Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1965-07-10 / 27. szám
Megszelídüli az ármegindul az élei I1 Mint arról már olvasóink a napi sajtóból és a rádióból értesültek, folyó hó 5-én délután 14,45 órakor sikerült elzárni a csicsói gátszakadást 1, és ezzel útját állni a pusztító áradatnak, mely 18 napig kegyetlen erővel 1. zúdult Dél-Szlovákia egyik legtermékenyebb síkságára, hogy útjában * tönkre tegyen mindent, amit az ember alkotott, és a természettől nehéz 1 munkával kicsikart. Békés falvak kerültek víz alá, a házak százai omlottak össze, dús gabonaföldek és más vetemények pusztultak el a termé( szeti csapás következtében. Szorgalmas, békés emberek, családok váltak (( hajléktalanná egyik napról a másikra. Óriási károk keletkeztek a közúti * közlekedésben, a telefonhálózatban és a villanyvezetékben. A pusztulás f olyan nagyméretű, hogy az elveszett értékek számbavétele akár értékének 1 csak megközelítő meghatározása még hosszú ideig eltarthat. Megkísérel*( jük összefoglalni a tragikus eseményeket, a védekezés hősi munkáját, ' pártunk, kormányunk, állami szerveink és dolgozóink erőfeszítéseit a \ károk eltávolítására, a károsultak megsegítésére és az elpusztított fal* vak, a mezőgazdasági és más üzemek helyreállítására. Ember és gép az ár ellen Á csicsói elzáró körgát építésének technikai vezetője Pavol Horny mérnök így nyilatkozik az árvíz terjedelméről és a körgát építéséről: Folyóink vízmennyiségének szempontjából a Duna után a Vág és a Vltava következik. A Vágón évi átlagban másodpercenként 1200 köbméter víz folyik le. A Vltava medre átlagban másodpercenként 150 köbméter vizei enged át. A csicsói áttörésen minden pillanatban 1380 köbméter víz ömlött ki, tehát kb. annyi, mint a két folyó átlagos víz áteresztésé. A 80 méter széles szakadáson minden 24 órában közel 120 millió köbméter víz folyt át. Elrémítő volt ez az áradat. Ügy látszott, hogy reménytelen munkára vállalkoztunk. Amikor azonban a szakemberek sok lehető és még több lehetetlen tervéi mérlegeltek, kiválasztották a legreálisabbat, sok ezer ember, sok száz teherautó és más technikai felszerelés érkezett a helyszínre, és felvette a harcot az áradás ellen. Mire elkezdődött a tényleges munka, újra eleredt az eső. A nehéz gépek, teherautók üresen is a tengelyig merültek a sárba és három napra be kellett szüntetni a mankót. Hat kilométer szilárd utat kellett építeni, hogy a járművek és gépek megközelíthessék a szakadás helyét’. Ez csak egy héttel a szakadás után következhetett be. Katonáink életveszélyes körülmények között pontonhidat építettek az áttörés felett és éjjel-nappali szakadatlan nehéz munkával elkezdtük két oldalról Csicsó és Medve felől a körgát építését. Nem tagadom, a munkák gyorsabb előrehaladásával számoltunk, de a víz áthúzta számításunkat. A háromnapi kényszerszünet alatt a zúduló ár fákat sodort ki és némely helyen 15 méter mélyen mosta ki a talajt. Menet közben meg kellett változtatni az eredeti tervet és meg kellett hosszabbítani a gát vonalát. Majd több uszáíyi süllyesztettünk el és elkezdődött a víz útjának végleges lezárja. A szakemberek véleménye szerint az adott körülmények között ez a módszer volt a legalkalmasabb. Ezt tartotta helyesnek Bencsík Béla, a Győri Vízgazdálkodási Igazgatóság főmérnöke is. Az ő véleménye szerint az elzárási munka 28 napot vett volna igénybe, Dolgozóink azonban ezt a munkát jóval rövidebb idő alatt végezték el. Naponta 900—1000 nehéz teherautó terméskő rakományát építettük be a körgátba. A vállalatok egész sora, többek közt a Dunaj—Váh vállalat, a Hydrostav, az Állami Erdészet, a Doprastav és az Állami Útépítés dolgozói vettek részt a munkában és mindnyájan