem akart vele találkozni. Az ide­gesség azonban annyirh a hatalmá­ba kerítette, hogy nem tudott az eper­fánál maradni. Sie­tős lépésekkel el­indult Kovács előtt: Messzire elment az agronómus lakásától, s törte a fe­jét, hogy mit tegyen. Agyába tódultak azok az események, amelyek korábban annyira elkeserítették. ☆ Már több mint egy éve, hogy Károly fia egy vasárnap délután azzal állított be hozzá, hogy megnősül. Radies a he­­verön feküdt, álmosan nyújtózkodott, nem is hallotta, hogy fia mit akar. Megfordult, fészkelődön, hogy elalud­jon, kalapját a szemére tette, hogy a fény ne ingerelje. Károly közelebb ment hozzá, köhö­gött, megtörölte izzadó homlokát, az­tán megfogta apja vállát és gyengéden megrázta. — Apám - mondta csendesen. Az öreg Rádics felült.- Mit akarsz? - kérdezte. Károly kettőt-hármat nyelt egymás után.- Azt akarom mondani apám, hogy megnősülök. Rádics tréfával akarta elütni a dol­got. — S ezért ébresztettél fel, mintha ez lenne a legfontosabb dolog a vilá­gon? Azt gondoltam, valami baj van a szövetkezetben - megcsóválta a fe­jét és vissza akart feküdni. Károlynak megmozdult a szemöldöke, arcára enyhe pír szökött, bántotta, hogy apja beszélni sem akar vele. — Hallgasson meg, mert én komo­lyan mondom. Rádicé •a fiára nézett. Kerek, kövér arca elvörösödött, fekete szeme is mintha megváltozott volna, még feke­tébb és csillogóbb lett. Bolond, gon­dolta magában, huszonegy esztendős, alig egy éve agronómus és meg akar nősülni. Pedig élhetné a világát, hiszen milyen jó rha fiatalnak lenni.- Aztán kit akarsz elvenni? — kér­dezte hideg, kissé gunyoros hangon. Tudta, hogy udvarolgat erre-arra.- Kovács Katit - mondta kurtán Károly.' Kati a szép lányok közé tartozott, kedves, szelíd lányka volt és igen dol­gos. A mezőgazdasági technikum ker­tészeti szakán tanult. A Vörös Csillag Termelőszövetkezetben egy női munka­csapat vezetője volt. Károly igen büsz­ke volt rá és szerette. Az öreg Rádics azonban másképpen gondolkozott. Nem szólt a fiának, ha azt hallotta, hogy magyar kislánynak udvarol, bár nem tetszett neki. De hát az udvarlás még nem komoly do­log. Amíg fiatal az ember menjen,hasz­nálja ki az alkalmat, de feleségül venni egy magyar lányt... Felhúzta bozon­tos, sűrű szemöldökét. — Szerb létedre - mondta. Hangjá­ból kicsengett a szemrehányás. A falu­ban ritka eset volt, hogy szerbek és magyarok összeházasodjanak. A két' nemzetbeliek nemcsak a nyelv, hanem KIBÉKÜLÉS a vallás tekintetében is különböztek egymástól. Károly azonban sem az egyikkel, sem a másikkal nem törődött.- De apám — mondta —, hát ez is akadály? Hiszen együtt dolgozunk, egy szövetkezetben. Kati apja magával együtt alapító tagja a közösnek. Ko­moly, becsületes ember. Es Kati is ...- Elég! - vágott szavába az öreg Rádics. — Én ebbe nem egyezem bele. Ha nősülni akarsz, - bár én a te he­lyedben nem nősülnék harminc éves korig, - keress a magad fajtájából. Károly csodálkozott apja kijelenté­sén. S ahogy közelről nézte arca bőrét, ajkának kegyetlen hajlásút, meg-meg­­ránduló szempilláit, úgy érezte, most kezdi megismerni, és amikor megis­merte, akkor került ellentétbe vele. Ismerte a falusi szokásokat, a szerbek és a magyarok életét,> tudta, hogy mi választotta el őket néha egymástól. A közösségi élet persze változtatott