Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1965-07-10 / 27. szám
Bratislava, 1965. július 10. Ära 80 fillér XV. évfolyam, 27. szám. Lapunk tartalmából: Barangolás a Kelet-szlovákiai síkságon . . 3. old. <• Júliusi vadásznaptár...................................7. old. j( Halászat.................................................... 8. old. ij A munka biztonságot jelent.......................10- old. A jóság és emberség sebeket gyógyít . . 11. old. ij Pesti János: Esküvő..................................12. old. Táplálkozás és szépség............................14- old. i| A harmadik.................................... ... 15. old. j| Minden gépre szükség lesz A Rimaszombati Járás Termelési Igazgatóságának dolgozói idén a szokottnál nagyobb körültekintéssel ellenőrizték a szövetkezetekből beküldött aratási munkák tervét. Érthető a fokozott gondoskodás, hiszen a rossz időjárás a rimaszombati járás határán is otthagyta bélyegét. Az amúgy is dirpbes-dombos területen most még az állandó esőzés is akadályokat gördített a szövetkezeti tagok elé. Az emberek nem nézik ölhetett kézzel az eső romboló munkáját. Habár a természet akaratát teljes mértékben nem akadályozhatjuk meg, mégis csökkenteni akarják a csapadék-okozta kárt. A szövetkezetek javítóműhelyében az utolsó napokban jóformán éjjel-nappal folyik a munka. A javítók gyorsított ütemben dolgoznak, mert a gépjavítás eredeti tervét majdnem mindegyik szövetkezetben kibővítettek egy-egy félig vagy teljesen selejtezett gép javításával. Ezekre is szükség lesz, ha időben végezni akarnak az aratással. .,,Több javítóműhelyben az alkatrészhiány megnehezíti a munkát. Különösen az SK—3-as és 4-es típusú kombájnok, valamint a régebbi cséplőgépek javítása okoz gondot. Ezekhez a legnehezebb alkatrészt szerezni. Az emberek azonban kitartóak. Ezt bizonyítja az is, hogy a 126 kombájnból már csak néhány vár javításra. A gabonaneműek 50 %-áf, vagyis 12 ezer hektárt szeretnének kombájnnal aratni. Azért mondom, hogy szeretnének, mert a rimaszombati járásban az utóbbi napokban is esett az eső, s így egyik óráról a másikra csökken a gépi betakarítás lehetősége. A talaj több helyen annyira lágy, hogy géppel még pár hét múlva sem lehet rámenni. Tehát nem marad más hátra, mint megfogni a kasza nyelét. Eddig 500 hektár kézi aratásával számolnak. Ez persze nem végleges, még mindig bővülhet a nem kívánatos hektárok száma. Egy kombájnra 90 hektár terület learatását tervezik. Még így is 780 hektár vár majd segítségre. Értve ezalatt a zilinai és a Dolny Kubín-i járásból érkező 12 kombájnt, s a Csehországból jövő kombájnosokat. A segítségért nem maradnak adósak. A rimaszombati járásból az aratás befejezése után 15 kombájn megy a náchodi járásba és szükség szerint a zilinai és a Dolny Kubín-i járásba is. A kombájnosok aratási versenyét a szövetkezeteken belül és a szövetkezetek között szervezik meg. A verseny feltétele a learatott terület mennyisége, a magas hektárhozam elérése, és a szemveszteség csökkentése lesz. A termelési igazgatóság dolgozói idén nagy figyelmet fordítanak a szalmabetakarításra. Ugyanis az előző években a rimaszombati járás területén rendszeresen elhúzódott a szalma betakarítása, ami fékezte a tarlóhántást. Ezt a hiányosságot most jó munkaszervezéssel akarják kiküszöbölni. Sok helyen a szalmaprés után pótkocsit akasztanak, s így azonnal kazlazzák a szalmát. Figyelembe veszik a nagybalogi szövetkezet példáját, ahöl tavaly tíz nap alatt betakarították a szalmát. Előrelátó intézkedésekkel felkészülnek az esetleges esőzésre, lehetőség szerint megelőzik majd a károkat. -zs-Seaítenek a bajbajutottakon A csilizradványi, balonyi és medvei iskolások Kubeszek Rudolfné és Kovács Tiborné tanítónők felügyelete alatt második otthonukban - a lévai óvónőképző internátusbán - jól érzik magukat. (N. Kovács István felvétele) A szépség és öröm bemutatója a strachovi stadionban Az érsekújvári járásban másodveteményekkel pótolják a szénát Az érsekújvári járás területén is óriási károkat okozott a hetekig tartó e-o. A taiajvíz, a Nyitra, Éitava és Céténke folyó több mint 11 ezer hektár termőföldet öntött el. Az őszi mélyszántás óta ezemégyszáz hektár lege 560 brigádóra (12 320) korona) ledolgozását vállalta. Ezenkívül az üzem üdülőközpontjában 25 felnőtt és 80 gyermek számára nyújtanak hajlékot. Érdemes még megemlíteni a Kirov üzemet, ahol a dolgozók túlóráik ellenértékét, mintegy 60 ezer, majd sorrend szerint a farnadi szövetkezetét, amely 50 ezer koronát adományozott az árvízkárosultaknak. Nagyon hasznos ezenkívül a kisebb üzemek és intézmények felajánlása is, amelyek lehetőségükhöz mérten segítettek. Például a téglagyárak (1—2 részleg) 27 ezer téglát adott, az 1. részleg, továbbá 1600 koronát, a 2. pedig a dolgozók júniusi fizetésének 3 °/o-át ajánlotta fel. Kívülük az Ipolysági Kommunális üzem 7000, a Sahanka rövidáru üzlet dolgozói 7000, a Lévai Baromfifeldolgozó Üzem 5000, a Béke üzem 10 000, a pukaneci Drevo üzem 15 000 koronát adományozott. Az árvízkárosultak megsegítésében nagy részt vállalt a járás ifjúsága is. A CSISZ járási bizottságának kezdeményezésére június 25—29-én járási műszakot rendeztek, amelybe 3955 CSISZ tag kapcsolódott be, s az elvégzett munkáért járó pénzösszeget felajánlották a csallóközi árvízkárosultak megsegítésére. Nagyon példás és mások számára is követendő a járási állategészségügyi központ dolgozóinak cselekedete is, akik közös egyetértésben elhatározták, hogy júniusi fizetésük két napra eső részét mintegy 6000 koronát az árvízkárosultaknak adományozzák. A járásban még több hasonló jó példa is akad. Sok helyen még csak most döntenek a támogatás formájáról és terjedelméről, de a bejegyzett adományok pénzértéke eddig is jóval túlhaladja a 300 ezer koronát. Az emberek, a dolgozók jól tudják, hogy a puszta sajnálkozás még nem segítség. A részvét mellé anyagiakra is szükség van. Aki jelenleg fukarkodik, hullathat bár krokodilkönnyeket is, senki sem hiszi, hogy igazán együttérez a bajbajutottakkal. Azt akarjuk, hogy a Csallóköz régi falvaiból korszerűbbeket, mezőgazdaságából pedig az eddiginél eredményezőbbet építsünk. Ehhez pedig sok pénz kell. HOKSZA ISTVÁN szántóföldet nem íudtak megközelít téni. Ezer hektár búza, 900 hektár árpa, 1500 hektár kukorica, 500 hektár cukorrépa és még számos növény áll víz alatt. 3500 hektár rét és legelő hasznavehetetlen Legjobban a takarmány veszteségéi érzik majd meg a járás szövetkezetei. Több mint 3500 hektár rét és legelő termését mosta el a víz. S ha még csak a vízre lenne panasz!... De a víz után ott marad a hordalék, az iszap és a sok bosszúságot okozó arzénhamu, mely teljesen ehetetlenné teszi a takarmányt. Az arzénos víz a Céténke folyóból került a rétekre, melynek vize a Zem. Kostolany-i villanymű szennyvizétől lett arzénos. A kerületi laboratóriumban most vizsgálják a víz után megmaradt széna takarmányozhatóságát. A laboratóriumi vizsgálat eredményét még nem ismerik. Ám valószínűleg sem a szénát, sem a sarjút nem lehet majd az állatokkal etetni. Jó lesz, ha a jövő évi termést tudják hasznosítani. Óriási veszteség ez a szövetkezeteknek. Mojzesovoban például 300 hektár az összterület', mélyből 180 hektár rét. Most mind a 180 hektárt víz borítja. Az állatokat kénytelenek az istállóban tartani, s egyéb takarmány híján feletetni a lucerna első kaszálását. Ugyanezt lehet elmondani a nagykéri, mánai, vagy a komjaticei szövetkezetről, ahol 1000 darab szarvasmarha nélkülözi a legelőt. A szorgalom határtalan A szövetkezeti tagok látva a szénaveszteséget, még nagyobb odaadással, szorgalommal gyűjtik a hereféléket. Egy levél lóherének, egy szál lucernának sem szabad kárbavesznie. Kihasználnak minden percet, éjt nappallá téve dolgoznak, hogy minél előbb kazalba kerüljön a megmaradt takarmány. A járás területén több mint 16 ezer A losonci járás földművesei az elmúlt' napokban már több mint 900 mázsa korai burgonyát' adtak a piacra. A varbói szövetkezetesek 450 mázsa korai burgonyát adtak el közel 100 ezer koronáért. Szállítják a korai burgonyát a kővári, keszihőci, bátorfalusi és siraki szövéíkezétesék is. Ha az idő még jobbra fordul, a losonci járás állami gazdaságai és szövetkezetesei minden munkaerő bevetésével még ebben a hónapban 110 vagon korai burgonyái juttatnak a piacra. hektárnyi takarmányt vetettek, melyből tavasszal 7000 hektárt kiszántottak. Lóheréből 9600 hektár maradt'. Ezen a területen már elvégezték az első kaszálást. Széna helyett keverékek A szénaveszteséget teljes mértékben nem lehet pótolni. Az újvári járás szövetkezetesei azonban mindent megtesznek, hogy a széna hiányát ne érezzék meg az állatok. Megkezdték a víz levezetését a ré-' tekről. Ott, ahol lassan folyik el a víz, lefolyó csatornákat készítenek, hogy meggyorsítsák a talaj száradását. Mihelyt rámehetnek a földre, trágyázzák a rétet, legelőt, hogy ezzel is segítsék a fű növését. A használhatatlan részeket felszántják és silókukoricát, kukorica és napraforgó keveréket, muhart, valamint kölest vetnek bele. Silóból maximális mennyiséget készítenek. Eddig 8172 tonna őszi keveréket silóztak le. Silózás terén az elsők között vannak a palárikovói szövetkezetesek, akik 20 hektár őszi keveréket és 50 hektár lóherét silóztak le. A jatovi szövetkezetesek 70 hektárról 5000 mázsa lóherét raktak silógödörbe. A hiányzó fehérjemennyiségét is pótolják. 2000 hektárba hüvelyes keveréket vetettek, amely nagyon jól sikerült. Zölden nem is tudjuk mind feletetni. Ezért a legtöbb szövetkezetben úgy határoztak, hogy megszárítják, s így tárolják. A hiányzó szénamennyiséget részben szárított keverékkel biztosítják. A tavalyihoz mérten idén több szarvasmarhát küldenek a hegyi legelőkre. Ezzel is több takarmányuk marad a téli hónapokra. Amint látjuk, az újvári járás szövetkezetesei a nehézségek ellenére sem hátrálnak meg. Minden lehetőséget felhasználnak az állatállomány takarmányadagjának biztosítására. H. Zsebik Sarolta ACSEMAD0K országos dal-éstáncünnepélyének* előkészítő bizottsága tudatja az 'érdeklődőkkel, hogy a gombaszdgiünnepélyt1965.]ÚLIUS10-11-ÉN; tartják meg. A szocialista mezőgazdaságért! A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK HETILAPJA A vállalatok ezrei s az egyének tízezrei adták tanúbizonyságát az árvízkárosultakkal való együttérzésüknek az utóbbi napokban. Szaporodik azoknak a száma, akik anyagi, illetve pénzbeni támogatásban részesítik a bajbajutottakat, s befogadták a hajléktalanná vált menekülteket, valamint gondozás alá vették a hozzájuk szállított jószágot. A lévai járásban ezernél jóval több felnőttet és iskolás gyermeket fogadtak be s annak ellenére, hogy az Ipoly mentén is pusztított az árvíz, s a megállapítások szerint a mezőgazdaságnak 34 milliós kárt okozott, mégis elhelyeztek 2345 szarvasmarhát) 5219 sertést, 1319 juhot és rengeteg baromfit. Az állatok jelentős részét Ipolyságra, Zselízre, Farnadra, Nagyöívedre és más községekbe szállították. Kétségtelen, hogy már ez is jelentős segítség, de úgy vélték, hogy e(től többre képesek. A járási ármentesítő bizottság kezdeményezésére üzemegységenként és tnunlíflhplvpnlípnt mpnvitattnk a sp-ynaey iu»auui iui man, uuic a jatao üzemeiben nagyszabású gyűjtést indítottak. Egyesek anyagi tartalékalapot létesítettek, mások pedig pénzadománnyal segítették a csallóközieket. Több olyan üzem akadt, amelyben mindkettőre vállalkoztak az emberek. Ebben az emberséges akcióban a legtöbbet a járási építőüzem vállalt magára, ahol a dolgozók 16 ezer brigádóra ledolgozására tettek fogadalmat, s annak elienértékét, mintegy 80 ezer koronát valamint az igazgatói alapból készpénzben 20 ezer koronát, a 405— 7000-es folyószámlára ajánlottak föl. Ügy gondolom, hogy a Lévai Járási Építőüzem dolgozói és vezetői megérdemlik a dicséretet, s nemcsak a lévai járás üzemei előtt állíthatjuk példaképül őket, hanem Nyugat-, Közép- és Kelet-Szlovákia járásainak építőüzemei, valamint más vállalatai elé is. További példaként említhetnénk az Andezit kőtörő üzem dolgozóinak felajánlását, akik 66190 korona értékű anyag kitermelését, s gépesítő rész-
