Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1965-08-28 / 34. szám
Érdemes tudni a Csehszlovák Minőségi Szabványról II A szabvá■ * • nyok betartása nagy jelentőségű a zöldség kitermelésekor és eladásakor. Az állami szabványok meghatározzák az egyes zöldségfajták követelményeit, például a fejes káposztára a CSN 46 3110 számú szabvány, a gyökérzöldségre a CSN 46 3120, a leveleszöldségre (saláta, spenőt, rebarbora stb.) a CSN 46 3130, gyümölcszöldség (uborka, paprika, paradicsom, dinnye, tojásgyümölcs, tök) számára a CSN 46 3150 számú szabvány érvényes. Az így meghatározott szabványok a zöldség minden fajtájára megtalálhatók. Ha a zöldség nem éri el a szabvány által az egyes osztályokban megkövetelt minőségi mutatókat, úgy azt alacsonyabb minőségi osztályba sorolják, vagy teljesen kiselejtezik, mint standardon aluli zöldséget. A zöldség szállítói a hibát leggyakrabban az osztályozáskor vétik. A rosszul osztályozott Zöldséget például nagysága szerint alacsonyabb minőségi osztályba sorolják (alacsonyabb árcsoportba) éspedig csak azért, mivel a kisebb egyedek száma meghaladja a szabvány által előírt megengedett mennyiséget. így történik azután, hogy például a helytelenül osztályozott eltevő uborkát az I. osztályból a II., illetve III. minőségi- és árcsoportba sorolják, annak ellenére, hogy az uborka 8Ó %-a eléri a felsőbb minőségi osztály számára előirt' méretet. Emellett az áru osztályozására szükséges költségek rendszerint jóval alacsonyabbak, mint az értékesítési árban így elérhető árkülönbség. Például a Diószegi Cukorgyár gazdaságában az uborka átvételekor mutatkozó állandó nézeteltérések kiküszöbölése érdekében két munkásnőt állítottak be, akik a leszedett uborkát átadása előtt az előirt nagyságok szerint ismételten osztályozták, s ehhez a munkához pontos méretű sablont kaptak. A költségek így körülbelül 1600 koronával emelkedtek (az osztályozást végző dolgozók bére), azonban az osztályozásán, illetve helytelenül osztályozott uborkával szemben 18 000 Kés többletbevételt' értek el. Ezek a példák mutatják, milyen eredményeket lehet elérni a műszaki szabályok ismerete és betartása által a zöldség értékelésekor. Igaz ugyan, hogy csaknem az öszszes mezőgazdasági üzem igyekszik jó minőségű terméket eladni, illetve a legjobb pénzügyi eredményt elérni. Azonban kevés az olyan szövetkezetek száma, amelyek kihasználják az állami szabványok betartásából és érvényrejuttatásából származó lehetőségeket. Ez a tény teszi lehetővé, hogy a műszaki szabványokat egyoldalúan csupán a szállítók irányában (szövetkezetek és állami gazdaságok) alkalmazzák, s nem egy esetben így komoly nézeteltérés keletkezik és a mezőgazdasági üzemek szenvednek kárt. VAJON MIT IS TANÁCSOL AZ ORVOS a gépjárművezetőknek, akik órákon át megerőltető figyelemmel ülnek a volán mellett és életek sorsa, vagyonok értéke és nem utolsó sorban saját egészségük, biztonságuk van kezükben. Hogyan őrizheti meg legbiztosabban a gépjárművezető fiziológiai és pszichológiai egyensúlyát? Az állandó figyelem és a munka fesztültsége olyan állapotot idéz elő, aminek ellensúlyozása csak céltudatos étkezéssel és bizonyos életrendű fegyelmezettséggel előzhető meg. Lássuk tehát, hogyan étkezzék a gépjárművezető nagy vezetés, hosszú út előtt. Megállapítható, hogy az éhség a koncentrációt és a