a szokásokon, a fiatalok már nem néz­ték, ki milyen nyelven beszél, az idő­sebbek is közelebb kerültek egymáshoz. De ez a közeledés némely területen még nehezen ment, Károly persze azt gondolta, hogy apja nem tartozik azok közé, akiknek ez gondot okoz. Es mert megütközött a kijelentésén „magyar lányt ne", úgy zúgott-búgott a fülé­ben ez a mondat, szinte fájt tőle a feje és nagyon elkeserítette. ~ Ugyan, apám — szaladt ki a szá­ján a két szó, és arca elvörösödött. Rádics már rá sem nézett a fiára. Fekhelyén a tarka pokrócot igazgatta.- Megmondtam - jelentette ki ha­tározottan. Károlyt mellbevágta a szó.- Csak nem maga-fogja szítani az ellentéteket közöttünk — mondta ki hirtelen, de abban a pillanatban meg is bánta. Mert nem akarta ö az apját megbán­tani, a világért sem akarta, de amit gondolt, kiszaladt a száján. Az öreg Rádicsot elöntötte a harag. A ráncok összetorlódtak homlokán, arca valósággal elkékült és felugrott. — Takarodj! Takarodj a házamból - kiabálta és az ajtóra mutatott. Károly elment. Beköltözött a szövet­kezet szolgálati lakásába és egy hónap múlva elvette Katit. Azóta egy év telt el és azóta nem beszéltek egymással apa és fia. Az öreg Rádics Kati apját, az öreg Kovácsot is kerülte, pedig fia­tal kora óta ismerte. Sok évet töltöt­tek együtt munkában, együtt is cselé­­deskedtek a grófi uradalomban. De amikor a fia elvette Kovács lányát, Rádics rá is megharagudott. Egy falu­ban élni, együtt dolgozni lehet, abból nincsen semmi baj, de összeházasodni nem. Rádics tartotta magát, szerbek csak egymás között házasodjanak. Szerb lány menjen szerb fiúhoz, ma­gyar pedig magyarhoz. Hiszen, ha a férj ilyen, az asszony meg olyan, mi lesz az ő unokája? Ez bántotta ke­gyetlenül az öreg Rádicsot. A felesége meghalt régen s egyetlen fia magyar lányt vett el feleségül. Ezt nem mond­ta senkinek, szégyellte volna elmon­dani. Hiszen nagyon sokszor beszéltek erről taggyűléseken, szemináriumokon. És nem is volt neki soha semmi baja a magyar parasztokkal. De miért kel­lett az ö fiának magyar lányt elvenni? Rádics az eset óta keveset beszélt az emberekkel. Fia is, menye is, ha köszöntek neki, csak visszaköszönt, és tovább ment. Néhány hét múlva már töprengett, nem kellett volna, butaság volt az egész. Kati szép, csinos asz­­szony. Titokban megszerette, de büsz­kesége nem engedte, hogy magatartá­sán változtasson. Am egyszer, úgy a nyár derekán látta, hogy Kati erősen megváltozott: meghízott és meggöm­­bölyödött. „Hiszen ez terhes" — gon­dolta és valami különös melegséget érzett iránta. Egyszeresük azt hallotta, hogy Kati nem dolgozik. Bevitték a kórházba. Rádics nevetett is, sírt is örömében. Borostás arcán végigperegtek a köny­­nyek. „Unokám lesz, unokám lesz" — mondogatta magában és nehezen várta az estét. Még naplemente előtt haza­ment a szövetkezetből, de nem volt nyugta,, s hirtelen úgy döntött, hogy elmegy a fiához. A falu végén megállt és visszafor­dult, vajon a násza merre ment. De nem látta. Lihegve visszasietett. A szí­ve kalapált, homlokán gyöngyözött a veríték. A lakás előtt lábujjhegyre állt, hogy benézzen az ablakon. Nem tudott belátni. Felmászott a párkányra, arcát az üveghez szorította. A szobában égett a villany, az ágyakon szétdobált ruhák, az asztalon Károly ’táskája. „Eh mit" — mormogta és feltépett a be­járati lépcsőre, hogy bemegy, de ekkor kinyílt az ajtó s kilépett rajta Károly. — Fiam van, édesapám! - mondta kitörő örömmel és apja nyakába bo­rult. , Rádics átölelte és megsimogatta a fejét. Szólni nem tudott. Valami a tor­kát feszítette. így álltak néhány per­cig, majd ennyit mondott: — Reggel... majd megnézzük. Bernüla Mihály „Friss zöldséget kérek!