Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1965-08-28 / 34. szám

Olvasóink figyelmébe: J Szeptember tizenegyediki számunkban kezdjük közölni Bratislava, 19S5. augusztus 28. Ára 80 fillér XV. évfolyam, 34. szára. című, izgalmas, fordulatokban gazdag regényét egy brazíliai nagybirtokos-kiskirály életéről. Rlemzeteink mintha tegnap ün­­nepelték volna hazánknak a dicső szovjet hadsereg által a hitleri elnyomás alól történt felszabadítása 20. évfordulóját. Az ünnepségek a Szlovák Nemzeti Felkelés huszadik évfordulójával kezdődtek. Az idő ro­han és már itt is van e dicső esemé­nyek huszonegyedik évfordulója, ami­színvonallal rendelkező országok közé sorolja. Ezeket az eredményeket a népgaz­daságunkban végbement egész sor változás következtében értük el. Mind­ez a szocializmus felépítéséért és megszilárdításáért folytatott lanka­datlan harc gyümölcse, amelyből va­lamennyi dolgozónk, munkások, föld-A Felkelés üzenete o mának írta: JÄN JANÍK, az SZLKP KB titkára kor a szlovák nép kifejezte ellenállá­sát és fegyverrel a kezében szállt szembe a legádázabb ellenséggel, a .hitleri;fasizmus és hazai klerofasiszta segítőivel szemben. A szlovák nép a Szlovák Nemzeti Felkelésben határozott magatartásá­val nyíltan elhatárolta magát az áruló szlovák fasiszta reakciótól és büszkén jelentkezett az egységes, demokra­tikus alapokon épülő Csehszlovák Köztársaság eszméjéhez, amelyben nemzeti léte és egyenjogúsága nyert elismerést, amiért Csehszlovákia Kom­munista Pártja harcolt. A Szlovák Nemzeti Felkelés jelen­tős mozzanata volt az a tény, hogy a munkásosztály harcának történetében lerakta a parasztkérdés megoldásá­nak szilárd alapjait és a gyakorlatban valósult meg a jelszó: „Azé a föld, aki megműveli“. A földművesek hittek követeléseik igazságos rendezésében és ez oda vezette őket, hogy a mun­kásosztály mellett a fasizmus elleni nyílt felkelés másik legtömegesebb tényezőjévé váltak. A partizán har­cokban való közvetlen résztvéten kí­vül a harcoló egységek ellátásának terhe az ő vállaikra nehezedett. A Szlovák Nemzeti Felkelés fejlő­désének nagy mértékben szabott irányt az a tény, hogy a szlovák nép­nek a Szovjetunió népeivel való közös harcává fejlődött, s a harci szövet­ségben elmélyült a kölcsönös együtt­érzés, amely később a Szovjetunióval való örök barátsággá és szövetséggé fejlődött. Dolgozó népünk az első pillanattól megvolt győződve, hogy az elvesztett szabadság Kelet felöl jön, s hogy szovjet testvéreink harcolják azt ki számunkra. Annak ellenére, hogy a Szovjetunió a fasizmus elleni harc fő terheit viselte, mégis a Szlovák Nem­zeti Felkelés idején segítségünkre küldte tapasztalt szervezőit és bátor partizánjait, akik hősiességükkel az ellenséggel vívott csatában példakép­pé váltak. Ebben a harcban erősödött meg a kölcsönös barátság és szövet­ség a Szovjetunióval. A szlovák nem­zet segítségére más nemzetek haladó erőinek képviselői is eljöttek. A Szlovák Nemzeti Felkelés további jelentős mozzanata annak csehszlovák jellege volt. A Felkelés nemcsak ki­fejezte, hanem valóra is váltotta azo­kat a célokat, amelyekért a cseh dol­gozók is harcoltak. A nemzeti bizott­ságok, amelyek mint a forradalmi ha­talom szervei jöttek létre, később az államhatalom első hivatalos szerveivé váltak az űj Csehszlovák Köztársa­ságban. Ezért a Szlovák Nemzeti Fel­kelés a cseh- és morva országrészek­ben mindjárt az első pillanattól a leg­nagyobb megértésre és támogatásra talált a dolgozók körében, ami a köz­vetlen harcokban való részvételben vagy a megszállt területen folytatott partizán tevékenységben jutott kife­jezésre. A Szlovák Nemzeti Felkelés 21., és hazánknak a szovjet hadsereg által történt felszabadítása 20. évfordulója alkalmából jogos büszkeséggel nézhe­tünk a múltba és bátran értékelhetjük eredményeinket, amelyeket hazánk