reakciókészséget feltétlen csökkenti. A gépkocsivezető tehát sohase legyen éhes, de ne is táplálkozzék túlságosan bőven, mert a táplálkozással kapcsolatos élettani megterhelés ugyancsak koncentráció és reakciókészség csökkenéséhez vezet. Étrendje feltétlenül fehérjedús, könnyen emészthető, vitaminban és ásványi anyagokban gazdag étrend legyen. A túlzsíros táplálékot a puffasztó ételeket feltétlenül kerülje, vezetés előtt és vezetés alatt egyaránt. Mit ehet tehát, vagy mit vigyen magával a hosszú útra? A legalkalmasabb komplex fehérjét tartalmazó táplálék a tej. Tej, tejtermékek, túró, sajt fogyasztása tehát megengedett és javasolt. A másik ilyen fehérjeforrás a keményre főzött tojás. Természetesen néhány szelet kenyér, és keksz egészítsék ki a gépjárművezető étrendjét. Friss vagy szárított gyümölcs ugyancsak ajánlatos. Éppúgy, ahogy a citrom, a limonádé vagy az A Csehszlovák Állami Szabványok ismeretének hiánya a mezőgazdasági üzemek részéről a felvásárló szervezet számára lehetővé teszi, hogy a szabványokat a szövetkezetek és állami gazdaságok megkárosítására használják. A műszaki szabványokkal végzett céltudatos munka a mezőgazdasági üzemek számára nemcsak a termelés egész menetének helyes irányítását teszi lehetővé, hanem feltételeket teremt arra is, hogy figyelemmel kísérje a felvásrló szervezet munkáját a felvásárlás során és ellenőrizze az eladott termékek helyes osztályozását, valamint értékelését, nehogy anyagilag károsodás érje a szövetkezetét, illetve az állami gazdaságot, ami lényegesen befolyásolja termelésének hatékonyságát. Néhány példával bizonyítanám, hogy a felvásárló szervezetek nem mindig tartják szem előtt a műszaki szabványokat, illetve ezeket saját előnyükre módosítják: A Vlnohradyi EFSZ 90 mázsa borsói adott el, amit a Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat nagyszemű zöldborsóként a III. minőségi osztályba sorolt mázsánként 400 Kcs felvásárlási árral. A szövetkezet a borsó ilyen osztályozásával nem értett egyet és az ellenőrző minta felülvizsgálása után az egész mennyiséget nagyszemű borsóként a II. osztályba sorolták, mázsánként 520 Kcs vételárral. Az eladott mennyiség esetében az árkülönbözet 10 800 Kős. A felvásárló féliéielek önkényes megváltoztatásának további példája szintén az étkezési borsó eladásakor történt. A Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat báhofii raktára a központból érkezett utasítás alapján, ahol megváltoztatták a borsó elbírálásának és osztályozásának elveit (a szabvány és a rendelet meghatározásaitól eltérően), amikor is a zsizsikesség százalékarányát 20 %-ról 7 %-ra módosították, az említett raktár a 7 °/o-os zsizsikességet meghaladó étkezési borsót takarmányborsóként vásárolta fel 180 Kcs árban mázsánként. Emellett a Mező-, Erdő- és Vízgazdálkodási Minisztérium Közlönyében megjelent 175. számú hirdetmén 14. §-ának 2. bekezdése a következőket mondja: „A zsizsikkel 0,1—3 százalékban megtámadott étkezési hüvelyesek eladásakor a borsó árát 20, a lencse árát 30 koronával csökkentik az áru minden mázsájának tiszta súlya után. A zsizsikesség minden további 3 %-oí meghaladó nagyobb százalékaránya mellett mázsánként a borsó és a lencse árát 2,— koronával csökkentik. A 20%-os zsizsikességet meghaladó étkezési borsót és a 10 °/onál nagyobb zsizsikességü lencsét takarmányhüvelyesnek kell minősíteni, és a takarmányborsó, illetve takarmánylencse árában kell felvásárolni.