“ Közben két évig a 101-es rendelet miatt kényszerszünetet tartott. De az illetékesek is belátták, hogy így csak a fogyasztók károsulnak. Most a Jed­­nota is árul zöldséget — amolyan A vevők Dudás nénit ostromolják Juhász Árpád: A gyümölcsfák vírusbetegségei Á Vífusbetegségekkel, amé­­* * lyék gyümölcsfáinkat káro­sítják, ritkán foglalkozik az irodalom, pedig elterjedésük nagy károkat okoz­hat népgazdaságunknak. Ezek a be­tegségek főleg a nagyüzemi termesz­tésnél jelenthetnek tetemes károkat', nagy lemaradást'. A vírusok, mint a legkis'eb kórokozók, hosszú ideig le­hetnek lappangó állapotban növé­nyeinkén anélkül, hogy felfigyelnénk rájuk, pedig rendkívül fertőző a hatá­suk és nedvekkel, mechanikailag á szaporító módszerek alkalmazásával vagy rovarok útján könnyen terjed­nek, Hazánkban is nagyobb telepíté­sek, faiskolák, szőlészetek a fertőzés jelét mutatják, ezért szükséges, hogy a kutatás és a gyakorlat, kéz a kéz­bén harcoljanak elterjedésük ellen. _A vírusok lappangó állapotban szin­te felismérhetetlenék a gazdanövé­nyen, de a legtöbb esetben — kifej­lődésük idején — külső elváltozások tünetei találhatók a lévélzeten és gallyakon egyaránt. A külső jelek mu­tatkozhatnak a levél színváltozásán, mint például a levélmozaik, levélerek fakulása, sárgaság, levéltarkaság stb. A levelek alakváltozása is különféle lehet: a levéléi göndörödése, méret­­kisebbédés, levélhiány szintén vírusos megbetegedésre vall. A virág defor­­málódása, rákos kinövések a gallyakon és a törzsön, a rendszertelen érés, a gyümölcs minőségének romlása szin­tén vírusos megbetegedés tünetei le­hetnek. A legtöbb vírusbetegség, amelynek kórokozója oly kicsi, hogy csak elektronikus mikroszkóppal fi­gyelhető meg, nemcsak a levelek és gyümölcs degenérálódását okozza, de kiválthatja az egész fa leromlását, sínylődését és végső esetben a pusz­tulását is előidézheti, mert hatása az egész élő szervezetre kihat. Elterje­désük széleskörű lehet, ennek már nagyszámú példáját ismerjük. A szá­zad elején Európában milliós károk keletkeztek a szilvamozaik-vírus el­terjedésével, ugyannyira, hogy a Balkánon százötvenezer fát vágtak ki rövid idő alatt. Az Egyesült Államok Georgia nevű területén az őszibarack elcsökevényesedését okozó vírusos megbetegedés 2,5 millió fa pusztulását okozta. A szilva említett betegsége az utóbbi időben nálunk is terjed és Chrudím környékén 90%-os a fertő­zés, ami körülbelül 5000 faegyedet je­lent. Az almapoliforáció terjedésének hatására 47 %-os terméskiesés is mu­tatkozhat. Cesky Brod és Kolín kör­nyékén pedig a cseresznye gyakori rákosodása veszélyezteti kivitelünk hírnevét ebből a gyümölcsnemből. A kórokozó vírus az egész fát: tá­madja anélkül, hogy valami külső morfológiai jel mutatkozna, az azon­ban visszatükrözhet a fa fejlődési ciklusában: gyenge a növekedés, csök­ken a fagyállóság, fellép a termés­­csökkenés. A