maximális igyekezetét fejtettek ki. Mindnyájuknak hála és köszönet jár. Nem munka volt ez, hanem harc, amelynek megvívása emberfeletti erőfeszítéseket követelt. A különféle’ rémhírek ellenére kijelenthetem, hogy egyetlen emberélet sem esett áldozatul a gátszakadás elzárásánál, sőt komolyabb sérülés sem történt, — fejezte be nyilatkozatát Pavol Horny mérnök. P. E. Segít az egész ország J. Pillér élvtárs, miniszterelnök helyettes, a különleges kormánybizottság elnöke, sajtókonferencián nyilatkozott az elárasztott területek helyzetéről. a mentési munkák menetéről és a károsultaknak nyújtandó segítségről. A sajtókonferencián jelen volt' J. Burian mérnök, földművelésügyi miniszter, a pénzügyminiszter helyettese, valamint a Központi Népi Ellenőrző és Statisztikai Bizottság képviselője. A miniszter bevezetőjében Elmondotta, hogy az árvíz Dél-Szlovákiában összesen 140 000 hektár mezőgazdasági területet árasztott él, ezen felül 62 ezer hektáron tört fel a talajvíz. 47 községből 52 000 lakost telepítettek ki. Megállapította továbbá, hogy 4925 gyermeket az ifjúsági otthonok, pionír táborok és más intézmények fogadtak be. 3152 gyermeket Nyugat-Szlovákia más helyein helyeztek el, a többieket pedig a csehországi kerületekbe szállították. Mindenhol jól gondoskodnak róluk, mindnyájan új cipőt és ruhát' kaptak, s állandóan tanítóik felügyelete alatt vannak. A kormánybizottság kéri a szülőket, hogy ne nehezítsék a bizottság munkáját, mert a gyermekeknek jobb, ha barátaikkal együtt vannak és gondoskodnak róluk, mintha szüleikkel ideiglenes lakhelyeken kellene meghúzodniok. A Fö FELADATOK Mindének előtt helyre keli állítani az utakat, a vasúti közlekedést, a villanyhálózatot és a lakásokat. A szakemberek százai a köztársaság egész területéről megállapítják a károkat és igyekeznek a legrövidebb időn belül normalizálni az életet az elárasztott területen. Nem könnyű munka ez, mert a vizet a becslés szerint csak kb. hat hét múlva lehet a medrekbe visszatéríteni. Jelenleg kb. 1 milliárd köbméter víz fekszik az elárasztott területeken. Burián mérnök földművelésügyi míhiszter tudatta, hogy csehszlovák szakemberek utaztak Ausztriába, hogy az osztrák meteorológusokkal együtt megállapítsák, milyen lesz a Duna vízállása a következő hónapokban. Az Alpokban ugyanis még mindig lassan olvad a hó. A Duna szintje előre láthatólag csak augusztus hónapban normalizálódik, de természetesen csak akkor, ha nem esik le rendkívüli csapadék. A különleges kormánybizottság három technikai törzskart szervezett Bratislavában. Az első csoport azokkal a technikai kérdésekkel foglalkozik, amelyek az elárasztott területek újjáépítésének előkészületeit’ érintik. A másik csoport az anyagi ellátást biztosítja, a harmadik pedig a károsultak egyéni megsegítésével foglalkozik. Már előre is biztosra vehető, hogy a helyre állított községek korszerű képet kapnak. A családi házak új típustervei már készülnek, építési kapacitásokat szabadítanak fel és várható, hogy az elárasztott területek minden polgára részt vesz majd az újjáépítésben, főleg a dunaszerdahelyi, a komáromi, a bősi és a nagymegyeri körzetben. Nagy figyelmet szentelünk a mezőgazdasági talaj rekonstrukciójának, hogy a föld minél hamarabb megművelhetővé váljék. Ezekben a napokban bevetésre kerültek az Agrolet repülőgépei. Továbbra is kötelező az az elv, mely helyteleníti a kitelepítettek egyéni visszatérését. A visszatérés csak akkor válik időszerűvé, ha majd nem fenyegetnek a járványos betegségek. Először a helyi nemzeti bizottság tagjai és a közbiztonsági szervek térnek vissza az elhagyott falvakba. A miniszterelnök helyettes ezután méltatta azt az önkéntes és gyors