“ A Bratislava-környéki Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság ellenőrző csoportja dolgozóinak közbelépésére a szabvány ilyen önhatalmú és helytelen módosítását megszüntették é6 az eladott egész borsómennyiséget az állami szabvány szerint étkezési borsónak minősítették s nem 180, hanem 480—600 Kős-t fiaettek ki mázsánként. Például csupán a Jablonicei EFSZ esetében a különbség 57 mázsánál 19 920 Kős, az Oj Élet EFSZ esetében 12 500, és a báhofii szövetkezet esetében 7380 Kés volt. Az állami szabványok megsértésének példáját hozhatnánk fel, amikor is a Zelenina zöldségfelvásárló vállalat a Prievozi EFSZ-től a téli időszak folyamán salátát vásárolt fel. A felvásárló szervezet központjától átiratot kapott, amelyben rendezték a saláta súlyát és árát a késő őszi időszakra (decemberre), amikor is az I. osztályra 110 g súlyt állapítottak meg. Ezt a módosítást azonban a zöldségfelvásárló az üvegházi saláta átvételekor (januárban) is alkalmazta. A CSN 46 3130 számú szabvány a 60 g-os súlyú salátát az I. osztályba, az 50 g-os salátát pedig a II. osztályba sorolja. Ennek következtében a prievozi szövetkezettől 22 950 fej salátát vettek át 0,24 koronájával II. osztályú minőségben. Csupán az ellenőrző csoport 1965. január 25-i beavatkozása után számlázta ki a Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátő Vállalat az első szállítmány 2960 fej salátáját helyesen 0,96 koronájával darabjáért. Azonban az eladott 22 940 fej salátán a szövetkezet ezáltal 16 524 koronát vesztett. A csehszlovák állami szabványok megszegésének hasonló példáival az állattenyésztési termékek felvásárlásakor is találkozunk. Például a Vajnoryi szövetkezei vágókacsákat adott el (CSN 46 6415 — élő vágó-baromfi). Az 1118 kg felvásárlási súlyból a felvásárló szervezet dolgozója a mennyiség felét az I. minőségi osztályba, másik felét pedig a II. minőségi osztályba sorolta. A szövetkezte ezzel a minősítéssel nem értett egyet és panaszával a mezőgazdasági termelési igazgatóság ellenőrző osztályához fordult. — Az ellenőrző szabványok szerint helyesen osztályozták; 980 kg-ot az I. osztályba, 138 kg-ot a II. minőségi osztályba soroltak. A szövetkezet így 1263 Kős-t nyert (helyesebben mondva ezzel az összeggel károsodott volna). A hasonló esetek egész sorát hozhatnánk fel. A szövetkezetek és az állami gazdaságok bizonyára nem egy ilyen esettel találkoztak már gyakorlatukban. Az említettekből kitűnik, milyen nagy jelentőséggel bírnak a műszaki szabványok a mezőgazdasági üzemek számára az általuk előállított termékek értékelésekor, eladásakor. M. Ö u r d i a k, a Bratislava-vidéké Járási Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság ellenőrző csoportjának vezetője A gépjárművezetők életrendjéről írta: Dr. BUGA LÁSZLÓ üdítő gyümölcslé. Igen jól beválik ezeken kívül a megfelelően ízesített paradicsomlé is. Fogyaszthat mérsékelten kofein tartalmú italokat, kávét és teát is, de ezt semmi körülmények között ne vigye túlzásba. Határozottan meg kell mondani, hogy a koffein tartalmú italoknak az érrendszer működését befolyásoló hatásuk van. Éppen ezért helytelen, ha a gépjárművezető vezetés közben fáradságát kávéfogyasztással iparkodik ellensúlyozni. A fáradságot