fejlesztésében értünk el, s azt, hogy mi mindent tettünk meg és hogy mi­vel járultunk hozzá a világ dolgozói­nak harcához a haladásért. A felkelés óta eltelt évekre a nem­zeti jövedelem gyors ütemének növe­kedése, az életszínvonal emelkedése jellemző. Népgazdaságunk fejlődése, a foglalkoztatottság, a társadalmi munka produktivitása és a nemzeti jövedelem állandó emelkedése hazán­kat a legmagasabb kulturális és élet­művesek és a dolgozó értelmiség is kivette részét. S ez egyúttal válasz azoknak, akik kételkedtek a Szlovák Nemzeti Felkelés célkitűzéseinek reá­lis feladataiban, igazságában és he­lyességében. Szinte a felismerhetetlenségig meg­változott Szlovákia. Az egykori jel­legzetesen elmaradott ország mind­inkább korszerű nagyipari jelleget ölt, amelyben a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés is állandóan fejlődik. Jelentősen emelkedik Szlo­vákia részesedése és feladata az egy­séges csehszlovák szocialista közgaz­daság anyagi és műszaki alapjának megteremtésében. Az új korszerű ipari üzemek mel­lett, mint pl. a Kelet-Szlovákiai Vas­mű, a 2iar nad Hronom-i alumínium­gyár, a bratislavai Slovnaft, a vág­­sellyei Duslo, a seredi nikkel-gyár stb., megérdemelt és megbecsült hely illeti meg közgazdaságunk fejleszté­sében mezőgazdasági üzemeinket is. Mezőgazdasági dolgozóink — szövet­kezeteink tagjai már a Szlovák Nem­zeti Felkelésben is tevékenyen részt vállaltak. Falvainkon új — a mun­kához való szocialista viszonnyal rendelkező kiváló mezőgazdasági szak­emberek nőnek fel, akik a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság méltó irá­nyítóivá válnak. Szervező munkájuk színvonalának állandó emelkedése mellett munkásosztályunk támogatá­sával szövetkezeit tagjaink és az ál­lami gazdaságok dolgozói évről-évre erősebb gazdasági tényezővé válnak. Szántunkra azonban nemcsak az erős gazdasági üzemek megteremtése a legfontosabb feladat, bár ezek legye­nek a többiek példaképei, hanem arról van szó, hogy minél kisebb legyen a különbség az élenjáró, valamint a le­maradó mezőgazdasági üzemek gaz­dálkodása között. Ezért a különbségek eltávolítására minden rejtett tartalé­kunkat mozgósítani kell, amiből vala­mennyi mezőgazdasági üzemben van elég. Legyen az pl. a földalap jobb kihasználása, a gépesítés növelése, az új haladó munkamódszerek bevezeté­se, vagy a szövetkezeti tagok és az állami gazdaságok dolgozói közt vég­zett pártpolitika javítása. A jól gaz­dálkodó szövetkezetek gazdasági tit­kai nem abban rejlenek, hogy jobb természeti adottságaik vannak, hanem mindenek előtt a belső tartalékok és alapok felhasználásában. Szabad utat kell adnunk minden egyéni kezdemé­nyezésnek, amellyel a közös feladatok teljesítéséhez járul hozzá. A kezde­ményezés megnyilvánulásának egyik formája a szocialista verseny és a fel­ajánlási mozgalom a tervek teljesíté­séért és túlteljesítéséért. Felesleges lenne felsorolni a kiváló kollektívák és egyének százait és százait, ame­lyek és akik olyan eredményeket ér­nek el, hogy nemzetközi összehason­lításban is megállják a helyüket. E kollektívák és egyének valamint a többi tényezők érdemeként az év első hét hónapjában mezőgazdasági dolgozóink a tervezettnél 36 472 tonna hússal, 15 millió liter tejjel és 29 mil­lió darab tojással többet adtak a köz­ellátásnak s biztos, hogy még ez nem az utolsó szavuk. A jelenlegi nehéz időjárási viszo­­nyok rendkívül igényes feladatokat rónak a mezőgazdasági termelés meg­szervezésére. A megkésett és nehéz aratás már elnyúlik az őszi munkák megkezdéséig és lényegében nincs szünet e két jelentős időszak között. Egyes helyeken egyidejűleg aratni és vetni kell, ugyanakkor a takarmány­betakarításra és a sarjúkaszálásra is (Folytatás a 2. oldalon)' Szeptember elsején ismét megnyílnak az iskolák kapui Uj tanév küszöbén „Elröpült felettünk a nyár, Mint egy virágos, színes álom. Jön a szeptember; munka vár!1 Oj szeptembert, új iskolaévet köszöntünk. Ismét meg­nyílnak az iskolák kapui. Nagyon szép ez a nap! A frissen meszelt, tiszta, barát­ságos tantermeket barnára égett, kipirult arcú gyerme­kek foglalják el. Még frissen él bennük a nyár virágainak. illata, a táborozások és -a barangolások izgalma, de már búcsút intenek a tábortüzeknek, melyek jövöbevilágító piros lángja összeolvad a vörös nyakkendő színével. Élményekben gazdag szünidő áll mögöttük. S most a gondnélkiili vakáció után új tanév kezdődik. A gyermekek testben és lélekben megerősödve térnek vissza az iskola­padok mellé. Mi, akik nézzük és szeretettel várjuk őket örömet és büszkeséget érzünk. Ez évben már tizenhatodszor nyitjuk meg a felszaba­dulás után megújhódott magyar iskolák kapuit. Tizenöt év van mögöttünk. Küzdelmek és sikerek egész sorozata. Reméljük, hogy ezzel a mostani kapunyitással újabb sike­rek felé indulunk. Az új iskolaév szülőkben, tanulókban és pedagógusok­ban egyaránt új reményeket ébreszt. Az újrakezdés öröme él bennünk. Telve vagyunk tervekkel és latolgatjuk, sike­­rül-e még eredményesebben dolgoznunk, mint eddig. Hi­szen a gyors társadalmi haladás szükségessé teszi ifjú­ságunk jó előkészítését az életre. Fejlett szocialista tár­sadalmunk müveit, szakmailag képzett és öntudatos fia­talságot követel. Ezért mi tanítók alapvető feladatunknak az ifjúság kommunista nevelését tartjuk. Gondoskodni kívánunk arróU hogy iskoláink általános műveltséggel és gazdag szakismeretekkel rendelkező fiatalokat neveljenek, olyanokat, akik a tudományos világnézet meggyőződéséé birtokosai, s akik tiszteletben tartják szocialista társa­dalmunk erkölcsi normáit. Nehéz és igényes munka vár a tanítókra. Nehéz, de szép. Mert egyre szépülő világunkban a javuló tanköny­vek és a gyarapodó szemléltető segédeszközök igénybevé­telével újtípusú emberek formálásában munkálkodhatunk. A szocialista ember formálása igazi, jól felkészült pe­dagógusokat igénylő munka. Kövessünk el mindent, hogy mi pedagógusok is formálódva és fejlődve igazi mesterei­vé váljunk a szocialista nevelésnek, s olyan ifjúságot bocsássunk ki iskoláinkból, amely meggyőződéssel, kellő felkészültséggel és lelkesedéssel áll majd helyt az építő munkánk minden szakaszán. Komensky hirdette: „Elvész az, akit az iskola nem készít elő az életre.“ Mennyire aktuális ez a meghatározás ma is! Szívleljük meg Ko­mensky figyelmeztetését mi, mindannyian pedagógusok és sokoldalú felkészültséggel bíró ifjúságot neveljünk társadalmunknak. Indítsuk útra ifjúságunkat, hogy szorgalmas munkával hódítsa meg magának a tudás mérhetetlen birodalmát. Kísérje gyermekeinket a tudás felé vezető útjukon az édesanyák simogató keze, az apák intő és biztató szava és egész társadalmunk féltő gondoskodása. Kívánjuk, hogy pedagógusaink áldozatos, megbecsülést és tiszteletet érdemlő, soha meg nem hálálható munkája eredményes legyen a tanítványaik és az egész ország javára. Ti pedig, kedves gyerekek, a nyitott iskolakapu előtt gondoljatok hátával azokra, akik lehetővé tették számo­tokra, hogy nyugodt körülmények között tanulhassatok. A tudás emelte magasra az embert! Ne fecséreljétek el időtöket. Tudatosítsátok, hogy szorgalmas tanulással lehet alaposan felkészülni az életre. Csallóköz árvíz sújtotta falvainak gyermekei, akik szeptember elsején szükségmegoldásként idegen iskolának lépitek át küszöbét, érezzétek magatokat jól az új kör­nyezetben és serkentsen benneteket jó tanulásra az a tudat, hogy nem csak távol élő szüléitek, hanem az egész társadalmunk, megkülönböztetett szeretettel gondoskodik rólatok. Induljunk mindnyájan sikeres munkába vetett erős hit­tel, jó kedvvel és örömtől sugárzó arccal az új tanév gaz­dag élményekkel kecsegtető munkás hétköznapjai