segítséget, melyet a köztársaság öszszes kerületei felajánlottak és nyújtanak a kárt szenvedett polgároknak. A bratislavai bankszámlára eddig több mint 4 millió, a prágaira közel 6,5 milliót küldtek Be az egyes polgárok. A konferencián szóba került' a kártérítés kérdése. A miniszterelnök helyettes bejelentette, hogy a károkat az Állami Biztosító fogja felbecsülni. A biztosító fizeti ki a kártérítést is. Azok a polgárok pedig, akiknek nincsen érvényes biztosítása, az államtól kapnak kártérítést. Ezen felül az Állami Takarékpénztár kamatmentes kölcsönöket nyújt házak építésére, kijavítására és más célokra. A különleges bizottság újra összeül először a helyszínen, majd Bratislavában, hogy a további intézkedésektről tárgyaljon és határozatokat hozzon. Bizonyos, hogy a víz elvonulása után megerősítik a Duna egész gátrendszerét. 2 SZABAD FÖLDMŰVES 1965. július 10. Ilyen képeket lát a pilóta a Csallóközben és a komáromi járásban. A modern gazdasági épületeket elöntötte a víz. Az istállók és a tárolók üresek. Ez a hallottian csendes és néptelen táj azonban rövidesen újra az élet zajától lesz hangos. (M. Vojtek felvétele) A Dolny Peter-i szövetkezet határát ellepő víz már lassan apadni kezd és a szövetkezeti tagok hozzáláttak a kukorica sarabolásához. Az elárasztott terület közelében a talaj még nagyon vizes, de itt sem engedhetik meg, hogy a gyom megfojtsa a kukoricát. Képünkön Turányi György traktorost, valamint Fekete, Valachovié és Ziaóek elvtársakat látjuk munka közben. (Fényképezte: B. Duáek) Emberek és elemek Az árvíz sújtotta területére talán a köztársaság minden járásából emberek érkeztek, hogy segítsenek. Katonák, civilek, mind egy céllal: menteni ami menthető. A katasztrófa helyszínére érkezett munkatársunk néhány beszámolót küldött azokról, akik 14 napon át harcoltak a féktelenné vadult elemmel. Ezek közé tartozik például Alojz Obuch, a szenicai teherautósok vezetője is. Ö szervezte eleinte a homokzsákok szállítását a fenyegetett helyekre. Amikor hírt kapott a csicsói gátszakadásról, azonnal a legveszélyeztettebb szakaszra sietett, majd éjjel-nappal köveket szállított a kőbányából a gátszakadás betöltésére. A túlterhelt nehéz kocsik sokszor kerékágyig ragadtak a sárba. A teherautókat újra meg újra ki kellett szabadítani, hogy folyamatossá tegyék a szállítást. Egy másik hőse az árvíznek V. Gasparík, aki kétéltű jármüvével e napok „frontsofőrje" lett. De nemcsak‘r a mi embereink érdemelnek dicséretet. Egy szovjet utász-egység éjt nappallá téve dolgozott a legnehezebb szakaszon. S amikor munkatársunk beszélgetésbe elegyedett velük, ketten közülük, M. J. Ananovics Pomezel és L. T. Deniszenko, az ukrajnai Ivano községből, nem magukról beszéltek, hanem arról, milyen nagyszerűen harcoltak az árvíz ellen a mi katonáink. Ojból meg kell emlékeznünk arról is, milyen nagyszerűen viselkedtek a dolgozók mindenütt az egész országban. Az áradás óriási kiterjedéséről hallott első hírek nyomán a spontán segíteniakarás számos példáinak voltunk tanúi mnidenütt és — ami a leglényegesebb, — konkrét ajánlatokkal igyekeztek enyhíteni a sok bajon. Nem mintha kormányunk és az illetékes szervek a kezdettől fogva nem követtek volna el mindent a lehető legtöbb érték megmentése érdekében. Az emberi együttérzés ez esetben tényekben nyilvánult meg egész hazánkban. Az árvíz sújtottak számláján már eddig több mint tíz millió korona gyűlt össze és ez az összeg örárólórára gyarapodik. Különösen a földművelők, szövetkezeti tagok és állami gazdasági dolgozók éreztetik szolidaritásukat a károsultakkal. Ezek mindenekelőtt az ezévi jó szénatermést r igyekeznek felhasználni az elárasztott területekről megmentett szarvasmarha