csak a pihenés enyhíti. A feketekávé legfeljebb elfedi, ami hosszabb használat után feltétlenül károsan befolyásolja az egészséget. Egyesek azt fejtegetik, hogy számolnunk kell egy olyan, ma még nem is nagyon emlegetett elváltozással, amit talán reflektorfény betegségnek lehetne nevezni, és ami a szürkületi vakságnak, a farkasvakságnak egyik igen enyhe válfaja, és valószínűleg a látóbibor csökkent érzékenységével, illetve alkalmazkodási képességével kapcsolatos. Végső oka feltétlenül az A-vitamin csökkent volta a szervezetben. A szakértők állítása szerint egy liter tej, vagy napi 100—150 gramm sajt feltétlenül növeli a szem szürkületi adaptációját, alkalmazkodását még abban az esetben Is, ha egyes vezető lelkiismeretlenesége folytán hirtelen nagy fénycsóva csap is a vezető szürkületi fényhez alkalmazkodó szemébe. Vezetés után, ha valahol a vezető éjszakázik, vacsorát már tetszése szerint ehet. Ilyenkor sor kerülhet a rántotthúsra, a sültekre, a szaftos húsokra, főzelékekre és hurgonyafélékre. De ha másnap újra vezetőülésbe kell ülni, puffasztó ételeket, székelykáposztát, disznótoros vacsorát akkor sem egyék, mert éjszaka nem pihen és másnap fáradtan kell megkezdenie munkáját. Az effajta ételek pihenőnapra valók. Talán nem is kell elmondani, de teljesség kedvéért megemlítem, hogy az alkohol fogyasztása a gépjárművezető számára munka közben feltétlenül tilos. Az életrendben a legfontosabb a nyugalom, a tökéletes pihenés. Mielőtt lepihenne meleg, majd hűvös vízben mosakodjék és alaposan dörzsölje meg a testét. Reggel munkába indulás előtt ugyanazt tegye a vérkeringés serkentése céljából. A vezető ülés az Ulőcsontot, és hátlzomzatot egyaránt megviseli. Az ülést úgy igazítsuk, hogy azon egyenesen, kényelmes testtartással ülhessen. A vezetőfülkében sokszor benzingőz szénmonoxid, olajszag és egyéb vegyi anyagok káros hatása éri, amit a foglalkozásával járó rendszertelenség és az út egyhangúsága még fokozhat. Szabadnapját — márcsak ezért is feltétlenül aktív pihenéssel kell eltöltenie. Az igénybevétel rekoxnpenzációjaképpen ilyenkor a teljes fizikai nyugalomról és a szellemi felüdülésről egyaránt gondoskodjék. GVÜMttlCSTIWMISZTÉS Termesszünk több bogyós gyümölcsöt! Az idei rendellenes időjárás hátrányosan befolyásolta a gyümölcstermesztést. Tetejébe még számos betegség és kártevő pusztította a legtöbb gyümölcsfélét. Mindez nem jogosít fel rózsás kilátásokra — főleg a csontárok termését illetőleg. Becslés szerint vagy százezer tonnával alacsonyabb gyümölcstermést várhatunk a rendesnél. A mostoha időjárás viszont alig éreztette hatását a bogyós gyümölcsnél, sőt egyes fajtákból több termett, mint más évben. így például szép termés ígérkezik ribiszkéből, kivéve egyes fekete fajtákat, amelyek lehullottak. Jó az epertemés is,' egresből több nőtt az átlagnál, a szeder pedig csúcsterméssel kecsegtet. A kiadós esőzésektől szinte elburjánzottak a szederindák, a tőből 60—150 cm hoszszú mellékhajtások keletkeztek (jómagam Theodor Reimers-féle szedret termesztek branlki kertemben a kerítés mentén és 10 méterenként 100 kg termésre számítok). Nagy kár, hogy mifelénk alig foglalkoznak sze-’ dertermesztéssel, amelyet külföldön jövedelmező bogyós gyümölcsnek tekintenek. A bogyós gyümölcsfélék ismert ellenállóképessége az időjárás szeszélyeivel szentben — amelyekből idén bőven kijutott — kiegyenlíti a begyűjtésnél előforduló veszteséget'. Vajon nem kellene-e ebből okulnunk? Vagy talán felesleg mutatkozik piacainkon ezekből a tápláló bogyósokból, mint például Lengyelországban? Tény, hogy piacainkon csak nagyritkán „botlunk" bogyós gyümölcsbe, minőségéről nem is szólva. Ez azt bizonyítja, hogy szélesebb körű termesztését célzó propagandánk megbukott. Mindannak ellenére, hogy a felvásárló üzemek szívesen átveszik és a nemzeti bizottságok tetejébe még prémiumot is fizetnek érte a társadalmi szervezeteknek. Ezer vagonszámra termeszthetnénk évente bogyós gyümölcsöt jóformán minden kellék, anyagi és pénzügyi támogatás, valamint munkaerő nélkül. A kertészkedők száma eléri az egymilliót, akik összesen kb. 220 000 hektáron gazdálkodnak. A földterület mikénti kihasználása teljesen tetszésükre van bízva. Vannak akik nagyobb földterülettel bírnak, amelyet rendesen megművelnek, de vajon nem-e kelne el amúgy „mellékesen“ néhány mázsa bogyós gyümölcs ráadásul? Az említett 220 000 hektár gyakorlatilag úgyszólván szakfelügyelet nélkül pang, már ami a bogyós gyümölcsfélék termesztését illeti. Arról van tehát szó, hogyan szervezzük meg hatékonyan a hálás bogyósok belterjes telepítését 100—500 négyzetméternyi földterületeken. Ajánlatos lenne, hogy a felvásárló vállalatok felkarolják ezt a kezdeményezést, kihasználják a lehetőségeket és több évre szóló szállítási szerződéseket kössenek a törpetermesztőkkel. A bogyós gyümölcsöt termesztők anyagi érdekeltsége pedig már azáltal is biztosítva látszik, hogy jogukban áll termésüket közvetlenül a fogyasztóknak is eladni. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a íörpetermesztők a talaj kézi megmunkálásával és az egyéni növénygondozással a nagyüzemi gazdaságokénál lényegesen nagyobb termést érnek el (10 négyzetméteren maximálisan 40 kg epret, vagy 30 kg szedret, vagy 50 kg egrest). Ebből az áttekintésből könnyen kiszámíthatjuk, milyen országos méretű népgazdasági előnyt jelentene, ha a törpetermesztőknek csupán 10 százalékát sikerülne rávennünk bogyós gyümölcs termesztésére. Olyan távlatokról van szó, amelyeken valóban érdemes lenne elgondolkodni!. Frantisek PAVEL (Braník) Hasznos tanácsok A NÖVÉNYVÉDŐ- ÉS ROVARÍR TÖSZEREK KEZELŐINEK A mezőgazdaságban a növényvédelem és rovarirtás jelentősége ma már vitathatatlan. Alkalmazásuk során azonban bizonyos egészségügyi és munkavédelmi kérdések Í6 felmerülnek. Tudnunk kell ugyanis, hogy e szerek nemcsak a gombákra, rovarokra, hanem az emberi szervezetre is mérgezők. Ezért megfelelő védőintézkedésekről kell gondoskodnunk. Mielőtt bárkit is megbíznak e szerekkel történő porozással, permetezéssel, ajánlatos orvosi ellenőrző vizsgálatnak alávetni az illetőt. Például májbajosok, vérszegények, terhes nők és a 16 éven aluli gyerekek nem végezhetnek ilyen munkát. A munkábaállás előtt el kell sajátítani a munkavédelmi előírásokat, feltétlenül érteni kell a munkához, s fontos, hogy — mérgezés esetére — az elsősegélynyújtási tudnivalókkal is tisztában legyünk. A növényvédelmi munkálatok szervezői kötelesek a dolgozók számára védőruháról gondoskodni. A védőruhákat közös, zárt helyen tartsuk, s hetente legalább egyszer mosassuk ki. A raktárnok, vagy aki előkészíti az anyagot, használjon hosszúnyelü kanalat, hogy a növényvédőszer