felé. ERDÉLYI ELEMÉR AZ UTOLSŐ FORDULÓT teszi a kombájn a tardoskeddi szövetkezet 35 hektáros búzatábláján. A Kosúti­­fajta búza száraz, mint a pozdorja. A szél már belemart s kivert néhány szemet a kalászokból. Épp ideje tehát, hogy a gép éhes gyomra az utolsó rendet is felfalja, öröm látni a sárgá­ra érett búzakalászokat, de nagyobb öröm a magtárban tudni a termést. Ezek a gondolatok kerülnek fel­színre, miután kezet szorítunk Czanik Zoltánnal, az -SZK—4-es kormányo­sával. Czanik elvtárs nem mai gyerek, jó­val felül van a negyvenen. Immár hat év van mögötte a kombájnvezetésben. Eredményei évről évre növekedtek. Többször az elsők közt végzett a já­rásban. Ennek köszönhette, hogy a szövetkezet vezetősége úgy döntött, a ÉM kombájnt cserélje fel az új SZK—4-essel. Amikor az idei aratás, a teljesít­mény kerül szóba, Czanik elvtárs arca sugárzik az örömtől. Szerénysége nem engedi a dicsekvést; biztatásomra mégis megtudok tőle egyet-mást az aratás részleteiről. Nehéz körülmények közt majdcsak 1200 hektárról aratták le a gabonát, gyűjtötték be a termést. Az aratás első napjaiban elkeseredés vált úrrá kombájnosok, szövetkezeti tagok kö­zött. Itt-ott egy-egy délutánt, néhány órát kifogtak, de az eső nap mint nap hazaparancsolta őket a határból. A brigádosként érkezett cseh kombáj­nosok ugyancsak türelmetlenül várták az idő jobbra fordulását. Közöttük Seckár, az ország kombájnos-sztárja — aki már negyedszer aratott a tar­doskeddi határban — nemegyszer da­colt az; idővel. Percig sem nyughatott, nem bírta a tétlenséget. Hudák Vince főagronőmussal, a csoportvezetőkkel ldsték az alkalmas pillanatot. Amint A sztár nyomdokain az idő felcsillant, máris a táblán "ter­mett. Hajtotta szorgalma, kötelezte hírneve. Iparkodása derékbatört. Mire az esőt hordozó feliegek eltűntek az égboltról, megérkezett számára a távirat: „Azonnal gyertek haza, kasza alá érett a gabona.“ Ezek után csupán 65 hektárt' írtak nevére, holott tavaly 160 hektáros teljesítménnyel távozott. Seckár elment. Ám otthon maradt a vétélytárs Czanik Zoltán személyében. Induláskor a nyomába szegődött, s ta­podtat sem maradt le az íratlan ver­senyben. Sőt, a hazai rögön jobban, bátrabban eresztette a „gyeplőt“, a gondjaira bízott gép emésztette a gabonát. Évek hosszú során dédelge­tett vágya teljesült. Jónéhány hektár­ral megelőzte a kombájnosok nagy riválisát. Azóta több mint 'tizenöt nap pergett le az élet orsóján. Hajnaltól estig tizenöt napon keresztül duruzsolt fü­lébe az órapontossággal működő'gép­­óriás. Hozzánőtt ez a masina. A gon­doskodás terén családtagnak számi-' tott a gép. A karbantartás elengedhet teilen, akár‘embernek a napi étkezés. A műszakilag rendbehozott gép egyen­letesen, biztonságosan dolgozik. Ezek után érthető, hogy egyetlen egyszer, hétfőn délben akadt-rajta javítani-' való. Elszakadt az ékszíj, újat tettek helyébe. - -Czanik Zoltán kitartó szorgalma meghozta a maga'gyümölcsét. Össze-' sen 240 hektárról aratta le a gabonát augusztus 20-ig, miután 7011 mázsa magot ömlesztett a pótkocsiba. A' ti­zenöt nap átlaga 11,30 hektár, 323,60 mázsás eredménnyel. Ccsúcsteljesít­­ménye 470 mázsa volt a kétmenetesen aratott árpatáblán. Ezt a számot Sec­kár is megirigyelné. Ám, Czanik kömbájnös még nem mondta ki az utolsó szót. Gondolatban már búcsúzik a családtól, a tardos­keddi határtól. Vel'ká Bilovicére megy, hogy viszonozza a cseh kombájnosok segítségét. Ott újabb búzatáblák vár­ják, újabb hektárokkal gyarapszik majd teljesítménye. Ha munkáját sze­rencse kíséri, hírnevet' szerez falujá-1 nak, a járásnak és méltó versenytársa lesz Seckárnak, az ország első kom­­bájnosának. További munkájához sok sikert kívánunk. SÁNDOR GÁBOR A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK HETILAPJA A szocialista mezőgazdaságért!

Next

/
Thumbnails
Contents