takarmányigényeinek biztosítására. A Stary Plzenec-i EFSZ-ben, ahol a köztársaságban elsőként értékesítették szénájukat, elhatározták, hogy néhány további szövetkezettel együtt egy vagon takarmányt termelnek az elárasztott területek vállalatai javára. A Pfesticei Állami Gazdaság 5 vagon szénát adományoz. A Plzefí-Dél járásban 85 vagon takarmányburgonyáról mondtak le a kárt szenvedett dél-szlovákiai járások javára. De hasonló adatok felsorolásával talán egész lapunkat meg tudnánk tölteni. A legközelebbi napokban kezdődik a második fejezete a dél-szlovákiai drámának. Az állami szerveknek nem csekély feladatot okoz majd most, hogy megakadályozza a lakosság idő előtti visszatérését a tönkrement otthonokba. A legsürgősebb tennivaló ezekben a napokban a szükséges egészségvédelmi intézkedések végrehajtása, a vízellátás és a fertőző betegségek veszélyeinek kiküszöbölése. A víz valóságos sivatagot hagy hátra maga mögött, Már ezért is hatványozott értékkel bír minden ajándék és segítség, mely az élet megújítását teszi lehetővé. Az Észak-csehországi Kerület 600 tonna cementet, 550 tonna meszet és más fontos építőanyagot szállít a Csallóköznek. Dél-Csehországban kiszemeltek néhány Duna-vidéki földművesszövetkezetet, amelyet az újjáépítés folyamán ellátnak építőanyaggal, sőt iparosokkal is. Különösen értékesek azok az ajándékok, amelyek példás munkaigyekezet eredményeképpen kerülnek az árvíz sújtotta községekbe. A zselesicei kőbánya dolgozói pl. 500 tonnányi külön műszakban termelt anyagot szállítanak le. Dél-Szlovákiával foglalkoznak jelenleg a minisztérium - mindenek előtt a földművelésügyi — továbbá a gépipar és építésügyünk. De segítségüket ajánlják fel ipari vállalataink éppúgy, mint szövetkezeteink és állami gazdaságaink is polgáraink százezreivel együtt. És szent meggyőződésünk, hogy az együttérzés hatalmas folyama elárasztja és leküzdi a dél-szlovákiai katasztrofális árvíz minden következményét, bármily súlyos is legyen az. Árvíz utáni gondok a komáromi járásban ■ Az árvíz nagy mértékben sújtotta a növénytermesztést ■ Üj falvakat építenek ■ A szövetkezeteket a szakosítás szerint újítják fel ■ A komáromi járás szövetkezeteinek elnökei és az állami gazdaságok igazgatói Bajcson tanácskoztak. A Komáromi Járási Mezőgazdasági Igazgatóság által összehívott értekezleten a károkról és a jövőről beszéltek. Megállapították, hogy a szántóterület 66 százalékán, a rét 93 %-án és a legelő 81 %-än ment tönkre a termés. A víz gyorsan apad és a páti gátszakadás környékén még nagy területen termelhetnek takarmányfélét. Hogyan tovább? Ez volt a főtéma. Az ideiglenesen evakuált állatállományt olyan gazdaságokba kell szállítani, ahol hosszabb ideig lehetnek. A munkaképes szövetkezeti tagok a határvidéken minden ledolgozott nap után 200 kg szénát kaphatnak szövetkezetük számára. Mehetnek a középszlovákiai kerületbe is takarmánybegyüjtésre, ahol a rendes díjazáson kívül ingyen szállást és élelmezést kapnak. A legközelebbi napokban fertőtlenítik a kevésbé megrongálódott lakóházakat és gazdasági épületeket. Ahol a föld szárad, azonnal szántanak és vetnek. Az elárasztott területeken némely szövetkezetben élőiről kell kezdeni mindent. Néhány falut ^Ijesen újjá kell építeni. A szövetkezeteket a szakosításnak megfelelően építik újjá, a gyengébbeket az erősebbekhez csatolják, vagy az állami gazdaságokhoz. Az értekezlet résztvevői javasolják, hogy a tanyalakók már csak falvakban építsenek új házakat, ahol korszerű, kettes és négyes családi házak épülnek. Az állami biztosító a piaci eladás tervének megfelelően téríti a szövetkezeteknek a kárt, és a rekultivációs, valamint a takarmányszállítási költségeket is.