ne tapadjon a karjához, ruhájához. Igen fontos, hogy ezeket az anyagokat biztonságos helyen tartsuk. A munkát lehetőleg úgy szervezzük, hogy á porozás, permetezés a reggeli és az esti órákban történjék, amikor hűvösebb van. Ez azért fontos, mert a melegben a szerek mérgező hatása nő. Ne feledkezzünk meg az eszközök jó karbantartásáról sem. A permetezést végző dolgozókat lássuk el jó ivóvízzel, szappannal, törülközővel. Egy másik szabály: tilos enni vagy cigarettázni kézmosás előtt’. A mosdatlan kézről ugyanis a mérgező anyag a cigarettával vagy ennivalóval a belső szervekbe jut, s megbetegedést okozhat. Ügyeljünk arra is, hogy cigaretta és élelmiszerek mellett ne tároljunk növényvédő vagy rovarirtó szert. Ajánlatos naponta fürdeni a permetezést, porozást végzőknek. A mosdővizet, a gépek mosásából származó vizet patakoktól, ivóvízforrásoktól távol öntsük el. Nem szabad folyókba, trágyadombokra önteni. Nagyon szükséges a permetezendő területet előre kijelölni, s e helyeken a legeltetést és a gyümölcsfogyasztást megtiltani. A források, kutak környékén 40—50 méteren belül ne permetezzünk, mert ezeket az anyagokat a talaj nem képes kiszűrni, s így mérgezhetik az ivóvizet. A növényvédőszerek tárolása, szétosztása és általában a velük való bánásmód nagyon lelkiismeretes munkát' követel. Minden permetező, porozó csoportnak legyen elsősegélynyújtó ládája. Ebben legyen 30 g szódabikarbóna vízben feloldva (1 %), amelyet a bőr és a szemek lemosására használunk; 20 g orvosi szén, és 30—30 g Glaubersó. Mérgezés esetén ezekből a következő adagot adjuk: orvosi szénből 3—4 darabot, Glauber-sóból 5—10 g-ot egy pohár langyos vízben feloldva. Szükséges, hogy steril kötszer is legyen kéznél. Melyek a mérgezés tünetei? Ezek igen változatosak lehetnek a mérgezés súlyosságától és az alkalmazott szertől függően. Általában fejfájás, hányinger, izzadás, hasi fájdalmak, hányás, hasmenés jelentkezik. Ilyenkor a beteget, hűvös, árnyékos, de levegős helyre fektetjük, a védőruhát levetjük, testét tiszta, 1 %-os szódabikarbónát tartalmazó vízzel lemossuk. Fontos a szemek kimosása sződabikarbónás vízzel (égy késhegyni egy pohár vízbe). Amennyiben a mérgezés a növényvédő vagy rovarirtó szer lenyelése nyomán történt, a beteget meghánytatjuk és 5—10 g orvosi szenet adunk. Jót tesz, ha ezután rögtön tejet itatunk, amelybe előzőleg 1—2 tojásfehérjét tettünk. A dinitro-orto-krezollal (a fák permetezésére használt sárga anyag) történt mérgezés tünetei bizonyos mértékben eltérnek a többi szer által okozott tünetektől. Első tünet, hogy a munkás feltűnően is indokolatlanul jókedvű, azután fejfájása lesz, majd fáradtság, izzadás lép fel. Sokszor a fárasztó munkának és a meleg időnek tulajdonítják ezeket a tüneteket. Ha valakinél ezt tapasztaljuk, azonnal vegyük ki a munkából. Súlyosabb esetekben hányás, álmatlanság, általános rosszullét, izgalmi állapot a jellemző. A bőr és a haj sárgás színe mellett a szem és a vizelet is sárga lesz. Az elmondottakból láthatjuk, hogy a növényvédő- és rovarirtó szerek rendkívül hasznosak és gazdaságosak, megkönnyítik az ember munkáját, életét, alkalmazásuk azonban megköveteli, hogy egészségünk megvédése érdekében bizonyos munkavédelmi és egészségügyi rendszabályokat is szigorúan betartsunk. Dr. T. B. SZABAD FÖLDMŰVES J 1965. augusztus 28.