vírusos betegségben szenvedő fák hajlamosabbak a liszt­­harmatosságra, rossz a szemzések és oltások eredőképessége. A faiskolák­ban a vegetatív (termőrészes) szapo­rítás sikertelensége sokszor vírusos eredetű. A Hardy vajkörténél tapasz­talhatjuk, hogy a köralakú levélmo­zaik' gátolja a kéí-h'ár3mévls cs?me­­'ték növekedését. Bár hazánk területén vírusos beteg­ségek hatására nagy katasztrófák gyümölcsgazdálködásunk íerülétén még nem fordultak elő, ennek veszé­lyé a nagy, egynemű gyümölcsösök szaporodásával egyre nagyobb. A ví­­rusbet'egségben szenvedő fái a gya­korlatban gyógyítani még nehéz, ezért a megbetegedések ellen csak közve­tett védekezési módokat alkalmazha­­' tunk. Ezt' könnyen megérthetjük ak­kor, ha figyelembe vesszük, hogy a ví­rusoknak saját anyagcseréjük nincs, a szükséges táplálékot a gazdanövény sejtnedvéből nyerik. Ha kémiailag próbálunk ellenük védekezni, akkor a fákat is károsítanánk. A meleg levegő és meleg víz bizonyos fokon hat! a károkozóra, ezt külföldön a szamócá­nál már alkalmazták, a hírek szerint eredménnyel. A kísérleti állomások módszereit egyelőre a termesztésben azonban nehéz alkalmazni. Csak meg­előző (preventív), zárszolgálati intéz­kedésekkel érhetünk el hathatós ered­ményeket terjedésük gátlására: ví­rusmentes faiskolai anyag kitermelésé s minden olyan fa kivágása, amely fertőzött és terjesztheti a kórokozót. Annak érdekében, hogy a vírusbeteg­ségekét korlátok közé szorítsuk, törzskönyvezni kell a faiskolák körze­tében lévő egészséges anyafákat, csak azok nyújthatják a szemző- és oltó­anyagot. Gyürűfolíos magvakat se használjunk alanyok kinevelésére, ezek fogékonyak a fertőzésre. Az ed­digi megfigyelések ugyanis azt bizo­nyítják, hogy a vírusbetegségek leg- I inkább az oltással és szemzéssel ter­jednek. A terjesztésüknél — amint mondottuk — nagy szerep jut a ned­veknek is. A szívó rovarok (tetűk, po­loskák, kabócák, íakácsatkák stb.) a vírusok nagy terjesztői. Szívókájukkal átviszik a betegséget. Az ellenük való védekezés (mechanikai és kémiai) a vírusbetegségek terjedését is gátolja. Bebizonyosodott az a tény is, misze­rint a beteg fák magvaikkal is ter­jesztik a kórokozókat, gyökérzetük pedig fertőzheti a talajt. Eddig 70 féle gyümölcsfákat pusz­tító vírusbetegséget írtak le a kuta­tók. Röviden ismertetjük azokat, ame­lyek a mi körülményeink között a legismertebbek és kártételük lénye­gesen befolyásolhatja gyümölcster­mesztésünket. , . Az almaproliferáció többféle külső jellel jelentkezhet a megtámadott nö­vényen: a levél kocsányán megna­gyobbodnak a melléknedvek, a levél­lemez kisebb és élesebb a fogazatuk, színezetük lehet halványabb, ősszel hamarabb hullanak le. A seprűszerű hajtáselágazás is gyakori jelenség. A fiatal hajtásokat erősen támadja a lisztharmat. A termés nem normális, színtelen, sokszor túl hosszú gyü­­mölcskocsánnyal. Hatására a termés mennyisége és minősége több mint 50 °/o-ka] csökkenhet. Hajlamos rá a lonathán, Téli arany parmen, Bosko­­opi piros, Cox ranet és a James Grie­ve. Főleg oltással terjed. (Folytatjuk) Előre is megrendelhető a zöldség. Ez a zöldséges bódé messze környéken híres, hiszen idejárnak Szakállasról, Ipolyságról és még Korponáról is el­jönnek Csatára.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents