Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1965-08-28 / 34. szám
Szemlélődés a zöldség-fronton GONDOK az ötéves terv készítése körül Zöldség- és gyümölcsellátásunk idén ugyanúgy akadozik, akárcsak az elmúlt esztendőkben. Sőt, a minőséggel nagyobb a baj, mint bármikor. Kivétel csak a külföldről behozott árunál tapasztalható. Kissé furcsán hangzik, de a csapadékdús nyár a zöldség- és gyümölcstermesztést is károsan befolyásolta. Ez a tény észrevehető piacainkon, megállapítható a felvásárló üzemekben, elsősorban a szövetkezetek és állami gazdaságok kertészeteiben. HA VAN KERESLET... Hogy reális áttekintést nyerjünk a zöldség és gyümölcstermesztés helyzetéről a nyári idény „bőségéről“, meglátogattuk a Vágsellyei Zöldségfelvásárló Üzem galántai fiókját, mely az elmúlt években minden alkalommal kiválóan teljesítette feladatát. Flaskár Ferenc elvtársnak, a raktár vezetőjének most is tele a keze munkával. Nemcsak a nagyüzemek szállítják nap mint nap a zöldséget, gyümölcsöt, de a kistermelők is jelentkeznek a maguk ötven, száz kiló barackjával, ringlóval, több esetben zöldséggel, Az árú ellenértékét azonnal kifizeti a felvásárló üzem. — Amelyik zöldség- vagy gyümölcsfajtából szükség mutatkozik a piacon, bármilyen Mennyiségben felvásároljuk mind a kistermelőktől, a nagyüzemektől, tekintet nélkül, kötöttek-e szerződést, avagy nem — mondja Flaskár elvtárs. — Idén a háztájiból is szívesörömest hordják a gyümölcsöt, mert átvételi ára sokkal magasabb a tavalyinál. JÖL FIZETTEK A KORAIAK Bosák Sándor, az üzem agronómusa a nagyüzemek félévi tervének teljesítését böngészi. Félévben valahogy gyengén állt a zöldségtermesztők „szénája“ anpek ellenére, hogy a korai zöldség termesztésében megtalálták számításukat. A hiányos tervteljesítését az időjárásból adódó egyhónapos kiesés okozta. — A saláta, kel, karfiol, káposzta, karotta, mind-mind jól sikerült. Kezdetben az eső segítette a koraiak fejlődését. Ezek után elegendő mennyiségű és minőségű árut kínáltak eladásra a kertészek. A zöldség ára is megfelelő volt, tehát megtalálták számításukat a termesztők. Csak egy esetben fordult elő, hogy a bejelentett időben a kelt nem tudtuk elhelyezni, de a szerződésnek megfelelően megtérítettük a korábbi árkülönbör Kérésének szívesen teszünk eléget a Brokolica vitamína, mint új zöldségféle félhasználására vonatkozóan, annál is inkább, mert az említett növény nem eléggé közismert. Bár két ízben már részletesebben tájékoztattuk olvasóinkat (a múlt esztendőben). A BROKOLICA VITAMlNA, a bimbós kél eredeti hazai alfaja. Mint a neve is elárulja, vitamindús zöldség. Könynyen emészthető és kedvezően hat az ember szervezetére. Ize a karfioléra hasonlít. Közvetlen fogyasztásán kívül jól bevált a konzervgyártásban és a hűtőiparban. Maga a bimbós kel a Földközi tenger körzetéből származik, ahonnan az első világháború után Nyugat-Európában,' majd Amerikában is elterjedt. £ SZABAD FÖLDMŰVES 1965. augusztus 28. zetét — fejtegeti a felvásrlással kapcsolatos kérdéseket Bosák elvtárs. Az agronómustól azt is megtudjuk, hogy egyik-másik üzem lehetőségeihez mérten iparkodik tervét teljesíteni. Ezek közé tartozik az alsószeli, a felsőszeli, taksonyi és a tósnyárasdi szövetkezet. Az alsószeliek például július végéig 1516 mázsa, a tósnyárasdiak 1258 mázsa zöldséget adtak el a felvásárló üzemnek. BAJ VAN A MINŐSÉG KÖRÜL Bizony többször láthatunk a piacön vékonyhúsú paprikát, apró barackot, kukacos szilvát, almát’, avagy silányabb zöldségét. Ez a jelenség nem egyedülálló. Idén országos méretben sem beszélhetünk minőségi áruról. Bár mindkét fél, a kertészet és a felvásárló üzem részéről is megvan a jóakarat, sajnos csak olyan árut adhatnak piacra, amilyen a szélsőséges időjárási viszonyok közt megtermett. — Idén a szokottnál jóval több panasz érkezik a zöldségelárúsító üzletek részéről a minőséget illetően, mint más esztendőkben — mondja Dóka Lajos, a felvásárló üzem minőségi ellenőre. — Bár mindent elkövettünk, hogy a panaszt megelőzzük, mégis akad kifogásolni való. A paradicsomra vonatkozóan például megegyeztünk a termelőkkel, ha lelkiismeretesen osztályozzák az árut, kilónként 40 fillérrel jutalmazzuk munkájukat. Ez az eljárás sikerrel járt, de sokkal rosszabb a helyzet a paprikánál. Dóka ’elvtárs a raktárba hív, hogy ott’ bizonyítsa a paprikára vonatkozó állítását. Megállunk az egymásra tetézett ládák előtt, majd az egyikből Külsejét tekintve a leveles kelre hasonlít, nem képez azonban kelfejeket és egy méternél magasabbra is megnő. A fő és mellékszárakon afféle „rózsacsokrok" képződnek, amelyek tulajdonképpen ki nem nyílott zöld bimbók. A csokor nagysága a termés begyűjtésének idejétől és a termesztési feltételektől függ. Fogyasztására részben a csokrok, részben az alattuk levő szár 12—14 om-es része alkalmas. Ha fokozatosan gyűjtjük be a termést és idejében eltávolítjuk a csokrokat, többszöri termést is "elérhetünk. A-későbbi csokrok ugyan kisebbek, de annál ízletesebbek, zsengébbek. Amint a levélen elegendő nagyságú csokor képződik, le kell szedni, különben könnyen elvirágzik és értéktelenné válik. A Vitamína kora tavaszi termesztésre alkalmas, májusra vagy júniusra esik termésének betakarítása. Ennél is nagyobb jelentőségű a nyári vetése és ültetése, amikór októbertől decemberig hoz termést. Ha lefedjük kisebb Zelinka Feri bácsi, aki tizenöt éve dolgozik a zöldségeseknél, az alsószeli EFSZ-böl érkezett l. osztályú paradicsomot mutatja találomra kiemel egy paprikát. A szemem elé tartja, úgy mutatja. — Nézze meg jól ezt a gyümölcsöt. Ha egy kicsit is konyít a zöldségtermesztéshez, nem kell sokat magyaráznom. A világoszöld paprika mindkét oldalát halványbarna csíkok tarkítják. Az ősz jele a hűvös éjjelek nyoma. A paprikára kedvező években a fa'tytyúh aj fásokon növekedő gyümölcshöz hasonlít, amikor szeptember végén, október elején a fagy elől mentik a termést'. Érthető, az ilyen paprika vékonyhúsú, zamatja elenyésző, külseje sem tetszetős. V „LEÉGTEK“ A PAPRIKASOK — Idén „leégtek" a paprikások’ — szögezi le tömören Dóka elvtárs. — Azok a kertészek, akik paprikára építették bevételük zömét, elbúcsúzhatnak tervüktől. Hektáronként átlagban nem ad többet 50 mázsánál, holott némely esztendőben 200—300 mázsa is megtérem. A tósnyárasdi szövetkezet kertészeit is hasonló sors éri. Több mint nyolc hektáron termesztenek paprikát", mituán 1500 mázsa eladására kötöttek szerződést’. A jelek szerint jő lesz, ha felényiré teljesítik majd eladási tervüket’. Az elmondottak arra vallanak, idén a pénzbevétel terén nem remekéinek a kertészek. Az egyes termelési mutatók valóban nagy kilengésről tanúskodnak, ám a sokéves tapasztalattal rendelkező kertészek jóvoltából előreláthatólag az előirányzott pénzügyi terv nem szenved csorbát’. Az alsószeliek például a tervezettnél jóval nagyobb hektárhozamot várnak petrezselyemből és zellerből. A tósnyárasdiak szintén rekordtermést sejtenek zellerből. Hektáronként 300 mázsával számolnak. KÍégállápítást nyert, hogy az őszi káposztafélék, valamint a gyökérzöldségek a vártnál nagyobb hektárhozammal kecsegtetnek, mélyek mind mfnnyiségbén, mind pénzügyi téren jórészt pótolják majd a szeszélyes időjárás-okozta veszteségekét. —sá— fagyoknak is ellenáll. Termesztésének módja hasonló a káposztafélékéhez, de azoknál igénytelenebb és jobban bírja az időjárás viszontagságait. A Vitamína konyhai elkészítésének módja változatos. Általában karfiol módjára fogyasztják, de ízletes levest is főzhetünk belőle. Kívánatos lenne, hogy termesztése nagyobb tért hódítson és a házikert-tulajdonosok is meghonosítanák, mert gazdagítja az étlapot. Egyúttal kisegít bennünket olyan időszakban, amikor tél elején már friss zöldség csak szórványosan kerül asztalunkra. Jól bevált a Vitamína ugyancsak az erdei vad takarmányozására is. Szép eredményekről számolhat be erről a Ban6ká Stiavnica-i Vadászati Kutatóintézet. Mielőtt általánosan elterjedne a Vitamína, a Vyskumny ústav zeleninársky, Olomouc-tól szerezhető be vetőmag, s az érdeklődők részére hasznos tanácsot nyújtanak a magfogást illetően is. Nemcsak a határban, hanem a szövetkezet irodájában is lázas munka folyik. Az ökonómus asztalán nagy halom papír fekszik — azt sem tudja, melyikhez nyúljon előbb. Az egyik fölött hosszan elgondolkodik. Számokat ír egymás alá, összeadja, s csóválja a fejét. Elölről kezdi a számolást, majd bosszúsan leteszi a ceruzát. — Kevés. Akárhogyan is számolom, kevés. Az istálló építésére már nem futja. Pedig ez elkerülhetetlen, ötven darab szarvasmarhát a jelenlegi istállóban sehogy sem tudunk elhelyezni — bosszankodik. A hosszúréti szövetkezet ökonómusa az ötéves terv irányszámai felett gondolkodik. A tervjavaslatokról már ugyan beszélgettek a vezetőségi gyűléseken, de a konkrét intézkedés mégiscsak az ökonómusra maradt. Az irányszámok szerint a negyedik ötéves terv utolsó évében az 1965-ös évhez viszonyítva 100 %-kal kell emelniük a szarvasmarhahús termelését és eladását. Ezt különösebb nehézség nélkül el is érhetik. Am komolyabb problémák merülnek fel a tejeladásban. Mert a tejtermelés 100 százalékos növelése a tehénállomány létszámának 50 darabbal való emelését követeli meg. S éppen itt á bökkenő! Hová tegyék az 50 darab tehenet, ha nem építhetnek istállót?... Az igaz, hogy az építkezések távlati tervében szerepel a szarvasmarha-istálló építése, csakhogy a járási termelési igazgatóság által meghatározott beruházási irányszámok annyira korlátozottak, hogy abból az egyéb fontosabb' építkezések mellett a tehénistálló építési költségeit lehetetlen fedezni. A tehenek íejelékenységének emelésével az ötéves terv végén évi 2000 literes fejési átlagot szeretnének elérni a mostani 1650 literrel szemben. Ez 27 literrel lennei . több a járási átlagnál. A szövetkezetnek már három éve gümőkór-mentes az állománya. Évente az állomány 20 %-át saját nevelésű állatokkal frissítik fel. Ebből arra következtethetünk, hogy a szarvasmarha-tenyésztésre kedvezőek a feltételek. Érthető tehát, hogy Hosszúréten a szarvasmarha-tenyésztésre szakosítanak. A sertéstenyésztés megmarad a jelenlegi színvonalon. A 400 darab sertés részére épületük van. Persze ezek régi típusúak és így nem felelnek meg a korszerű sertésnevelés követelményeinek. S mi lesz a meglévő 800 darab baromfival? Ezt a kérdést nem nagyon ajánlatos feltenni az ökonómusnak, mert hallatára legszívesebben félretenné az egész tervjavaslatot. — A baromfi miatt nem tetszik nekem az egész ötéves terv. Pedig vannak benne jó gondolatok, csakhát ez a baromfitenyésztés!... Képzelje el!... 1970-ig teljes mértékben fel kell számolnunk a baromfiállományt. Ez rendben is lenne, hiszen erre az ágazatra csak ráfizetünk. De mikor selejtezzünk, ha a jövő évi terv még 10 8/o-os emelkedést ír elő?! A szövetkezet nem ismeri az állam irányszámait, és így magunktól nem tudhatjuk, melyik ökonómus. Ez bizony probléma. Mert közellátásunknak sem mindegy, ha a szövetkezet vezetősége saját elképzelése évben szüntessük meg a baromfitenyésztést — mondja szomorúan az szerint az egyik évről a másikra kiselejtezi a baromfiállományt. Hiszen ez egyszerre 150 ezer tojás hiányát jelentené. A jelenlegi viszonyok mellett legjobb lenne, ha már jövőre felszámolnák a baromfiállományt. A gazdasági udvar egyáltalán nem felel meg baromfitartásra. Az udvar több részén méteres mélységű talajvíz áll, ami a legjobb fészke a betegségeknek. A baromfitelep körül egy szál füvet sem látni. Gyakran felüti fejét a kannibalizmus, s bizony nem kelt kellemes látványt a tollától megfosztott baromfiállomány. Ilyen körülmények között hiába cserélik ki tavasszal az állományt, őszre újból elterjed a betegség! Itt csak egy megoldás lehetséges: minél előbb felszámolni a farmot. A növénytermesztésben első helyre kerül a gabona termesztése. A szántóföld 60 %-án termesztenek majd búzát, árpát és rozsot. Az itteni terület ugyanis gabona termesztésére a legalkalmasabb. A három évi átlagos hektárhozam búzából 22, árpából 18, és rozsból 26 mázsa volt. Ez nem rekordtermés, de az itteni viszonyok mellett elég jónak mondható. Búzából 1970-ig 26 mázsát, árpából 22 mázsát, rozsból pedig 28 mázsát kell elérniük hektáronként. A járási átlag ugyanakkor búzából 28, árpából 27,6, rozsból pedig 25 mázsa lesz. Amint látjuk, a járási átlagot csak rozsból lépik túl hektáronként 3 mázsával. A járási átlaggal szemben mutatkozó különbség a talaj minőségével magyarázható^ Kukorica termesztésére szeszélyes á hosszúrét! határ. A magra térmeszíétt kukorica Kéktárhözama évenként változik. Átlagosan 32—35 mázsát érnek él hektáronként. A technikai növények közül teljesen kiszorul a cukorrépa, burgonya és á repce termesztésé. Megmarad a lén és kis területén a mák. A lén jövőjét a gépállomás segítségnyújtása Határozza meg. Ugyanis ez a növény sók kézi munkát igényel, és azzal a szövetkezet képtélén külső segítség nélkül megbirkózni. Jélenleg a szántóföld 28 %-án tétmésztenek takarmányt. Az állatállomány szakosítása és bővítése magp után vonja á nagyobb’ takarmányaláp szükségességét. Erre való tékinte’ftél á takarmányok területét 28 %-róI 32 %-ra bővítik a negyedik ötéves tervben. A szántóterület tehát a’ következő arányban oszlik majd még: 60 % gabona, 32 % takarmány, 8 % technikai növény. Ebből kitűnik, hogy a szövetkezét szakosítása az elkövétkező öl évbén a gabonaneműek termesztésére és a szarvasmarha-tenyésztésré irányul. E feladatok’ teljesítéséhez szükség van égy 50 vagon széna befogadására alkalmas csűrre. Ezzel megoldódna a takarmányszárítása (itt hideglevegös szárítást végeznének) és raktározása. Szükség van új műtrágya-raktárrá Is, mert jelenleg nagyon mostoha körülmények között tárolják a műtrágyát. Gépszínt is kell építeni, mert legfőbb idejé, hogy a meglévő gépek fedél alá kerüljenek. Az ötéves terv építkezései között jelentős helyet foglal el a gazdasági udvar rendezésé, mert a talajvíz kíméletlenül tör fel az udvar minden részén. Megbénítja a közlekedést, fékezi a gépek kihasználását. A növendékállatoknál például nem alkalmazhatják a trágyakihordót, mert az istálló végében méteres víz áll, s így nem helyezhetik el a szállítószalagot. Szükséges a gazdasági udvart minél élőbb lecsapolni, mert csak tiszta, rendezett környezetben lehet egészséges állatokat nevelni, s jó munkát végezni. A gazdasági udvar rendezettségétől is függ, hogyan tudják majd teljesíteni a negyedik ötéves terv feladatait. H. ZSEBIK SAROLTA Ilyen a hosszúréti szövetkezet gazdasági udvara VALASZ Stangel Lászlónak, Rimaszombatba .1 i 4 zöldség le- és jelrakását szállítószalag segítségével >égzik a jelvásárló üzem dolgozói (Foto: -nki-
